Oldalak

2010. február 10., szerda

Agorafóbia

Az agorafóbia tünetei
Az agorafóbia vezető tünete, hogy a beteg fél közlekedni, vagy otthonát elhagyni, fél olyan helyzetektől, ahol nehezített az elmenekülés (pl. sorban állás, tömegesemények, mozi, színház, sportesemények, koncertek), vagy nincs elérhető segítség. Az agorafóbiának természetesen az enyhétől a legsúlyosabb fokozatig minden változata előfordul. Van aki csak bizonyos járműveken nem szeret utazni, de pl. gépkocsival remekül közlekedik. Sok ember arról számol be, hogy agorafóbiájára akkor döbbent rá, amikor valamiért meg kellett válnia időlegesen gépkocsijától, és szembesült azzal, hogy fél buszra szállni. Sokan csak a tömeghelyzetektől félnek , itt úgy érzik, bármikor rosszullét törhet rájuk, és akkor nem tudnak segítséghez jutni időben. Sok agorafóbiás kísérettel képes mindazt megtenni, amit egyedül nem tud, de vannak esetek, amikor a félelem már oly erős, hogy kísérettel sem tud a beteg közlekedni.
Az agorafóbiások általában egy lehetséges pánikrosszullét kialakulásától félnek, s úgy érzik, ha egyedül vannak, ha olyan helyen vannak, ahol "elvesznek a tömegben", vagy nincs, akire rábízhatják magukat, nincsenek biztonságban. Ezért ilyen helyzetekben erős szorongás tör rájuk, amely a pánikroham mechanizmusa részben leírtak szerint valóban elvezethet egy pánikrosszulléthez. Az agorafóbiás számára a rokon vagy ismerős jelenléte azt jelenti, hogy van, aki vigyáz rá, értesíti a mentőket, stb. Ilyen biztonságos körülmények ezért ritkán is alakul ki rosszullét. Az agorafóbiás személy általában szenved mozgáskorlátozottsága miatt, hiszen ettől élettere beszűkül, számos addig érdekes dologról le kell mondania, sokszor csak kísérettel tud közlekedni, állása, kapcsolatai veszélybe kerülnek, s családjára nézve is rendkívül megterhelő az állandó kíséret, felügyelet megszervezése. Nem csoda hát, hogy nagyon sok agorafóbiás ember egyben depressziós is lesz kilátástalannak tűnő helyzetében.
Az agorafóbiás rosszullétek valójában ritkán súlyosak, mert a betegek már eleve elkerülik a számukra veszélyes helyzeteket, vagy az első enyhe tünetek jelentkezésére visszavonulót fújnak.
Agorafóbiásokra jellemzőnek találták a téri tájékozódás zavarát is, ami részben a szorongás okozta figyelmetlenségnek tulajdonítható. Ez fokozhatja az agorafóbiás személy "elveszettség" érzését, ami előidézheti szorongását.
Több vizsgálat összefüggést talált az agorafóbia kialakulása és a megözvegyülés, vagy egyéb gyászesemény bekövetkezése között. Agorafóbiások közt gyakoribb az iskoláskori "iskola fóbia", valamint a dependens személyiség típus is.

Nincsenek megjegyzések: