Oldalak

2010. december 30., csütörtök

Furcsa szokások...

Furcsa szokások: piros bugyi január elsején 
részletek>>
2010. december 30., csütörtök, Szerző: MTI
Minden nép más dolgokhoz ragaszkodik, az olaszoknak piros alsónemű, a spanyoloknak szőlő hoz szerencsét szilveszter estéről újévre virradóra.

Farmdoktor...


Gyors döntést igényel ?
Kérdése, problémája van? Nincs megoldatlan feladat! 
Kérdezzen! Felelek!  
Hívja a farmdoktort!
     Tel.:06/46-783-463, mobil: 06/20-337-1954.          www.farminfo.hu, msziki@gmail.com

Boldog Újévet!

http://www.youtube.com/watch?v=l5UfMjTzfns&feature=player_embedded

B U É K !

Virradjon rád szép nap, köszöntsön rád jó év,
kedves hajlékodba költözzön a jólét.
A lelkedbe boldogság, a szívedbe béke,
ezt kívánom neked az újévre! (ki)

2010. december 29., szerda

Vízügyi stratégia váltás...

Égető szükség van új vízügyi stratégiára 
részletek>>  
2010.12.29, Magyar Hírlap/Agroline
Új vízügyi stratégia kell egy tudóscsoport szerint, miután a szélsőséges időjárás és a klímaváltozás is ezt diktálja. Hazánkban is a víz, a csapadék sokszor súlyos gondot, károkat okoz. A kormány felismerte a tarthatatlan helyzetet, s a jövő évi költségvetésben már 4,9 milliárd forintot különített el a földek mentén futó vízelvezetők megtisztítására. Magyarországon jelenleg a belvíz az úr, az árvizek miatt pedig másfél millió ember lakhelye van állandó bizonytalanságban.
A fiatalok pályázata 2011-ben! 
részletek>> 
Legközelebb jövő év szeptemberétől pályázhatnak támogatásért azok a fiatal magyar gazdák, kik mezőgazdasági üzem vezetőjeként első alkalommal kezdenek gazdálkodni, új gazdaságot hoznak létre vagy vesznek mástól át. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) támogatják a fiatal mezőgazdasági termelők indulását. 2011. szeptember 15-től október 31-ig nyújthatóak be támogatási kérelmek. (f: sikeres.hu)

MVH 193 - 194. sz. Közlemény...

1 Cím: 194/2010. (XII.23.) számú MVH Közlemény
A szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről
Év/Sorszám: 2010. évi 194. számú
Típus:Hatálytalanító
Állapot:Hatályos
2 Cím: 193/2010. (XII.23.) számú MVH Közlemény
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás igényléséről
Év/Sorszám: 2010. évi 193. számú
Típus:Hatálytalanító
Állapot:Hatályos

Széchenyi Kártya

Januárban indul a Széchenyi Kártya önerőhitel 
részletek>>
MTI|2010. 12. 29., Elkészült a Széchenyi Kártya önerőhitel konstrukciója, de a részletekről még egyeztetni kell a szaktárcákkal és az Európai Unióval is. A Ka-Vosz Zrt. vezérigazgatója szerint az önerőhitel fontos segítség lehet a vállalkozásoknak. Az Új Széchenyi Terv pályázatainak január 15-ei meghirdetésekor már indulásra kész lesz a Széchenyi Kártya önerő kiegészítő hitel is.
Hitelsatuban a gazdák 
részletek>> 
Hathatós kormányzati segítség nélkül a hazai agrárgazdaságok harmada már a jövő év első felében csőd-, illetve felszámolási eljárás alá kerülhet - írja a Népszabadság. A rendkívüli időjárás súlyos finanszírozási válságot okozott az ágazatban. A bevételkiesés miatt bajba jutott vállalkozások részben a bankoktól kérnek átmeneti fizetési kedvezményt, részben a termelést terhelő földbérleti díjak mérsékelését próbálják elérni
Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésével és megszüntetésével kapcsolatos személyi jövedelemadót és egyszerűsített vállalkozói adót érintő fontosabb tudnivalók a 2010. évre 
részletek>>
f.APEH, 2010.12.28
Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntethető. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban:Evtv) 18. §(1) bekezdésében foglaltak szerint az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti.

Egyéni céggel kapcsolatos tudnivalók

Egyéni cég tagjának adható természetbeni juttatás 
 Egyéni cég a tagjának kedvezményes, 25 százalék adókulccsal adózó üdülési csekket, önkéntes pénztári tagdíj-kiegészítést adhat. Az szja-törvény 3.§ 33. pontja alapján az egyéni cég társas vállalkozásnak minősül. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban:evtv.) 20.§(4) bekezdésében foglaltak alapján az egyéni cégnek - az e törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. E § (6) bekezdésében foglaltak szerint pedig az egyéni cégre és tagjára az evtv-ben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az egyéni cég tagja a társaságban személyes munkavégzésre kötelezett. Az szja-törvény 70.§ (2) bekezdésében felsorolt juttatások a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjainak is adhatók, így nem zárható ki, hogy az egyéni cég a tagjának az szja-törvény 70.§ (2) bekezdésében felsorolt juttatásokat adjon. Ugyanakkor pl. adómentesen internet utalványt az egyéni cég a tagjának nem adhat, mivel az szja-törvény 1. számú mellékletének 7. 11. pontja szerint csak a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat tekinthető adómentes természetbeni juttatásnak. Amennyiben ilyen juttatásra mégis sor kerülne, akkor annak értéke jogcím szerint adóköteles, azaz az egyéni cég tagja esetében nem önálló tevékenységből származó, ezen belül tagi jogviszonyból származó jövedelem lesz. Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulása esetén kiesik az eva hatálya alól és az egyéni cég alapítása miatt az egyéni cégbe átadott vagyoni érték után az szja-törvény rendelkezései szerint kell adóznia. Abban az esetben, ha az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, akkor az eva adóalanyiság szempontjából kezdőnek minősül és az eva hatálya alá ismételten, mint egyéni cég a feltételek megléte esetén a kezdés évét első évnek tekintve a harmadik adóévre jelentkezhet be. Fontos megemlíteni az eva-törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt azon rendelkezést is, mely szerint, ha az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása, vagy vagyoni betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége, azzal, hogy a bevételből nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet e törvény rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni. (Büt 1309/2010)
Fiatalkorúak foglalkoztatásának feltételei a mezőgazdasági idénymunka keretében 
részletek>>
.f: mak.hu
A fiatalkorúak foglalkoztatásának feltételei eltérnek a felnőtt munkavállalók foglalkoztatási szabályaitól, ezért a diákmunkaerő alkalmazásakor az életkori sajátosságok szerint kell eljárni. A szabályozás fő területét a Munka Törvénykönyvének (MT) 72. §- 75. §-ig terjedő szakaszai, MT 132. §-a és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendelet jelenti, más jogszabályokkal és nemzetközi egyezmények figyelembevételével. A mezőgazdasági idénymunka keretében az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Eftv.) értelmében sem kerülhető meg a speciális szabályok betartása.
Verseny lesz a számlavezetésben? 
részletek>> 
Forrás: http://hvg.hu 2010-12-28
A banki költségek csökkenéséhez, a nagy ügyfélkörrel rendelkező szolgáltatóknál pedig új üzletágak kifejlődéséhez járulhat hozzá az úgynevezett pénzforgalmi szolgáltatók elterjedése.
A COPA/COGECA 
részletek>>
f:mak.hu,
tevékenysége illetve céljai * minden olyan téma tanulmányozása, amely kapcsolódik a Közösség mezőgazdasági politikájához, illetőleg más – az agrobussinest érintő- politikához * a mezőgazdasági ágazat egészének érdekképviselete, * az ágazat szereplői által képviselt érdekeknek megfelelő megoldások keresése, * kapcsolat fenntartása a közösségi intézményekkel és más európai szintű érdekképviseleti szervezettel. Ennek keretében például az elnök illetve az elnökség rendszeresen találkozik a mezőgazdaságért illetve igény szerint a más területekért felelős főbiztosokkal, s szakértői szinten is rendszeresek a konzultációk

Felmondási idő

Felmondási idő alatt elkezdhetek-e másik munkahelyen dolgozni? - APEH válaszol  
részletek>>
Szerző: adozona
Létesíthet-e munkaviszonyt a munkavállaló akkor, ha még állományban van azon a munkahelyen, amelyről néhány hónap múlva eljön? Milyen fizetési kötelezettsége van ilyenkor?
Az Európai mezőgazdaság jellegzetességei  
részletek>>
Az Európai Unió területének túlnyomó részét mezőgazdasági művelés alatt álló földek és erdők borítják, amelyek meghatározzák a táj jellegét, és kiemelkedő szerepet játszanak a vidéki gazdaságok egészséges működése szempontjából. A mezőgazdaság továbbra is jelentős mértékben hozzájárul e területek fenntartható gazdasági fejlődéséhez. A gazdálkodók feladatköre igen sokrétű: az élelmiszerek és egyéb, nem élelmiszeripari jellegű mezőgazdasági termékek előállításától kezdve a tájgazdálkodáson és a természetmegőrzésen át az idegenforgalmi szolgáltatásokig számos különböző tevékenység beletartozik. A gazdálkodás ezért többcélú tevékenységként jellemezhető.

Munkaügyi jogszabályok...

Törvény

Kormány rendelet

NGM rendelet

  • 3/2010. (VII. 30.) NGM rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem és közteher bejelentésére, befizetésére vonatkozó eljárási szabályokról
Piacot teremtenek a tanyasi termékeknek 
részletek>>
Gazdakör, 2010. december 28.
Az Önkormányzati Minisztérium nyilvántartása szerint napjainkban mintegy háromszázezer ember él tanyákon. A nemrégen bejelentett egymilliárd forint keretösszegű nemzeti tanyafejlesztési program az ő életkörülményeiken kíván javítani. Egyebek közt az egészséges ivóvízzel való ellátásukhoz, a dűlőutak karbantartásához, a közbiztonságuk erősítéséhez, a tanyák energiaellátásának javításához, a tanyagondnoki szolgálat fejlesztéséhez nyújtana támogatást. Ebből a forrásból segítené a program a tanyasi termékek piacra juttatását is, hogy jövedelemhez juttassa a gazdálkodó családokat. De, mint köztudott, számos kistelepülésen gondot okoz a folyamatos áruellátás is, mert nincsenek olyan tőkeerős vállalkozások, amelyek alapvető élelmiszereket és háztartási cikkeket forgalmazó kereskedéseket üzemeltetnének
A minőségbiztosítás szerepe az állattenyésztésben  részletek>> 
f. mak.hu
A mezőgazdasági termelés alapvető célja az élelemtermelés - szakszerűbben kifejezve a tápanyagok megtermelése, továbbá ezekhez kapcsolódóan - harmadlagos tevékenységként - alapanyagok biztosítása a különböző élelmiszeriparok számára. Mindezek eredményeként elsődlegesen az emberek és másodlagosan az állatok számára biztosítjuk a létüket fenntartó táplálkozásukat.

PTI tájékoztató 2010.12.28

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-12-28


Tartalom
Béren kívüli juttatások
Társas és egyéni vállalkozók járulékfizetése 2011
Januártól megszűnik a NYENYI adatszolgáltatás
Adójóváírás 2011
Meghosszabított gázártámogatás

Béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie, (eho nincs):

-Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés --> évente minimálbért meg nem haladó mértékben
-Iskolakezdési támogatás --> minimálbér 30 százalékáig
-Munkáltató nevére szóló számla alapján, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet,
- Melegétkeztetés vagy fogyasztásra kész (hideg) étel értéke --> havi 18.000 Ft-ig, ideértve az utalványt is, adóéven belül utólag is
-Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg --> 300 000 Ft-ig
-Munkáltató által finanszírozott internethasználat--> havi 5 ezer forintig
-Munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg --> max. min. bér 50 %
- önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba átutal összeg --> együtt max. min. bér 30 %
- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg --> minimálbér 50 %
- Juttatás szövetkezet közösségi alapjából --> minimálbér 50 %
- Iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége --> minimálbér két és félszerese.

Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját (Tbj. 21. § b) pont) az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás.

A Szja tv. 70. §-ában meghatározott „a béren kívüli juttatásnak nem minősülő jövedelem” után a kifizető csak 27 százalék ehot köteles fizetni, járulékot nem, a béren kívüli juttatást – Szja tv. 71. § - pedig csak szja terheli, más közteher nem!

Társas és egyéni vállalkozók járulékfizetése 2011
2010. évben a érvényes előírás főállású vállalkozókra, hogy a járulékokat – főszabály szerint – legalább a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetni.

Az egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás érdekében 2011. január 1-től megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés.

Az új minimális járulékalap a következő:
-az egyszeres minimálbér, illetve
-középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan – a garantált bérminimum összege.

Egyéni vállalkozók esetében is megszűnt a tevékenységre jellemző kereset kategóriája.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a járulékalap a vállalkozói kivét,

Átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg,

Evás egyéni vállalkozó esetében megszűnik a tényleges jövedelem fogalom, esetében a járulékalap a törvény szerinti minimálbér.

Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van.

Azaz az az egyéni és társas vállalkozó, akinek egyébként van munkaviszonya, de fizetés nélküli szabadság miatt az szünetel, főfoglalkozásúnak tekintendő!

Januártól megszűnik a NYENYI adatszolgáltatás
Január elsejétől megszűnik a vállalkozók NYENYI (nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap) néven futó adatszolgáltatási kötelezettsége, ami csökkenti az adminisztrációs terheiket, egyben azt is jelenti, hogy az APEH-nak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak együttműködve kell megoldania a jövőben az egyéni nyugdíjnyilvántartást.

A vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentésénél is nagyobb jelentőséggel bír, hogy a döntés egyfajta filozófia-váltást jelent egy szolgáltató állam megteremtéséhez. Két államigazgatási szerv közötti hiányos együttműködés miatt nem lehet többletterheket rakni a vállalkozókra. Az adóhatóságnak ugyanis rendelkezésére álltak és állnak az egyéni nyugdíjszámlák vezetéséhez szükséges adatok, de mivel az Apeh és a nyugdíjbiztosító között nem működött megfelelően az adatátadás, a vállalkozóknak évente egyszer külön és újra adatokat kellett szolgáltatnia az egyéni nyugdíjnyilvántartásokhoz. A párhuzamos adatszolgáltatási kötelezettség megszüntetése a becslések szerint összesen 5-10 milliárd közötti megtakarítást eredményezhet a vállalkozók számára.

A NYENYI-t, azaz a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lapot a hatályos törvény szerint 2010-ről már nem kell kiállítani, vagyis utoljára a 2009. évről kellett ebben a formában adatokat szolgáltatni.

Adójóváírás 2011
Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és az adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka. Jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 Ft. Éves szinten: 145.200 Ft.

Teljes egészében akkor érvényesíthető, ha nem haladja meg az összes jövedelem a 2 millió 750 ezer forintot. E fölött, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a rendelkezésre álló éves keretet. Évi 3 millió 960 ezer fölött teljesen megszűnik.

2010-ben havi 15.100 Ft, 1.510 e Ft-ig (max. 3.188 eFt)

Meghosszabított gázártámogatás
A kormány ez év utolsó napjáról 2011. április 31-ig meghosszabbította a lakossági vezetékes gáz árának a támogatását, és meghatározta az ehhez tartozó, támogatott gáz mennyiségét is - az erről szóló rendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Ez év végéig - a teljes évre szóló - gázártámogatás legfeljebb 68 ezer megajoule-ra (MJ) szólt, de a nagycsaládos háztartásokban 138 ezer megajoule volt a támogatott fogyasztás felső határa. A jövő év első napjától április végéig a támogatott mennyiségek: 40.800, illetve 81.600 megajoule. A csökkenés 40 százalékos, viszont nem 12, hanem csak 4 hónapra szól. Gáztérfogatban számolva a kisebb szám közel 1.200, míg a nagycsaládosoké 2.400 köbmétert jelent.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2010. december 28., kedd

Magyar online katalógusok

- Google Eszköztárral küldve"
Termőföld értékesítéséből származó bevétel adójogi minősítése 
részletek>>.
f: APEH,[szja-törvény 2-3-as,10-11es számú mellékletei]
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó termőföldet kizárólag üzleti célú tárgyi eszközként hasznosított, akkor a termőföld átruházásából származó ellenérték őstermelői, illetve egyéni vállalkozói bevételének minősül [szja-törvény. 2. sz. melléklet I./2. pont; 10. sz. melléklet I./2. pont]. Ilyen esetben - mivel az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközről van szó – a nyilvántartásba vett beruházási költség egy összegben elszámolható az értékesítéskor [szja-törvény 3. sz. melléklet I./20. pont; 11.sz. melléklet I./22. pont]
Történelmi bázisjogosultság értékesítése és hasznosítása 
részletek>>
189/2010. (XII. 23.) MVH Közlemény részletek>>
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről
Év/Sorszám: 2010. évi 189. számú
Típus:Hatálytalanító
Állapot:Hatályos
Jövőre is kiírásra kerülnek a népszerű pályázatok részletek>>
2010. december 27., agrárszektor.hu (Kadosa Gábor)
A források szűkössége ugyan korlátozza a lehetőségeket, de ettől függetlenül jövőre is kiírják a közkedvelt pályázatokat.

Családi gazdálkodó egyéni vállalkozói tevékenységének szüneteltetése

A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján a családi gazdaság nyilvántartásba vételét a feltételek megléte esetén az a magánszemély is kezdeményezheti, aki mint családi gazdálkodó rendelkezik őstermelői igazolvánnyal vagy szerepel az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban: evct.) 11. §-ában előirt adattartalommal az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. Ez evct 18. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. E rendelkezésre tekintettel szüneteltetheti egyéni vállalkozói tevékenyégét az a magánszemély is, aki családi gazdálkodó és a családi gazdaságot egyéni vállalkozói jogállása alapján vették nyilvántartásba, vagy a családi gazdaság tagja. Abban az esetben, ha a családi gazdaságot a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói jogállása alapján vették nyilvántartásba és a családi gazdálkodó a tevékenységét szünetelteti, akkor a családi gazdaság tevékenysége csak akkor tekinthető folyamatosnak, ha a családi gazdálkodó helyébe olyan másik magánszemély lép be, aki megfelel a családi gazdaság működésére vonatkozó feltételeknek, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltető családi gazdálkodó az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének megkezdésével egyidejűleg kiváltja az őstermelői igazolványt. Az egyéni vállalkozói jogállás alapján családi gazdálkodó biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége egyéni vállalkozóként áll fenn. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya szünetel, így a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó – ha más jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lesz köteles. Abban az esetben azonban, ha a családi gazdaság tevékenysége folytatásához az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó kiváltja az őstermelői igazolványt, mezőgazdasági őstermelőként válik a továbbiakban biztosítottá, ha az egyéb feltételeknek is megfelel.
(f: APEH)
Vatikáni GM-növény-imádat   
részletek>>
nol.hu, 2010.12.24
A kutatóknak joga és erkölcsi kötelessége, hogy Isten megbízottjaiként segítsék a világ szegényeit a gazdasági növények génmódosításával – jelentették ki december elején a Vatikán tudományos tanácsadói.

Árutőzsdék...

ÁRUPIACOK ...
részletek>>
Egy igazán professzionális befektetőnek ma már nem kizárólag az értéktőzsdék, részvények, tőzsdeindexek irányában kell tájékozottnak lennie, hanem az árutőzsdéken is.

Termékdíj...

Alacsonyabb lesz a termékdíj, szigorúbb az ellenőrzés részletek>>
Írta: Agromonitor.hu 2010. december 26.
A jövőben szigorúbban ellenőrzik a termékdíj-fizetésre kötelezetteket – jelentette ki az MTI-nek Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vízügyért, valamint a természet- és környezetvédelemért felelős államtitkára. Elmondása mintegy 10-15 százalékkal csökkennek ugyanis a díjtételek, de azokat maradéktalanul be kívánják szedni.
Januárban megnyílnak a kormányablakok 
részletek>>
Háromszáz segítő munkatárs kezdi meg tevékenységét azokon az ügyfélszolgálatokon, amelyek január 3-án nyílnak meg az ország 29 pontján - írja a Magyar Nemzet

Evás egyéni vállalkozó szünetelése...

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységének szüneteltetése esetére az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban eva-törvény) külön jogi szabályozást nem tartalmaz.

A szünetelés lehetőségét biztosító, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján a szüneteltetés ideje alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet és új kötelezettséget sem vállalhat, azonban a szüneteltetés alatt az adószáma megmarad, eva adóalanyi minősége nem szűnik meg. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

Az eva-törvény hatálya alá tartozó, de a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozóra is vonatkozik az eva-törvény 7. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint a bevétel megszerzésének időpontja a bizonylat kibocsátását követő 30. nap, ha a bevételt az adóalany eddig az időpontig még nem szerezte meg. Ennek értelmében a szüneteltetés napját megelőzően kiszámlázott, de a számla kibocsátásának napját követő 30. napon megszerzett (vagy addig befolyt) bevétel még az eva szabályai szerint adózik. Év végi számla esetén előfordulhat az is, hogy az ún. 30 napos szabályból kifolyólag a bevétel már a következő adóévet érinti. Ebben az esetben az így megszerzett bevétel evás bevétel lesz, ami azt jelenti, hogy a megszerzés adóévében – ezen bevételt illetően – eva bevallást kell benyújtani (jóllehet a szüneteltetés akár az egész adóévre is vonatkozhat).

Az előbbitől eltérően a tevékenység szüneteltetését követően – nem közvetlenül a vállalkozói tevékenységéből – befolyt bevételeket (különösen jóváírt bankkamat, kártérítés, adóvisszatérítés) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezései szerint önálló tevékenységből származó bevételnek kell tekinteni.

Az adózónak a szüneteltetés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallásának benyújtási határideje az éves bevallás benyújtására előírt határidő, azaz az adóévet lövető év február 25-dike.

Az evás időszak előtti – a személyi jövedelemadó hatálya alatt keletkezett – bevételt csökkentő kedvezmények, adókedvezmények, illetve adómegtakarítással kapcsolatos kedvezmények érvényesítése esetén, az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteletetése idején is érvényesülnie kell a törvényben megjelölt feltételeknek.

Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idején is rendelkeznie kell pénzforgalmi bankszámlával. A pénzforgalmi bankszámlán jóváírt kamat összege önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, mellyel szemben a számlavezetési díj összege a költségek között elszámolható.
PM Jövedelemadók Főosztálya 2300/5/2010 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227511410/2010
www.apeh.hu

2010. december 27., hétfő

Adóelőleg mérséklési lehetőségek...

 Társasági adó
A társasági adóalanyok negyedik negyedéves előlegének fizetési határideje a feltöltésre kötelezettek esetében december 20. napja, egyéb adózók esetében a következő év január 20. Az utolsó negyedéves előleget akkor is meg kell fizetni, ha az éves várható adókötelezettség nem éri el a korábbi évek bevallásai alapján előírt előlegek összegét. Mivel a feltöltési kötelezettség az adóelőlegeket meghaladó esetlegesen fizetendő adó, így ebben az esetben az érintett adózói körben természetesen nem áll elő tényleges feltöltési kötelezettség.

Ugyanakkor, ha az így kiszámított különbözet jelentős összegű túlfizetést eredményezne, akkor az adóelőleg fizetés esedékessége előtt célszerű élni az Art. 42.§ (2) bekezdésében foglalt lehetőséggel, azaz mérséklést kérni. A kérelem illetékmentes, kötetlen formában terjeszthető elő. Figyelemmel kell azonban lenni az Art. 172.§ (13) bekezdésében foglalt jogkövetkezményre, amely a nem kellő megalapozottság esetén terheli a kedvező elbírálásban részesülő adózót. Akár a feltöltési kötelezettség számszerűsítése, akár a mérséklés kellő megalapozottsága érdekében tehát pontos számításokra van szükségünk. A szaklap a korábbi számában részletes tájékoztatást közölt a megváltozott adómértékről, illetve annak alkalmazási feltételeiről. De mit is jelent ez a gyakorlatban?

A feltöltési kötelezett Takarékos Kft 1-3.negyedéves adóelőlege 2.000eFt, a 4.negyedéves 1.000eFt. A teljes naptári évben működött, üzleti évének fordulónapja 2010.12.31.

Az éves összes adóköteles bevétele 400.000eFt, összes adóalapot csökkentő ráfordítás 390.000eFt, az adóalap korrekciós tételek együttes hatása +2.000eFt. Az év első felére jutó adóalap kiszámítása: 12.000*181/365=5.951eFt. Mivel az év első hat hónapjára jutó adóalap nem haladja meg az 50 millió Ft-ot, vizsgálandó, hogy megfelel-e azon egyéb törvényi feltételeknek, amelyek lehető teszik a kedvezményes 10%-os adómérték alkalmazását. Kedvező eredmény esetén az első félévre jutó adó 595eFt. Ebben az esetben a meg nem fizetett 9% (536eFt) csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet a következő négy adóévben kell az adótörvényben előírt célra felhasználni. Az év második felére jutó adóalap 6.049eFt (12.000-5.951). 2010. július 1-jétől 250 millió Ft adóalapig feltétel nélkül lehet alkalmazni a 10%-os kulcsot, így az ezen időszakra jutó adó 605eFt. Mivel a második félévben a 10%-os kulcs általánosan alkalmazható (250 millió forintig), ezért a 9%-os adómegtakarítás már nem minősül csekély összegű támogatásnak, azaz nincs felhasználási kötelezettség sem.
Látható, hogy az éves várható adófizetési kötelezettség jóval elmarad a tárgyévre előírt adóelőlegek összegétől (4.000eFt>1.200eFt), ezért célszerű adóelőleg mérséklést kérni. A mérséklési lehetőségünkkel feltétlen éljünk, azonban nem árt az óvatosság! Az Art. 172.§ (13) bekezdése a túlzó mértékű mérséklést mulasztási bírsággal sújtja, a jogkövetkezmény alapja a módosítás előtti és a mérsékelt adóelőleg különbözete.

Ha az előzetes számítások szerint az előírt adóelőlegek nem fedezik a várható fizetendő adót, akkor az előző adóévben éves szinten számított 50 millió forint feletti árbevételt elérő adózóknak feltöltési kötelezettségük keletkezik. Jóllehet a Tao. tv. 26.§ (10) bekezdése a várható adó teljes összegére írja elő a kiegészítést, az Art. 172.§ (12) bekezdése azonban csak annak 90%-ától szankcionál. A mulasztási bírság alapja a 90%-ból hiányzó rész, mértéke az adóhivatal mérlegelésétől függően 1-20%. Az adóelőleg-kiegészítést nem csak befizetni, de be is kell vallani (2010-ben 1046 jelű) december 20-ig. Korábban hallani lehetett olyan adózói leleményről, hogy december 20-án elég egy fizetési kötelezettséget nem tartalmazó (nullás) bevallást benyújtani, majd később, amikor már pontosabb adatok állnak rendelkezésre a végleges adóalap meghatározásához, egy önellenőrzéssel helyesbítünk és csak a jegybanki alapkamattal egyező mértékű pótlékot kell fizetni. Az Art. 172.§ (12) bekezdése azonban nem a bevalláshoz, hanem a megfizetéshez köti a jogkövetkezményt, így a praktika tévedésnek bizonyult, az önellenőrzés elméletileg lehetséges, gyakorlatilag értelmetlen.

Egyéni vállalkozók
Az egyéni vállalkozók előlegfizetési kötelezettségét az Szja tv. 49.§ (16) bekezdése írja elő. A társasági adó alanyaival szemben annyival kedvezőbb a helyzetük, hogy számukra az augusztusi törvénymódosítás eredményeként az év második felére 250 millió forint adóalapig feltétel nélkül alkalmazható 10%-os adókulcs okozta adómegtakarítás külön mérséklési kérelem nélkül is érvényesíthető, hiszen az adóelőlegek nem a korábbi év adóteljesítménye alapján kerülnek előírásra (Tao.tv.), hanem a tárgyévi tényleges teljesítmény alapján. Az adóév utolsó adóelőlegének megállapításakor (2011.01.12.) a pénzforgalmi könyvvitel miatt már tényadatokkal számolhatunk. Az első lépés, hogy a működés naptári napjainak arányában elkülönítsük az első és a második félévre jutó adóalapot. A következő lépés, hogy kiszámítsuk az éves fizetendő adót. Utolsó lépésként úgy határozzuk meg a negyedik negyedéves adóelőleget, hogy az éves számított adóból levonjuk az eddig megfizetett három negyedév adóelőlegét.

Példán levezetve: az éves adóelőleg-alap 40 millió forint, a működés kezdete 2010.03.01., a vállalkozó a feltételek hiányában nem jogosult az év első felében a 10%-os kedvezményes adókulcs alkalmazására, a három negyedéves adóelőlege 4.850eFt.
Adóelőleg kiszámítása március 1- június 30. időszakra: 40.000eFt*(122/365)=13.370eFt adóalap, 13.370eFt*19%=2.540eFt adó
Adóelőleg kiszámítása július 1-december 31. időszakra: 40.000eFt-13.370eFt=26.630eFt adóalap, 26.630eFt*10%=2.663eFt adó
A negyedik negyedéves fizetendő adóelőleg: 5.203eFt-4.850eFt=353eFt.
(f: Adónet.hu)

Figyelem! Nitrát és AKG adatszolgáltatás! 
részletek>>
2010. december 23. Gazdakör
Azok a gazdálkodók, akik még nem küldték meg a nitrát adatszolgáltatásról szóló jelentésüket, ezt még december 31-ig megtehetik, s az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program kapcsán is eddig lehet nyilatkozni.
* Pályázat: Magtárból turisztikai látványosság 
részletek>>
2010. december 24. Gazdakör
Pályázatot írt ki az Európai Bizottság tagállamai legvonzóbb úti céljai kiválasztására a "Kiváló Európai Desztinációk" (EDEN) projekt keretében. Magyarországon a pályázatot a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) bonyolítja le

Szerződés...

Írjon jogilag és tartalmilag is megfelelő szerződést percek alatt!  
részletek>>
Hasznos segítség könnyű, gyors és hibátlan szerződéskötéshez! A kiadványon rengeteg kész, gyakorlatban azonnal alkalmazható szerződés- és iratminták találhatóak a legkülönbözőbb szerződéstípusokra, üzleti esetekre vonatkozóan. A CD segítségével tájékozódhat a szerződéseket alátámasztó jogszabályi háttérről, a jogszabályok közérthető értelmezéséről, valamint a témákhoz kapcsolódó bírói gyakorlat menetéről.

Munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsön elengedett összegének adókötelezettsége

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 2010. január 1-jétől hatályos 3. § 72. t) pontja alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra meghatározott feltételek szerint nyújtott vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is), feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott méltányolható lakásigényt.
A kormányrendelet szerint abban az esetben méltányolható a lakásigény, ha a lakásigény mértéke (az igénylő és a vele együtt költöző családtagok száma alapján meghatározott lakószobák száma) és a lakás építési (vásárlási) költsége megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(6) bekezdéseiben foglalt feltételeknek. A méltányolható lakásigény mértékét a kormányrendelet 3. § (2)-(3) bekezdései határozzák meg.

Ha a munkáltató olyan kedvezményes kamatozású lakáscélú kölcsönt enged el, amelyre nézve annak nyújtásakor az szja-törvény 72. § (4) bekezdésének f) pontjában foglaltak miatt vizsgálni kellett a méltányolható lakásigény mértékét, és ez a feltétel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdései szerint fennállt, akkor a kölcsön elengedésekor ezt a feltételt nem kell ismételten vizsgálni. Egyéb esetben (pl. olyan igazoltan lakáscélú felhasználásra adott kölcsönök esetében, amelyek nyújtásakor a méltányolható lakásigény mértékét nem kellett vizsgálni) az elengedett összeg akkor minősülhet adóterhet nem viselő járandóságnak, ha az a lakás, amelynek vásárlásával, építésével, korszerűsítésével kapcsolatban a kölcsönnyújtás történt, a kölcsön elengedéskor megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének.

Bármely lakáscélú munkáltatói hitel esetében az építési átlagköltség vizsgálata nem feltétel, ezért azt utólag a hitel elengedésekor sem kell vizsgálni. Ugyanakkor annak a feltételnek teljesülnie kell, hogy az öt év alatt történő összes elengedés a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát, illetve az 5 millió forintot nem haladhatja meg.

Az előzőek vonatkoznak a más munkáltatótól vagy hitelintézettől korábban felvett lakáscélú kölcsön visszafizetésére szolgáló munkáltatói hitel elengedésére is.

(PM Jövedelemadók főosztálya3765/2010./l. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227228596)
Forrás: www.apeh.hu
Vásárok, kiállítások a világ minden tájáról 
a- A+ Magazin: Vásárok, kiállítások a világ minden tájáról Szerző: tradeadmin részletek>>

A Széchenyi Forgóeszközhitel banki tapasztalatai

Az augusztus 2-i indulás óta több, mint 800 millió forintnyi hitelkérelmet fogadott be a Széchenyi Forgóeszközhitel Program keretében a Magyarországi Volksbank Zrt. A befogadott kérelmek száma 70. A program első hónapjai a kifizetések alakulását tekintve is sikeresnek mondhatók: augusztus 2-a óta a Volksbank Zrt. közel 50 millió forintot folyósított a vállalkozásoknak (és további 20 millió Ft folyósítása már folyamatban van).

E vállalati kör kifejezetten jó adós. A Széchenyi Forgóeszközhitel - amelyhez a Volksbank Zrt. elsőként csatlakozott - a kiterjesztett Széchenyi Kártya Program első új eleme. Célja, hogy a kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással jussanak számlával igazolt forgóeszköz-finanszírozáshoz. A konstrukció előnye, hogy 12 hónaptól akár 36 hónapig tartó futamideje és havi lineáris törlesztése miatt alkalmas a felvett forgóeszközhitel fokozatos visszafizetésére. A hitelhez ráadásul rendelkezésre tartási és türelmi idő is igénybe vehető.

A Volksbank Zrt. tapasztalatai szerint jellemzően a 300 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások igénylik a Széchenyi forgóeszközhitelt. A cégek profil szerinti összetétele rendkívül vegyes: a műanyag-, fém- és élelmiszer-ipari gyártók, a számítógép-, élelmiszer- és ruházati kis- és nagykereskedők, valamint a legkülönfélébb szolgáltatók egyaránt megtalálhatóak a hitelkérelmet benyújtók között - mondja Kiss Zoltán, a Volksbank Zrt. vezérigazgató-helyettese. Kiss Zoltán úgy látja: e vállalati kör kifejezetten jó adós, többségük Széchenyi Kártyával is rendelkezik, kapcsolatuk a bankszférával problémamentes, a hitel felvételével pedig vállalkozásuk bővülését tervezik, így az árbevétel növekedésével javul adósságszolgálati képességük.

Egységes feltételek, "csomagos" termék

A kormány idén júliusban döntött a Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről. A cél a magyarországi mikro-, kis- és közepes vállalkozások részére nyújtott, államilag támogatott finanszírozás kiterjesztése. Ennek megfelelően augusztus 2-a óta elérhető a Széchenyi Forgóeszközhitel Program, szeptember 1-je óta pedig Széchenyi Beruházási Hitelprogram. Január elsejével pedig a Széchenyi Önerő Hitelprogram válik a vállalkozások számára elérhetővé.

A programban részt vevő bankok egységes feltételrendszerrel, "csomagos" termékként helyezhetik ki a hiteleket. A konstrukciókat a hitelintézetek úgy dolgozták ki, hogy a Széchenyi Kártya Program feltételrendszere legyen a bázis. A hitelkérelmek befogadása változatlanul a VOSZ, a területi kereskedelmi - és iparkamarák, illetve a KA-VOSZ Zrt. irodáin keresztül történik.

Fókusz a kkv-szektoron

A Volksbank Zrt. - amely 17 éve állítja következetesen stratégiájának középpontjába a KKV szektort - eddig is intenzíven részt vett a Széchenyi Kártya Hitelprogramban. Eddig közel 12 ezer Széchenyi Kártyát adott ki, jelenleg az egyik legjelentősebb kártyakibocsátónak számít.

"Az érdeklődés az államilag támogatott, rövid lejáratú vállalkozói hitel iránt nem csökkent az utóbbi években, és a hitelkeretek összegében is növekedés figyelhető meg" - összegzi a tendenciát Kiss Zoltán. "Néhány évvel ezelőtt átlagban 5-6 millió forint volt a hitelek mértéke, ez 2008-ban 8 millióig emelkedett. Ehhez képest a tavalyi év során tapasztalt 7,5 millió forintos kártyánkénti hitelösszeg nem tekinthető jelentős visszaesésnek. Az idei évben hasonló átlagos hitelösszegekre számítunk" - teszi hozzá Kiss Zoltán.

A Széchenyi Kártyánál - amely egy rugalmas folyószámlahitel, kapcsolódó MasterCard Business kártyával - a népszerűség mellett az is megfigyelhető, hogy a piacon elérhető hitelkonstrukciókhoz képest jobb fizetési hajlandóság mutatkozik. Bár a válság a Széchenyi Kártyánál is emelte némileg a nemfizetők számát, a hitelbedőlések aránya azonban még így sem éri el az 5 százalékot. A Széchenyi Kártya esetében működik a fizetési problémákat kezelő folyamatos keretcsökkentés - amennyiben csak alacsonyabb összeggel hosszabbítható meg a hitel, akkor lehetőség van arra is, hogy a keret összege az 1+1 éves futamidő első évében fokozatosan, havi vagy negyedéves egyenlő részletekben csökkenjen egy, a bank által jóváhagyott szintre.

A Széchenyi Forgóeszközhitel

- Az igényelhető hitel összege 1 millió forinttól 25 millió forintig terjed, emelkedés 100 ezer forintonként lehetséges.
- Az idén december 31-ig megkötött szerződésekhez az állam 2 százalékpont kamattámogatást biztosít az ügylet teljes futamidejére.
- Az idén december 31-ig megkötött szerződésekhez az állam 50 százaléknyi, de legfeljebb a garanciadíj vetítési alapjának 0,75 százalékát kitevő garanciadíj-támogatást biztosít a kezességvállalás teljes futamidejére.
- A finanszírozás alapja a számlával igazolt nettó vételár.
- A hitel futamideje 12 hónaptól 36 hónapig terjed.
- Egyéves hiteleknél legfeljebb 3 hónap rendelkezésre tartási és ezzel megegyező türelmi idő, míg éven túli hiteleknél legfeljebb 6 hónap rendelkezésre tartási idő és ezt legfeljebb 2 hónappal meghaladó türelmi idő vehető igénybe.
- A fő fedezet a vállalkozás tulajdonosának személyes garanciája (készfizető kezességvállalása), ezen kívül a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a hitelösszeg 80 százalékára készfizető kezességet vállal. A Magyarországi Volksbank Zrt. nem írja elő tárgyi fedezet bevonását a Széchenyi Forgóeszközhitel esetében sem, így a Széchenyi Kártya (folyószámlahitel) és a Széchenyi Forgóeszközhitel együttesen akár 50 millió Ft-ot elérő hitelösszeget biztosíthat a kkv-k számára - tárgyi fedezet bevonása nélkül!

/MTI/

ENAR...

ENAR Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer 
részletek>>
FeHoVa 2011 18. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás 
részletek>>
2011. március 17 – 20.
A Nimród Vadászújság és a Hungexpo Zrt. együttműködésének eredményeként 2011. március 17-20-ig tekinthetik meg az érdeklődők a FeHoVa keretében a „Magyarok Ázsia vadászösvényein” című trófea-bemutatót (23 gyönyörű ázsiai vadásztrófea), kiegészítve a 2009-2010-es vadászidény legjobb magyar nagyvadtrófeáiból összeállított válogatással, az évente megrendezendő Nadler-kiállítással (25 magyarországi nagyvad trófea). Számos más ÚJDONSÁGGAL és HAGYOMÁNYOS programmal is szeretnénk kedveskedni látogatóinknak 2011-ben.

Könyvajánló...

Horgász lexikon
A horgászok, pecások és egyéb halfogók számára készített válogatás. A horgászattal, halászattal, halakkal, vízi élettel kapcsolatos fogalmak széleskörű, névsorba rendezett gyűjteménye, jól érthető, szakszerű, részletes magyarázatokkal.
Az alábbi kötetet minden olyan olvasónak ajánljuk, aki kedveli a csendes tóparti horgászatot, illetve szeretne minél többet megtudni erről a hobbiról, vagy sportágról.

2010. december 25., szombat

BÉT 2010.12.23


BÉT - Áruszekció (2010.12.23.)
Termék/
Előző ár
(2010.12.16.)
Új elszámoló ár
(2010.12.22.)
Változás
határidő
(Ft)
(Ft)
(Ft)
EURÓ BÚZA



2011. március
0
0
0
2011. május
0
0
0
2011. augusztus
53 000
53 000
0
MALMI BÚZA



2011. március
63 000
63 000
0
2011. május
64 000
64 000
0
2011. augusztus
53 500
53 500
0
TAKARMÁNYBÚZA II



2011. augusztus
40 500
45 500
5000
TAKARMÁNYBÚZA



2011. március
55 000
55 000
0
2011. május
55 000
55 000
0
2011. augusztus
46 500
46 500
0
TAKARMÁYKUKORICA



2011. március
52 200
52 200
0
2011. május
54 000
54 000
0
2011. július
52 000
52 000
0
2011. november
46 000
46 000
0
TAKARMÁNYÁRPA



2010. december
---
47 000
---
OLAJNAPRAFORGÓ



2011. március
136 000
136 000
0
2011. október
114 000
114 000
0
2011. november
113 000
113 000
0
REPCE



2011. március
120 000
120 000
0
2011. augusztus
111 000
112 000
1000
2011. szeptember
112 000
112 000
0
















Forrás: Világgazdaság