3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
A magyar APEH esete az osztrák banktitokkal Alapvető pénzügyi ismeretek cégvezetőknek Munkaidőkeret alkalmazása Szuperbruttósítás - nem alkotmányellenes Lakossági jelzáloghitel összehasonlító hitelkalkulátor indult az interneten
A magyar APEH esete az osztrák banktitokkal Nem is a sztori az érdekes, hanem a megállapítható tény, miszerint az osztrák törvények, adóhatóságok, bankok teljesen más alapokon kezelik a banktitok intézményét mint ahogy azt Magyarországon megtapasztalhattuk. Az osztrák adóhatóság a Banktörvényük 38. cikke alapján visszautasítja a magyar adóhatóság magánszemélyek vagyongyarapodási ügyeiben küldött nemzetközi megkereséseit, amely arra vonatkozna, hogy a magyar állampolgárnak milyen bankügyletei, számlaforgalma volt odaát. Ezen osztrák törvényhely alapján a banktitok akkor oldható fel, ha a kért információ büntető eljárás céljára szükséges, amely eljárást szándékosan elkövetett - adózással összefüggő jogsazbálysértés (pl. adócsalás) miatt a nyomozó hatóság vagy a bíróság folytatja - a magyar adóhatóság vagyongyrapodás ellenőrzése pedig nem ilyen. Tehát egy adóellenőrzés önmagában nem elégséges indoka a banktitok feloldásának - legalábbis Ausztriában.
Alapvető pénzügyi ismeretek cégvezetőknek Egy vállalkozás működésének sokféle oldala van: milyen volumeneket állít elő és értékesít, mennyire hatékony a működés, termel-e elegendő készpénzt a folyamatos üzemhez, sikerül-e a minőséget fenntartani, elégedettek-e a vevők és az alkalmazottak. Természetesen ezek közül a cégvezetés sokat egyszerűen megláthat, vagy megérezhet: például ha a gyártósor többet áll, mint működik, vagy nem lehet embert kapni a termeléshez, a vevők egyszer vesznek az áruból és többet nem jönnek vissza, akkor egyszerű érzékelni, hogy gond van. De a probléma nem mindig látható egyértelműen – vagy esetleg nem is tudjuk, hol keressük! Tudni szeretnénk, hogyan alakult az értékesítés, vagy mennyire vagyunk minőségben versenyképesek? Ebben segítenek minket a teljesítménymutatók. Az alábbiakban bemutatjuk mibenlétüket, és próbálunk iránytűt nyújtani kiválasztásukhoz és használatukhoz. Mi a legfontosabb mutató? Ha képzeletben közvéleménykutatást tartanánk az „üzlet legfontosabb célja” című témában, valószínű a legtöbbünk első válasza a nyereség lenne, vagyis első körben a profitot szokták tartani a leglényegesebbnek. Nyilván nem sokan akarnak (persze a nonprofit szervezeteket és jótékony célokat leszámítva) üzletet létrehozni anélkül, hogy abból befektetésük megtérülésére számítanának. Ha azonban elgondolkodunk, hogy mivel is lehet mérni a sikerességet, már nem biztos, hogy a profit célravezető. Miért is járunk a fodrászunkhoz? Valószínű nem azért, mert szép nyereséget termel, vagy sem, hanem azért, mert jó frizurát készít, mindig kedves hozzánk, vagy pontosan fogad a megadott időpontban. A kedvenc élelmszerboltunkban sem a nyereségességet fogjuk figyelni, hanem az áruválasztékot, vagy a tisztaságot, esetleg a pénztárnál kígyózó sorok hosszúságát. A csomagkihordó szolgálat időben és sértetlenül kell, hogy kihozza a küldeményünket, a telefonszolgáltatótól pedig elvárjuk, hogy mindig és mindenhol működjön a vonalunk. Összefoglalva, a sikert sokkal inkább mérjük egyéb, nem pénzügyi jellegű mutatókban, mint szimplán a nyereség nagyságában. Azért nyilván ez utóbbi is igen fontos, így a mutatók bemutatását a „hagyományos”, vagyis pénzügyi mutatókkal kezdjük. Főbb pénzügyi mutatók - árbevétel Egy vállalkozás legfontosabb pénzügyi mutatói általában az árbevétel és költségek alakulása, valamint a likviditás biztosítása körül forognak. Az árbevétel, vagy forgalom rendszerint az egyik leglényegesebb tényező- vevők nélkül nincs üzlet! Vállalatirányítási rendszerünk kialakításánál végig kell gondolnuk, mit is szeretnénk rendszeresen látni forgalmunk alakulásáról. A napi-heti-havi bevételösszesítés nyilván szükséges lesz, de általában nem állhatunk meg ennyinél. Tudni szeretnénk-e a forgalmat termékcsoportokra lebontva? Például egy vendéglőben fontos lehet, hogy milyen ételfajtából és italből mennyi fogy, és eszerint kell rendelni a friss árut. A cipőboltban látni szeretnénk, hogy milyen cipőket visznek a leginkább, illetve nem lesz mindegy például a lábbelik mérete sem – lehet, hogy a 38-as női vagy 43-as férfiból több kell, mint a 43-as nőiből vagy 38-as férficipőből.. A kávézóban fontos lehet tudni, hogy milyen napszakokban nagyobb a forgalom. Lehet, hogy érdemes kora reggel kinyitnunk, ha például irodák vannak a környéken, de este 6 óra után már nincs senki, így akkor be is zárhatunk. Délben lehet, hogy több pultos kell, de délután egy is megbirkózhat a feladattal. Egy jól végiggondolt információs rendszer mindezen információt naprakészen szállítja, és ennek megfelelően tudjuk fontos döntéseinket meghozni. Mit rendeljünk, milyen időközönként, hogyan osszuk be munkatársaink munkaidejét, létszámát, mikorra időzítsük a kiszállítást…
Munkaidőkeret alkalmazása 2009. június 1-jétől változtak a munkaidőkeretre vonatkozó előírások. Ekkortól – összhangban a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv szabályaival – a munkáltató egyoldalú döntésével a napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidőt legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározhatja. Korábban – az idénymunka esetétől eltekintve - a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető munkaidőkeret legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti lehetett. A munkaidőkeretre vonatkozó – itt most nem ismertetendő – részletes előírások az Mt. 118/A §-ában találhatóak. A munkaidőkeret – mint a munkavállaló törvényes munkaidejét meghatározott időegységre rögzítő előírás – általában a munkakörhöz, vagy a munkáltató tevékenységéhez kötődik. A munkaidőkeret alkalmazása a pihenőnapok kiadása révén válság esetén átmeneti, időszakos megrendelés-állomány csökkenés esetén jelenthet megoldást. A munkaidőkeret alkalmazásának fontos ismérve, hogy ha a munkáltató a munkaidőkereten belül nem dolgoztatja le a munkavállalókkal a rendelkezésre álló teljes munkaidőt, akkor őket a le nem dolgozott időre (állásidőre) járó díjazásként személyi alapbérük illeti meg. A ledolgozott munkaidő mennyiségétől függetlenül a havidíjas munkavállalók részére minden hónapban a havi személyi alapbért ki kell fizetni. Tehát esetükben legfeljebb a műszakpótlékra jogosító időszakban történő munkavégzés csökkenése eredményezhet alacsonyabb bérköltséget. Ugyanakkor a teljesítménybéres munkavállalók esetében a kevesebb munkával érintett időszakban kevesebb bért kell fizetni. Munkaidőkeret alkalmazásnak társadalombiztosítási kihatása nincs.
Szuperbruttósítás - nem alkotmányellenes Alkotmányos a szuperbruttósítás, miután ez az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező - mondta ki az Alkotmánybíróság a januárban életbe lépő személyi-jövedelemadó-változásokról kedden. Az indítványozók, köztük Szabó Máté ombudsman azért fordultak az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint az adóalap-növelő tételek bevezetése miatt adózni fog a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem, az állam a munkáltató által fizetett járulékok után keletkeztet a magánszemélyeknél adófizetési kötelezettséget. Az Ab azzal utasította el a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató beadványokat, hogy az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összege.
Lakossági jelzáloghitel összehasonlító hitelkalkulátor indult az interneten Vezető pénzintézetek jelzáloghitel kínálatát tartalmazó összehasonlító hitelkalkulátor indult az interneten, mely a www.hitelkalkulator.com címen érhető el, és azzal a céllal jött létre, hogy a lakosság számára díjmentesen lehetővé tegye a különböző pénzintézetek kínálatának egyszerű és objektív összehasonlítását. Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése