Hol a zöld az Új Széchenyi Tervben?
Nem csak kritizálták az új Széchenyi tervet, hanem javaslataikat is bemutatták a Greenpeace munkatársai. A szervezet a zöld gondolatot hiányolja a magyar gazdaságpolitikát jó időre meghatározó tervből.
Az ország az atomenergia és a génmódosított szervezetek útján akar haladni, derül ki az Új Széchenyi Tervből. A napokban a Greenpeace a saját kampánytémái mentén megvizsgálta az Új Széchenyi Terv tartalmát. A kritikai megjegyzések mellett a megoldási javaslatait is bemutatja a Nemzetgazdasági Minisztériumnak leadott szakértői anyag. Az ország gazdaságpolitikáját tíz évre meghatározó tervből sajnos hiányzik a szükséges zöld paradigmaváltás.
Vetier Márta a Greenpeace szakértője és az Új Széchenyi Terv átvilágításának koordinátora szerint bár igaz, hogy a hazai viszonylatban sokszor új nézőpontokat képvisel a Terv, néhány súlyos iránytévesztés mindenképp komoly problémákat okozhat.
Ahelyett hogy az Új Széchenyi Tervben a fenntarthatóság szempontjainak lenne alárendelve a gazdaságpolitika, továbbra is alapvetően a fenntarthatatlanságot okozó technikákból és elvekből építkezik, azokat próbálja újrahasznosítani. Vetier Márta, a Greenpeace szakértője szerint egy ország tízéves gazdaságpolitikai stratégiája a mulasztás súlyos vétkét követi el, ha nem segíti minden eszközzel a kitűnő foglalkoztatási lehetőségeket biztosító decentralizált, megújuló energiákra építő rendszert, a minőségi élelmiszereket előállító kistermelői gazdaságokat, az energiahatékonyságot és a többi, világszerte terjedőben lévő zöld modellt.
Az Új Széchenyi Terv kiemelt programjai között szerepel viszont a géntechnológia támogatása, miközben az ökológiai mezőgazdaságra csak épp utalást tesz.
A Tervben nem csak az olvasható, hogy a Paksi Atomerőmű élettartamát meghosszabbítanák, hanem arról is ír, hogy akár egy új nukleáris erőműre lenne szüksége az országnak. Azonban épp az ilyen nagyléptékű erőművek akadályozzák a megújuló energia terjedését, hiszen a két rendszer nem egyeztethető össze. A megújuló energiaforrások teljes tárházát felsorakoztatja az Új Széchenyi Terv, a biomasszától elkezdve a napenergián és geotermikus energián át a szélenergiáig. Ez a színes paletta örvendetes és dicséretes és azt is előrevetíti, hogy igenis működhet Magyarország a paksi atom, a mátrai szén és az orosz, azeri gáz nélkül.
Az azeri gázra aláírt szerződés, vagy az atomerőművek fenntartása - az importált fűtőelemek és az exportált nukleáris hulladék miatt - épp ellentétesek az Új Széchenyi Tervben kitűzött céllal, az energiafüggetlenséggel. Márpedig legutóbb tavaly télen tanulhattuk meg, amikor nyomásgyakorlási céllal fűtési szezonban elzárták a keleti gázcsapokat, hogy az önellátás nemzetbiztonsági kérdés is.
Vay Márton, a Greenpeace sajtószóvivője elmondta, hogy a Greenpeace számára kiemelten fontos a konstruktivitás, hogy ha tiltakozniuk kell, akkor is legyen mögöttük jól megalapozott szakmai háttér, amely megvalósítható, kipróbálásra kész alternatívákat nyújt. A Greenpeace ezért is ajánlotta fel a minisztérium számára teljes együttműködését az Új Széchenyi Terv fenntarthatóvá tételéhez.(f:greenfo)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése