3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-07-27
Tartalom
200 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatások költségelszámlási szabályai
Mezőgazdasági termelőket érintő törvénymódosítások
Egyszerűsödött a jelenléti ív a mezőgazdasági idénymunkánál
Gázártámogatás május 1-től
A munkaszerződés módosításának szabályai
200 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatások költségelszámlási szabályai
A Társasági adó törvény 3. számú mellékletének A) 4. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni.
E rendelkezés kapcsán a következőkre indokolt figyelemmel lenni:
Az ésszerű gazdálkodás követelményének vizsgálata ki kell terjedni arra, hogy az igénybevett szolgáltatás ellenértéke az adózó árbevételéhez viszonyítva ésszerű-e, arányban áll-e a szolgáltatás jellegével, minőségével. Például, ha egy vállalkozás egy beruházás megvalósíthatósági tanulmányára a beruházás értékének 30 %-ával egyező díjat fizet, az – mértéke miatt – valószínű nem tekinthető ésszerűnek.
Ugyanígy, ha egy vállalkozás a bevételéhez képest az anyavállalata részére aránytalanul nagy összegű tanácsadói díjat fizet, szintén megállapítható, hogy e költség vagy egy része nem a bevételszerző tevékenységét szolgálja. E tételnél a legtöbb probléma, vita abból adódik, hogy nem állapítható meg egyértelműen, hogy a szolgáltatás nyújtása ténylegesen megtörtént. Célszerű ezért erre gondot fordítani.
Mezőgazdasági termelőket érintő törvénymódosítások
A családon belül illetékmentesen örökölhető a farm, minden felszerelésével együtt, a helyi közétkeztetéshez közvetlenül a termelőtől is vásárolható élelmiszer.
Augusztustól a kistermelő a saját gyümölcséből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan pálinkát főzhet - a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcsnek számít. A saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél - amennyiben a termelő nem adja el a gyümölcspárlatot - 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, a főzést nem kell sehol előre bejelenteni, és a 100 literesnél kisebb készüléket sem kell engedélyeztetni.
Ha valaki el akarja adni az otthon vagy bérfőzésben készült pálinkát, erre is lesz lehetősége. A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokban kínálhatja az italt.
Szintén augusztustól mentes a vagyonátruházási illeték alól a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (például magtár, istálló, stb.) valamint ingóság - ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is - tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése közeli hozzátartozóknál. Ilyen közeli hozzátartozó többek között a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, és a testvér).
Az új jogszabály - ugyancsak augusztustól - lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző intézmények - bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények - közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tejet és tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát.
Eddig a gazdáknak sok bosszúságot okozott, hogy hozzájárulás címén fizetniük kellett a társulásoknak azért, hogy cserében a területükön vagy annak közelében lévő összes árkot, csatornát, árokpartot a vízművek megtisztítsák. Az esetek többségében azonban a vízgazdálkodási társulások - elsősorban pénzhiány miatt - nem végezték el a feladatukat, a gazdáktól mégis adó módjára behajtották a járulékot. Ez a helyzet 2011. január 1-től, megszűnik, mivel eltörlésre kerül a vízgazdálkodási hozzájárulás.
Szeptember elsején megalakul a Nemzeti Földalapkezelő. A Nemzeti Földalap visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.-től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, azért hogy az végrehajtsa a kormány népesedési, demográfiai és földprogramját. A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével. A földtulajdonosoknak elsőként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezelő.
Egyszerűsödött a jelenléti ív a mezőgazdasági idénymunkánál
Visszamenőleges hatállyal, ez év június 30-tól eltörölte a kormány a mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmazók azon kötelezettségét, hogy a jelenléti ívet szigorú számadású nyomtatványon kelljen vezetniük - a jogszabály a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
Az enyhébb szabályt a jogerősen le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell, vagyis aki ellen - szabálytalanság miatt - az adóhatóság eljárást indított, az nem büntethető.
Az idén márciusban hozott eredeti kormányrendelet az egyszerűsített foglalkoztatási törvénynek a növénytermesztési idénymunkára vonatkozó részletszabályait tartalmazta. Ebben külön fejezet szólt a jelenléti ívről, amit lényegében úgy kellett előállítani, mint a számlákat.
A rendelet melléklete meghatározta a jelenléti ív tartalmát, az APEH kötelessége pedig a sorszám-tartományok közzététele volt. Az ilyen jelenléti ív tömbök vásárlóiról az eladóknak nyilvántartást kellett vezetniük.
Gázártámogatás május 1-től
A 211/2010. (VII. 1.) Kormányrendelet alapján azok a fogyasztók, akik 2010. június 30-án energiafelhasználási támogatásban részesültek, külön igénybejelentés nélkül 2010. december 31-ig jogosultak a támogatásra.
A gázár támogatás fajlagos összege
Ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem:
nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,az 57.000 Ft, akkor a támogatás fajlagos összege: 0,771 Ft/MJ, (26.21Ft/m3)
meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét (57.001 Ft),de nem haladja meg annak két és félszeresét(71.250 Ft), akkor a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,556 Ft/MJ, (18.90 Ft/m3), a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,278 Ft/MJ (9,45 Ft/m3)
meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét (71.251 Ft), de nem haladja meg annak háromszorosát (85.500 Ft), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,238 Ft/MJ (8,09 Ft/m3) a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ;
meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát (85.501 Ft), de nem haladja meg annak három és félszeresét (99.750 Ft) a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,018 Ft/MJ (0,61 Ft/m3) a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ.
A c) és d) kategóriában a jogszabály módosítás azt eredményezte, hogy május 1-jétől a támogatást nem lehet biztosítani. A 2010. május 1-jét megelőző fogyasztásra azonban akkor is jár a támogatás, ha az később kerül kiszámlázásra.
Gázfogyasztás esetén a támogatás a jogosultsági időszak 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszakában legfeljebb 68 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 136 000 MJ hőmennyiségre jár.
Távhőtámogatás
A távhő-támogatás fajlagos összege:
Ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem:
nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (57.000 Ft-ot), a támogatás fajlagos összege: 1,767 Ft/MJ,
meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét (57.001 Ft),de nem haladja meg annak két és félszeresét (71.250 Ft-ot), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 1,377 Ft/MJ, a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,6885 Ft/MJ;
meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét (71.251 Ft), de nem haladja meg annak háromszorosát (85.500 Ft-ot), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,783 Ft/MJ, a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ;
meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát (85.501 Ft), de nem haladja meg annak három és félszeresét (99.750 Ft), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,399 Ft/MJ, a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ.
A c) és d) kategóriában május 1-jétől a támogatást a távhőfelhasználóknak nem lehet biztosítani. A 2010. május 1-jét megelőző fogyasztásra azonban akkor is jár a támogatás, ha az később kerül kiszámlázásra.
A jogszabály a támogatási rendszerbe új jogosultak belépését nem teszi lehetővé: a támogatás továbbiakban is azoknak jár, akik június 30-án jogosultak voltak ártámogatásra.
Jogszabályhely: 211/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról.2010. július
Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztálya
A munkaszerződés módosításának szabályai
A munkaszerződés módosítására vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve 82-85.§-ai tartalmazzák.
A leglényegesebb előírás, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Ez alapján nem teheti meg a munkáltató, hogy például a munkabér összegét egyoldalúan módosítja.
A munkaszerződés módosítására is a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy A munkaszerződés módosítását is írásba kell foglalni, amelyről a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés-módosítás érvénytelenségére csak a munkavállaló - a módosítást követő harminc napon belül - hivatkozhat.
Ha a munkavállalót megállapodás alapján határozott időre a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatják, a határozott idő lejártát követően a munkaszerződés szerint kell tovább foglalkoztatni, és munkabérét az időközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel módosítani kell.
Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás). Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.
Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani.
Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a kiküldetés, kirendelés időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.
Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél.
Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót a díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg.
Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.
A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.
Ha a munkavállaló
a) a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás, illetve
b) a foglalkoztatás határozatlan időtartama
vonatkozásában kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva - jogos érdekére, így különösen a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos működés és a munkakör betöltésének feltételeire tekintettel - dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról. A munkáltató a döntéséről tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni.
A munkáltató az előbbiek szerinti foglalkoztatás elősegítése érdekében köteles a helyben szokásos módon, megfelelő időben a munkavállalókat tájékoztatni azokról a munkakörökről, ahol a munkaszerződés előbbiek szerinti módosítására lehetőség van.
A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleménybemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges.
Az ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani.
A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni. Ezektől a rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése