Ahogy gyarapodik és nő a vállalkozás – úgy lesz egyre fontosabb kérdés az üzletek titok megóvása, a gazdasági érdekek megvédése. Különösen, ha meg is kell élni majd a jövőben néhány kellemetlen tapasztalatot, amely arról fog szólni, hogy alkalmazottaink vevőlistáinkkal, módszereinkkel – de akár azok nélkül is a konkurens vállalkozáshoz távoznak. Ez ellen azonban tehető néhány óvintézkedés.
Az üzleti titok fogalma szerint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette (Ptk. 81.§/2/). Figyeljünk ez utóbbi, szubjektív feltételre: ha nem teszünk semmit a magántitkaink védelme érdekében, akkor az nem részesülhet jogi védelemben, - jogilag nem is létezik. Óvintézkedéseink hiányában a vállalkozás minden információja szabad préda. Az előbbiek szerint meghatározott üzleti titok részesül jogi védelemben.
Milyen intézkedésekkel tehető egy adat vagy információ üzleti titokká? Bármivel, egyoldalú utasítással, munkaszerződésben való rögzítéssel, vagy titokvédelmi szabályzattal – a lényeg, hogy ezekben írásba foglaltan legyen meghatározva a védendő információk köre – pl. a vevők név, cím és azonosító adatai, a beszállítók ilyen adatai, a vállalkozás által alkalmazott technológia, eljárás megnevezése. Természetesen lényeges feltétel a munkavállaló kötelezése az így meghatározott üzleti titok megtartására, amelyet aláírásával szentesít.
Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerezése, felhasználása, jogosulatlanul mással közlése, nyilvánosságra hozatala. Az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően - bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg. Bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony. Üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.
A Munka Törvénye előírja, hogy a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81. §-ában foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.(f:adonet.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése