Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-07-20
Tartalom
Céges honlapokra és e-mailekre vonatkozó szabályok
Megkezdődött az APEH folyószámlakivonatok kiküldése
A tanulmányi szerződés szabályai
A mezőgazdasági őstermelő tb. jogállása
Kapcsolt vállalkozás 2010-től
Céges honlapokra és e-mailekre vonatkozó szabályok
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény 25.§/1/ bekezdés szerint – amennyiben a cég rendelkezik honlappal, e-mail címmel – akkor ezeket mint elektronikus elérhetőségeket fel kell tüntetni a cégjegyzékben is.
Akkor nincs ilyen kötelezettsége – ha a cég sem e-mail címmel, sem honlappal nem rendelkezik.
Ha a cég rendelkezik ezekkel, de a cégjegyzékben nincsenek még feltüntetve, akkor a legközelebbi változás bejegyzésnél kérnie kell. Ez az ügyvezető felelőssége.
A 2006. évi V. törvény 63.§/2/ bekezdése szerint a korlátolt felelősségű társaság a honlapján és az elektronikus levelezésén is köteles feltüntetni a céget nyilvántartó cégbíróság nevét, a cég nevét és székhelyét, a cég cégjegyzékszámát. A cég - választása szerint - feltüntetheti a jegyzett tőkéjét is.
Ezen szabályok kissé bürokratikusaknak tűnhetnek, de fogyasztóvédelmi szerepük van, a címzettet segítik, hogy a küldőt beazonosíthassa. Ezzel együtt is mind az e-mailben, mind a honlapon diszkréten megoldható a cégadatok feltüntetése.
Nem súlyos szabályok ezek – megsértésük esetén törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezhető a Cégbíróságon.
Megkezdődött az APEH folyószámlakivonatok kiküldése
Az APEH hétfőn megkezdte a folyószámla-kivonatok és a késedelmipótlék-értesítők kiküldését, amelyeket először a gazdálkodói szervezetek, majd a magánszemélyek és egyéni vállalkozók is megkapnak, az elektronikus bevallókat kivéve.
--------------------------------------------------------------------------------
Az APEH közleménye szerint elektronikus bevallóknak azok az adózók tekintendők, akik 2010. január 1. és 2010. június 23. között elektronikus úton küldtek be bármilyen bevallást vagy adatlapot.
A nem elektronikus bevallók közül sem kap azonban mindenki értesítést. Folyószámla-kivonatot (késedelmi pótlékról értesítést) csak annak küldenek, akinél 2009-re késedelmi pótlékot állapított meg az adóhatóság, továbbá, aki késedelmi pótlékkal ugyan nem érintett, de 2009. december 31-én volt a folyószámláján legalább egy adónemen 1.000 forintot meghaladó értékű egyenleg.
Idén a bankszámlanyitásra nem kötelezett adózók értesítői mellé nem csatol az APEH postai készpénz-átutalási megbízást (csekket), ők lakossági folyószámlájukról banki átutalással, vagy bankkártyával a kijelölt ügyfélszolgálatokon fizethetnek.
Amennyiben valaki mégis csekken kíván fizetni, igényét továbbra is jelezheti az ügyfélszolgálati irodákban, de az ügyintézés gyorsítása érdekében az APEH azt javasolja, használják az erre szolgáló "Kérelem készpénz-átutalási megbízás (csekk) igényléséhez" elnevezési űrlapot, ami megtalálható és kinyomtatható az APEH honlapjáról.
Az adóhatóság felhívja az adózók figyelmét, hogy ha valamely adónemen fennálló tartozást egy másik adónemen jelentkező túlfizetés átvezetésével kívánják rendezni, azt csak és kizárólag egy külön nyomtatvány ('17-es számú átvezetési kérelem nyomtatvány) benyújtásával kezdeményezhetik.
Ha valakinek az értesítőn szereplő adatokkal kapcsolatban bármilyen észrevétele van, személyesen, a folyószámlát vezető illetékes igazgatóság ügyfélszolgálatán, telefonos egyedi ügyintézéssel, az APEH Ügyintéző Contact Centeren keresztül (ennek használatához ügyfél-azonosító számmal kell rendelkezni) lehet jelezni. Az írásos észrevétel benyújtásához az adóhatóság a "Folyószámla-kivonatra észrevétel" elnevezésű nyomtatvány használatát javasolja, amely ugyancsak elérhető az APEH honlapján.
A tanulmányi szerződés szabályai
A tanulmányi szerződés szabályait a Munka Törvénykönyve 110-116.§-ai tartalmazzák. E rendelkezéseket ismertetjük.
A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja.
A munkavállaló munkáltatójának köteles előzetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerződést kíván kötni.
Nem köthető tanulmányi szerződés
a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá
b) ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.
A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.
A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá - a támogatás mértékével arányosan - a munkavállaló által a munkáltatónál kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet.
A munkáltatónál munkaviszonyban töltendő idő tartamába - a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában - nem számít be a munkaviszony szünetelésének az az esete, amelyre a munkavállalót szabadság nem illeti meg.
Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.
Ha a támogatásban részesülő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.
A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban felmerült vitát - kivéve a nappali tagozatos iskolai rendszerű képzésben való részvételre kötött szerződést - a munkaügyi jogviták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.
Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani.
A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Ezen túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja. A szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani.
Amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, a munkaidő-kedvezmény alatt a munkából távol töltött időre távolléti díj illeti meg.
A mezőgazdasági őstermelő tb. jogállása
A társadalombiztosítási jogszabályok 2007. január 01-jétől vonták be az őstermelőket a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség hatálya alá.
A mezőgazdasági őstermelő fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: szja.) határozza meg és ezt a fogalmat vette át a társadalombiztosítási járuléktörvény (a továbbiakban Tbj.) is. Ezek szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősül: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan az szja. törvény 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységének bevétele (jövedelme) tekintetében.
A Tbj. 2008. január 01-jétől a kezdő mezőgazdasági őstermelő fogalmát is szabályozza. E szerint kezdő őstermelő az, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
Mikor esik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség hatálya alá a mezőgazdasági őstermelő?
Speciális – más biztosítási körökre egyáltalán nem jellemző – feltételek esetén válik biztosítottá a mezőgazdasági őstermelő. A biztosítási kötelezettség elsődleges feltétele, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év legyen. Ennek megállapíthatósága érdekében a mezőgazdasági őstermelő életkorától függetlenül kérheti szolgálati idejének igazolását a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. Ha a mezőgazdasági őstermelő e feltétellel nem rendelkezik és a nyugdíjkorhatár betöltéséig már nem lesz 20 év szolgálati ideje, nem válik biztosítottá, illetve járulékfizetővé.
Ebben az esetben azonban fennáll annak a veszélye, hogy mivel „nem biztosított”, nem lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra sem. Ha ez bekövetkezik fel kell keresnie az állami adóhatóságot abból a célból, hogy mint „nem biztosított” bejelentkezzen a ’T1011-es számú bejelentőlapon és fizesse havonta (2010. évben) a 4950 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Nem biztosított és nem kell járulékot fizetnie az őstermelői tevékenységet közös őstermelői igazolvány alapján folytató kiskorú személynek, valamint a gazdálkodó család kiskorú tagjának sem, (ők a Tbj. rendelkezései szerint jogosultak egészségügyi szolgáltatásra). Ha azonban betöltik a nagykorúságot és továbbra is folytatják az őstermelői tevékenységet biztosítottak és járulék fizetésére kötelezettek lesznek akkor is, ha egyébként nappali tagozatos tanulók, hallgatók.
Az a kiskorú őstermelő aki nem közös, hanem egyéni őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, viszont kiskorúként is biztosított és járulékfizetésre kötelezett akkor is, ha egyébként nappali tagozatos tanuló.
Nem biztosított és nem kell járulékot fizetnie őstermelőként annak sem, aki egyéb jogcímen biztosított, pl: az őstermelés folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban áll, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, vagy egyéni vállalkozó.
Nem lehet azonban figyelembe venni, illetve az őstermelői járulékfizetéstől eltekinteni abban az esetben, ha az őstermelő a Tbj. szerinti un. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosított. Ha az őstermelő pl: önkormányzati képviselő és e jogviszonyában biztosítottnak minősül, vagy megbízási, segítő családtagi, vállalkozási (nem egyéni vállalkozóként), bedolgozói jogviszonyban biztosított, akkor mint őstermelő is biztosítottá és járulékfizetésre kötelezetté válik.
Nem biztosított és nem kell járulékot fizetnie a saját jogú nyugdíjas (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas) őstermelőnek, valamint annak az özvegyi nyugdíjban részesülő őstermelőnek, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Nem minősül sajátjogú nyugdíjasnak, így biztosított és járulékfizető az a mezőgazdasági őstermelő, aki rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesül (ezek az ellátások – bár a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja – csak nyugdíjszerű ellátások).
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból, vagy a közös őstermelésből. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott és a Tbj. szerint őstermelőnek minősülő mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége a nyilvántartásba vétel napjától, a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.
Forrás: www.apeh.hu
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
Kapcsolt vállalkozás 2010-től
Két társaság kapcsolt vállalkozási viszonyának megítélését a következőképpen kell elvégezni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pont c) alpontjának – 2010. január 1-jétől hatályos szövege – értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik; azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. A hivatkozott rendelkezés értelmében 2010-től kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azon adózók is, amelyekben közeli hozzátartozók külön-külön többségi befolyással rendelkeznek. Az ugyanazon adózóban részesedéssel rendelkező közeli hozzátartozók szavazati jogát továbbra is össze kell számítani. A Ptk. 685. § b) pontja szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
Két társaság kapcsolt vállalkozási viszonyának megítélését a következőképpen kell a fenti rendelkezések alkalmazásában elvégezni. Először az egyik társaságban kell vizsgálni, hogy valamely tagja rendelkezik-e benne többségi befolyással. Ennek során a társaságban részesedéssel bíró közeli hozzátartozók szavazati jogát össze kell számítani. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy ugyanezek a körülmények a másik társaságban is fennállnak-e. Amennyiben mindkét társaságban van többségi tulajdonos, meg kell nézni, hogy a többségi tulajdonosok egymásnak közeli hozzátartozói-e a Ptk. alapján. Amennyiben igen, akkor a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontjának értelmében a két társaság egymással kapcsolt vállalkozás.
„A” társaságban apa 40%-os, anya 30%-os, közös gyermekük 30%-os részesedéssel rendelkezik. Anya és apa elváltak, így a Ptk. alapján nem minősülnek közeli hozzátartozónak.
„B” társaságban anya 50%-os, a közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel bír.
„C” társaságban apa új felesége 50%-os, közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel rendelkezik.
„D” társaságban közös gyermek 50%-os, közös gyermek feleségének testvére 50%-os részesedéssel rendelkezik.
A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
Az apa és a közös gyermek, illetve az anya és a közös gyermek szavazati jogát egybe kell számítani, így „A” társaságban mindenki többségi befolyással rendelkezik.
„B” társaságban azonban sem az anya, sem a közös gyermek felesége nem bír szavazati többséggel, részesedéseiket ugyanis nem kell összeszámítani (mivel nem minősülnek közeli hozzátartozónak). Ezért „A” és „B” társaság között kapcsolt vállalkozási viszony nem jön létre.
„C” társaságban sem az apa új felesége, sem a közös gyermek felesége nem bír többségi befolyással, részesedéseiket ugyanis szintén nem kell összeszámítani (mivel nem közeli hozzátartozók). Így „A” és „C” társaság között sem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.
„D” társaságban sem a közös gyermek, sem a közös gyermek feleségének testvére nem bír többségi befolyással, mivel az ő részesedéseik összeszámításának sincs helye (nem közeli hozzátartozók). Ezért „A” és „D” társaság sem minősül egymás kapcsolt vállalkozásának.
Mivel sem „B”, sem „C”, sem „D” társaságnak nincs többségi befolyással rendelkező tagja a fentiek alapján, így e három társaság egymással sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.
„E” társaságban gyermek 95%-os, gyermek anyja 5%-os részesedéssel rendelkezik.
„F” társaságban gyermek testvére 50%-os, gyermek testvérének élettársa 50%-os részesedéssel rendelkezik.
„G” társaságban gyermek testvére 60%-os, gyermek testvérének élettársa 40%-os részesedéssel bír.
A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
„E” társaságban a gyermek és a gyermek anyja részesedéseit össze kell számítani; így mindkettőjük többségi befolyással rendelkezik.
„F” társaságban a gyermek testvére akkor többségi tulajdonos, ha az élettársa a Ptk. szerinti bejegyzett élettársnak minősül, mivel ebben az esetben tekintendők közeli hozzátartozónak, így részesedéseiket ebben az esetben kell összeszámítani. A gyermek testvére mind a gyermekkel, mind az anyával közeli hozzátartozó; így „E” és „F” társaság ezen feltételek szerint minősül kapcsolt vállalkozásnak. Amennyiben a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs, akkor a gyermek testvére nem rendelkezik szavazati többséggel „F” társaságban, így ebben az esetben „E” és „F” társaság nem kapcsolt vállalkozások.
„G” társaságban a gyermek testvére már önmagában többségi befolyással bír, így „E” és „G” társaság akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül, ha a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs.
„F” és „G” társaság akkor kapcsolt vállalkozások, ha a gyermek testvérének élettársa bejegyzett élettárs, mivel a fentiek alapján „F” társaságban csak ebben az esetben áll fenn a tagoknak többségi befolyása.
„H” társaságban anya 99%-os, gyermek 1%-os részesedéssel rendelkezik.
„I” társaságban anya 100%-os tulajdonos.
„J” társaságban gyermek 100%-os tulajdonos.
A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
„H” társaságban mind az anya, mind a gyermek többségi tulajdonosnak minősül, mivel az anya már önmagában is a szavazati jogok többségével rendelkezik; a gyermek részesedését pedig az anyáéval össze kell számítani. Ennek alapján „H” társaság mind „I”, mind „J” társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll (mind a 2009-ben, mind a 2010-től hatályos szabályozás szerint).
„I” és „J” társaság a 2010-től hatályos szabályok alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, mivel a gyermek, illetve az anya külön-külön rendelkezik többségi befolyással (csak a 2010-től hatályos szabályok szerint kell őket harmadik személynek tekinteni a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján).
[PM Jövedelemadók főosztálya 2297/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227334240/2010.]
Forrás: www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése