Oldalak

2024. április 20., szombat

Ökogazdálkodás...



Az ökológiai gazdálkodás, vagy más néven bio- vagy organikus gazdálkodás (utóbbi inkább az angol nyelvterületen) – nagyon leegyszerűsítve – az agrár és élelmiszertermelő tevékenységek leginkább környezetbarát változata. Lényege, hogy segítségével értékesebb beltartalmú, lényegesen kisebb környezetterhelésű növényi és állati élelmiszereket, termékeket állítsunk elő, melyek hosszú távon is fenntartható módon képesek ellátni szükségleteinket, anékül, hogy a talajt, a vizeket és összeségben a természeti környezetet, a bolygót jobban megterhelnénk, mint amennyire az önmagától regenerálódni képes. Meggyőződésünk, hogy hosszú távon az ökológiai gazdálkodás az egyetlen felelős gazdálkodási forma, amit mára mind az uniós döntéshozók, mind a magyar kormány felismert, ezért kifejezetten a területalapú és beruházás ösztönző vidékfejlesztési pályázatokkal támogatják is az agrárium minél nagyobb arányú átállását az ökológiai gazdálkodásra. Az ökológiai gazdálkodás jogszabályokban foglalt előírásai itt olvashatók.

2024. április 19., péntek

Állati genetikai erőforrások

Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás, a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között. A támogatási kérelmek beadására 2024. június 3-tól 2024. július 3-ig tartó időszakban, az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen lesz lehetőség - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteken az MTI-vel.

    Kiemelték, "a mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai haszonállat fajok és fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is egyben. Ezért a genetikai erőforrásaink felkutatása, megőrzése és fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezt a célt szolgálja a most megjelent felhívás".
    Ismertették, hogy a támogatás három célterület - ex situ génmegőrzés, szakmai támogató tevékenység, in vitro génmegőrzési tevékenység - mentén segíti elő a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzését és fenntartását. Az Állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatása című KAP-RD24-RD26-1-24 kódszámú pályázati felhívás alapján normatív, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon génmegőrzéssel foglalkozó természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik hozzájárulnak a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez, és önkéntes alapon, a felhívásban meghatározott feltételek szerint vállalják a kötelezettségek megvalósítását.
    A felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu oldalon találhatók. Ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, változás itt érhető el - tájékoztatott a szaktárca.(F:MTI)

2024. április 16., kedd

A veszettség

A veszettség a Rabies lyssa nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. A veszettség terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Magyarországon az évenkénti kötelező védőoltások bevezetésével az urbánus veszettségi forma (mely során a betegség fő terjesztői a kutyák és a macskák) megszűnt, míg az erdei veszettség (melyben a betegség fő terjesztője a vörös róka, illetve más vadon élő húsevő) a repülőgépről leszórt táplálékba rejtett orális veszettség vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

Pályázati felhívás

Megkezdődött Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terve alapján az új vidékfejlesztési beruházási kiírások társadalmi egyeztetése - jelentette be Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a tárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint szombaton.

    Első körben a Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, és post-harvest fejlesztések támogatása, a Feldolgozó üzemek komplex támogatása, valamint a Feldolgozó üzemek támogatása című támogatási konstrukciók tervezeteit ismerhetik meg az érdeklődők.
    Megjegyezték, hogy a KAP Stratégiai Terv egészen 2027-ig tartalmazza a magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatások kereteit, lehetőségeit a gazdálkodók, élelmiszer-előállítók és a vidéki települések számára.
    Az Agrárminisztérium célja, hogy versenyképes, 21. századi, modern mezőgazdaság és feldolgozóipar működjön Magyarországon - közölte a tárca.
    Olyan beruházások támogatására fókuszálnak, amelyeknél igazolást nyer azok hozzáadott értéke, amelyek pénzügyileg megalapozottak, és amelyek esetében a beruházó vállalkozás tartós értékesítési vagy beszerzési kapcsolatokat tart fenn üzleti partnereivel, valamint érdemben kíván tenni a digitalizációs megoldások minél szélesebb körű használata érdekében - ismertette az államtitkár a közleményben.
    Feldman Zsolt hozzátette, hogy valamennyi támogatási konstrukció esetében széleskörű szakmai egyeztetést folytatnak, kikérik az érintett szakmai szervezetek és intézmények javaslatát, véleményét, az elmúlt évek gyakorlata alapján bevonják őket a pályázati felhívások előkészítésébe.
    A pályázati felhívások tervezetei már megtekinthetők az Agrárminisztérium KAP-tematikus oldalán, a kap.gov.hu címen.(F:MTI)

Hungarikum-pályázatok


Az idén 445 millió forint értékben hirdet hungarikum-pályázatokat az agrártárca, a felhívások célja az identitás megerősítése - mondta V. Németh Zsolt magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.   "A forrás célja, hogy támogassuk a hungarikumok és nemzeti értékek gyűjtését, népszerűsítését, megismertetését, megőrzését, gondozását" - magyarázta, kiemelve: hazai és külhoni pályázók egyaránt jelentkezhetnek a felhívásokra.V. Németh Zsolt közlése szerint három célterületre pályázhatnak a jogosultak. Az első keretösszege 300 millió forint, ebben elektronikus és nyomtatott kiadványok, fényképsorozatok, filmek készítésére, új honlap létrehozására, meglévő honlap fenntartására és fejlesztésére, rendezvények megvalósítására nyerhető el támogatás. Hozzátette: idén is lehet pályázni a településre jellemző jelképek megjelenítésére.

    A rendezvények közül előnyben részesülnek azok, amelyek középpontjában az értéktárban szereplő hagyományok, népszokások állnak ( regölés, farsang, pünkösdi királyválasztás). Erre 1 és 4 millió forint közötti összeg nyerhető el.
    A második célterületen 130 millió forint áll rendelkezésre, pályázónként egy- és hárommillió forint közötti támogatás nyerhető felső tagozatos és középiskolás diákoknak szóló vetélkedők szervezésére "az identitástudatuk megerősítése és a hagyományőrzés ápolása érdekében" - ismertette a politikus. Hozzátette: ugyanezen a célterületen az Agrárminisztérium által létrehozott értéknyilvántartó felületen a vármegyei, illetve külhoni nemzetrész értéktárában található nemzeti értékek adatainak, dokumentumainak feltöltésére, valamint a települési, tájegységi értéktárakban található nemzeti értékek adatai, dokumentumai feltöltésének vármegyei, külhoni nemzetrész szintű koordinációs tevékenységére 200 ezertől 2 millió forintig terjedő összeget nyerhetnek el az önkormányzatok és a külhoni nemzetrész értéktárat működtető szervezetek.
    A pályázat harmadik pilléreként ismét meghirdetik a "Hagyomány a divatban - viselet másként" elnevezésű felhívást is - mondta V. Németh Zsolt. Közlése szerint olyan, ma is hordható viseletek megalkotását támogatják, amelyek díszítésben, formavilágban, anyaghasználatban vagy technikában megidézik az ősi viseletet. "A cél, hogy a Kárpát-medence viseleti kultúráját megújítsuk" - fogalmazott a miniszterelnöki biztos, hozzátéve: erre a területre 15 millió forintos támogatás jut.
    V. Németh Zsolt elmondta azt is, hogy az érdeklődők mindhárom célterületnél április 16-án déltől regisztrálhatnak a pályázati felületen, a jelentkezések véglegesítésére pedig május 6-án reggel 8 órától nyílik lehetőség.(F:MTI)

Termék nagydíj


A Zilda tejüzem nyerte a 2024-es Magyar Állattenyésztésért Termék Nagydíjat, az idei Magyar Növénytermesztésért Termék Nagydíjat pedig az Agrova Kft. kapta.

    A XXXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállítói részére meghirdetett elismeréseket kedden adták át Hódmezővásárhelyen.
    A mágocsi Zilda tejüzem - a Makrom Kft. és szakmai partnerei, az Embrió Kft. és az MTKI Kft. - az A2A2 genotípusú szarvasmarha embrióktól, az A2-es tejből készült laktózmentes tejtermékekig pályázatáért nyerte el a Magyar Állattenyésztésért Termék Nagydíjat. Az együttműködő partnerek célja egy - kedvezőbb élettani hatásokkal rendelkezőn - A2 béta-kazeint tartalmazó tejet adó állomány kialakítása, valamint a tejből készített laktózmentes termékek fejlesztése volt.
    A nyíregyházi Agrova Kft. a talaj foszforkészletének feltárására használt speciális mikrobiológiai talajoltó készítmények fejlesztéséért kapta a Magyar Növénytermesztésért Termék Nagydíjat.
    Antal Gábor, a május 2-án kezdődő kiállítást szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója elmondta, a rendezvényen a tavalyihoz hasonló számban mutatkoznak be a mezőgazdaságban és az azt kiszolgáló ágazatokban tevékenykedő vállalkozások. A háromnapos rendezvény látogatói 220 háttér-ipari kiállítóval találkozhatnak, így bemutatkoznak tartástechnológiai, agrárinformatikai, szaporodásbiológiai, állategészségügyi- és gyógyszeripari, takarmányozási és élelmiszeripari termékeket, eszközöket, berendezéseket gyártó és forgalmazó cégek is.
    Az állatkiállítók száma kétszáz körül alakul majd. Idén újra teljes lesz az állattenyésztési repertoár, így a hazai szarvasmarha, ló, sertés, kecske és juh ellenőrzött és törzstenyészetek mellett a fajtabemutatókról nem hiányoznak a szárnyasok sem.
    A kiállításhoz számos szakmai előadás és a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemmel együttműködve kétnapos konferencia is kapcsolódik a fenntarthatóságról és a jövőálló állattenyésztésről.

(F:MTI)

2024. április 5., péntek

Év madara: Kerecsensólyom

Április 11-én 17 órától Az év élőlényei sorozatban az Év madara: Kerecsensólyom kerül bemutatásra. A kerecsensólyom nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű sólyom, Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála. Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes termetű rágcsálókra, mint például az ürgékre, hörcsögökre, földimókusokra specializálódott ragadozó, de képes kisebb, egértermetű fajokat is elejteni. Ezek hiányában átvált a repülő madarak, főként a seregély- és galambméretű fajok zsákmányolására. A sólyomféle rokonság többi tagjához hasonlóan fészket nem épít, évente egyszer költ. A sziklafalak párkányain hollók fészkét használja, vagy pedig a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak, fás élőhelyeken más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be. Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él. Az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, világszinten pedig a kárpát-medencei a faj egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya.

(Forrás: https://ng.24.hu/termeszet/2024/01/06/nagy-testu-ragadozo-a-2024-es-ev-madara/

Előadó: Lükőné Örsi Gabriella
Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (1012 Budapest, Attila út 93.)

2024. április 3., szerda

Fehér libatop

Bár rendszeresen irtott gyomnövény, a fehér libatop ehető is; magas kalcium-, vas- és fehérjetartalmával a spenóthoz hasonlóan felhasználható levélzöldségféle lehet (csak fiatal 20–30 cm-es példányai vagy később hajtáscsúcsai). Salátának és levesnek lehet felhasználni, kissé hosszabb főzési időt igényel, mint a spenót. Összegyűjtött, megszárított és megőrölt magvai a hajdinaliszthez hasonlóan alkalmazhatóak a konyhában. Takarmányozásra is alkalmas, de ha oxálsavtartalma magasabb, nagy mennyiségben etetve a háziállatokkal akár toxikus tüneteket is okozhat. Az oxálsav főzés közben részben lebomlik, de vesekő, köszvény, hiperacidózis esetén nem javasolt a fogyasztása. A növény kisebb mennyiségben mérgező szaponinokat is tartalmaz, de ezek csak kevéssé szívódnak fel és tüneteket többnyire nem okoznak. A túlműtrágyázott talajokban növő libatop leveleiben nitrátokat halmoz fel.