Oldalak

2010. február 28., vasárnap

Termékenységi teszt - férfiaknak

Hamarosan kapható Európában az a termékenységi teszt, amellyel házilag ellenőrizhetik ondósejtjeik számát a férfiak.
A tesztet az Egyesült Államok gyógyszerügyi hatósága, az FDA is vizsgálja már, amerikai forgalmazása szintén küszöbön áll.
John Herr, a Virginiai Egyetem professzora, a házi teszt egyik kifejlesztője elmondta, hogy a terméket olyan pároknak szánják, amelyek már pár hónapja próbálkoznak a fogamzással, de még nem áll szándékukban termékenységi szakemberhez fordulni. A teszt segíthet abban, hogy kis költséggel, diszkréten derüljön ki a férfi szerepe a pár esetleges terméketlenségében.
Herr közlése szerint az ondó laboratóriumi elemzése az Egyesült Államok különböző részein 65-250 dollárba (13 ezer-50 ezer forint) kerül, ennél jóval olcsóbbnak ígérkezik az otthoni teszt, amely várhatóan 25 dollár (mintegy 5 ezer forint) körüli áron lesz elérhető.
Herr kutatócsapata 225 ondómintán végzett összehasonlító vizsgálat alapján számolt be a gyorsteszt megbízhatóságáról a hagyományos laboratóriumi elemzéshez képest a Human Reproduction című szakfolyóiratban. Megállapították, hogy a teszt 96 százalékban pontos volt.
Normális értéknek számít, ha a sperma egy milliliterjében 20 millió vagy annál több ondósejt található. A teszt azt jelzi, hogy az adott minta eléri-e ezt a számot, illetve azt is megmutatja, ha a sejtszám az igen alacsony, milliliterenként 5 millió alatt van-e. "Ha mindkét sáv negatív, akkor nagyon fontos, hogy a terméketlenség megszüntetésére orvosi kezelésért folyamodjanak" - hangsúlyozta Herr.
A teszt alapelve, hogy detektálja a spermium fejrészének felszínén lévő, SP-10 jelű antigént. Herr és kutatócsapata tíz évig dolgozott az antigén felfedezésén, majd a teszt kifejlesztésén, a munkát jelentős mértékben támogatta az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézete, a NIH.
Forrás: MTI

7 új csoda

A világ hét új csodája
Az ókori világ hét csodáját egyetlen ember nevezte meg 2200 évvel ezelőtt. Ma internetes szavazáson, több mint 100 millió ember voksolt arra, mit tart az emberiség legnagyobb teljesítményének.
Colosseum – Róma
A Római Birodalom erejét hirdető, építészetileg úttörő építmény az egyetlen, amely Európából bejutott az első hétbe. A gladiátorküzdelmek és állatviadalok számára épített Colosseum minden sportaréna őse. Építését Vespasianus császár parancsára kezdték i.sz. 70-ben és 10 év alatt fejezték be. Az ellipszis alaprajzú épület fénykorában minden idők leghatalmasabb, 50 ezer néző befogadására képes színháza volt.
Színpadi technikája is messze megelőzte korát. Süllyesztőkkel, csigákkal és egyéb gépezetekkel volt felszerelve a színpadi díszletek mozgatásához. A földszintet az épület alá ásott csatornarendszeren keresztül vízzel tudták elárasztani, az így kialakított mesterséges tavon hajócsaták bemutatásával szórakoztatták a nagyérdeműt.

Chichén Itza - Mexikó
Chichén Itza a maja civilizáció egyik legnagyobb központja volt ezer évvel ezelőtt. A maják a matematikában és csillagászatban olyan magas szinten álltak, ahová az európai tudomány csak fél évezreddel később jutott el. Bizonyítékai Chichén Itza romjainál fedezhető fel. A négyzetes alaprajzú kőpiramis mind a négy oldalán lépcső vezet a tetején lévő szentélyhez, ahol a legyőzött ellenséget szívét kivágva mutattak be győzelmi áldozatot. Eredetileg minden oldalon 91 lépcsőfok vezetett a csúcsig, ami az ott lévő emelvénnyel együtt összesen 365 lépcsőfokot ad, annyit ahány nap van egy évben.

A Megváltó Krisztus szobra – Rio De Janeiro
A XIX. század közepén jutott eszébe egy Rio de Janeiro-i katolikus papnak - név szerint Dom Pedro Maria Bossnak - hogy építeni kellene egy, a városra letekintő hatalmas Jézus-szobrot a Corcovado-hegy gránittömbjére. Az ötletből – pénz híján – semmi sem lett. A tervet 1921-ben melegítették fel az ország függetlenségének százéves évfordulóján. A szobrot végül közadakozásból építették fel.

Machu Picchu – Peru
Az inkák több közel hatszáz éves romvárosát 1911-ben fedezték fel, de még ma sem tudják, miképp építették a kereket és fémszerszámokat nem használó inkák a rejtélyes várost. Sőt, az is találgatások tárgya, hogy mi volt a funkciója: temetkezési hely, közigazgatási központ, üdülőváros, vagy netán más, pl. támadás esetén az inka arisztokrácia menedéke.
A 13 négyzetkilométeres területen mindenütt, ameddig a szem ellát, hihetetlen precizitással faragott és illesztett kövekből rakott hatalmas falak, teraszok, csatornák, utak és rámpák ejtik ámulatba a látogatót.

Petra - Jordánia
Petra az egyetlen hely Földünkön, amely az Unesco világörökség mindkét, természeti és kulturális listájára is felkerült. Ezt a különleges rangot egyedülálló, sziklákba vájt épületeinek, másrészt a varázslatosan sokszínű környezetnek köszönheti. A homokkő sziklákba ékelődött kanyon meredek falai 45 színárnyalatban pompáznak. A vörös homokkő árnyalatai a rózsaszíntől a liláig, a kéktől a sárgáig húzódnak. A több mint 2000 éves város egy része egészen máig fennmaradt.

Tadzs Mahal - India
India ékköve, az agrai mauzóleum fehérmárvány tömbje valóban egyike a világ leglenyűgözőbb és legemlékezetesebb épületeinek. Az indiai muszlim építészet legtökéletesebb ékének tartott Tadzs Mahalt 1632 és 1654 között építtette Dzsahan sah.
A mogul császár rajongva szeretett felesége, Mumtaz Mahal emlékére emeltette a rendkívüli építményt, aki 14. gyerekük szülésébe halt bele. Az uralkodó azt ígérte a hercegnőnek halálos ágyán, hogy olyan egyedülállóan pompás sírt építtet neki, ami örökre megőrzi nevét. A legszebb szerelmi emlékmű megvalósításán a fennmaradt iratok szerint húszezer munkás dolgozott, huszonkét éven keresztül.

Nagy Fal - Kína
Turistacsalogató szlogen, hogy ez az egyetlen emberi építmény, amely a Holdról is látszik. A valóságban a Nagy Fal csupán 6 m széles, és 2200 évvel ezelőtt alkotott összefüggő rendszert, ma már csak romjai állnak.
Hossza eredetileg 6000 km volt, és az északról betörő nomád mongol hordák ellen építtette Csin császár ie. 221-től kezdődően, 14 éven át. Eleinte csak rabszolgák, katonák és fegyencek dolgoztak itt. Később iderendelték az akkori lakosság egyhatodát, egymillió embert. Felük életével fizetett a császár nagyszabású tervének megvalósításáért.

Az eredeti lista
Az ókori világ legnevezetesebb építményeit, az eredeti hét csodát, egy görög költő és utazó, Antipatrosz szedte csokorba a Földközi-tenger vidékéről. Az időszámításunk előtt két évszázaddal készült listán Szemirámisz függőkertje, az alexandriai világítótorony, Pheidiász Zeusz-szobra, Kheopsz fáraó piramisa, a rodoszi kolosszus, az efezoszi Artemisz-templom és a halikarnasszoszi mauzóleum szerepelt. Ezekből egyedül az egyiptomi piramisok láthatók ma is.
(Szerző: Piros Christa)

2010. február 27., szombat

Tavaszelő

MÁRCIUS – BÖJTMÁS HAVA – TAVASZELŐ – KIKELET HAVA
Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt, megfelelően a mediterráneumban elterjedt tavaszi – napéjegyenlőségi — évkezdési szokásnak. Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte. Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius Veturiust (vö. „télkiverés”, „télkihordás”), és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna „anyát”. Anna Perenna ünnepe később amolyan „marciális” jellegű tavaszköszöntő népünnepéllyé vált.

Róma többi márciusi ünnepe a hadi évadra való felkészülés jegyében zajlott, Mars isten harcias természete ezzel magyarázható. Március 1-jén indul a Salius papok körmenete Mars égből hullott városvédő pajzsával és annak 11 másolatával (12 db volt, hogy minden hónapra jusson egy). Március 14-e volt a lovasszemle, az Equirria ideje, ez később lóversenynap lett. 17-én öltöttek tógát a felserdült ifjak, és ez egyúttal katonaköteles korba lépésüket jelentette (Liberalia). 19-én, a hadivállalkozások hagyományos kezdőnapján a consul megrázta Mars szent lándzsáját ezzel a felkiáltással: Mars, légy éber! A március 19–23 közötti Quinquatrus idején tisztították meg a télen berozsdásodott fegyvereket. Ezt az ünnepet egyébként a nem kevésbé katonás Minerva istennőnek szentelték. 23-án próbálták ki a harci kürtöket (Tubilustrium), azaz ekkor trombitálták össze seregszemlére a hadköteleseket.

Március régi magyar neve Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. Hónapunkat nevezték Kos havának is a március 21-ével kezdődő új csillagászati év első hónapjáról.

2010. február 19., péntek

Védett természeti területek

Országos jelentőségű védett természeti területek - Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság - Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság - Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság - Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság - Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság - Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság - Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság - Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság - Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság [ Nemzeti parkok - 10 ] [ Tájvédelmi körzetek - 36 ] [ Természetvédelmi területek - 142 ] 

 Nemzeti parkok (National Parks) Aggteleki Nemzeti Park Balaton-felvidéki Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Duna–Dráva Nemzeti Park Duna–Ipoly Nemzeti Park Fertő–Hanság Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Kőrös–Maros Nemzeti Park Őrségi Nemzeti park  

Tájvédelmi körzetek Bihari-sík Tájvédelmi Körzet Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Borsodi Mezőségi Tájvédelmi Körzet Budai Tájvédelmi Körzet Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet Gerecsei Tájvédelmi Körzet Gödöllői Tájvédelmi Körzet Hajdúsági Tájvédelmi Körzet Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet Hollókői Tájvédelmi Körzet Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet Kőszegi Tájvédelmi Körzet Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet Lázbérci Tájvédelmi Körzet Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet Mártélyi Tájvédelmi Körzet Mátrai Tájvédelmi Körzet Ócsai Tájvédelmi Körzet Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Sághegyi Tájvédelmi Körzet Sárréti Tájvédelmi Körzet Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet Somló Tájvédelmi Körzet Soproni Tájvédelmi Körzet Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Szigetközi Tájvédelmi Körzet Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet Tokaj–Bodrogzug Tájvédelmi Körzet Vértesi Tájvédelmi Körzet Zempléni Tájvédelmi Körzet Zselicségi Tájvédelmi Körzet  

Természetvédelmi területek Abaligeti-barlang felszíne Természetvédelmi Terület Adonyi Természetvédelmi Terület Alcsúti arborétum Természetvédelmi Terület Ásotthalmi Láprét Természetvédelmi Terület Attyai-láprét Természetvédelmi Terület Babócsai Basa-kert Természetvédelmi Terület Bácsalmási Gyapjas Gyűszűvirág Termőhelye Természetvédelmi Terület Bakonygyepesi zergebogláros Természetvédelmi Terület Baktalórántházai erdő Természetvédelmi Terület Baláta-tó Természetvédelmi Terület Balatonfüredi erdő Természetvédelmi Terület Balatonkenesei tátorjános Természetvédelmi Terület Bátorligeti legelő Természetvédelmi Terület Bátorligeti ősláp Természetvédelmi Terület Bihari legelő Természetvédelmi Terület Bodrogszegi Várhegy Természetvédelmi Terület Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület Budapesti Botanikus kert Természetvédelmi Terület Cégénydányádi park Természetvédelmi Terület Ceglédi-rét Természetvédelmi Terület Császártöltési Vörös-mocsár Természetvédelmi Terület Csévharaszti borókás Természetvédelmi Terület Csokonyavisontai fás legelő Természetvédelmi Terület Csólyospálosi földtani feltárás Természetvédelmi Terület Csongrádi Kónyaszék Természetvédelmi Terület Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület Darvas-tó lefejtett bauxit lencse Természetvédelmi Terület Dávodi Földvári-tó Természetvédelmi Terület Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület Devecseri Széki-erdő Természetvédelmi Terület Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Terület Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület Dunaalmási kőfejtők Természetvédelmi Terület Dunaszecskői Löszfal Természetvédelmi Terület Erdőbényei fás legelő Természetvédelmi Terület Erdőtelki arborétum Természetvédelmi Terület Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Terület Érsekhalmi Hét-völgy Természetvédelmi Terület Farkasgyepűi kísérleti erdő Természetvédelmi Terület Fekete-hegy Természetvédelmi Terület Fényi erdő Természetvédelmi Terület Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület Fóti Somlyó Természetvédelmi Terület Füzérradványi park Természetvédelmi Terület Gellért-hegy Természetvédelmi Terület Gödöllői Királyi Kastélypark Természetvédelmi Terület Gyöngyösi Sárhegy Természetvédelmi Terület Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Terület Hajósi kaszáló és löszpartok Természetvédelmi Terület Hajósi Homokpuszta Természetvédelmi Terület Háros-szigeti Ártéri-erdő Természetvédelmi Terület Hencidai Cseres-erdő Természetvédelmi Terület Hévizi-tó Természetvédelmi Terület Hódoséri Ciklámenes Természetvédelmi Terület Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület Jakabhegy Természetvédelmi Terület Jeli arborétum Természetvédelmi Terület Jókai-kert Természetvédelmi Terület Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Terület Kámoni arborétum Természetvédelmi Terület Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület Kecskeri-puszta Természetvédelmi Terület Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület Kéleshalmi homokbuckák Természetvédelmi Terület Kerecsendi erdő Természetvédelmi Terület Keszthelyi kastélypark Természetvédelmi Terület Kiskőrösi Turjános Természetvédelmi Terület Kiskunhalas–Fejetéki Mocsár Természetvédelmi Terület Körmendi park Természetvédelmi Terület Kőlyuktető Természetvédelmi Terület Kőszegi-tőzegmohás láp Természetvédelmi Terület Kunfehértói holdrutás erdő Természetvédelmi Terület Kunpeszéri Szalag-erdő Természetvédelmi Terület Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület Long-erdő Természetvédelmi Terület Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület Martonvásári park Természetvédelmi Terület Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület Melegmány-völgy Természetvédelmi Terület Mohácsi Történelmi Emlékhely Természetvédelmi Terület Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület Nagycenki hársfasor Természetvédelmi Terület Nagy-mező – Arany-hegy Természetvédelmi Terület Nemesmedves Történelmi Emlékhely Természetvédelmi Terület Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Pákozdi ingókövek Természetvédelmi Terület Pálvölgyi-barlang felszíne Természetvédelmi Terület Pannonhalmi arborétum Természetvédelmi Terület Peregi Parkerdő Természetvédelmi Terület Péteri-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület Pintér-kert Természetvédelmi Terület Pusztaszeri Fülöpszék Természetvédelmi Terület Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű Természetvédelmi Terület Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület Rinyaszentkirályi-erdő Természetvédelmi Terület Rudabányai őshominida-lelőhely Természetvédelmi Terület Sárosfői Halastavak Természetvédelmi Terület Sárvári arborétum Természetvédelmi Terület Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Terület Somlóvásárhelyi Holt-tó Természetvédelmi Terület Somogyvári Kupavár-hegy Természetvédelmi Terület Soproni botanikus kert Természetvédelmi Terület Sóstó-legelő Természetvédelmi Terület Sümegi Mogyorós-domb Természetvédelmi Terület Szakadáti-legelő Természetvédelmi Terület Szársomlyói Természetvédelmi Terület Szarvasi arborétum Természetvédelmi Terület Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület Székesfehérvári homokbánya Természetvédelmi Terület Szelestei arborétum Természetvédelmi Terület Szelidi-tó Természetvédelmi Terület Szemlőhegyi-barlang felszíne Természetvédelmi Terület Szendrőládi-rétek Természetvédelmi Terület Szentegáti-erdő Természetvédelmi Terület Szentendrei rózsa termőhelye Természetvédelmi Terület Szentgáli tiszafás Természetvédelmi Terület Szöllőskei-erdő Természetvédelmi Terület Szomolyai kaptárkövek Természetvédelmi Terület Tállyai Patócs-hegy Természetvédelmi Terület Tapolcafői láprétek Természetvédelmi Terület Tapolcai tavasbarlang felszíne Természetvédelmi Terület Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület Tiszadobi ártér Természetvédelmi Terület Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület Tiszaigari arborétum Természetvédelmi Terület Tiszakürti arborétum Természetvédelmi Terület Tiszatelek–Tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület Tiszavasvári Fehérszik Természetvédelmi Terület Turai legelő Természetvédelmi Terület Úrkúti őskarszt Természetvédelmi Terület Uzsai csarabos erdő Természetvédelmi Terület Vajai-tó Természetvédelmi Terület Vácrátóti arborétum Természetvédelmi Terület Várpalotai homokbánya Természetvédelmi Terület Velencei madárrezervátum Természetvédelmi Terület Vértesszőlősi előembertelep Természetvédelmi Terület Villányi Templomhegy Természetvédelmi Terület Zádor-híd környéke Természetvédelmi Terület Zalakomári madárrezervátum Természetvédelmi Terület Zirci arborétum Természetvédelmi Terület

Nemzeti Park - Bükki

Bükki Nemzeti Park
A védett terület nagysága: 43.130 hektár, ebből fokozottan védett 3.774 hektár.
Elhelyezkedés: A Bükk hegység területe (nagyjából az Eger, Szilvásvárad, Tardona, Diósgyőr, Cserépváralja által határolt terület).
Látogatás: A nemzeti park – néhány szigorúan védett terület kivételével, amelyre táblák figyelmeztetnek – szabadon látogatható.

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyetlen egy tömbben kialakított nemzeti parkja, amely az Északi-középhegység keleti részén, a Tarna- és a Sajó-völgy, valamint délről az Alföld által határolt Bükk hegység párját ritkító geológiai, természeti és társadalomtörténeti értékeit hivatott megvédeni az ember sötétebb oldalától.
A környezetéből mintegy nyolcszáz, ezer méterre kiemelkedő Bükk hegység a Kárpát-medence egyedülálló gyöngyszeme. A mészkőhegység múltja a földtörténeti ókorig követhető nyomon, amikor a mai Kárpát-medence területén húzódó hegyvidék széle megsüllyedt, és területén mintegy hetvenmillió éven át (a karbontól a perm időszakáig) tenger hullámzott. A tengerfenékre a legkülönbözőbb típusú mészkőüledék, dolomit, és agyag rakódott. A kőzetképződést a triászban és később is több alkalommal erős vulkáni tevékenység követte, amelynek következtében az agyagból agyagpala képződött, a területen bazalt, riolittufa és egyéb vulkáni eredetű kőzetek jelentek meg. A Bükk mintegy tizenötmillió éve emelkedett ki, majd a folyamatos mállás, erózió hatására lassan elnyerte mai, jellegzetes alakját, amely őrzi a terület teljes múltját. Ennek köszönhető a hegység sokszínű, bonyolult mintázatú geológiai és geomorfológiai képe.
A tündéri szépségű karsztképződmények – töbrök, zsombolyok, víznyelők, dolinák – mellett híresek az ország legnagyobb karsztfennsíkját, a hegység közepén elterülő Bükk-fennsíkot övező hatalmas, hófehér bércek, a "kövek", amelyekről belátni a hegység teljes földrajzi környezetét (Tar-kő, Istállós-kő, Pes-kő, Őr-kő, Őrvény-kő stb.). A kövek külső lábainál magashegyi vidékeket idéző mély, hideg, sötét szurdokvölgyek rejtik ritka értékű élővilágukat.
A felszín alatt barlangok százai húzódnak meg. Az eddig feltárt mintegy nyolcszáz barlanggal a hegység belseje hatalmas szivacsként áramoltatja magában mélységi vizeit. A Bükk barlangjai közül negyvenöt fokozottan védett, nemzetközi hírűek az "ősember-barlangok" (róluk később még szót ejtünk), és itt található Magyarország legmélyebb barlangja, a kétszázötven méter mély és mintegy 4,5 km hosszú István-lápai barlang is. A turisták által leginkább kedvelt két barlang a hegység keleti oldalában, Lillafüreden található. Az István-barlang a Palota Szállótól ötszáz méterre nyílik, Oszlop- és Kupolacsarnokát "mészkőélőlények" sokasága népesíti be. A másik közvetlen a szálló mellett nyílik a mélybe, lenyűgöző képződményei nemzetközileg is egyedülállóak, mert nem mészkőben, hanem mésztufában alakultak ki.

Felszíni vizekben a mészkőhegység természetesen már jóval szegényebb. A karsztfennsíkon található két nagyobb forrást kivéve nemigen található víz a tetőn, a hegység oldalában azonban kisebb-nagyobb patakok szaladnak a hegylábak felé. A legnevezetesebbek a nyugati oldalon a Szalajka, északkeleten pedig a Garadna, illetve a ma már csak időszakos Szinva. A Garadnán Lillafürednél található a mesterségesen kialakított Hámori-tó. A Szalajka híres fátyolvízesése a festői, magashegységi hangulatot árasztó Szalajka-völgy, tizenhét méteres szintkülönbségű mészkő lépcsősorán bukik alá.

A hegység éghajlata rendkívül változatos, néhol kifejezetten szélsőséges. A fennsík csapadékos, páradús, és viszonylag kiegyenlített időjárású, az évi átlag hőmérséklete 6 fok, de egy-egy töbör alján még júliusban sem ritka a fagy. A déli hegylábak éghajlata meleg, száraz, míg a szurdokvölgyekre nyáron is a párás, hűvös klíma jellemző. Ez a gazdag felszíni és klimatikus változatosság páratlanul gazdag növény- és állatvilágot alakított ki, amit tovább formált az évezredek óta itt élő ember.

A Bükk-hegység növénytársulásainak kialakulását két alapvető tényező befolyásolta: az észak-déli és a magassági zonalitás, valamint a mikrokörnyezetek nagy száma. Az Alföldről majd ezerméteres magasságig emelkedő hegység déli, délkeleti oldalán még mindig hatalmas kiterjedésű melegkedvelő gyertyános-tölgyesek, feljebb cseres-tölgyesek húzódnak. Tovább emelkedve, helyüket előbb a szubmontán, végül a hegy tetején a hegyi vagy montán bükkösök veszik át (a fenyvesek kivétel nélkül mesterséges telepítések a Bükkben). Akad olyan hely is – a Sár-hegy oldalában –, ahol már több, mint száz éve nem folyik erdőművelés, a területen összefüggő, több száz éves faóriások erdeiben sétálhat a látogató. Az erdőkben ritka, és igen értékes növényfajok találnak menedékre.
A montán bükkösökben virít a ritka kárpáti sisakvirág, jellegzetes veszélyeztetett faj a kárpáti aggófű, a pávafarkú salamonpecsét és a nyúlsaláta. Szintén jellegzetes magashegyi növények a sugárkankalin és a bérci rózsa. A hegytető hatalmas "tányérjában", a fennsíkon szintén a bükkös az uralkodó, de nagy területen találunk be nem erdősült területeket is (legértékesebb, szigorúan védett része a Nagymező és a Zsidórét). A töbrök szőrfüves társulásában nő az egész kontinensen ritka sokcimpájú holdruta. A hegytető és a magas hegyoldalak bükköseinek magas hegyeket idéző irtásrétjein szártalan bábakaláccsal, hegyi és csinos tárniccsal, tüzes liliommal találkozhatunk.
A bükkösök alsó részén már megjelenik a kőris, a gyertyán, és jellegzetesen megváltozik az aljnövényzet is: szagos müge, podagrafű, bükksás csillaghúr alkotja az aljnövényzetet. A meredekebb, sziklásabb területeken a sziklai bükkös társulás az uralkodó, a lisztes berkenyés cserjeszint alatt jó néhány reliktum növényritkaságot és csak itt élő bennszülött növényfajt rejtve (enyves aszat, magyar nyúlfarkfű, havasi hagyma). Egyedülálló csodaként rálelhetünk a végveszélyben lévő boldog-asszony papucsára is.
A Bükk déli, melegebb, sziklás, kőtörmelékes oldalán a ritka-értékes hárs-kőris és hársas-berkenyés sziklaerdő a jellemző. Aljnövényzetének dísze a mérges sás és az igen szép virágú bükki estike.
A tetőről a hegylábak felé tartó mély, hideg szurdokok társulásai a hegyvidéki fajokban bővelkedő szurdokerdők. Jellegzetes fajai a havasi turbolya, a gímpáfrány és a holdviola, míg a kőtörmelékes oldalakon Magyarországon csak itt nyílik a féltett sárga ibolya.
A cseres- és gyertyános tölgyesek aljnövényzete is számos látnivalót rejteget: gyakori az odvas keltike, a csillagvirág, vagy a jellemző pirosló hunyor, míg savanyúbb talajon a gyöngyperje és a fehér perjeszittyó. A tölgyes zónában fás növénytársulások gazdag változatosságát találjuk, amely a Bükk már említett sokszínű kőzet és talajféleségeinek eredményeképpen alakult ki: mészkerülő és mészkedvelő tölgyesek, sajmeggyes molyhostölgyesek, magyarperjés bokorerdő, cserszömörcés karszterdő, és még sokáig folytathatnánk. Mind egy-egy kis önálló, külön világ, jellegzetes forma, szín- és illatvilággal. A bokorerdők mellett, ahol a talaj már nem teszi lehetővé a fás társulások kialakulását, nyílt és zárt sziklagyepek, lejtősztyepprétek veszik át a terepet – védett növényritkaságok tucatjait éltetve. Csak néhány faj ezek közül: leánykökörcsin, pillés zanót, szirti páfrány, nyúlfarkfű, sziklai borkóró, a fodorkák fajai, pikkelypáfrány, henye boroszlán, az orchideák közül a légybangó és a bibircsvirág stb.

A Bükk állatvilága a növényvilághoz hasonlóan gazdag. A hegységben élő állatfajok számát mintegy huszonkétezerre becsülik, közöttük – a középhegységekre jellemző rovar-, emlős- és madárfaunán túl – számos ritka és értékes fajjal. A művelés alól kivont, nagy kiterjedésű, idős bükkösökben, tölgyesekben még mindig megélnek az elhalt fákhoz kötődő rovarfajok, a ma már ritka szarvasbogár vagy a cincérek, melyek legszebb faja, a havasi cincér szintén él a Bükkben. A szurdokerdőkben otthonosan érzi magát a kárpáti kék meztelencsiga, míg a karsztforrások vizében az endemikus zöld forráscsigával találkozhatunk. A még mindig tisztavizű kisebb-nagyobb hegyi patakokban tegzesek, kérészek, álkérészek, és szitakötők élnek, de láthatunk alpesi gőtét is. Az erdőszéleken, kaszálókon, sziklagyepeken rengeteg, köztük több endemikus lepkefaj él, míg a napsütötte sziklák féltett kincse a pannongyík. A Bükk madárvilágának leghíresebb tagjai a ragadozók. A legmeredekebb sziklák fészkelője, az egykor a kipusztulás szélén állt kerecsensólyom az aktív védelemnek köszönhetően szépen szaporodik, ezért többször is szem elé kerül. Hasonlóképp gyarapodik már az uhu állománya is. Rendszeres fészkelő a darázsölyv, a kígyászölyv. A sziklás területeken és felhagyott kőbányákban él a színpompás kövirigó, míg a patakok mellett még mindig láthatunk vízirigót. Félreeső völgyekben fészkel Magyarország egyetlen fészkelő fajdfaja, a fokozottan védett császármadár. A bükki barlangok pedig akár többezres denevérkolóniáknak nyújtanak szálláshelyet, közöttük több ritka, másutt már kipusztult fajnak. Végezetül meg kell említeni a híres lipicai ménest, amely a Bükk-fennsík jellegzetessége.

A Bükk ember- és társadalomtörténeti jelentősége vetekedik egyedülálló természeti értékeivel. A 20. század elején Kadic Ottokár kezdte feltárni a hegység barlangjait, és a Hámor község közelében fekvő Szeleta-barlang rögtön világraszóló eredményt hozott. Az ásatások során ezres nagyságrendben kerültek elő paleolit és neolit kori kőszerszámok, kalcedon lándzsahegyek, csiszolt és vonaldíszes kőeszközök, cseréptöredékek. Az alig később feltárt Balla-barlang ismét szenzációt szolgáltatott: egy kőkorszaki, kb. másfél éves korú gyermek csontjai kerültek elő a barlangi üledékből. Az Istállóskő-barlang feltárása során pedig különböző csonteszközökön kívül egy kőkori tűzhelyet, és a tűzhely körül több, mint kétszáz eltört és megpörkölt emberi csontot találtak, amiből arra következtettek a kutatók, hogy ez az ősünk bizony emberevő volt. Hasonló őskori emlékek kerültek napfényre majd valamennyi emberi tartózkodásra alkalmas bükki barlangból. A kutatók szerint egyetlen kultúrkörhöz tartoznak, amit a nemzetközi irodalom ma már szeleta-kultúraként említ.
Korban valószínűleg a következő emlék az Odor-hegy tetejéről előkerült kőkori emlék, amely talán egy valaha volt őrhely maradványa. A Felsőtárkány melletti Várhegyen is őskori település emlékére (favázas épületek és földsáncok nyomaira) bukkantak a régészek. Avar kori sáncokat, vármaradványokat pedig több helyen rejthetnek még az erdők.
A Bükk déli lábánál több helyen is látható kaptárkövek vagy bálványkövek eredete azonban mindmáig tisztázatlan. A három-tíz méter magas riolittufa-kúpokba átlagosan 60x30x25 cm-es nagyságú mélyedéseket faragtak – valamikor valakik. Kács és Eger között több mint száz ilyen kaptárkő található, amit egyesek kora középkori, méhészettel foglalkozó törzsek kaptárainak vélnek, mások sokkal régebbre datálják, és valamilyen kultikus esemény rekvizitumainak gondolják.
A hegységben Bélapátfalván már 1232-ben megtelepedtek a ciszterciták, és bár kolostoruknak már csak a romjai láthatók, templomuk még áll. A Szentlélek melletti Kis-fennsíkon 1240-ben épült kolostor, míg a Barát-réten karthauzi szerzetesek éltek.
A 18. századtól pedig már az ipar is megvetette lábát a hegységben. Előbb a Szalajka-völgyben kezdték el az üveg- és vasgyártást, majd pedig a hegység keleti oldalán, Bükkszentkereszt, Répáshuta környékén indult meg. Ez utóbbi helyen a Fazola család, Fazola Henrik és fia, Frigyes honosította meg a vasgyártást. Fazola Henrik Ómassán őskohót, Hámor községben pedig vasverő üzemet épŕdtett (egyik legszebb ipari műemlékünk az ómassai kohó).
A mesterséges Hámori-tavat is a vasgyártás vízszükségletének biztosítására alakították ki. A területen ezzel egy időben kezdődött el az üveggyártás. A két iparág hatalmas faszükségletét a Felvidékről betelepült szlovák favágók biztosították. A folyamatos fakitermelés alakította ki a fennsík fátlan térségeit. A Bükkben az üveggyártáshoz elengedhetetlen hamuzsír-égetés az üveggyártással együtt indult, és mára megszűnt, de a középkorban kezdődött mészégetés és a faszénégetés máig tart. Az erdőben járva találkozhatunk a mészégetők nyomaival, vagy a faszénégetők régmúlt korokat idéző füstölgő boksáival. Kedves-hasznos ipari emlékként szintén működik még az egykor volt keskeny nyomtávú feltáró kisvasutak közül a lillafüredi, szilvásváradi és a felsőtárkányi szárnyvonal.
Sajnos az egykori iparból mára hatalmas ipartelepek alakultak, így jött létre a Kazincbarcika és Miskolc között húzódó ipari zóna, amelynek környezetromboló hatása nem marad hatás nélkül a Bükkre. Hasonlóképp szörnyű tájsebbel találkozhatunk a már említett Bélapátfalván, ahol a kőbányászat szinte lebontotta az eredetileg kilencszáz méter magas Sasbércet. Szerencsére a hegység belsejébe csak két út vezet, és mindennemű ipari tevékenységhez a nemzeti park engedélye kell. A legnagyobb problémát ma a felelőtlen turisták környezet- és természetkárosításai jelentik.
A nemzeti park megismerését segíti a hámori Kohászati Múzeum, a lillafüredi Herman Ottó Múzeum, és a szalajka-völgyi szabadtéri Erdei Múzeum is.

Nemzeti Park - Aggtelek

Aggteleki Nemzeti Park
A védett terület nagysága: 19.981 hektár, ebből fokozottan védett 3.922 hektár.
Elhelyezkedés: A nemzeti park védett területe két nagy részből áll, amelyet a Bódva sűrűn lakott völgye választ el egymástól. A nagyobb terület az országhatár és nagyjából a Trizs, Teresztenye, Szinpetri, Szögliget, Tornanádaska területen – az Aggtelek-Rudabányai hegyvidéken –, a kisebbik Szőlősardó, Szalonna, Tornaszentandrás között – a Szalonnai-szigethegység területén – fekszik.
Látogatás: A barlangok közül csak a Baradla nyitott, de engedéllyel és kísérővel (valamint barlangász gyakorlat és felszerelés birtokában!) további barlangok is látogathatók.

Ha természetvédelemről, nemzeti parkokról esik szó, szinte mindenki magától értetődően a ritka növény- és állatfajokra, esetleg a veszélyben lévő társulásokra gondol. Holott a természetben pontosan ilyen értéket képvisel az ún. "élettelen természet", a kőzetek, az ásványok, a geológiai képződmények, a tájformák világa. Arról nem is beszélve, hogy a száz milló évek folyamatait látvánnyá varázsló "kővilág" legalább olyan szemet gyönyörködtető, lelket emelő, mint a természet élő alkotásai. Ha valaki kíváncsi a természet ezen hallgatag, mozdulatlan csodáira, annak az Aggteleki-karsztvidék felejthetetlen emléket kínál. Ez az egyetlen nemzeti park Magyarországon, amelyet – bár élővilága is bővelkedik ritka és egyedülálló fajokban –, elsősorban a terület pazar, és sok tekintetben párját ritkító geológiai képződményeinek megvédésére hívtak életre. Mi sem jelzi ezt méltóbban, mint az, hogy az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlangokat az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.

Ez a vidék kőzettanilag, növény- és állatvilágát tekintve is sok szempontból rendhagyó. Bár földrajzilag a Aggteleki-karszt, vagy másképp a Sajó-Bódva vidék az Északi- középhegységhez tartozik, fejlődéstanilag és szerkezetileg sokkal inkább az Északnyugati-kárpátok belső karéjához illeszkedik.
Földtörténetileg a terület alapját adó – a triász első időszakából származó, mintegy kétszázötven millió éves homokkő és agyagpala alapra – karsztosodásra különösen hajlamos, ezer méternél is vastagabb mészkőréteg képződđ6tt a triász idején. Az aggteleki barlangok nagy része ebben a középső-triászkori mészkőben található. A terület a földtörténet későbbi időszakaiban többször is összetöredezett, majd újabb és újabb talajrétegek (homok, agyag stb.) ülepedtek ki rá. A különböző földtörténeti korokban más-más élőlényekből, és különböző mélységű tengerből kiülepedő rétegek – melyek között a vörösestől a majd' feketén át a sárgás és hófehér árnyalatúig megtalálhatók a színskála legszebb színei – szépen és kényelmesen tanulmányozhatók a Jósvafőt Színpetrivel, illetve a Jósvafőt Aggtelekkel összekötő út bevágásaiban, valamint a Baradla-barlangnál, a védett geológiai feltárásokban.

A vékony talajtakaró alól előtörő hófehér sziklák, az egy vonalban meredező pengeéles kőcsíkok (az "ördögszántások"), a víznyelők (pl. az aggteleki Kis- és Nagyravasz-lyuk), a lágy formájú dolinák, töbrök, zsombolyok, és szurdokvölgyek valóban elvarázsolt világa sokkal erőteljesebben mutatja a mészkőhegységek jellemző karsztjelenségeit, mint a Bükk. A vékony, nyár elejére csontszárazra szikkadó üledékes talajból a csapadék igen gyorsan kimossa a szerves anyagokat, és marad a táj jellegzetes talaja, a vörös "terra rossa".
A karszt délebbre eső területein (nagyjából az Aggtelek–Perkupa vonaltól délre) már inkább a fedett karszt jellemző, ahol a mészkő alapkőzetre a földtörténeti korok során újabb kőzetek rakódtak, és a talaj termőrétege is jóval vastagabb. Ez a terület inkább lankás, otthonos táj, lágy vonalú dombokkal, laposabb, szélesebb völgyekkel, középhegységre jellemző tölgyes erdőkkel.
Az Aggteleki-karsztvidék az ország egyik leghidegebb része, hiszen időjárását nagymértékben befolyásolja a közeli Kárpátok éghajlata. Az esős és hófedte napok száma is kiugróan magas, ezért a terület – az ország átlagához képest – kiugróan bővizű. A Sajó és a Bódva vízgyűjtőjéhez tartozó területen a lefutó völgyekben több, jobbára állandó patak (pl. Telekes-, Jósva-, Ménes-, Szuha- stb.) szállítja a lehullott csapadékot és a közel száz, többé-kevésbé állandó karsztforrás vizét. Ezeket a forrásokat a mészkőhegység belsejének bonyolult vízrendszere táplálja. A patakok és források hálózatát a karsztvidéken kisebb-nagyobb időszakos vagy állandó tavacskák, "tengerszemek" egészítik ki. Ezek egy része a karszthegység víznyelőinek eldugulása után, azok mélyedéseiben alakult ki, másik részük pedig mesterséges. Az előbbire példa a Baradla-barlang mellett található Vörös-tó vagy az Aggteleki-tó, a derenki és a szögteleki tó, míg az utóbbira a jósvafői Tengerszem. A változékony vízjárás miatt igen gyakran előfordul, hogy egyik-másik természetes tavacska kiszárad, és egy évvel később már rét zöldell a helyén, és fordítva is megeshet: egy elduguló víznyelőben huzamosabb esős időszak után friss tengerszem keletkezik.

Bár – ahogy a fentiek igazolják – az Aggteleki-karszt felszíne is megannyi látnivalót rejt, a nemzeti park leghíresebb és legértékesebb kincsei kétségkívül a barlangok – számuk több, mint kétszázhatvan, amelyből húsz fokozottan védett. Bár erős a gyanú, hogy ezek egyetlen hatalmas barlangrendszer ágát-bogát alkotják, egyelőre a feltárások ezt még nem igazolhatták, hiszen jó néhány barlang még a szakemberek előtt is teljességgel ismeretlen. A barlangrendszernek mindössze egy része található Magyarország területén, a többi a karsztvidék szlovákiai, Rozsnyóig terjedő területén, a Szlovák-karsztban húzódik.
A legnagyobb és legnevezetesebb barlang a Baradla, amely a nagyjából huszonöt kilométer hosszú Baradla-Domicai barlangrendszer része (ennek tizennyolc kilométeres szakasza fekszik magyar területen). A Baradla-cseppkőbarlang Európa egyik leghosszabb, legszebb és cseppkövekben leggazdagabb barlangja (a barlang Aggtelekről és Jósvafőről is megközelíthető). A barlang eredetileg háromemeletes, amelynek látogatás során a második emelete járható be, míg az alsó szint víz alatt van. A két felső szint lenyűgöző szépségű cseppkövei közül a leghíresebb talán a huszonöt méter magas és majd ezertonnás "Csillagvizsgáló", de hasonló csodák tucatjait láthatja a látogató – a "Tigris", a "Sárkányfej", az "Anyósnyelv", a Mozdony" stb. –, még akkor is, ha csak a mindenki által kényelmesen bejárható kis túrán vesz részt. Ezek a cseppkövek egyrészt a talajon állnak (sztalagmitok), más részük viszont a mennyezetről épül lassan lefelé (sztalagtitok). Nem egy esetben pedig olyan oszlopok képződnek, amelyek a két irányból megindult cseppkövek összeépülésével jönnek létre. A barlang hatalmas, cseppkőfalú termeiben – a legnagyobb az "Óriások terme" – elképzelhetetlen tündérvilágba csöppen a látogató, amelyet mesebeli lények és építmények népesítenek be (pl. a "Kínai pagoda", "Búbos kemence").
A barlang élővilága is érdekes, hiszen az örök sötétségben lakó alsóbbrendű állatok – melyek leghíresebb tagjai az aggteleki vakrák, a vakfutrinka (Carabus), és több színtelen, szinte áttetsző, vak élőlény: csigák, pókok, bogarak – teljes mértékben alkalmazkodtak a föld alatti életmódhoz. Más részük viszont csak élete egy részét tölti a barlangban, egyébként felszíni életet él. Ezek közül a legismertebbek a denevérek, amelyek közül több szigorúan védett faj is él itt.
A Baradlához hasonló a csaknem tíz kilométeres Béke-barlang Jósvafőn, illetve a három kilométer hosszú égerszögi Szabadság-barlang is. A Baradlához hasonló módon keletkeztek, és hasonlóan szép, bár kisebb képződmények találhatók bennük. Látogatásuk azonban engedélyhez kötött (bár a Szabadság-barlang esetében ez lehet, hogy változik), illetve a Béke-barlang egy része – igen hatásos klímája és flórája miatt – gyógybarlangként működik. A "vízszintes barlangok" mellett a hegységben több függőleges, ún. aknabarlang is található, melyek közül a legmélyebb a 235 méter mély Vecsembükki-zsomboly.
Külön ki kell térni a Szalonnai-karszt, illetve az Esztramos barlangjaira is, amelyeket a bányászat során fedeztek fel (és amelyek egy részét a barbár kitermelés tönkre is tett). Ezek a barlangok melegvizes kioldódás hatására jöttek létre – kisebbek, ám falaikat színes kalcitkristályok, nemzetközileg is ritka görbecseppkövek és borsókövek sokasága fedi.

A nemzeti park a barlangokon és a karsztvidék felszíni formáin túl, növény- és állatvilágával is megannyi látnivalót kínál a látogatónak. Az Aggteleki-karszt, a zonációnak megfelelően, évezredeken át gyertyános-tölgyessel borított terület volt, csak a sziklás részeken – a sziklás letöréseken, erózió sújtotta déli meredekeken – volt jellemző a fátlan gyeptársulás. A ma több helyen is látható nagy kiterjedésű fátlan tisztásokat az évezredek óta megtelepedett ember folyamatos legelő, és réthasználata alakította ki. Érdemes megjegyezni, hogy az így létrejött fátlan területek ökológiai egyensúlyának az évszázadok folyamán az emberi tevékenység már tökéletesen részévé vált, ezért megszüntetése a ritka és értékes élővilág vesztét okozhatná. Ezekben az erdőkben tavasszal hóvirág és keltike (Corydalis) virít. A fennsíkok vékony termőrétegű tisztásainak jellemző társulása árvalányhajas (Stipa) pusztagyep, és ezeknek a társulásoknak védett kincse a karszt legveszélyeztetettebb növénye, a nemzetközi vörös könyves tornai vértő is.
A karszt északi oldalait, a hidegebb mikroklímájú töbröket bükkösök uralják, a sötét, hűvös szurdokokban szurdokerdők élnek. Értékes fajai az illatos farkasboroszlán, az ikrás fogasír és az itt, valamint a törmelékes, vékony talajrétegű helyek hársas-kőrises sziklaerdeiben élő szépséges kakasmandikó.
A déli, melegebb területeken melegkedvelő tölgyest, a meleg, helyenként forró sziklás lejtőkön molyhostölgyes-karsztbokorerdőket találunk. Ezek a mediterrán jellegű területek aljnövényzetükben igazi ritkaságokat rejtenek: piros madársisak, fürtös kőtörőfű, nőszőfű, szigorúan védett leánykökörcsin vagy az (erdélyi benszülött) erdélyi nyúlfarkfű virít a lisztes berkenyék, sajmeggyek árnyékában. A fás területek között húzódó félszáraz sziklagyepek ritkasága a pirosló kígyószisz és a szigorúan védett osztrák sárkányfű.
A karszt patakvölgyeit kísérő páfrányos aljnövényzetű égeresek és a lápi magaskórósok (a Kecső- vagy a Ménes-völgyben), szintén a terület értékes társulásai.

A karszt állatvilága legalább olyan sokszínű, mint a növényvilág. A gyertyános-tölgyesek békésebb, zavarástól távoli sűrűségeiben még gyakori a császármadár, hazánk egyetlen fajdfaja. Az erdők közötti réteken, különösen a délebbi terület lankás területein hajnalonta rendszeresen hallani a fürj pitypalattyát, nedvesebb területeken, patakmenti vizes réteken a haris recsegő kiáltását. Szintén a nedves területek erdőségeinek lakója a rejtett életű fekete gólya. A sziklás, nehezen megközelíthető erdőkben, bükkösökben fészkel a terület hatalmas ragadozója, a parlagi sas, és a békászó sas. A legsűrűbb tölgyesekben, bükkösökben talál otthonra az uráli bagoly, a nem is olyan régen Ázsiából beköltözött majd' uhu nagyságú éjjeli ragadozó. Az aktív védelemnek köszönhetően a holló és a macskabagoly már közönséges látvány (illetve a macskabagoly esetében inkább "hallvány"). A karszt erdeiben hegyi fakusz, zöld és szürke küllő, fekete harkály él, az öreg fák odúiban kékgalamb fészkel, az erdőszéleken búbosbanka, a patakok, tengerszemek mellett jégmadár és vízirigó él. A köves-sziklás részeken valamint a kőbányák területén kövirigót láthat a türelmes megfigyelő. A telepített fenyvesekben süvöltő, sárgafejű királyka és fenyves cinke költ.

A karszt hüllő- és kétéltűfaunája is értékes, nem ritka a rézsikló, a kockás és az erdei sikló, a meleg, sziklás területeken gyakran találkozni zöld, fürge, fali, és törékeny gyíkkal is, a nedves területeken nem számít ritkaságnak a szép foltos szalamandra.
A tavakból, patakokból és forrásokból ritka halak és alsóbbrendű élőlények tucatjait sorolhatnánk: a forrásokhoz közeli patakrészeken fenékjáró küllő, kövi csík, és fürge cselle, lejjebb a ritka Petényi-márna és felpillantó küllő, míg a patakok legalsó részein vágó csík, homoki küllő és a parazita tiszai ingola él.

És mindez még csak az "elhanyagolható kisebbség"! Ugyanis a karszt igazi gazdagsága a rovarvilágában testesül meg. Bár a látogatók nagy többsége nem áll meg rovarokat "bogarászni" az erdőkben vagy a forró karsztfennsíkon, mégis érdemes megemlíteni a rovarvilág legjellegzetesebb tagjait, és e világ arisztokratáit, a nappali lepkéket: a fennsík rétjein a tűzlepkék több faja él, a gyertyánosokban lonclepkével, fecskefarkú lepkével, kardoslepkével találkozhat a figyelmes látogató. Az öreg tölgyesekben még viszonylag gyakran találkozni a szürkéskék hátú havasi cincérrel, de gyakori az egyébként ritka zempléni és hegyi futrinka is.
A nemzeti parkok faunájának taglalása során ritkán esik szó a nagyemlősökről. Most mégis kivételt kell tenni, hiszen a magyarországi erdőkben gyakori gímszarvas, vaddisznó és őz mellett itt él néhány hazánkban igen ritka nagyragadozó is. A kárpáti erdőségekből egy ideig csak le-lejártak, mára azonban örvendetes módon meg is telepedtek a hiúzok és a farkasok. Egyelőre még csak egy-két család nyomaira bukkannak a természetvédelmi őrök, de várhatóan a védelem hatására megerősödhet állományuk. Hasonlóképp állítólag egy medvecsalád is áttette székhelyét a biztonságos kárpáti rengetegből az Aggteleki-karszt erdeibe.

A táj bővelkedik kultúrtörténeti, néprajzi emlékekben is. A Baradla-barlangban megtalálták az ősember nyomait, és a csiszolt kőeszközökön túl bronz- és vaskori leleteket is feltártak a kutatók. Imola község határában 11. századi őskohót találtak, és szintén Imola határában, valamint a környéken több földvár emléke is előkerült. A későbbi korokból talán a legszebb emlék a tornaszentandrási 12. századi templom, amely Európában is egyedülálló módon ikerapszisos (két szentélyű). Ezen a területen egyébként több település története is egészen az Árpád-korig nyúlik vissza, 12. századi alapítású például a szalonnai vagy a boldvai templom is (ez utóbbihoz kötődik legrégebbi nyelvemlékünk, a Halotti beszéd születése is). Híresek Bódvalenke, Jósvafő, Tornanádaska szépséges kazettás mennyezetű templomai. Szögligeten a 13. században épített Szádvár romjai gyönyörködtetik a szemet.
A népi építészet egy-egy emléke szinte bármely kis faluban fellelhető. Sok régi parasztporta található Szögligeten, Tornakápolnán, Égerszögön. Érdemes kitérőt tenni Gömörszőlősre is, ahol a Miskolci Ökológiai Intézet ökofalu-programjának házai és gazdálkodási és életmódprogramjának eredményei tekinthetők meg.

2010. február 18., csütörtök

Eredetvédelmi teendők...

Hungarikum-piramis
Trdelník, Tokajska, Palinca, Razza podolica – minden bizonnyal senki nem jönne rá, hogy az említett nevek valójában a kürtőskalácsot, a pálinkát, a tokaji borokat és a szürke marhát jelölik, csak éppen szlovákul, románul és olaszul.

„A skalický trdelník [szakolcai kürtőskalács – a szerk.] igazi ételkülönlegesség, a tradicionális szlovák konyha egyik büszkesége, egészen a XIX. századig visszanyúló történelemmel” – mutatják be büszkén első, tájjellegű eredetvédelemmel ellátott terméküket a szlovák internetes portálok. A fenti sorok olvastán nincs olyan történelmét és kultúráját ismerő magyar, aki káromkodva ne kapna a fejéhez. Micsoda? Hogy a magyar konyha egyik különlegessége idegen néven vált volna védett európai étekké?
Szlovákia még 2007-ben juttatta el ambiciózus kívánságát a karakteresen magyar kürtőskalács szlovák nemzeti termékként való regisztrációjáról az Európai Unióhoz. Éles tiltakozás és aláírásgyűjtés indult mind a székelyföldi, mind az itteni magyar közvélemény körében, ám a petíció kellő támogatás híján nem érte el célját: a trdelnik (a lá Skalicky) befutott.

Idén ősszel egy újabb hagyományosan magyar kincset veszítettünk el részben, a szürke marhát.

Az Európai Unió rendelkezései alapján minden tagállam jogosult a területén több generáció (a törvény értelmében ez legalább huszonöt évet jelent) óta ismert, használt, hagyományosnak minősíthető élelmiszerek, termékek és értékek regisztrációjára.
Az eredetvédelem kulturális és jogi értelemben is sok előnyt jelent a tagállamoknak, hiszen hagyományos termékeiket nemcsak az egész közösséggel ismertethetik meg, de megakadályozhatják a nevükkel való visszaélést is. A magyarság huszadik századi történetének szomorú eseményei, a trianoni békeszerződés következtében az eredendően magyar termékeket bármelyik szomszédos ország sajátjaként védetheti le az unióval. A Kárpát-medence elmúlt száz esztendejének történelmét ismerve senki nem csodálkozhat azon, hogy a szomszédos, újonnan létrejött államok kihasználják a határaikon belül élő magyar kisebbség szellemi termékeit, sok esetben saját értékként bemutatva.

A magyarok késlekedése kiváló táptalaja a rémhíreknek is. Pár hónappal ezelőtt megdöbbentő hír kapott szárnyra: Olaszország bejegyeztette saját állatfajaként a magyar szürke marhát! Szerencsére a hír csak részben volt csak igaz. A taljánok „razza podolicája” ugyanis genetikailag nem teljesen azonos a magyar szürkével, ráadásul az EU tájjellegű besorolása nem vonatkozik állatfajokra. Hazánk éppen ezért a „szürkemarha-húst” kívánja hagyományos magyar termékként levédetni.

Valószínűleg az olvasók java részében még élénken él a több mint tíz esztendőre visszanyúló különböző nemzetek tokaji névvel forgalmazott borai és a magyar állam háborújára. Az unióval kötött szerződések szerint immár öt éve csak magyar, eredetvédelemmel ellátott borok viselhetik a tokaji minősítést, ám az EU-n kívüli országokra ez nem vonatkozik. Így fordulhat elő, hogy bár a szlovák és az olasz féllel megállapodás született, ukrajnai és ausztráliai áruházak polcain a mai napig bőséggel találhatunk magyar szőlőt sosem látott, borzalmas minőségű, agyoncukrozott, szeszelt „tokaji” borokat. Bár az Európai Unió a határain túlra is ki kívánja terjeszteni az eredetvédelmet, ennek megoldása még várat magára. A mindenkori magyar külpolitikának mint az egyik legérintettebb országnak ebben az esetben is sokkal hatékonyabban kellene fellépnie a jelenleginél.

A szomszédos államok bizonyára úgy vélik, azzal, hogy államiságukat az egykori Magyar Királyság területére is kiterjesztették, magukénak tudhatják az ott fellelhető hungarikumokat. Emiatt ihatunk pálinkát többek között Románia, Ausztria, Szlovákia és Szerbia ivóiban vagy ehetünk szlovák kürtőskalácsot a Felvidéken, nem beszélve a tradicionális cseh és német híg pörköltféléről, a gulásról, vagy az osztrák és német lacikonyhák egyik kedvencéről, a debrecinerről. A gulást a németek magyar eredetűként tisztelik, ám a cseh fővárosban járva szinte minden vendéglő saját nemzeti ételeként tartja számon. Az Osztrák–Magyar Monarchia sajátosan téves értelmezése következtében már több hagyományosan hazai élelmiszer előállításában kell osztoznunk a szomszédos államokkal.

A tokaji borok forgalmazása körül kialakult vita példázza talán a legjobban a bonyolult helyzetet. A szlovák állam korábban szerződésben vállalta, hogy a területére átnyúló tokaji borvidéken palackozott borokra a névhasználat fejében eredetvédelmi előírásokat alkalmaz majd, ám ezek bevezetése évek alatt sem történt meg. Az EU így megvonta tőlük a névhasználatot – jelesül azoktól a felvidéki magyar borászoktól, akik az egykori magyar földön, a történelmi tokaji borvidéken, magyar szokások szerint készítik évről évre a tokajinak nem nevezhető, ám mégiscsak tokaji borokat.

A probléma kezdete a rendszerváltásig nyúlik vissza. Ugyan szinte minden eddigi kormány regnálásának idején felmerült a hungarikumok, vagyis a sajátosan magyar jellegzetességeket mutató termékek jogi védelme, erre vonatkozó törvény a mai napig nem született. Sőt magát a hungarikum definícióját sem fogalmazta még meg senki egyértelműen. Az eddig napvilágot látott meghatározási kísérletek jobbára csak a mezőgazdasági termékekre vonatkoznak.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1998-ban határozott a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) gyűjteményének kialakításáról. Az elmúlt évek során Magyarország területéről háromszáz tájjelegű, hagyományos mezőgazdasági termék és élelmiszer mindent kimerítő jellemzését gyűjtötték össze a program égisze alatt. Kiállításokkal, rendezvényekkel és promóciós munkákkal segítik a minél szélesebb körű elismertetést, igyekeznek földrajzi árujelzők oltalma alá helyezni az arra érdemes termékeket.

Az első nem hivatalos kezdeményezés, mely a magyar értékeket hivatott egyfajta minőségi védjeggyel ellátni, 2000-ben alakult. A Hungaricum Club alapítói olyan nagy múltra visszatekintő magyar vállalatok, mint a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. Megalakulásukkor több jellegzetesen magyar, nemzetközileg is elismert és keresett terméket vettek jelképesen oltalmuk alá. Jelenleg a tokaji aszú, a Pick szalámi, a herendi porcelán, a halasi csipke és Pető András konduktív nevelési rendszere, a Pető-módszer tartozik ide, ám a lista folyamatosan bővül.
Négy esztendővel később civil kezdeményezésként létrejött a Premium Hungaricum Egyesület, amely a tradicionálisan magyar termékeket előállító Kárpát-medencei kis- és közepes vállalkozásokat hivatott összefogni és patronálni.
„Célkitűzésünk, hogy az Európai Unió, valamint a tágabb nemzetközi közösség számára egy olyan egységes magyar kulturális és gasztronómiai hagyományt mutassunk be, amelynek éppúgy része a Tokaji Aszú, mint a székelyföldi erdei áfonyából készített házilekvár. Hiszünk abban, hogy gasztronómiai hagyományunk ugyanúgy egységes és szétválaszthatatlan, mint például népzenénk, amely értelmezhetetlen a Kodály Zoltán és Bartók Béla által a Székelyföldön feltárt gyökerei nélkül” – fogalmazzák meg hitvallásukat.

A jogi helyzet tisztázása nélkül azonban egyetlen szervezet sem képes megvédeni termékeinket a szomszédos államoktól, így fordulhatott elő, hogy több magyar jellegzetesség jelenik meg az európai közönség előtt idegen köntösben. A tétlenséget és a veszteségeket megelégelve a Fidesz–KDNP országgyűlési frakciója tavaly nyáron a tettek mezejére lépett.

Dr. Medgyasszay László és dr. Simicskó István előterjesztése alapján az Országgyűlés elfogadta a „Hungarikumok védelmében” munkacímű határozatot. A határozat többek között kötelezi a megyéket, a régiókat és a mindenkori kormányt az értékek regisztrálására, azok kétévenkénti ismertetésére.Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke javaslatára Birinyi József vezetésével létrejött a Hungarikum Munkacsoport is, hogy kidolgozza a hungarikum-törvényt. Céljuk a hungarikum-piramis felállítása, a helyi, megyei, regionális, Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság értéktárának feltérképezése, rögzítése, az értékeket egyértelműen meghatározó, segítő, védő törvény előkészítése, elfogadtatása, a kiemelt magyar termékek és alkotások hazai, uniós és nemzetközi regisztrálása, marketing-stratégiájának kidolgozása, piacra jutásának segítése.

– Hungarikumnak kell tekinteni mindazt, ami pozitív, jellegzetesen magyar érték, büszkeségre okot adó sajátosság – fogalmazza meg Birinyi József. – A munkacsoport megalakításakor igyekeztem utánanézni, hogy szabályozás híján milyen esetekben alkalmazzák a hungarikum szót. Megdöbbentő eredményre jutottam, hiszen negyven százalékban pejoratív, negatív értelemben találkoztam a hungarikum fogalmának alkalmazásával. Ilyen volt például a Cool TV Hungarikum című rajzfilmsorozata is, amelyben történelmi nagyjainkat közízlést romboló módon gyalázzák. A Kereszténydemokrata Néppárt többször is bíróság elé kívánta vinni a gyalázkodó sorozatot, ám eljárás egyszer sem indult a műsor készítői ellen. Az elsők között tehát törvényi védettséget kell adni magának a névnek, a logónak is, a kategória szándékos lejáratását büntetni kell, meg kell állítani a tudatos rombolást!

A munkacsoport tagjai elsősorban a hungarikum-definíciót kívánják úgy megalkotni, hogy az minden területet lefedhessen, magába foglaljon minden lehetséges kiemelt értéket, hungarikumot, piaci és szellemi terméket, alkotást, életművet egyaránt. Intézményi, támogatási, minősítési rendszert kell felállítani, hogy minél többen megismerhessék mindazt, amivel az európai kultúrához, az egyetemes emberi értékekhez hozzájárult, hozzájárul a magyarság. Jogi védelemmel, segítséggel kell ellátni minden hagyományosan magyar terméket, hogy megelőzzük a visszaéléseket, meg kell teremteni a szankciók törvényi hátterét, a végrehajtási utasításokat is. Birinyi úr szerint a javaslat pár hónap múlva a parlament elé kerül, így akár még a kormányváltás előtt megszülethet az annyira várt hungarikum-törvény.

A munkacsoport tagjai létrehoznak egy besorolási rendszert is, amely az Európai Unió és a Magyar Szabadalmi Hivatal áruosztályaival, a létező szakmai minősítési rendszerekkel is összehangolhatóvá teszi a hagyományosan magyar, védendő termékeket.

Az unióban ugyanis már működik egy hasonló rendszer, az Európai Bizottság földrajzi árujelzői védelemmel ruházhat fel termékeket. Az unió létrejötte óta mintegy ötezer hagyományos vagy tájjellegű terméket tart számon, de mint azt a statisztikai adatokból láthatjuk, hazánk nem jeleskedett a magyar termékek levédetésével. Az ötezer védelemmel ellátott termék majdnem fele, kétezer-háromszáz francia, a maradékon a többi tagállam osztozik. Magyarország néggyel képviselteti magát, a budapesti és a szegedi szalámival, a makói hagymával, valamint a hajdúsági tormával. Nyolc egyéb termékünk van a várólistán, ám ez még mindig jóval kevesebb, mint amennyit egy átlagos iskoláskorú gyermek fel tud sorolni a hungarikumok közül.

– Már az uniós belépésünkkor, a jogharmonizáció keretein belül határozottabban, átgondoltabban kellett volna cselekednünk, értékeink védelmét hatékonyabban biztosítanunk. A Kárpát-medence mindig is a kultúrák metszéspontja, gazdagító találkozása volt, érzékeny terület. Meg kell oldanunk azt a problémát is, hogy a nemzethez organikusan tartozó határon túli magyarokat és termékeiket, alkotásaikat is integrálhassuk a hungarikum-rendszerbe, hiszen sajnálatos módon az ő esetükben sokszor ütköznek az érdekek a többségi társadaloméval – mondta a Demokratának a Hungarikum Munkacsoport vezetője, aki szerint nincs ellentmondás az uniós eszmék és az egyetemes emberi értékek tárát gazdagító nemzeti értékek védelme között.
Mint érvelt, akiknek nincsenek saját értékeik, nem tudják tisztelni a másokét sem. Következésképpen tudomásul kell vennünk, hogy saját értékeink védelmét csak akkor várhatjuk el másoktól, ha magunk is meg tudjuk és meg akarjuk védelmezni. (Gerhát P.)

UNIÓS KÖZÖSSÉGI OLTALMAT ÉLVEZŐ MAGYAR TERMÉKEK:
szegedi téliszalámi
budapesti téliszalámi
hajdúsági torma
makói hagyma
szatmári szilvapálinka
szabolcsi almapálinka
kecskeméti barackpálinka
békési szilvapálinka
gönci barackpálinka
a „törkölypálinka” név használata
magyar bor-eredetmegjelölések földrajzi nevei

ELBÍRÁLÁSRA VÁRÓ TERMÉKEK:
csabai vastagkolbász
gyulai pároskolbász
kalocsai fűszerpaprika-őrlemény
szegedi fűszerpaprika-őrlemény
gönci kajszibarack
szőregi rózsatő
alföldi kamillavirág
magyar szürkemarha-hús

A paradicsom...

A paradicsom őshazája az Andokban van, Mexikóban háziasították, először 1523-ban hozták át Európába. Több, mint 200 évig csak Olaszországban fogyasztották. Angliában például dísznövényként tartották "love apple" néven. Sokáig mérgezőnek vélték, ezt a kétséget őrzi a 18. századból eredő, ma is használt latin elnevezése, a Lycopersicon esculentum - ehető farkasbarack.
A paradicsom az egyik legközkedveltebb zöldségfélénk. Csak azért főzzük, hogy télen is legyen mihez hozzányúlni, ha megkívánunk egy kicsit savasabb ételt. Ahhoz sem kell nagy rábeszélés, hogy megigyunk egy pohár paradicsomlét. Ha belegondolunk abba, hogy a kóla és a többi szénsavas ital mennyire megcsapolja a testünk ásványtartalmát, akkor itt van egy páratlan üdítőital számunkra.
A paradicsomlé magas tápértékét bizonyítja, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a paradicsomlé drágább, mint a déligyümölcs-kivonat. A paradicsom-sűrítménynek is igen magas a tápanyagtartalma, ugyanis a paradicsomlevet csökkentett nyomásnál 100 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten sűrítik be, így vitamintartalmának nagy részét a feldolgozási eljárás után is megőrzi.
Sokoldalú felhasználhatósága mellett vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaz (karotin, B1-, B2, C-vitamin, nikotinsav, kálium, magnézium, kalcium, vas, foszfor, cukor, citromsav, almasav, stb.). A karotin létfontosságú táplálóeleme az emberi szervezetnek, és ebből a frissen szedett paradicsom 1,6 mg százalékot tartalmaz, C-vitaminból az apróbb paradicsomban több van, mint a nagyobb bogyókban.
Kedvező hatásai:
Elősegíti a szervezet feljődését és az izmok erősödését.
Tartalmának köszönhetően megtisztít és erőt ad, káliumtartalma méregteleníti a szervezetet, kitisztítja a sebeket nemcsak belsőleg, de külsőleg is hat.
Antioxidáns és rákellenes táplálékunk, a benne található bioflavon a lycopene, ami kimondottan rákellenes anyag. Minél több ilyen anyag van a szervezetünkben, annál kisebb a kockázat a rákos megbetegedésre. Ez a karotinfajta ugyanis sokkal ellenálóbb a szabadgyökök ellen, mint a sárgarépa karotinja. Ez különösen a prosztata rák ellen hatékony.
A paradicsomban jelen lévő A, C és E vitaminok megvédik a test sejtjeit az oxigén szabadgyökök pusztító munkájától.
Jó hatással van az egész testre, leginkább a májra, valamint a mellékvese működésére.
A vitamin tartalmának köszönhető, hogy serkentőleg hat az immunrendszer működésére, hatékonyabbá válnak a T sejtek a test védelmi erejében.
Rendkívül jól hat a bőrproblémák gyógyításában és a nap által okozott égések csillapításában.
Hidratáló hatása van, a bőr feszességét, rugalmasságát fokozza.
Színtelenít, tehát szeplős, májfoltos arcra is javasolható.

A likopin szerepe
A karotinoidok egészségmegőrző, betegségmegelőző hatásait régóta jól ismerjük. A szakirodalomban az utóbbi időkben részletesen ismertettek egy olyan karotinoidot, amely igen erőteljes antioxidáns, vagyis szabadgyök-megkötő tulajdonságú. Ez a likopin, ami egyes zöldségek, gyümölcsök piros színéért felel. A legnagyobb mennyiségben a paradicsom tartalmazza. A legtöbb karotinoid, így a likopin is az érés fázisában halmozódik fel. A zöld bogyók likopintartalma alig éri el az 1 mg/100 g-os értéket, amely az érés során 6-16 mg /100 g-is is megnőhet
A likopin hőhatásra és oxidációra érzékeny. Paradicsomsűrítményekből sokkal jobban felszívódik, mint magából a paradicsomból. Ennek részben az az oka, hogy a sűrítményekben lévő likopin már nem a növényi sejtek zárt belsejében van megkötve, hanem szabadon található, másrészt a feldolgozás során sokkal jobban felszívódó kémiai módosulatokká alakul.
Már régóta tudjuk, hogy a sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó emberek körében alacsonyabb a rákos megbetegedések előfordulása. A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói kimutatták, hogy a paradicsom színanyagát adó növényi festék, a likopin el tudja pusztítani a szájüregi laphámsejteket mesterséges sejttenyészetben.
A magas likopin tartalmú élelmiszerek fogyasztása és a nyomában kialakuló nagy likopin vérszint hatására jelentősen csökken a prosztata-, a tüdő és a gyomorrák kockázata, és hasonló, de gyengébb összefüggés körvonalazódik a a hasnyálmirigy-, a vastagbél-, a nyelőcső-, a szájüregei-, az emlő- és a méhnyakrák esetében is.
A Harvard Egyetem kutatói egy 48 ezer férfi bevonásával hat éve futó vizsgálatban ki tudták mutatni, hogy azoknál a férfiaknál, akik hetente legalább tíz alkalommal ettek olyan ételt, amely paradicsomot vagy paradicsomszószt tartalmazott, 45 %-kal kisebb eséllyel alakult ki prosztatarák. Akik hetente 4-7 alkalommal ettek paradicsomos ételt, azoknál a tumor kialakulásának esélye további 20%-kal alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportnál.
A likopinnek előnyös szerepet tulajdonítanak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésénél is. Tudjuk, hogy a szívbetegségek egyik fő oka az érelmeszesedés, ezért ennek megakadályozása kulcsfontosságú a megelőzésben. Az antioxidánsok képesek arra, hogy lassítsák az érelmeszesedés folyamatát, mert gátolják a sejteket károsító oxidációs folyamatokat, konkrétan a kis sűrűségű lipoproteinek esetében. A John Hopkins Egyetem kutatói megállapították, hogy azok a dohányosok, akiknek a szervezetében kevés a karotinoid, fokozott kockázattal néznek szembe a szívbetegségek szempontjából. A litván és svéd lakosság körében végzett vizsgálatok pedig összefüggést találtak a vér alacsony likopinszintje és a koszorúér állapota között. Egy harmadik kutatás 10 európai országra terjedt ki; ennek végkövetkeztetésa az volt, hogy az alacsony antioxidáns szint növeli az akut szívbetegség kockázatát.
A likopin és más karotinoidok, valamint az E-vitamin bevitele megakadályozza az úgynevezett "rossz" (vagyis az LDL) koleszterin oxidációját. A torontói egyetem kutatói úgy találták, hogy azoknak az embereknek a vérében, akik egy héten át paradicsomlét, spagettiszószt és likopin-koncentrátumot fogyasztottak, a likopin szintje kétszeresére nőtt. Bár a koleszterinszintben nem mértek változást, az oxidált LDL koleszterin szintje jelentősen alacsonyabb volt a likopinbevitelben részesülteknél. A kutatók javaslata szerint a megszokott étkezésünkben szereplő zöldségek és gyümölcsök mellett napi egy pohár paradicsomlé, esetleg paradicsomleves vagy négy evőkanálnyi ketchup mindenképpen hasznos lehet.
A karotinoidok, elsősorban a luetin, zeaxantin és likopin szerepét a szürke hályog megelőzésének tekintetében is megvizsgálták. Megállapították, hogy a karotinoidok csökkentik a szürke hályog kockázatát, elsősorban azzal, hogy védik a szemlencsét a szabad gyökök okozta károsodástól.

A cukorbetegségnek két formája ismert. Az I. típusú cukorbetegség (IDDM) inzulinfüggő, míg a II. típusú (NIDDM) nem inzulinfüggő. Az előbbit autoimmun-betegségnek tartják, amelynek jellemzője, hogy a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei sérülnek, és ennek következtében vagy kevés az inzulin termelése, vagy egyáltalán nem történik meg. Az I. típusú diabéteszben szenvedőknek minden nap inzulin-injekciókra van szükségük az életben maradáshoz. Ez a betegség elsősorban gyermekeknél és fiatal felnőtteknél alakul ki. A II. típusú diabétesz jóval gyakrabban fordul elő: minden tíz cukorbetegből kilenc ilyenben szenved. Későbbi életkorban alakul ki és gyakran társul az elhízáshoz. Ebben az esetben a hasnyálmirigy termel ugyan inzulint, ám a szervezet nem képes azt hatékonyan felhasználni, emiatt megnő a vércukor szintje.
A legújabb kutatások szerint a szabad gyökök romboló hatása az inzulinfüggő folyamatokban is érvényesül. Mivel a likopin az egyik legerősebb antioxidáns, feltételezik, hogy bevitele javítja az inzulin hasznosulását is, fékezve a glükóz-intoleranciát. Megvizsgálva az antioxidánsok hatását, azt találták, hogy a II. típusú cukorbetegségben szenvedők esetében közülük egyedül a likopin és a béta-karotin fejtett ki jótékony hatást. Más kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vérben lévő karotinoidok szintje fordítottan arányos az éhgyomori inzulinszinttel. További érdekesség, hogy cukorbetegeknél eleve alacsonyabb szérumlikopin- és béta-karotin-értékeket mértek, mint egészséges embereknél.

Hungarikum gyümölcsfajok 1.

A friss gyümölcsök esetében a hungarikumértéket, vagyis az egyedülállóan magyar jelleget elsősorban a nemzetközi színvonalú áruértékkel bíró magyar fajtákkal érhetjük el. Azt a gyümölcsfajt tekinthetjük hungarikumnak, amelynél a hazai termelés döntő hányadát (legalább 50%-át) magyar fajták adják. Ennek alapján a hazánkban termesztett gyümölcsfajokat a következő csoportokba oszthatjuk:
a. A magyar fajták aránya a hazai termesztésben több mint 50%, a külföldi piac befolyásolására alkalmas mennyiséggel rendelkezünk belőle, ezért elsősorban ezek lehetnek hungarikumok: meggy, kajszi, dió.
b. A magyar fajták aránya több mint 50%, az elenyésző termelési volumen miatt piacbefolyásoló hungarikumként nem jöhetnek számításba: gesztenye, mandula, birs, köszméte.
c. A hazai fajták aránya kisebb mint 50%, de néhány értékes hazai fajta aránya növekszik, így a közeljövőben fontos hungarikummá válhat: málna, cseresznye.
d. Friss gyümölcsként nem jelennek meg hungarikumként, de a belőlük készített jellegzetes termékek azok lehetnek: alma, őszibarack, körte, piros és fekete ribiszke, szilva, szamóca, bodza.
e. Hungarikumként nem jönnek számításba: naspolya, mogyoró, áfonya, szeder, homoktövis.

MEGGY
Jelenleg az elsőszámú hungarikumgyümölcs. Termesztési hagyományait, fajtahasználatát, technológiai színvonalát és piaci lehetőségeit tekintve is világhatalom vagyunk. A Kárpát-medence a világ meggykultúrájának leggazdagabb génforrása. Ennek kialakulásához a földrajzi adottságokon kívül az évezredes termesztési hagyományok is hozzájárultak.
Az alapfajták jellemzői érési sorrendben:
Meteor korai: június elejétől érik. Viszonylag kis méretű, világos színű, friss fogyasztásra való. Csak kézi szüretelésre alkalmas.
Csengődi: június elejétől elhúzódóan érik, kis méretű, igen magas a szárazanyag-tartalma. Géppel nem rázható, csak teljesen éretten válik a kocsányától, tehát szárral jól szedhető.
Érdi nagygyümölcsű: június közepén érik, nagy méretű, édes. Kézzel szedve friss fogyasztásra való.
Érdi bőtermő: június közepén érik. Közepes méretű, közepes minőségű, friss fogyasztásra és minden típusú feldolgozásra alkalmas. Géppel jól szüretelhető.
Érdi jubileum: június második felében érik. Viszonylag apró, magas a szárazanyag-tartalma, erősen festő levű. Friss fogyasztáson kívül általánosan használható lé, befőtt és gyorsfagyasztott gyümölcs előállítására.
Cigánymeggy: június közepétől elhúzódóan érik, apró, sötétpiros, nagyon erősen festő levű, nagyon magas a szárazanyag-tartalma. Légyártásra és szeszipari feldolgozásra alkalmas leginkább. Géppel jól rázható.
Pándi meggy: június végétől elhúzódóan érik. Nagy méretű, világos, nem festő levű, kitűnő ízű.
Debreceni bőtermő: július elején, rövid idő alatt leérik. Viszonylag kis méretű, kevésbé festő levű. Géppel jól rázható. Friss fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas.
Újfehértói fürtös: késői fajtának számít, július közepén érik. Viszonylag kis méretű, közepes beltartalmi értékekkel. Géppel rázható, minden felhasználási módra alkalmas.
Az országszerte széles körű termeszthetőség és a jelentős telepítési szándék miatt Magyarország egyetlen egységes meggytermesztési régiónak tekinthető. Ezért ennél a fajnál van a legjobb lehetőség arra, hogy minden tételen az országot szimbolizáló egységes védjegy szerepeljen. Az egységes hungarikum jelölése nem zárja ki, hogy földrajzi árujeleket is használjunk.

KAJSZIBARACK
A kajszi feltehetően a római korban terjedt el a Kárpát-medencében. Az első itteni maglelet a 3-4. századból való. Hungarikumértéke a múltban vetekedett a meggyével. Frissen és feldolgozva - elsősorban lekvárnak és pálinkának -, elismerést vívott ki a nemzetközi piacokon. Az elmúlt évtizedekben viszont csökkent a kajszi jelentősége. Bármennyire is utolérhetetlen a magyar gyümölcsök beltartalmi értéke, nehezen álljuk a versenyt a kedvezőbb, délebbi termőhelyek termesztésével, ahol a fák produktivitása, az ültetvények termésbiztonsága (minimális fagyveszély), a gyümölcsök mérete és jobb színeződése előnyösebb.
A hagyományos fajták rövid leírása:
Magyar kajszi: etalon fajtának tekinthető, a többi fajta érésidejét, termeszthetőségét hozzá hasonlítjuk. Július közepén érik, középnagy, gömbölyded, tompán kúpos, kárminpirossal belehelt, húsa lédús, aromás. Friss fogyasztásra és sokirányú ipari feldolgozásra alkalmas.
Harmat: a legkorábban, június közepétől érő fajta. Kis méretű, húsa finomszövetű, magvaváló. Friss fogyasztásra való.
Korai piros: a magyar kajszi előtt 10-14 nappal érik. Kicsi, kárminpirossal bemosott, savas. Elsősorban a hűtőipar és a likőripar számára, valamint friss fogyasztásra alkalmas.
Ceglédi óriás: július közepén érik. Nagy gyümölcsű, napos oldalán élénk kárminpiros, finoman pontozott,lédús. Friss fogyasztásra és befőttnek alkalmas.
Szegedi mamut: a magyar kajszi előtt 3-4 nappal érik. Igen nagy, kárminpiros fedőszínű, rostos, bőlevű, puhulásra hajlamos.
Gönci magyar kajszi: július közepén érik. Középnagy, gömbölyded, kúpos, kissé lapított, molyhos, húsa finom,rostos, bőlevű, kiváló zamatú. Friss fogyasztásra és minden típusú ipari feldolgozásra alkalmas.
Ceglédi bíborkajszi: a magyar kajszi után, elhúzódóan érik. Nagy mutatós gyümölcse bíborpirossal bemosott, lédús, különleges zamatú, de egyenetlenül érik. Friss fogyasztásra kiváló, befőtt- és légyártásra alkalmas.
Rakovszky: késői érésű, középnagy, lapított, bőlevű, igen finomízű. Csak friss fogyasztásra való.
A hungarikum jelleget a hírneves feldolgozott termékek előállításának növelésével lehetne leginkább fenntartani.

Pick szalámi

A szalámi készítésének technológiáját Olaszországban találták fel a XIX. század elején. A század közepére Magyarországra is eljutott. A hagyományos kolbász készítésekor a húst és a sertés zsíros részeit ledarálják, fűszerezik, sertésbélbe töltik, füstöléssel tartósítják. A szalámi készítésekor a darálót gyorsvágó szerkezettel helyettesítik, amely az alapanyagot rizsszem nagyságúra vágja. A roncsolásmentes aprítással biztosítják, hogy a hús magas víztartalma eltávozhasson, és a fűszerek átadhassák ízanyagukat. Ezt a masszát töltik azután vastagbélbe (ma steril speciális anyagokba), majd füstölik, érlelik, csomagolják. Ezt a technológiát az egész világon ismerik

Unicum

Szerte a világon törekednek a kevésbé aromás égetett szeszes italok íz- és illatharmóniájának gazdagítására, egyedivé formálására. A régi magyarországi eljárások egyikének eredménye az "ágyas pálinka". Ennek készítésekor a különböző gyümölcsökből főzött párlatba a gyümölcsérés ritmusának megfelelően, ízlés szerinti mennyiségű, friss termést tesznek, amely a tárolóedény alján - mint egy ágy - selymesebbé, aromásabbá teszi a pálinkát, s az ital színe is érettebb lesz.
A különböző gyógynövények bioaktív anyagaikat is átadják a pálinkának az áztatás következtében és így gyógyhatású élvezeti szerek keletkeznek.

PTI tájékoztató, '9.10.06

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom  

Étkezési jegyek juttatása utólag Egyszerűsödik az alkalmi foglalkoztatás Őstermelők és az elektronikus bevallás Adóamnesztia-értelmező 2009-2010 Legújabb offshore-cég tudnivalók  

Étkezési jegyek juttatása utólag Kérdés: a cég adott munkakörben dolgozóknak étkezési jegyeket biztosít. Nem biztosít a vezető beosztású alkalmazottaknak. Meg lehet-e tenni, hogy ezen dolgozóknak utólag, januártól visszamenőleg megigénylik a jegyeket, és most kerülnek kiosztásra. A bérjegyzéken eddig nem szerepelt, így fel lehet-e tüntetni pl. a szeptemberi bérjegyzéken 9 hónap x 6000 Ft értékű jegyeket juttatásként. Válasz: A jelenleg hatályos jogértelmezés szerint az étkezési jegyek adómentességét nem befolyásolja csupán az a tény, hogy több hónapra járó jegyet egyszerre adjanak át a munkavállaló részére. Mivel eddig valamilyen belső szabályzat alapján nem kaptak a vezető beosztású munkavállalók (ami nem jogszabály ellenes), ezért feltétlen módosítani szükséges azt a kiosztás előtt.  

Egyszerűsödik az alkalmi foglalkoztatás A Kormány elfogadott egy új jogszabályt az alkalmi foglalkoztatásról. Előzetesen ismertetjük, még nem jelent meg a Magyar Közölönyben. Kihírdetése után visszatérünk a kérdésre. Az új jogszabály bevezeti az egyszerűsített foglalkoztatás munkajogi fogalmát. Ebbe a kategóriába tartozik majd a háztartási munka, az idénymunka, valamint a kiemelten közhasznú szervezetnél végzett munka és az alkalmi munka. - Az AM könyv helyett úgynevezett blanketta szerződés lesz, amely jelentősen egyszerűsíti az adminisztrációt, mivel akár az internetről is letölthető. - Az alkalmi munkavállalói könyvet felváltó, egyszerűsített blanketta szerződést öt napon túli foglalkoztatás esetén kell kitölteni, ezentúl ez rögzíti a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyt - mondta el az államtitkár. A dokumentum elektronikusan letölthető, de a munkaügyi kirendeltségeken is beszerezhető. Az öt nap alatti foglalkoztatási szándékot a módosítás értelmében interneten vagy részben telefonon kell bejelenteni, blanketta szerződésre nincs szükség. A munkáltatóknak interneten az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) kell bejelenteniük a foglalkoztatási szándékot a munkavállalást megelőző napon, de legkésőbb a munka megkezdése előtt. Ha a munkaadó 3 vagy annál kevesebb embert kíván foglalkoztatni, akkor telefonon is bejelentheti ezt a szándékát, és sms-ben visszaigazolást kap a bejelentésről, így a munkaügyi ellenőrzésnél igazolni tudja a bejelentést. A központi ügyfél-tájékoztató központ napi 24 órában fogadja a telefonos bejelentéseket. További változtatás, hogy a munkavállalóknál megszűnik az időbeli korlátozás, míg a munkáltatóknál megmarad. Ennek eredményeképpen a munkavállalók több jogszerző időt gyűjthetnek. A munkáltatóra vonatkozó időbeli korlát értelmében idénymunka esetén az azonos felek közötti folyamatos munkaviszony nem haladhatja meg a 31 napot, egy éven belül pedig a 90 napot. Alkalmi munkavégzés esetén azonos munkáltatónál egy év alatt maximum 90 nap, egy hónapon belül 15, egy héten belül pedig 5 nap az időbeli korlát. Fő szabályként a nettó munkabér 40 százalékát kell befizetni járulékként. A munkáltatók a járulékot utólag, a havi bevallással befizethetik a Magyar Államkincstárnak. A járulékokat elektronikusan kell bevallani, kivéve a háztartási és idénymunkát: itt választható az év végi, papír alapú bevallás is. Az alkalmi foglalkoztatás szabályainak egyszerűsítésétől egyebek között azt remélik, hogy csökken a be nem jelentett foglalkoztatás, fehéredik a munkaerőpiac, és erősödik a munkavállalók jogbiztonsága.  

Őstermelők és az elektronikus bevallás Kérdés: 36 órás munkaviszonyt meghaladó magánszemély őstermelői igazolványt váltott ki és adószámot is kért az adóhatóságtól. (Nem egyéni vállalkozó). Kell-e ezen magánszemélynek kötelezően elektronikus formában beadnia az szja adóbevallást? Jól értelmezem-e, hogy az szja bevalláson kivűl egyéb bevallási kötelezettsége nincs. Válasz: Mivel az őstermelő rendelkezik egyéb biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony), így ő mint őstermelő nem lesz járulékfizetésre kötelezett (nem kell a 0958-as jelű bevallást benyújtania negyedévenként). Megjegyzem, bármilyen részmunkaidős munkaviszony mentesíti a járulékfizetés alól, nem szükséges a 36órát elérő. Az 53-as bevallásán kívül más bevallási kötelezettsége nincs, elektronikus benyújtásra nem kötelezett.  

Adóamnesztia-értelmező 2009-2010 Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276-277.§-ai amnesztia-rendelkezéseket tartalmaztak az offshore cégekből származó jövedelmekre 2009. június 30-i jogvesztő határidőkkel. E határidőt meghosszabbították 2009. december 31-ig, és a módosítások 2009. január 1-re visszamenőleg alkalmazhatók. De figyelni kell egy 2010. december 31-i határidőt is. Az APEH tájékoztatását közöljük az adóamnesztiával kapcsolatban felmerült jogértelmezési kérdésekről. APEH Tájékoztató az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény és a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: AJM tv.), illetve a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: KR tv.) egyes, az ún. adóamnesztiával összefüggő, az AJM tv-t a KR tv. által több ponton módosított 276. és 277. §-ok rendelkezéseivel kapcsolatban felmerült jogértelmezési kérdésekre az egyes adónemeket érintően a következő tájékoztatást adjuk. A tájékoztatóban foglaltakat módosíthatja a T/10676. számú, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi … törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatban foglaltak Országgyűlés által történő elfogadása. Társasági adó, különadó 2009. évi szabályok Az AJM tv.-nek a KR tv. által módosított 276. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint: „(1) Az adózó a 2008. és 2009. adóévi társasági adókötelezettsége megállapítása során a Tao. 7. § (1) bekezdésének g) és gy) pontja alkalmazásakor az adózás előtti eredményt csökkentheti az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó), az adóévben bevételként elszámolt osztalék és részesedés, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása miatt elszámolt bevétel 75%-ával, feltéve, hogy az adózó az így elszámolt bevétel 50%-ának megfelelő összeget - legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. Az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta. „(2) Az adózó a 2008. és 2009. adóévi különadó-fizetési kötelezettsége megállapítása során a Kjtv. 3. § (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásakor különadó alapját csökkentheti az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó), az adóévben bevételként elszámolt osztalék és részesedés 75%-ával, feltéve, hogy az adózó az így elszámolt bevétel 50%-ának megfelelő összeget - legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. Az adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta.” Az AJM tv.-nek a (4) bekezdése szerint: „(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azon jövedelmekre, a) amelyeket olyan ellenőrzött külföldi (alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező) társaság (egyéb szervezet) fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van; b) amelyek bűncselekményből erednek.” Az adózónak mikor, milyen jövedelmére alkalmazható 276. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezés (Rendelkezés)? A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint, továbbá az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (Kjtv.) 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján nem csökkenthető az adózás előtti eredmény az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétellel. A Tao. 7. § -a (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény nem csökkenthető az ellenőrzött külföldi társaság tagjánál (részvényesénél, üzletrész-tulajdonosánál) a kivezetett (részben kivezetett) részesedés bekerülési értékét – kedvezményezett átalakulás miatt kivezetett részesedés esetén bekerülési értékét vagy könyv szerinti értékét - meghaladóan a kivezetés miatt az adóévben elszámolt bevétel (a továbbiakban: részesedés kivonás nyeresége), ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent. Az AJM tv. 276. § -ának (1) és (2) bekezdése e tiltó szabály alóli kivételeket fogalmaz meg. 1. A társasági adólap meghatározásakor az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék, illetve részesedés kivonás nyeresége 75 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény, feltéve, hogy - a bevétel (a kapott osztalék, a részesedés kivonás nyeresége) 50%-ának megfelelő összeget - legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja; - az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta; - a bevétel nem olyan ellenőrzött külföldi társaság fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van; - a bevétel nem bűncselekményből ered. 1. A különadó alap meghatározásakor az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék 75 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény, feltéve, hogy - a bevétel (a kapott osztalék) 50%-ának megfelelő összeget - legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja (nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja); - az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta, - a bevétel nem olyan ellenőrzött külföldi társaság fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van; - a bevétel nem bűncselekményből ered. A „jövedelem 50%-ának megfelelő összeg” állampapírba történő befektetése akkor is teljesül, ha az adózó a jövedelem megszerzését megelőzően (például bankszámlán tartott pénzeszköze felhasználásával) vásárolja meg az állampapírt, feltéve, hogy az egyéb feltételek (például, hogy 2 évig ott tartja) teljesülnek, továbbá nem feltétel, hogy az állampapír vásárlása Magyarországon történjen. Személyi jövedelemadó 2009. évi szabályok Az AJM tv. – KR tv. által módosított – 276. §-ának (3) bekezdése szerint: „(3) A magánszemély a 2008. és 2009. évi személyi jövedelemadó kötelezettsége megállapítása során az Szja tv. e törvénnyel megállapított 66. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű adót fizet az Szja tv. 28. § (12)-(13) bekezdése, és – ha a jövedelemszerzés helye külföld – 65-68. §-a szerinti jövedelem után, feltéve, hogy a jövedelem 50%-ának megfelelő összeget, ha azt pénzben szerezte meg és/vagy az Szja tv. 28. § (12)-(13) bekezdésének hatálya alá tartozik, – a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. december 31. napjáig – a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha a magánszemély az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. A fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta.” Az AJM tv.-nek a (4) bekezdése szerint: „(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azon jövedelmekre, a) amelyeket olyan ellenőrzött külföldi (alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező) társaság (egyéb szervezet) fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban van; b) amelyek bűncselekményből erednek.” A magánszemély mely jövedelmeire alkalmazható a 276. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés (Rendelkezés)? 1. Az Szja törvény 28. §-ának (12)-(13) bekezdése szerinti, alacsony adókulcsú államból származó jövedelmek A Rendelkezés alkalmazható az Szja törvény 28. §-ának (12) és (13) bekezdése szerinti jövedelmekre. A 28. § (12) és (13) bekezdésében nevesített jövedelemfajták: * az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat, * az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett osztalék, * az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír átruházásából származó nyereség (árfolyamnyereség), * az alacsony adókulcsú államból származó vállalkozásból kivont jövedelem, * az olyan államból származó kamat, amely állammal nincs hatályos egyezményünk a kettős adóztatás elkerülésére (nem egyezményes államból származó kamat). Az Szja törvény értelmében alacsony adókulcsú állam az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén [Szja törvény 3. § 5. pont]. Az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi az alacsony adókulcsú államok listáját [Szja törvény 82. § (3) bekezdés]. Az Szja törvény 3. §-a 5. pontjában foglalt (definiált) alacsony adókulcsú államnak megfelelő államok listáját a 8008/2003. (VII. 16.) PM tájékoztató (Tájékoztató) tartalmazza. A Tájékoztató alapján alacsony adókulcsú államnak minősül: Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, a Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados, Belize, Bermuda, a Cook-szigetek, Costa Rica, a Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), az Egyesült Arab Emirátusok, Dominika, Gibraltár, Grenada, a Holland Antillák, Hong Kong, a Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein, a Marshall-szigetek, a Maldív-szigetek, a Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama, a Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és a Grenadines, a Seychelle-szigetek, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, a Virgin-szigetek (brit), a Virgin-szigetek (USA). A Tájékoztató alapján alacsony adókulcsú államnak minősül Andorra, Monaco és Liechtenstein is. Az ezen államokban székhellyel rendelkező társaság (egyéb szervezet) által fizetett (juttatott) jövedelmekre a Rendelkezésben szereplő kedvezmény – tekintettel arra, hogy ezen államok nem működnek együtt az Európai Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel – nem alkalmazható. 2. Az Szja törvény 65-68. §-a szerinti, külföldről származó jövedelmek A Rendelkezés az 1. pontban foglaltaktól függetlenül alkalmazható bármely, az Szja törvény 65-68. §-a szerinti jövedelemre (jellemzően kamatjövedelemre, osztalékból származó jövedelemre, vállalkozásból kivont jövedelemre) is, feltéve, hogy a 65-68. § szerinti jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye külföld. A „külföld” egyezményes államot (vagyis olyan államot, amellyel van hatályos egyezményünk a kettős adóztatás elkerülésére) és nem egyezményes államot egyaránt jelenthet. A rendelkezés alkalmazásának tehát előfeltétele, hogy a 65-68. § szerinti jövedelem ne belföldről származzék. Az Szja törvény 3. §-ának 4. pontja definiálja az egyes jövedelemtípusok esetén a jövedelemszerzés helyét. Pl. kamat esetében a kamat fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam minősül a jövedelemszerzés helyének, ha azonban a kamat fizetésére kötelezett személy a kamat fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor a jövedelemszerzés helye belföld [Szja tv. 3. § 4. pont i) alpont]. Ha tehát előbbi példát folytatva valamely, a székhelye alapján külföldinek minősülő társaságnak Magyarországon telephelye van, és a – magánszemély részére teljesített – kamatfizetés a magyarországi telephely útján történik, az AJM tv. 276. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható, tekintettel arra, hogy a példa szerinti esetben a jövedelemszerzés helye belföld. A 65-68. § szerinti jövedelmekkel összefüggésben – ahol feltétel, hogy a jövedelemszerzés helyének külföldnek kell lennie – figyelemmel kell lenni arra, hogy az Szja tv. 3. § 4. pont n) alpontjában lévő szabály alapján a külföldi illetőségű személyhez kötődő, Magyarországon illetőséggel rendelkező magánszemély által megszerzett csereügyletből, árfolyamnyereségből és tőzsdei ügyletből származó jövedelem esetén a jövedelemszerzés helye belföld, következésképpen az AJM tv. rendelkezései nem alkalmazhatóak az Szja tv. 65/B., 67. és 67/A. §-ai alá eső jövedelmekre. Az Szja törvény 66. § (1) bekezdése értelmében a „magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem.” E szabály alapján a külföldi személy által a rá irányadó külföldi jog szerint a pénzügyi év vége (illetve a beszámoló elkészítése) előtt fizetett osztalék-kifizetésre alkalmazható az AJM tv. 276. § (3) bekezdése, függetlenül attól, hogy az Szja tv. szempontjából az ilyen bevételekhez kapcsolódó jövedelmek osztaléknak vagy osztalékelőlegnek minősülnek. Ha a magánszemély a külföldi személytől olyan kifizetést kap 2009. folyamán, amely a külföldi állam joga szerint (és ezáltal az Szja tv. szerint is) osztaléknak minősül, akkor ez a kifizetés az Szja tv. 66. § (1) bekezdése értelmében a magánszemélynél 2009-ben jövedelemnek minősül, tehát az AJM tv. 276. § (3) bekezdésében szereplő „jövedelem” feltételnek eleget tesz, így az AJM tv. 276. § (3) bekezdésében szereplő kedvezmény alkalmazható rá. Továbbá, ha a magánszemély a külföldi személytől olyan kifizetést kap 2009. folyamán, amely az Szja tv. alapján osztalékelőlegnek minősül, akkor ez a kifizetés az Szja tv. 66. § (1) bekezdése értelmében a magánszemélynél 2009-ben jövedelemnek minősül, tehát az AJM tv. 276. § (3) bekezdésében szereplő „jövedelem” feltételnek szintén eleget tesz, így az AJM tv. 276. § (3) bekezdésében szereplő kedvezmény alkalmazható rá, akkor is, ha a külföldi személynél az osztalékot véglegesen csak 2010-ben hagyják jóvá. Mind az 1. pontban, mind a 2. pontban említett jövedelmekre vonatkozik az az előírás, mely szerint a kedvezmény csak azon jövedelmek után „jár”, amely jövedelmek nem bűncselekményből erednek. Milyen összegű a Rendelkezésben foglalt kedvezményes adókulcs? A magánszemély az AJM tv. 276. §-ának (3) bekezdésében említett jövedelmek után az Szja törvény 66. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott 10 százalékos mértékű adót fizet. Melyek a kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételei? Az Szja törvény 28. §-ának (12)-(13) bekezdése szerinti jövedelmek esetében a jövedelem megjelenési formájától függetlenül (vagyis az lehet pénzbeli formában megszerzett jövedelem, de akár természetbeni formában megszerzett jövedelem is) a kedvezményes 10 százalékos adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy a jövedelmet szerző magánszemély a jövedelem 50%-ának megfelelő összeget – a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. december 31-éig – a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fektesse, és a befektetett összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartsa. Az Szja törvény 65-68. §-a szerinti, külföldről származó jövedelmek esetében csak a pénzbeli formában megszerzett jövedelemre vonatkozik az az előírás, mely szerint a jövedelmet szerző magánszemélynek a jövedelem 50%-ának megfelelő összeget – a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. december 31-éig – a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) kell fektetnie. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha a magánszemély az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. A „jövedelem 50%-ának megfelelő összeg” állampapírba fektetése akkor is teljesül, ha az adózó a jövedelem megszerzését megelőzően (például bankszámlán tartott pénzeszköze felhasználásával) vásárolja meg az állampapírt, feltéve, hogy az egyéb feltételek (például, hogy 2 évig ott tartja) teljesülnek, ugyanakkor nem feltétel, hogy az állampapír vásárlásának Magyarországon kell történnie. Nem feltétele a kedvezmény választásának, hogy a magánszemély adóbevallásában tájékoztató adatként tüntesse fel a befektetett jövedelem összegét. Az AJM tv. 276. § (3) bekezdéséből nem következik, hogy az adózó az adóhatóság, vagy más szervezet felé köteles lenne az AJM tv. kedvezményeinek alkalmazásáról kifejezett nyilatkozatot tenni. Az adózó kötelezettségei kimerülnek abban, hogy a kedvezmények igénybe vételéről döntsön, ráutaló magatartással a döntésnek megfelelően járjon el (vagyis a kedvezmény igénybe vétele feltételeit teljesítse, az adókövetkezményeket ennek megfelelően alkalmazza), illetve a kedvezmények alkalmazásához kapcsolódó adatokról saját céljaira nyilvántartást készítsen, és ezt a nyilvántartást az adómegállapításhoz való jog elévüléséig megőrizze. Ennek megfelelően, például ha az adózó 2009. júniusában az AJM tv. 276. § (3) szerinti osztalékjövedelemre tett szert, az adózó júliusi adóelőlegének megállapítása során az Szja tv. 66. § (2) a) pont szerinti adómérték alkalmazható, és ezen adómérték alkalmazása külön nyilatkozat hiányában is – ráutaló magatartásként ‑ tekinthető annak, hogy a magánszemély a 276. § (3) bekezdése szerinti kedvezményt igénybe kívánja venni. Milyen előírások vonatkoznak a magánszemély részére jövedelmet juttatóra? Az Szja törvény 28. §-ának (12)-(13) bekezdése szerinti jövedelmek esetében a Rendelkezésben foglalt kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31-éig bevételként elszámolja. Amennyiben a magánszemély a Tao. törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaságtól szerzi meg azt a jövedelmet, amelyre a 276. § (3) bekezdése alkalmazható, a jövedelem juttatójára vonatkozik a 276. § (3) bekezdésében előírt 2009. december 31-ei dátum (a jövedelmet az ellenőrzött külföldi társaságnak ezen időpontig bevételként el kell számolnia). Ha a jövedelem juttatója olyan, az Szja törvény szerinti alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező társaság, amely nem minősül a Tao. törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaságnak, akkor e társaságra nem vonatkozik az a feltétel, hogy az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31-éig bevételként elszámolja. Terheli-e a 10 százalékos mértékű személyi jövedelemadón kívül egyéb közteher-fizetési kötelezettség a Rendelkezésben szereplő jövedelmeket? Az AJM tv. 276. §-a (3) bekezdésének rendelkezése szerint kell az ott meghatározott jövedelem adókötelezettségét megállapítani. Ez azt jelenti, az AJM tv. 276. §-ának (3) bekezdésében említett jövedelmek [Szja törvény 28. § (12)-(13) bekezdése szerinti jövedelem, Szja törvény 65-68. §-a szerinti jövedelem] nem tartoznak sem az egyéb jövedelem, sem a tőkejövedelmek szabályozási hatálya alá, feltéve, hogy az AJM tv.-ben meghatározott feltételek teljesülnek. Az AJM tv. szerinti tényállás esetén a jövedelemre az AJM tv. speciális szabályai alkalmazhatók, a jövedelem utáni adókötelezettséget is ezen speciális szabályok alapján kell megállapítani. Előzőekből következik, hogy az AJM tv.-ben említett jövedelem az AJM tv. speciális rendelkezése alapján külön adózó jövedelemnek minősül, így ezen jövedelmet a Kjtv. alapján a magánszemélyek 4 százalékos különadója nem terheli. Figyelembe véve, hogy az AJM tv.-ben említett jövedelmek [az Szja törvény 28. §-ának (12)-(13) bekezdése szerinti jövedelmek, illetve az Szja törvény 65-68. §-a szerinti jövedelmek] nem sorolhatók be az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény (Eho törvény) 3. §-ának (1) bekezdése, továbbá 3. §-ának (3) bekezdése alá, az AJM tv.-ben említett jövedelmeket az Eho törvény alapján százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség sem terheli. Társasági adó, személyi jövedelemadó 2010. évre vonatkozó szabályok A KR. tv. 231. §-a szerint: „231. § Az AJM tv. módosított 276. §-ának rendelkezéseit az adózó a 2009. december 31. napig megszerzett jövedelemre alkalmazhatja. Az e rendelkezés szerinti határidő a Tao törvény szerint külföldi személy jogutód nélküli megszűnése vagy a részesedés elidegenítése révén a külföldi személyben részesedéssel rendelkező által szerzett jövedelem tekintetében 2010. december 31., ha a külföldi személyben részesedéssel rendelkező adózó 2009. december 31. napjáig kezdeményezi a külföldi személy megszüntetését, vagy a külföld személyben fennálló részesedésének elidegenítését, és a külföldi személy 2010. december 31. napjáig megszűnik, illetve a részesedés elidegenítése megtörténik.” Társasági adó Az adózó a 2010. december 31-éig elszámolt bevételre (kapott osztalékra, részesedés kivonás nyereségére) is alkalmazhatja a 2009. évi szabályoknál bemutatott adózás előtti eredmény csökkentést, ha – a bevétel megszerzésére vonatkozó feltételt leszámítva – a többi feltételnek megfelel, és 2009. december 31. napjáig kezdeményezi a külföldi személy megszüntetését, vagy a külföld személyben fennálló részesedésének elidegenítését, és a külföldi személy 2010. december 31. napjáig megszűnik, illetve a részesedés elidegenítése megtörténik. Ez azt jelenti, hogy a) az ellenőrzött külföldi társaság megszűnése, vagy benne lévő részesedés adózó által történő elidegenítése következtében 2010-ben elszámolt bevételnek megfelelő összeg legalább 50 százalékával egyező összeget 2009. december 31-éig kell a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fektetni; b) továbbra is csak a kapott osztalék vagy részesedés kivonás nyeresége címen elszámolt bevétel 75 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény a részesedés elidegenítése címen elszámolt bevétel nem csökkenti az adóalapot. Személyi jövedelemadó A magánszemély a 2010. december 31-éig kapott az Szja törvény 28. §-ának (12) és (13) bekezdése szerinti bevételre, továbbá az Szja törvény 65-68. §-a szerinti jövedelemre (jellemzően kamatjövedelemre, osztalékból származó jövedelemre, vállalkozásból kivont jövedelemre) is alkalmazhatja a 10 százalékos adómértéket, ha – a bevétel megszerzésére vonatkozó feltételt leszámítva – a többi feltételnek megfelel, és 2009. december 31. napjáig kezdeményezi a külföldi személy megszüntetését, vagy a külföldi személyben fennálló részesedésének elidegenítését, és a külföldi személy 2010. december 31. napjáig megszűnik, illetve a részesedés elidegenítése megtörténik. (A belföldi illetőségű magánszemély részesedés-elidegenítése esetén kapott árfolyamnyereségre nem alkalmazható a 10%-os mérték!) Társasági adóra, személyi jövedelemadóra vonatkozó közös szabályok Az AJM tv. 276. §-a értelmében a kedvezményes adószabályok a 2008. és 2009. adóévi adókötelezettség megállapítása során alkalmazhatóak mind a társasági adó, mind a személyi jövedelemadó, mind a különadó vonatkozásában. Ugyanakkor a KR tv. 231. §-a az AJM tv. 276. §-ához képest speciális rendelkezést tartalmaz, ezért a KR tv. 231. §-a „felülírja” az AJM tv. 276. §-ának előzőekben említett (a kedvezmények alkalmazhatóságát a 2008. és 2009. adóévre korlátozó) rendelkezéseit, azaz a külföldi személy megszüntetése vagy a külföldi személyben fennálló részesedés elidegenítése esetén az adózó, illetőleg a magánszemély a 2010. adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazhatja az AJM tv. 276. §-át. A KR tv. 231. §-ának alkalmazásával összefüggésben megállapítható, hogy a 276. § szerinti kedvezmények alkalmazásának két konjunktív feltétele van: a megszüntetés/elidegenítés kezdeményezése, illetve a megszüntetés/elidegenítés bekövetkezése. A rendelkezések alkalmazása szempontjából kezdeményezésnek számít bármilyen jognyilatkozat tétele, ami – közvetlenül vagy közvetve – a külföldi személy megszüntetésére, vagy az adózó külföldi személyben fennálló részesedésének elidegenítésére irányul. A megszüntetés/elidegenítés kezdeményezése tehát nem egy olyan jogügyletként értelmezhető, aminek közvetlen következményeként a megszűnésre, elidegenítésre biztosan sor kerül, mivel ebben az esetben szükségtelen lenne a tényleges megszűnésre/elidegenítésre vonatkozó jogszabályi kitétel. Megszüntetésre irányuló kezdeményezésnek minősül az adózó olyan nyilatkozata, amiben az arra illetékes személynél (pl. a megszüntetéssel kapcsolatos feladatok elvégzésére hivatott könyvelőcégnél), illetve hatóságnál a külföldi személy megszüntetését kezdeményezi. Ezenfelül az elidegenítésre irányuló kezdeményezésnek minősül az adózó bármilyen (utólag bizonyítható) cselekménye, amely – akár közvetett módon – a részesedés elidegenítéséhez vezethet. Adózás rendje Mit jelent a vagyongyarapodás vélelmezése alóli mentességre vonatkozó szabály? Az AJM törvénynek a KR tv.-vel módosított 276. § (5) bekezdése szerint: „(5) Az adókötelezettség megállapításakor az (1)-(3) bekezdés szerint figyelembe vett jövedelemmel összefüggésben a magánszemélynél keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg.” Utólagos adómegállapítás esetén az adóhatóság becslési eljárás útján állapítja meg az adózó azon jövedelmét, amely adózatlan forrásból származik. Ennek során az adóhatóság vagyonmérleg felállításával számszerűsíti az adózó azon vagyongyarapodását, amelyet az adózó legálisan szerzett jövedelemmel nem tud fedezni és igazolni. Az amnesztia hatálya alá vont jövedelmet az utólagos adómegállapítás során az adózó által megjelölt adómegállapítási időszakok adózott jövedelmeként kell számításba venni, kivéve, ha az adóhatóság bizonyítja, hogy a jövedelmet az adózó abban az adómegállapítási időszakban nem szerezhette meg, mert az nem állhatott rendelkezésére. Hogyan értelmezhető az utólagos adómegállapítás tilalma és a büntetőjogi felelősség kizárása? Az AJM törvénynek a KR tv.-vel módosított 277. § (1) bekezdése szerint: „(1) Amennyiben az adózó a 276. § (1)-(3) bekezdéseiben leírt kedvezmények bármelyikét igénybe veszi és az e rendelkezésekben meghatározott személy által az ott meghatározott módon az adózó részére juttatott bevételnek a 276. § (1)-(3) bekezdésében megjelölt részét vagy annak megfelelő összeget az ott leírtaknak megfelelően befekteti, úgy a bevételt juttató személy azon ügyleteivel kapcsolatosan, amelyekből származó jövedelmek (vagy azok egy része) a 276. § (1), (2) vagy (3) bekezdése szerinti bevétel alapjául szolgáltak, és amely jövedelmeket a bevételt juttató személy legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta, sem az adózóval, sem más, a Tao. vagy az Szja tv. hatálya aló tartozó személlyel, vagy a Tao. és az Szja tv. hatálya alá nem tartozó személlyel szemben a) az Art., a Tao., az Szja tv., a Kjtv. és más, adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás nem tehető; valamint b) ezen jövedelem keletkezésével, befolyásával összefüggő adó- és illetékfizetési, valamint számviteli kötelezettségekkel, a jövedelem keletkezésével, befolyásával kapcsolatos okiratok kiállításával, azok felhasználásával, valamint a keletkezett jövedelmekkel végzett pénzügyi műveletekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség nem állapítható meg. Az e bekezdés szerinti mentesség kifejezetten kiterjed azon személyekre is, amelyek a bevételt juttató személy jövedelmére tekintettel nem vallottak be jövedelmet.” Az amnesztia szabály két szinten mentesít, egyrészt kizárja az adójogi felelősség megállapítását, másrészt a büntetőjogi következmények alól mentesít. Az adójogi mentesítés, amely az utólagos adómegállapítás kizártságában jelenik meg, kifejezetten kiterjed azon személyekre is, amelyek a bevételt juttató személy jövedelmére tekintettel nem vallottak be jövedelmet. A mentesítés felölel minden fizetési kötelezettséget – ideértve a szankciókat is -, amelyek az eltitkolt jövedelemmel kapcsolatosak. Az adózó büntetőjogi felelősségének kizártsága szorosan az adózás alól kivont jövedelmekhez kapcsolódik és kiterjed egy bizonyos bűncselekményi körre, amely a különböző jövedelemnek az adózás alóli kivonásához jellemzően kapcsolódnak. A büntetőjogi mentesülés megállapítása a büntetőügyekben eljáró hatóságok feladata, ugyanis az APEH kizárólag az adójogi kérdéseket vizsgálhatja, ebből következően az APEH a büntetőjogi felelősséget nem vizsgálhatja és a mentesítést sem alkalmazhatja. Hogyan értelmezzük az időbeli hatályt, vagyis mely adóügyekben alkalmazhatók a kedvezményes szabályok? Az AJM törvénynek a KR tv.-vel módosított 277. § (1) bekezdésében szereplő előírásnak – külön, erre vonatkozó rendelkezés hiányában – nincs visszaható hatálya, így azt határozattal lezárt ügyekben nem lehet alkalmazni. Utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatok megváltoztatására, módosítására – a bírósági felülvizsgálat mellett – háromféle eljárás keretében van mód. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 141. §-ában foglaltak értelmében felügyeleti intézkedés keretében lehetőség van az adóhatósági határozat megváltoztatására, megsemmisítésére, amennyiben az jogszabálysértő. Az előzőek mellett a jogszabálysértő határozatot az adóhatóság – az Art. 135. §-ában foglaltak szerint – saját hatáskörben is módosíthatja vagy visszavonhatja. Mind a megváltoztatásnak, mind pedig a saját hatáskörben történő módosításnak feltétele tehát, hogy a határozat jogszabálysértő legyen. Az utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első fokú határozatot a határozat meghozatalának időpontjáig megállapított tényállás és jogszabályok alapján kell elbírálni, így az amnesztia feltételek utólagos teljesítésével nem válik a határozat jogszabálysértővé, így sem a határozat saját hatáskörben történő módosítására, sem pedig annak felügyeleti intézkedés keretében történő megváltoztatására, megsemmisítésére nincs mód. Ez vonatkozik az ismételt ellenőrzésre is, vagyis az amnesztia feltételek utólagos teljesítése nem minősül új ténynek körülménynek, ugyanis új tény, körülménynek az minősül, amely már a határozat meghozatalának időpontjában bekövetkezett, azonban csak később jut az eljáró hatóság tudomására. A határozattal lezárt ügyek vonatkozásában már az amnesztia feltételek elkésett teljesítéséről van szó, ezért azt utólag figyelembe venni nem lehet. Az előzőek alapján tehát határozattal lezárt ügyekben a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Ha az adóhatósági eljárást követően, a lezárt adóhatósági megállapítással kapcsolatban büntetőeljárás indul, akkor az előzőek alapján – függetlenül a büntetőeljárás alatti cselekménytől – az AJM tv. 277. § a)-b) pontja nem alkalmazható. Mit jelent a jövőbeni ellenőrzések során a jövedelem forrására vonatkozó adózói nyilatkozat valóságtartalmának vizsgálata? Az AJM törvénynek a KR tv.-vel módosított 277. § (2) bekezdése szerint: „(2) Az eljáró hatóság a törvény 276. § (1)-(3) bekezdései bármelyikében leírt kedvezményt igénybe vevő adózó ellenőrzése esetén jogosult kérni az adózó írásbeli nyilatkozatát arról, hogy mely jövedelem szolgált a 276. § (1)-(3) bekezdései szerinti bevétel alapjául. Amennyiben az adózó a fenti nyilatkozatot az adóhatóság felszólítását követő 30 napon belül az adóhatóság részére megadja, úgy az adóhatóság ellenőrzési jogköre a nyilatkozat valóságtartalmának megállapítására terjed ki.” Az AJM tv. 277. § (2) bekezdése előírja a nyilatkozat tartalmának korlátozott jellegét, amely szerint az eljáró hatóság az adózó ellenőrzése esetén jogosult kérni az adózó írásbeli nyilatkozatát arról, hogy mely jövedelem szolgált a 276. § (1)-(3) bekezdései szerinti bevétel alapjául. A 276. § szerinti kedvezményeket igénybe vevő adózó nem köteles a kedvezmények igénybevételekor nyilatkozni a 276. § szerinti bevétel alapjául szolgáló jövedelemről, ilyen nyilatkozat megtételére csak utólag, az eljáró hatóság ellenőrzése során és a hatóság kifejezett felszólítására köteles. Az AJM tv. és a KR tv. nem sorolja fel ugyan taxatív módon, hogy a 277. § szerinti nyilatkozatnak pontosan mit kell tartalmaznia, azonban a hivatkozott törvényi rendelkezés egyértelműen kimondja azt, hogy az adózónak legfeljebb a 276. § szerinti bevétel alapjául szolgáló (a külföldi személy megjelölését, a külföldi személynél keletkezett) jövedelem jogcímét, összegét, továbbá a jövedelem elszámolásának időpontját kell megjelölnie. A nyilatkozat valóságtartalmának vizsgálatát mindig a konkrét ellenőrzés egyedi sajátosságaihoz mérten kell meghatározni, figyelemmel az Art. ellenőrzésre vonatkozó általános szabályaira. Az ellenőrzés túlmutat a nyilatkozat, mint okirat hitelességének vizsgálatán. Az ellenőrzés elsődlegesen a bevétel (adózó általi) tényleges elszámolásának, azaz a bevétel Magyarországra történő beérkezésének vizsgálatára, illetve az utalást indító személyre vonatkozik. Hogyan értelmezhető az adókötelezettség öröklés, illetve átalakulás esetén a kétéves tartási időszak alatt? Az AJM tv. 276. § (3) bekezdése szerint a kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély a jövedelem 50%-ának megfelelő összeget [ha azt pénzben szerezte meg és/vagy az Szja tv. 28. § (12)-(13) bekezdésének hatálya alá tartozik] a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. december 31. napjáig a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fektesse, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartsa. Az AJM tv. szerinti kedvezmények alkalmazásának egyes esetekben feltétele tehát, hogy a kedvezményeket igénybe vevő magánszemély a jövedelem összegének egy részét a Magyar Állam által kibocsátott állampapírba fektesse, és a befektetés időpontjától számított 2 évig az említett értékpapírban tartsa. Az AJM tv. azonban nem tartalmaz külön rendelkezést a 276. § szerinti kedvezményeket alkalmazó magánszemély halála esetére. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. § (3) bekezdése szerint „Törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód adózót megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket”. Több jogutód esetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, a költségvetési támogatásra - eltérő megállapodás hiányában - vagyonarányosan jogosultak.” Az öröklés egyetemes jogutódlási jellegéből következően az Art. idézett 6. § (3) bekezdését alkalmazni kell az AJM 276. és 277 § vonatkozásában. Ebből következik, hogy a 276. § (3) bekezdése szerinti kedvezményeket alkalmazó magánszemély halála esetén a kedvezmények igénybevételére vonatkozó feltételeket (kötelezettségeket) az örökös(ök) köteles(ek) teljesíteni. Ha az örökös(ök) a feltételeknek nem tesz(nek) eleget, az adóhatóság az adót és a jogkövetkezményeket az általános szabályok szerint állapítja meg az örökösök terhére. Amennyiben a kedvezményt alkalmazó magánszemély a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 2 éves tartására vonatkozó előírás teljesítése előtt elhalálozik, a magánszemély örököse(i) köteles(ek) a 2 éves tartási periódus fennmaradó részét teljesíteni (azaz a 276. § szerinti jövedelem 50%-ának megfelelő összeget a magánszemély eredeti befektetésétől számított 2 éves periódus fennmaradó idejéig a Magyar Állam által kibocsátott állampapírban tartani). A tartási periódus tehát a magánszemély halálával nem szakad meg, és a tartási periódus fennmaradó részének teljesítése esetén a 276. § szerinti kedvezmények alkalmazására vonatkozó feltétel teljesítettnek tekintendő, továbbá a magánszemély örökösére, örököseire alkalmazandóak a 277. § utólagos adómegállapítási tilalmára vonatkozó szabályai. A gazdasági társaságok átalakulása esetében szintén az Art. 6. § (3) bekezdése irányadó, vagyis az adóalap-csökkentő tételek alkalmazása esetére előírt feltételeket a jogutód(ok) kötelesek teljesíteni. Amennyiben a jogutód vállalkozás nem teljesíti az előírt feltételeket, a jogelőd bevallását ennek megfelelően önellenőrizni szükséges. Jogutód nélküli megszűnés esetén – ha a megszűnő adózó a két évre vonatkozó feltételeket nem telesíti -, azt a bevallási időszakot szükséges önellenőrzéssel korrigálni, amelyikben az adózó az adóalap csökkentő tételt érvényesítette. Forrás: www.apeh.hu  

