A következő címkéjű bejegyzések mutatása: munkáltató. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: munkáltató. Összes bejegyzés megjelenítése
2021. április 11., vasárnap
Távmunka végzés
2011. január 26., szerda
PTI tájékoztató 2011.01.25
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-01-25
Tartalom
Munkáltatói, kifizetői határidős feladatok az szja bevallásokkal kapcsolatban
Áfa bejelentések 2011-ben
Változtak az önellenőrzési szabályok
Adóvisszatartás - új elszámolási szabályok
Munkáltatói, kifizetői határidős feladatok az szja bevallásokkal kapcsolatban
A magánszemélyek 2010. évi személyi jövedelemadójának elszámolásával kapcsolatosan számos, már januárban is határidős feladat hárul a munkáltatókra, kifizetőkre. A magánszemélyek részére jövedelemigazolást kell kiállítani, az adóhatóság felé adatszolgáltatást kell teljesíteni, továbbá adott esetben a munkavállalók adómegállapítását is el kell készíteni. Ezeket a feladatokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott módon és határidőre kell teljesíteni.
A 2010. évi személyi jövedelemadó elszámolásával kapcsolatos határidők
Munkáltatói, kifizetői összesített jövedelemigazolás kiállítása 2011. január 31.
Munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatás teljesítése 2011. január 31.
Munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat átadása a munkáltatónak (társas vállalkozásnak)2011.január31.
Munkáltatói adómegállapításhoz szükséges igazolások,nyilatkozatok átadása a munkáltatónak 2011. március 20.
1 + 1 százalékos nyilatkozatok átadása a munkáltatónak(társas vállalkozásnak) 2011. május 10.
1 + 1 százalékos nyilatkozatok megküldése az adóhatóságnak 2011. május 20.
Munkáltatói adómegállapítás elkészítése 2011. május 20.
Munkáltatói adómegállapítás megküldése az adóhatóságnak 2011. június 10.
Munkáltatói adómegállapításban kimutatott adókülönbözet 2011. június 20.
Áfa bejelentések 2011-ben
Az alábbiakban röviden összefoglalásra kerülnek azon – a bejelentési kötelezettségre vonatkozó – tudnivalók, melyekre az áfatörvény 2011. évi gyakorlati alkalmazása során érdemes figyelemmel lenni.
A szabályozás szerint 2011. évtől az újonnan létrejövő adózónak akkor is nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik, ha az általános forgalmi adó tekintetében az általános szabályok szerint kíván adózni, azaz adókötelezettséget választ.
Abban az esetben, ha
- az adózó ingatlanértékesítési, ingatlan bérbeadási tevékenységet végez és a törvény által biztosított adómentesség helyett adókötelezettséget választ (melytől azonban a választás évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el),
- az adóalany áfafizetési kötelezettség helyett a következő évre alanyi adómentességet alkalmazna,
- a mezőgazdasági őstermelő a kompenzációs felár érvényesítése helyett át kíván térni az áfatörvény általános szabályainak hatálya alá (azzal, hogy a kompenzációs felárra való jogosultságát, azaz a különleges jogállását az adóév folyamán bármikor megváltoztathatja), vagy
- az adóalany az adómegállapítás valamelyik különleges módját (pl. utazásszervezési szolgáltatás) választja,
akkor az adózási móddal kapcsolatos változtatási szándékát 2010. december 31-éig kellett bejelentenie a lakóhelye / székhelye szerint illetékes adóhatósághoz.
Az előzőekben leírt szabályoktól függetlenül kell kezelni azt az esetet, amikor a magánszemély, vagy adóalanyisággal nem rendelkező szervezet azért válik az áfa alanyává, mert sorozatjellegű ingatlan értékesítést végez.(Sorozatjellegű az értékesítés, ha a magánszemély vagy nem adóalany szervezet két éven belül negyedik alkalommal értékesít új ingatlant vagy építési telket.) Ebben az esetben az adót az állami adóhatóság határozattal állapítja meg, melynek érdekében az értékesítésről az áfatörvény szerinti teljesítés időpontját követő 30 napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – kell az adóalanynak bejelentést tennie az állami adóhatósághoz.
Az áfatörvény egyik fontos változása a szolgáltatások teljesítési helyének meghatározása volt, mely szerint a belföldi adóalany által más tagállambeli adóalanytól igénybevett, vagy másik tagállambeli adóalany részére nyújtott szolgáltatási tevékenység 2010. január 1-től csak közösségi adószám birtokában végezhető. (Amennyiben az adóalany még nem rendelkezik közösségi adószámmal, annak megképzését az adóév során bármikor kérheti az illetékes adóhatóságtól.)
Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az úgynevezett speciális adóalanyokra is. (Ebbe az adózói körbe tartoznak az alanyi adómentességet választó, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző és a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyok)
A más tagállambeli adóalany részére nyújtott szolgáltatás okán kiváltott közösségi adószám megléte nem jelenti automatikusan azt, hogy a Közösségen belüli termékbeszerzései után a speciális adóalanyt adókötelezettség terhelné. Adómentesség esetén ugyanis a közösségi adószámot nem kell közölni a Közösségen belüli termékértékesítővel. Amennyiben azonban ez mégis megtörténik, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha a speciális adóalany a termékbeszerzése tekintetében adókötelezettséget választott volna. Ezen választás miatt az adóalanyt a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének napját követő hónap 20. napjáig terjedő határidővel bejelentési kötelezettség is terheli.
Forrás: www.apeh.hu
/NAV Dél-alföldi Regionális Igazgatósága/
Változtak az önellenőrzési szabályok
Az önellenőrzés szabályai szerint az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető.
A gyakorlatban számtalanszor éltek vissza ezzel a szabállyal, úgy, hogy az ellenőrzésről szóló értesítést követően nyújtottak be önellenőrzést, arra hivatkozással, hogy az már folyamatban volt.
A vonatkozó szabályok kiegészítése a jövőben kizárja ezt a lehetőséget azáltal, hogy a vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés csak abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítésének – az előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának – napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta). (Art. 49.§/2/)
Adóvisszatartás - új elszámolási szabályok
A NAV 2011. január 1-jei létrejötte következtében az adózónak a költségvetési támogatás igénylésekor már nem kell a vámhatóságnál sem nyilatkoznia (külön az erre a célra rendszeresített nyomtatványon) a más adóhatóságnál fennálló adótartozásáról.
Ha az állami adó- és vámhatóságnál igényelt költségvetési támogatás összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, akkor azt az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, mégpedig az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál pedig a tartozás arányában.
Ha az elszámolás eredményeként még marad fenn összeg, akkor az állami adóhatóságnál fennmaradó összeget a vámhatóságnál, a vámhatóságnál fennmaradó összeget az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére kell elszámolni. Az elszámolás az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában történik. A mindezek után fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a követelések arányában.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2010. december 27., hétfő
Munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsön elengedett összegének adókötelezettsége
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 2010. január 1-jétől hatályos 3. § 72. t) pontja alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra meghatározott feltételek szerint nyújtott vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is), feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott méltányolható lakásigényt.
A kormányrendelet szerint abban az esetben méltányolható a lakásigény, ha a lakásigény mértéke (az igénylő és a vele együtt költöző családtagok száma alapján meghatározott lakószobák száma) és a lakás építési (vásárlási) költsége megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(6) bekezdéseiben foglalt feltételeknek. A méltányolható lakásigény mértékét a kormányrendelet 3. § (2)-(3) bekezdései határozzák meg.
Ha a munkáltató olyan kedvezményes kamatozású lakáscélú kölcsönt enged el, amelyre nézve annak nyújtásakor az szja-törvény 72. § (4) bekezdésének f) pontjában foglaltak miatt vizsgálni kellett a méltányolható lakásigény mértékét, és ez a feltétel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdései szerint fennállt, akkor a kölcsön elengedésekor ezt a feltételt nem kell ismételten vizsgálni. Egyéb esetben (pl. olyan igazoltan lakáscélú felhasználásra adott kölcsönök esetében, amelyek nyújtásakor a méltányolható lakásigény mértékét nem kellett vizsgálni) az elengedett összeg akkor minősülhet adóterhet nem viselő járandóságnak, ha az a lakás, amelynek vásárlásával, építésével, korszerűsítésével kapcsolatban a kölcsönnyújtás történt, a kölcsön elengedéskor megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének.
Bármely lakáscélú munkáltatói hitel esetében az építési átlagköltség vizsgálata nem feltétel, ezért azt utólag a hitel elengedésekor sem kell vizsgálni. Ugyanakkor annak a feltételnek teljesülnie kell, hogy az öt év alatt történő összes elengedés a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát, illetve az 5 millió forintot nem haladhatja meg.
Az előzőek vonatkoznak a más munkáltatótól vagy hitelintézettől korábban felvett lakáscélú kölcsön visszafizetésére szolgáló munkáltatói hitel elengedésére is.
(PM Jövedelemadók főosztálya3765/2010./l. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227228596)
Forrás: www.apeh.hu
A kormányrendelet szerint abban az esetben méltányolható a lakásigény, ha a lakásigény mértéke (az igénylő és a vele együtt költöző családtagok száma alapján meghatározott lakószobák száma) és a lakás építési (vásárlási) költsége megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(6) bekezdéseiben foglalt feltételeknek. A méltányolható lakásigény mértékét a kormányrendelet 3. § (2)-(3) bekezdései határozzák meg.
Ha a munkáltató olyan kedvezményes kamatozású lakáscélú kölcsönt enged el, amelyre nézve annak nyújtásakor az szja-törvény 72. § (4) bekezdésének f) pontjában foglaltak miatt vizsgálni kellett a méltányolható lakásigény mértékét, és ez a feltétel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdései szerint fennállt, akkor a kölcsön elengedésekor ezt a feltételt nem kell ismételten vizsgálni. Egyéb esetben (pl. olyan igazoltan lakáscélú felhasználásra adott kölcsönök esetében, amelyek nyújtásakor a méltányolható lakásigény mértékét nem kellett vizsgálni) az elengedett összeg akkor minősülhet adóterhet nem viselő járandóságnak, ha az a lakás, amelynek vásárlásával, építésével, korszerűsítésével kapcsolatban a kölcsönnyújtás történt, a kölcsön elengedéskor megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének.
Bármely lakáscélú munkáltatói hitel esetében az építési átlagköltség vizsgálata nem feltétel, ezért azt utólag a hitel elengedésekor sem kell vizsgálni. Ugyanakkor annak a feltételnek teljesülnie kell, hogy az öt év alatt történő összes elengedés a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát, illetve az 5 millió forintot nem haladhatja meg.
Az előzőek vonatkoznak a más munkáltatótól vagy hitelintézettől korábban felvett lakáscélú kölcsön visszafizetésére szolgáló munkáltatói hitel elengedésére is.
(PM Jövedelemadók főosztálya3765/2010./l. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227228596)
Forrás: www.apeh.hu
2010. november 23., kedd
Munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsön elengedett összegének adókötelezettsége
[Szja-törvény 3. § 72. t) pont]
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 2010. január 1-jétől hatályos 3. § 72. t) pontja alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra meghatározott feltételek szerint nyújtott vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is), feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott méltányolható lakásigényt.
A kormányrendelet szerint abban az esetben méltányolható a lakásigény, ha a lakásigény mértéke (az igénylő és a vele együtt költöző családtagok száma alapján meghatározott lakószobák száma) és a lakás építési (vásárlási) költsége megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(6) bekezdéseiben foglalt feltételeknek. A méltányolható lakásigény mértékét a kormányrendelet 3. § (2)-(3) bekezdései határozzák meg.
Ha a munkáltató olyan kedvezményes kamatozású lakáscélú kölcsönt enged el, amelyre nézve annak nyújtásakor az szja-törvény 72. § (4) bekezdésének f) pontjában foglaltak miatt vizsgálni kellett a méltányolható lakásigény mértékét, és ez a feltétel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdései szerint fennállt, akkor a kölcsön elengedésekor ezt a feltételt nem kell ismételten vizsgálni. Egyéb esetben (pl. olyan igazoltan lakáscélú felhasználásra adott kölcsönök esetében, amelyek nyújtásakor a méltányolható lakásigény mértékét nem kellett vizsgálni) az elengedett összeg akkor minősülhet adóterhet nem viselő járandóságnak, ha az a lakás, amelynek vásárlásával, építésével, korszerűsítésével kapcsolatban a kölcsönnyújtás történt, a kölcsön elengedéskor megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének.
Bármely lakáscélú munkáltatói hitel esetében az építési átlagköltség vizsgálata nem feltétel, ezért azt utólag a hitel elengedésekor sem kell vizsgálni. Ugyanakkor annak a feltételnek teljesülnie kell, hogy az öt év alatt történő összes elengedés a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát, illetve az 5 millió forintot nem haladhatja meg.
Az előzőek vonatkoznak a más munkáltatótól vagy hitelintézettől korábban felvett lakáscélú kölcsön visszafizetésére szolgáló munkáltatói hitel elengedésére is.
(PM Jövedelemadók főosztálya3765/2010./l. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227228596)
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 2010. január 1-jétől hatályos 3. § 72. t) pontja alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra meghatározott feltételek szerint nyújtott vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is), feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott méltányolható lakásigényt.
A kormányrendelet szerint abban az esetben méltányolható a lakásigény, ha a lakásigény mértéke (az igénylő és a vele együtt költöző családtagok száma alapján meghatározott lakószobák száma) és a lakás építési (vásárlási) költsége megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(6) bekezdéseiben foglalt feltételeknek. A méltányolható lakásigény mértékét a kormányrendelet 3. § (2)-(3) bekezdései határozzák meg.
Ha a munkáltató olyan kedvezményes kamatozású lakáscélú kölcsönt enged el, amelyre nézve annak nyújtásakor az szja-törvény 72. § (4) bekezdésének f) pontjában foglaltak miatt vizsgálni kellett a méltányolható lakásigény mértékét, és ez a feltétel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdései szerint fennállt, akkor a kölcsön elengedésekor ezt a feltételt nem kell ismételten vizsgálni. Egyéb esetben (pl. olyan igazoltan lakáscélú felhasználásra adott kölcsönök esetében, amelyek nyújtásakor a méltányolható lakásigény mértékét nem kellett vizsgálni) az elengedett összeg akkor minősülhet adóterhet nem viselő járandóságnak, ha az a lakás, amelynek vásárlásával, építésével, korszerűsítésével kapcsolatban a kölcsönnyújtás történt, a kölcsön elengedéskor megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének.
Bármely lakáscélú munkáltatói hitel esetében az építési átlagköltség vizsgálata nem feltétel, ezért azt utólag a hitel elengedésekor sem kell vizsgálni. Ugyanakkor annak a feltételnek teljesülnie kell, hogy az öt év alatt történő összes elengedés a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát, illetve az 5 millió forintot nem haladhatja meg.
Az előzőek vonatkoznak a más munkáltatótól vagy hitelintézettől korábban felvett lakáscélú kölcsön visszafizetésére szolgáló munkáltatói hitel elengedésére is.
(PM Jövedelemadók főosztálya3765/2010./l. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227228596)
2010. szeptember 16., csütörtök
Rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei...
Mit ne tegyen a munkáltató, ha meg akarja tartani a rendezett munkaügyi kapcsolatok státuszát?
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht) 15.§-a szabályozza a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét. A 2009. június 1-én hatályba lépett módosítások újraírták a szabályokat.
Nem változott
A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból az egyéb feltételeken túlmenően akkor nyújtható támogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményének.
Változott
A törvénymódosítás újrafogalmazta a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményrendszerét, megszüntette az általános és különös feltételek szerinti csoportosítást. Mindezek mellett kivételként az általános támogatási tilalom alól – megállapított olyan eseteket, amikor a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése esetén is nyújtható támogatás.
Az Áht. 15.§/5/ bekezdése tartalmazza a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit, akként, hogy meghatározza azokat a munkaügyi jogsértéseket, amelyek jogerős hatósági, bírósági határozatban való megállapítása esetén támogatás az igénylő részére nem nyújtható.
Ezek alapján összefoglaljuk azokat esetköröket, amelyek a rendezett munkaügyi kapcsolatok minősítés elvesztését jelentik.
a) Munkaviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása
Ez a mulasztás a rendezett munkaügyi kapcsolatok legsúlyosabb kizáró oka, egyfelől azért, mert a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a törvény nem engedélyez kivételt a támogatási tilalom alól, másfelől ha a további jogszabálysértésekhez ez is társul, akkor ez már abszolút kizáró oka a támogatás nyújtásának.
b) Szakszervezeti jogok megsértése
Ezen feltétel teljesülését nem kell vizsgálni, ha a támogatás iránti kérelem benyújtójánál szakszervezet, üzemi (közalkalmazotti) tanács (üzemi megbízott, közalkalmazotti képviselő) nem működik, feltéve, hogy ezek működése hiányát nem a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltató - a munkavállalók szervezkedési jogának megsértését eredményező - jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított jogsértő eljárása idézte elő.
E jogszabálysértés a támogatásoknak abszolút kizáró feltétele - a törvény itt nem enged kivételt.
c) Színlelt szerződés kötésének tilalma
E pontnál irányadó a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján a munkaügyi felügyelő a tényállás alapján jogosult - az ellenőrzés megkezdésekor fennálló - a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére.
E feltétele 2009 november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
d) Munkabér összegére és kifizetésének határidejére vonatkozó szabályok megsértése
A munkabér összegére vonatkozó hatályos jogszabály a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet.
A munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések a Munka Törvénykönyve 154-164.§-ai alatt találhatók. Ezek közül a rendezett munkaügyi kapcsolatok fennállása szempontjából csak a munkabér kifizetésének határidejével kapcsolatos rendelkezések megsértésének van jelentősége: A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. (Mt. 155.§/3/)
A rendezett munkaügyi kapcsolatok e feltétele 2009 november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
e) Munkaidő nyilvántartás hiánya
A Munka Törvénykönyve 140/A. § (1) a) pontja azt írja elő, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével kapcsolatos adatokat.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
f) Külföldi személy engedély nélküli foglalkoztatása – ha az engedélyhez kötött
A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet rendelkezik.
E feltétel 2009. november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
g) Munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételi szabályainak megsértése
Ebben a körben a vonatkozó jogszabály a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről.
E feltétel is 2009. november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
h) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése
A munkáltatóra e körben háruló kötelezettségeket az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény írja elő. alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése.
Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.
E feltétel is 2009. november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
A jogerős határozat feltétele
A rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértésének eljárási feltétele, hogy a fenti a)-h) pontok megsértése miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illetőleg a bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal az igénylővel szemben munkaügyi bírságot, mulasztási bírságot, bírságot szabott ki, vagy a fenti f) pontban meghatározott jogsértés elkövetése miatt a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre kötelezte. További eljárási feltétel, hogy amennyiben bírságot megállapító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak - bíróság a keresetet érdemben elutasítsa. Ha tehát a bírságot megállapító közigazgatási határozatot a bíróság hatályon kívűl helyezi, akkor a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése nem állapítható meg.
Kivételek a támogatási tilalom alól
A fentiekben ismertetett általános szabályoktól eltérően támogatás nyújtható, ha
a) a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben a c)-h) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt a bírságot szabtak ki, és
b) az a) pontban meghatározott jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg.(f:adonet.hu)
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht) 15.§-a szabályozza a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét. A 2009. június 1-én hatályba lépett módosítások újraírták a szabályokat.
Nem változott
A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból az egyéb feltételeken túlmenően akkor nyújtható támogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményének.
Változott
A törvénymódosítás újrafogalmazta a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményrendszerét, megszüntette az általános és különös feltételek szerinti csoportosítást. Mindezek mellett kivételként az általános támogatási tilalom alól – megállapított olyan eseteket, amikor a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése esetén is nyújtható támogatás.
Az Áht. 15.§/5/ bekezdése tartalmazza a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit, akként, hogy meghatározza azokat a munkaügyi jogsértéseket, amelyek jogerős hatósági, bírósági határozatban való megállapítása esetén támogatás az igénylő részére nem nyújtható.
Ezek alapján összefoglaljuk azokat esetköröket, amelyek a rendezett munkaügyi kapcsolatok minősítés elvesztését jelentik.
a) Munkaviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása
Ez a mulasztás a rendezett munkaügyi kapcsolatok legsúlyosabb kizáró oka, egyfelől azért, mert a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a törvény nem engedélyez kivételt a támogatási tilalom alól, másfelől ha a további jogszabálysértésekhez ez is társul, akkor ez már abszolút kizáró oka a támogatás nyújtásának.
b) Szakszervezeti jogok megsértése
Ezen feltétel teljesülését nem kell vizsgálni, ha a támogatás iránti kérelem benyújtójánál szakszervezet, üzemi (közalkalmazotti) tanács (üzemi megbízott, közalkalmazotti képviselő) nem működik, feltéve, hogy ezek működése hiányát nem a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltató - a munkavállalók szervezkedési jogának megsértését eredményező - jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított jogsértő eljárása idézte elő.
E jogszabálysértés a támogatásoknak abszolút kizáró feltétele - a törvény itt nem enged kivételt.
c) Színlelt szerződés kötésének tilalma
E pontnál irányadó a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján a munkaügyi felügyelő a tényállás alapján jogosult - az ellenőrzés megkezdésekor fennálló - a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére.
E feltétele 2009 november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
d) Munkabér összegére és kifizetésének határidejére vonatkozó szabályok megsértése
A munkabér összegére vonatkozó hatályos jogszabály a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet.
A munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések a Munka Törvénykönyve 154-164.§-ai alatt találhatók. Ezek közül a rendezett munkaügyi kapcsolatok fennállása szempontjából csak a munkabér kifizetésének határidejével kapcsolatos rendelkezések megsértésének van jelentősége: A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. (Mt. 155.§/3/)
A rendezett munkaügyi kapcsolatok e feltétele 2009 november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
e) Munkaidő nyilvántartás hiánya
A Munka Törvénykönyve 140/A. § (1) a) pontja azt írja elő, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével kapcsolatos adatokat.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
f) Külföldi személy engedély nélküli foglalkoztatása – ha az engedélyhez kötött
A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet rendelkezik.
E feltétel 2009. november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
g) Munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételi szabályainak megsértése
Ebben a körben a vonatkozó jogszabály a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről.
E feltétel is 2009. november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
h) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése
A munkáltatóra e körben háruló kötelezettségeket az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény írja elő. alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése.
Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.
E feltétel is 2009. november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
A jogerős határozat feltétele
A rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértésének eljárási feltétele, hogy a fenti a)-h) pontok megsértése miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illetőleg a bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal az igénylővel szemben munkaügyi bírságot, mulasztási bírságot, bírságot szabott ki, vagy a fenti f) pontban meghatározott jogsértés elkövetése miatt a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre kötelezte. További eljárási feltétel, hogy amennyiben bírságot megállapító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak - bíróság a keresetet érdemben elutasítsa. Ha tehát a bírságot megállapító közigazgatási határozatot a bíróság hatályon kívűl helyezi, akkor a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése nem állapítható meg.
Kivételek a támogatási tilalom alól
A fentiekben ismertetett általános szabályoktól eltérően támogatás nyújtható, ha
a) a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben a c)-h) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt a bírságot szabtak ki, és
b) az a) pontban meghatározott jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg.(f:adonet.hu)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)