Rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei...

Mit ne tegyen a munkáltató, ha meg akarja tartani a rendezett munkaügyi kapcsolatok státuszát?
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht) 15.§-a szabályozza a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét. A 2009. június 1-én hatályba lépett módosítások újraírták a szabályokat.
Nem változott
A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból az egyéb feltételeken túlmenően akkor nyújtható támogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményének.

Változott
A törvénymódosítás újrafogalmazta a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményrendszerét, megszüntette az általános és különös feltételek szerinti csoportosítást. Mindezek mellett kivételként az általános támogatási tilalom alól – megállapított olyan eseteket, amikor a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése esetén is nyújtható támogatás.
Az Áht. 15.§/5/ bekezdése tartalmazza a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit, akként, hogy meghatározza azokat a munkaügyi jogsértéseket, amelyek jogerős hatósági, bírósági határozatban való megállapítása esetén támogatás az igénylő részére nem nyújtható.
Ezek alapján összefoglaljuk azokat esetköröket, amelyek a rendezett munkaügyi kapcsolatok minősítés elvesztését jelentik.
a) Munkaviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása
Ez a mulasztás a rendezett munkaügyi kapcsolatok legsúlyosabb kizáró oka, egyfelől azért, mert a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a törvény nem engedélyez kivételt a támogatási tilalom alól, másfelől ha a további jogszabálysértésekhez ez is társul, akkor ez már abszolút kizáró oka a támogatás nyújtásának.
b) Szakszervezeti jogok megsértése
Ezen feltétel teljesülését nem kell vizsgálni, ha a támogatás iránti kérelem benyújtójánál szakszervezet, üzemi (közalkalmazotti) tanács (üzemi megbízott, közalkalmazotti képviselő) nem működik, feltéve, hogy ezek működése hiányát nem a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltató - a munkavállalók szervezkedési jogának megsértését eredményező - jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított jogsértő eljárása idézte elő.
E jogszabálysértés a támogatásoknak abszolút kizáró feltétele - a törvény itt nem enged kivételt.
c) Színlelt szerződés kötésének tilalma
E pontnál irányadó a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján a munkaügyi felügyelő a tényállás alapján jogosult - az ellenőrzés megkezdésekor fennálló - a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére.
E feltétele 2009 november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
d) Munkabér összegére és kifizetésének határidejére vonatkozó szabályok megsértése
A munkabér összegére vonatkozó hatályos jogszabály a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet.
A munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések a Munka Törvénykönyve 154-164.§-ai alatt találhatók. Ezek közül a rendezett munkaügyi kapcsolatok fennállása szempontjából csak a munkabér kifizetésének határidejével kapcsolatos rendelkezések megsértésének van jelentősége: A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. (Mt. 155.§/3/)
A rendezett munkaügyi kapcsolatok e feltétele 2009 november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
e) Munkaidő nyilvántartás hiánya
A Munka Törvénykönyve 140/A. § (1) a) pontja azt írja elő, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével kapcsolatos adatokat.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
f) Külföldi személy engedély nélküli foglalkoztatása – ha az engedélyhez kötött
A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet rendelkezik.
E feltétel 2009. november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
g) Munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételi szabályainak megsértése
Ebben a körben a vonatkozó jogszabály a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről.
E feltétel is 2009. november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
h) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése
A munkáltatóra e körben háruló kötelezettségeket az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény írja elő. alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése.
Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.
E feltétel is 2009. november 1-től hatályos.
E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igénylő a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.
A jogerős határozat feltétele
A rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértésének eljárási feltétele, hogy a fenti a)-h) pontok megsértése miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illetőleg a bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal az igénylővel szemben munkaügyi bírságot, mulasztási bírságot, bírságot szabott ki, vagy a fenti f) pontban meghatározott jogsértés elkövetése miatt a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre kötelezte. További eljárási feltétel, hogy amennyiben bírságot megállapító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak - bíróság a keresetet érdemben elutasítsa. Ha tehát a bírságot megállapító közigazgatási határozatot a bíróság hatályon kívűl helyezi, akkor a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése nem állapítható meg.
Kivételek a támogatási tilalom alól
A fentiekben ismertetett általános szabályoktól eltérően támogatás nyújtható, ha
a) a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben a c)-h) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt a bírságot szabtak ki, és
b) az a) pontban meghatározott jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg.(f:adonet.hu)