Legújabb offshore-cég tudnivalók A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: KR tv.) ellenőrzött külföldi társaságra és az onnan származó jövedelem adózásra vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban felmerült jogértelmezési kérdésekre az egyes adónemeket érintően a következő tájékoztatást adjuk. A tájékoztatóban foglaltakat módosíthatja a T/10676. számú, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi … törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatban foglaltak Országgyűlés által történő elfogadása. A KR. tv-vel módosított a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao törvény) ellenőrzött külföldi társaság fogalma 2010. január 1‑jétől módosul, továbbá a korábbi rendelkezésektől eltérően meghatározott esetben nemcsak az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék, ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés elidegenítése, jegyzett tőke kivonása útján szerzett jövedelem, hanem az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyeresége is adókötelessé válik. Összhangban a Tao törvény változásaival a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) előírásai között is megjelennek az ellenőrzött külföldi társaságtól származó egyes jövedelmek adóztatására vonatkozó rendelkezések, továbbá – a későbbiekben részletezett esetekben – az ellenőrzött külföldi társaságban részesedéssel bíró magánszemélynél adókötelessé válik a részesedésére arányosan jutó fel nem osztott eredmény. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmához kapcsolódó adóalap korrekciós tételek alkalmazásának feltétele az ellenőrzött külföldi társasági státusz megállapítása. I. Új fogalom a társasági adóban Az a külföldi személy (külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet), illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság) továbbá a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelye minősül ellenőrzött társaságnak 1. amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint belföldi illetőségű magánszemély tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van és 2. a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő adó-visszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén is a csoportszinten fizetett (fizetendő), adó-visszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a társasági adókulcs kétharmadát (vagyis 12,67 százalékot), vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív. Ha a külföldi táraságnak mind az eredménye, mind az adóalapja nulla vagy negatív, akkor a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékét kell vizsgálni. Ha ez nem éri el a 12,67 százalékot és az 1) feltétel is teljesül, akkor a társaság ellenőrzött külföldi társaságnak tekintendő. Ez azt is jelenti, hogy egy magas (12,67 százalékot meghaladó) adókulcsú államban illetőséggel rendelkező társaság nem tekintendő ellenőrzött külföldi társaságnak, ameddig az eredménye és az adóalapja negatív. Ugyanakkor, ha eredménye pozitív lesz, csak például az elhatárolt veszteségei miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, akkor ezen időszakban ellenőrzött külföldi társaságnak minősül feltéve, hogy nem olyan államban van a székhelye vagy az illetősége, amely EU tagállam vagy tagja az OECD‑nek, illetve hatályos adóegyezménye van Magyarországgal és abban az államban valódi gazdasági jelenléttel bír (lásd II. pont). Viszont a veszteségek „felélése” után, ha pozitív lesz az adóalapja, ismét kikerülhet az ellenőrzött külföldi társaság fogalmából, ha 12,67 százalékot meghaladó mértékű adót fizet. Az a külföldi társaság, amelyben elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása részesedéssel rendelkezik, nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ezért esetében nem kell vizsgálni a további törvényi feltételeket, ez abszolút kivételt jelent. Ugyanakkor, ha magát a külföldi társaságot jegyzik elismert tőzsdén, de elismert tőzsdén jegyzett vállalkozás a külföldi társaságban nem rendelkezik részesedéssel, akkor a külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősülhet. Az elismert tőzsde fogalma a Tao törvény alkalmazásában is azonos a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. §-ának 18. pontjában megfogalmazottakkal. E szerint elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely a) rendszeresen működik, b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák, c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt. Az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabály alkalmazásakor a külföldi társaság adóéve alatt a külföldi társaságnak a részesedéssel rendelkező (magánszemély) adóévének utolsó napján (jellemzően december 31-én), vagy utolsó napjáig lezárult utolsó adóévét kell érteni. Például, ha a részesedéssel rendelkező magánszemély 2010. adóévének utolsó napja 2010. december 31-e, a külföldi társaság adóéve pedig április 1-jétől március 31-ig tart, akkor annak vizsgálatához, hogy a külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e, a 2009. április 1.-2010. március 31. közötti adóévében kell megvizsgálni, hogy a napjai többségében van-e tényleges tulajdonosa. A külföldi társaság 2010. április 1-jén kezdődő adóéve nem vehető figyelembe, mert az csak a magánszemély 2010. adóévének utolsó napját követő időpontban (2011. március 31-én) zárul le. Belföldi illetőségű magánszemély: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel); b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig a Magyar Köztársaság területén gyakorolja; c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá d) az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye; db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel; dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg; azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik. (Szja tv. 3. § 2. pont) Tényleges tulajdonosnak az a magánszemély minősül, aki a külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával vagy – a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik. Meghatározó befolyás akkor áll fenn, ha a magánszemély a külföldi társaság tagja, illetve részvényese és * jogosult a vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy * más tagokkal, illetve részvényesekkel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több, mint ötven százalékával. A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az említett jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A közvetett befolyás megállapításához a külföldi társaságban szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek (adott esetben a magánszemélynek) a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A meghatározó befolyás vizsgálatakor a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani [Ptk. 685/B. § (2)-(4) bekezdés]. Az üzletvezetés helyére tekintettel külföldi illetőségűnek csak olyan társaság minősülhet, mely olyan országba helyezte az üzletvezetés helyét, amellyel Magyarországnak hatályos adóegyezménye van és az egyezmény az üzletvezetés helye alapján lehetővé teszi az adóügyi illetőség megváltozását. A külföldi illetőséget az üzletvezetés helye akkor alapozza meg, ha a vonatkozó egyezmény szerint mindkét államban belföldi illetőségűnek minősülne a társaság, és az adóegyezmény úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben a tényleges üzletvezetésének helye található. Ennek hiányában az üzletvezetési hely áthelyezése nem változtatja meg a társaság magyar adóügyi illetőségét. Bár az üzletvezetés helye telephelynek minősül, önmagában az a tény, hogy egy társaság telephellyel rendelkezik valamely államban (anélkül, hogy ott lenne az üzletvezetési helye), nem keletkeztet adóügyi illetőséget (így nem lesz külföldi illetőségű az építkezés ténye miatt külföldön telephellyel rendelkező magyar székhelyű társaság). II. A valódi gazdasági jelenlét követelménye Azon külföldi társaságok, amelyek székhelye, illetősége * az Európai Unió, * az OECD tagállamában, vagy * olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, csak akkor minősülnek ellenőrzött külföldi társaságnak, ha nem bírnak valódi gazdasági jelenléttel a székhely, illetve az illetőség államában. Ez azt jelenti, hogy a valódi gazdasági jelenlét bizonyítottsága esetén, még ha az előző (I. pontban bemutatott) feltételek teljesülnek is (azaz van tényleges tulajdonos és a fizetett (fizetendő) adó mértéke nem éri el a 12,67 százalékot), a külföldi társaság nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. Ezért az előző államok valamelyikében illetőséggel bíró társaság esetében elsőként a valódi gazdasági jelenlétet kell vizsgálni, és ha az nem állapítható meg, akkor kell a többi feltétel alapján eldönteni, hogy ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e a külföldi társaság. A valódi gazdasági jelenlét akkor megállapítható, ha a külföldi társaság az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásaival együttesen * termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységet, * saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal folytat, és * az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát. A valódi gazdasági jelenlét fennállását az adózónak kell bizonyítania. A valódi gazdasági jelenlét egyes elemei közül a szolgáltatási tevékenység fogalmába beleértendő a tulajdonosi kapcsolatban álló vállalkozások közötti csoportfinanszírozási tevékenység is, így ha ezzel kapcsolatban a külföldi táraság kamatbevételt realizál, az a szolgáltatói tevékenységből származó bevételének minősül. Befektetői tevékenységből származó bevételnek minősül a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott eszközökből a tulajdoni részesedést jelentő befektetésből realizált bevétel (pl. osztalék, a részesedés kivezetése során realizált bevétel) és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral kapcsolatban realizált bármilyen bevétel (pl. kamat, a bekerülési érték és az értékesítési ár közötti különbözet). A forgóeszközök között kimutatott eszközökből származó bevétel nem sorolható a befektetői tevékenység bevétele közé. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés fogalmára a számviteli törvény rendelkezései az irányadók. Ennek megfelelően hitelviszonyt megtestesítő értékpapír különösen a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés különösen a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény. Az „együttes” szófordulat azt jelenti, hogy a külföldi társaságra és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásokra együtt kell vizsgálni a feltételek fennállását. Saját eszköznek a társaság könyveiben kimutatott eszközök számítanak, így ide tartozik a társaság tulajdonában lévő, vagy a társaság által pénzügyi lízingbe vett eszköz, de nem számít saját eszköznek a társaság által bérelt eszköz. A munkavállalókat a felsorolt tevékenységek keretén belül kell munkaviszonyban foglalkoztatni, ezért nem elégséges, ha a társaság csak könyvelőt vagy más adminisztratív alkalmazottat foglalkoztat. A fogalom valamennyi (I. és II. pontban bemutatott) feltételét önállóan kell vizsgálni a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephely vonatkozásában is. III. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmához kapcsolódó szabályok Társasági adó 1.) Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adóztatása Az ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelem adóztatásában alapvető változás, hogy ezt követően a felosztott nyereség mellett bizonyos feltételek meglétekor a fel nem osztott nyereség után is adót kell fizetni. A Tao törvény 2010. január 1-jétől hatályos 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, ha az adózó az ellenőrzött külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 százalékával vagy – a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik és az adózóban közvetlenül és/vagy közvetve sem rendelkezik részesedéssel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű magánszemély, akkor az adózónak az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett összegének a részesedésére jutó részével meg kell növelnie az adózás előtti eredményét. Ha az adózónak akár közvetlenül, akár közvetve van belföldi illetőségű magánszemély tulajdonosa, akkor az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés mértékétől függetlenül a fel nem osztott nyereség csak a magánszemély szintjén – e szabályokat ezen tájékoztató utolsó része ismerteti – lesz adóköteles. A fel nem osztott nyereséghez kapcsolódó szabályokat ilyenkor nem kell alkalmazni, a részesedéssel rendelkező társasági adóalany ekkor csak a felosztott nyereség (osztalék) és az ellenőrzött külföldi társaságból a részesedés kivonásával (részleges kivonásával) ténylegesen kivont jövedelem után adózik (mivel ezekkel a bevételekkel nem csökkenthető az adóalap). Ha az adózó – az előzőeknek megfelelően – megnövelte az adóalapját az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségével, akkor ezt az összeget – az erre vonatkozó adóbevallással és kimutatásokkal igazolva – figyelembe veheti adóalap csökkentő tételeként, amikor a nyereséget osztalék formájában bevételként elszámolja. [Tao törvény 7. § (1) bekezdés g) 2. pont] Hasonló a szabály az ellenőrzött társaságban fennálló részesedés kivonásakor (kivezetés, jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása) elszámolt bevétel (árfolyamnyereség) esetében is, mivel ebben az esetben is figyelembe vehető adóalap csökkentő tételként – az adóbevallással és egyéb kimutatásokkal igazoltan – a fel nem osztott nyereség címén adóalap növelő tételként elszámolt összeg. [Tao törvény 7. § (1) bekezdés gy) 2. pont] Az adóalap csökkentő tétel mindkét esetben természetesen csak addig az összegig érvényesíthető, amelyet az adózó adóalap csökkentésként még nem érvényesített. 2.) Az ellenőrzött külföldi társaság felosztott nyereségének adóztatása Nem növeli az adózás előtti eredményt az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyeresége, ha az adózóban közvetlenül és/vagy közvetve részesedéssel rendelkezik belföldi illetőségű magánszemély, ekkor az „általános” szabályok alkalmazandók. Ennek megfelelően az adózó az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és a részesedés címén elszámolt bevétel összegével nem csökkentheti az adózás előtti eredményét. [Tao törvény 7. § (1) bekezdés g) 1. pont] Nem csökkenthető az adóalap az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés kivonásakor elszámolt bevétel (árfolyamnyereség) összegével sem, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg. [Tao törvény 7. § (1) bekezdés gy) 1. pont] 3.) A kettős adóztatás elkerülése A Tao. törvény módosítása következtében az adózó jogosult beszámítani a társasági adókötelezettségébe az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adót, ha az adóévben a kapott osztalék vagy az adóévet megelőzően az osztalék alapjául szolgáló adózott eredmény (fel nem osztott nyereség) adókötelezettség alá esik. Ez a következő módon érvényesítheti az adózó: a) a külföldön levont adó társasági adónak megfelelő adónak minősül és összege növeli az adózás előtti eredményt [Tao. törvény 28. § (1), (6) bekezdés], továbbá b) a társasági adó megállapításakor ba) az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, vagy bb) a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adó, a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó, illetve az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó közül a kisebb összeget, ha a nemzetközi szerződés a beszámításról rendelkezik, bc) nemzetközi szerződés hiányában a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő adó 90 százalékát, illetve az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó közül a kisebb összeget. Személyi jövedelemadó 1.) Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adózása a magánszemély tagnál A Szja tv. 28. §-ának új (20)-(21) bekezdései szabályozzák azokat az eseteket, amikor az ellenőrzött külföldi társaság belföldi illetőségű magánszemély tagjánál a társaság fel nem osztott eredménye adókötelessé válik. Ha a magánszemély ellenőrzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25 százalékot, egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. A közvetett részesedési/szavazati arány a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaságban lévő részesedésének/szavazati arányának és a köztes társaságban, illetve társaságokban fennálló részesedés(ek)nek/szavazati arány(ok)nak a szorzata (ha a köztes társaságban fennálló részesedés/szavazati arány mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni). A részesedés, illetve a szavazati arányt két tizedesre kerekítve százalékban kifejezve kell megállapítani. A közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaság az a társaság, amelyben a magánszemély a közvetett részesedésre/szavazatra jogosító közvetlen részesedéssel/szavazattal rendelkezik, míg a köztes társaság az a társaság, amelyben a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társasága közvetlen vagy más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik. A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonló szerv) jóváhagyta. A magánszemélynek a megállapított jövedelmének halmozott összegéről nyilvántartást kell vezetnie. Ha azonban az ellenőrzött külföldi társaságtól (közvetett részesedés esetén – a közvetett részesedés arányában – a közvetett részesedést biztosító társaságtól) a tulajdonos magánszemély a későbbiekben osztalék, felosztott nyereség vagy más hasonló címen jövedelmet szerez – a nyilvántartott összeg megfelelő csökkentése mellett – e jövedelem mindaddig nem minősül bevételnek, amíg annak összege a korábban leadózott, nyilvántartott összeget meg nem haladja. Ha a magánszemély az ellenőrzött külföldi társaságban (közvetett részesedés esetén a közvetett részesedést biztosító társaságban) lévő részesedését átruházza vagy kivonja, az említett nyilvántartott összegnek a kivont, átruházott részesedéssel arányos része a részesedés megszerzésére fordított értékként vehető figyelembe – szintén a nyilvántartott összeg megfelelő csökkentése mellett. 2.) A belföldi illetőségű magánszemély által az ellenőrzött külföldi társaságtól megszerzett egyes jövedelmek adózása. Az Szja tv. 2009. december 31-ig hatályos előírásai nem tartalmaznak külön rendelkezéseket az ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelmek adózására. Az említett időpontig hatályos szabályozás csak az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az e szervezetek megbízása alapján kifizetett, juttatott egyes jövedelmek (a kamat, az osztalék, valamint az árfolyamnyereségnek és a vállalkozásból kivont jövedelemnek megfeleltethető) jövedelmek adóztatásra tartalmazott sajátos rendelkezéseket, egyéb jövedelemmé (át)minősítve ezeket. Alacsony adókulcsú államnak az az állam minősül, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. Az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező társaságok és az ellenőrzött külföldi társaságok köre mutat ugyan átfedést, de jelentősen el is tér egymástól. Az adókikerülés visszaszorítása érdekében 2010. január 1-től az ellenőrzött külföldi társaságtól származó említett jövedelmek szintén egyéb jövedelemként adókötelesek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személytől, egyéb szervezettől származó hasonló jövedelmek adózási szabályainak megtartása mellett. [Szja tv. 28. § (12)-(13) bekezdés] Az egyéb jövedelem része az összevont adóalapnak és alkalmazni kell rá az adóalap kiegészítést is az adókötelezettség megállapítása során. Az egyéb jövedelemmé átminősített osztalék esetében nem kell jövedelemként figyelembe venni a magánszemély által megszerzett osztalék és hasonló kifizetés összegét, amíg az nem haladja meg az ugyanazon ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott eredménye magánszemélynél adóköteles nyilvántartott összegét, illetve a részesedés átruházásakor, kivonásakor, a társaság megszűnésekor a részesedésre arányosan jutó nyilvántartott összeg a részesedés megszerzésére fordított értéket növeli. [Szja tv. 28. § (22) bekezdés] Megjegyezzük, hogy a magánszemély meghatározott feltételek fennállása esetén az Szja tv. 28. §-ának (12)-(13) bekezdéseiben, továbbá – ha a jövedelem külföldről származik– 65-68 §-aiban említett jogcímen megszerzett jövedelmei adózására külön törvény előírásai szerint 2010 évben is kedvező, 10 százalékos mértékű adókulcsot alkalmazhat. Ezekben az esetekben tehát az említett jövedelmek adókötelezettségére nem az Szja tv., hanem az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276-277 §-ának a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 231 §-ával módosított rendelkezéseit (un. adóamnesztia szabályok) kell alkalmazni. Az adóamnesztia szabályok alkalmazási feltételeit külön tájékoztató ismerteti. 2) Kettős adóztatás elkerülése A magánszemély jogosult beszámítani a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségébe az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adót, ha az adóévben a kapott osztalékot jövedelemként köteles figyelembe venni. Ezt a következő módon érvényesítheti az adózó: Az osztalék után a külföldön megfizetett adó beszámítására az Szja tv. 32. §-ának (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni. A számított adót csökkenti nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján a jövedelem után külföldön megfizetett (vagy megfizetettnek tekintendő) adó, illetőleg nemzetközi szerződés, vagy viszonosság hiányában külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb minden esetben e jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó. Az átlagos adókulcsot a számított adónak az összevont adóalappal történő elosztásával százalékban kifejezve, két tizedesre kerekítve kell meghatározni. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. Forrás: www.apeh.hu 

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.