Hulladékgazdálkodás

Nagyításhoz kattintson a képre

A hulladék keletkezése emberi tevékenység eredménye, és mint ilyen a keletkező probléma megoldása vagy legalábbis kezelése szintén csak emberi tevékenység lévén valósítható meg. A hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszerét, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást együttesen hulladékgazdálkodásnak nevezzük.

Fogyasztói kosár...

Nagyításhoz kattintson a képre

Idősek Világnapja

Nagyításhoz kattintson a képre

A talaj szerepe

 Nagyításhoz kattintson a képre

Átlagos földárak...

Nagyításhoz kattintson a képre

G D P...

Nagyításhoz kattintson a képre

A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként az egy főre jutó GDP-t, ami azonban túlzott leegyszerűsítésnek tekinthető.

A kenyér ára

Nagyításhoz kattintson a képre

Év fája

A tatai Angolkertben, a Cseke-tó partján található, szinte fekvő 250 éves platán nyerte el idén az Év fája címet az online megrendezett voksoláson - közölte honlapján a kezdeményezést szervező Ökotárs Alapítvány.

    Tájékoztatásuk szerint a tatai platán, amely 3887 szavazattal győzött,  valószínűleg ültetése után megdőlt, így a földfelszínnel párhuzamosan növekedett, majd törzséből további támasztó gyökereket növesztett. A tatai Angolkert egyik legjellegzetesebb fája egyfajta hidat képez a Cseke-tó vízfelszíne felett.
    A 2010 óta minden évben megszervezett versenyre idén 32 fát jelöltek, majd a szakmai zsűri választotta ki a 12 döntőst. A fákra összesen 12606 on-line közönségszavazat érkezett.
    Az Év fája egy speciális kezelést nyert, az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa pedig - a Pest megyei Dánszentmikós határában található Micsky hársak egyike, az Aggastyán - az OEE ajándékcsomagját kapta.
    A zsűri döntése alapján a Lengyeli-legelő fái kapták a 2022-es Hős fa címet. A legelő a Zala megyei Szentpéterúr és Pacsa települések határvidékén fekszik, a matuzsálemi vadkörte- és tölgyfák az itt található gémeskutakkal, forrással, pásztorszoborral együtt a hely jelképei. Az idilli állapotnak azonban hamarosan vége, mert a tervbe vett M76-os autóút nyomvonala a legelő közepén halad - emlékeztet az Ökotárs Alapítvány.(F:MTI)

Atomenergia felhasználás

Nagyításhoz kattintson a képre

Öntözés...

Nagyításhoz kattintson a képre

A XX. század közepén a közfelfogás szerint a víz kifogyhatatlan erőforrásnak számított. Az 1960-as években a népességszám globálisan még csak a mai fele volt, az emberek átlagosan kevesebb kalóriát fogyasztottak és így kevesebb élelem termelésére is volt szükség. Abban az időben kevesebb mint harmadát használtuk fel annak a vízmennyiségnek, amelyet ma elvonunk a folyókból. Mára a vízkészletekért sokkal intenzívebb verseny folyik. A bolygón már 7 milliárd ember él, a vízigényes hús- és zöldségfogyasztás emelkedik, egyre több vízre van szüksége az iparnak, a városoknak és a bioüzemanyagok előállítását szolgáló terményeknek is. A globális válság elkerülése érdekében a gazdálkodóknak arra kell törekedniük, hogy minél hatékonyabban hajtsák végre az öntözést, így minél kevesebb víz felhasználásával elégítsék ki az élelmiszerek iránti szükségletet. A hatékony mezőgazdasági termelésnek feltétele, hogy a gazdálkodók megfelelő hozzáférése a vízforrásokhoz biztosítva legyen. Ugyanakkor a világ számos pontján a vízhiány már ma is komoly gondokat okoz.

Idei parlagfűpollen-szezon

Az első fagyokkal véget ér az idei parlagfűpollen-szezon, ezt az időszakot ebben az évben átlagos pollenterhelés jellemezte - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pénteken az MTI-vel.

    Azt írták, a mérések szerint a parlagfű pollenkoncentrációja jelenleg országosan alacsony, a parlagfű virágporára érzékenyek már nem tapasztalnak tüneteket.
    A lehűlés és a hétvégi eső után azonban enyhébb időjárás következhet, ezáltal a korábban kiszóródott és kiülepedett pollenszemek visszakerülhetnek a levegőbe. A parlagfű pollenkoncentrációja így helyenként ismét elérheti a közepes szintet, enyhe allergiás tüneteket okozva - figyelmeztettek.
    Kifejtették, az idei szezon felfutásának kezdetén a pollenterhelés egy jelentős visszaesés után a sokéves átlagnak megfelelően alakult, majd az elnyúlt tetőzés után viszonylag lassan csengett le.
    Az idei szezon átlagos pollenterhelést jelentett, ami sok tekintetben a rendkívül időjárásnak - az aszályos nyárnak, az augusztus második felében esett sok csapadéknak és a szeptember második felében tapasztalható lehűlésnek - köszönhető - fűzték hozzá.
    Jelezték azt is, hogy a szezon az előző évhez képest kissé korábban indult, és a csúcsidőszak 29 napig tartott, néhány nappal rövidebb volt, mint 2021-ben. A parlagfűpollen országos napi átlagkoncentrációja először augusztus 18-án, a legutóbb pedig szeptember 15-én haladta meg a tüneteket okozó, nagyon magas szintet.
    A szeptember végi lehűlés hatására az országos átlag az előző évnél csaknem egy héttel hamarabb csökkent a tüneteket okozó szint alá - írták.
    Az NNK tájékoztatása szerint a csúcsidőszakban az extrém magas koncentrációjú napok száma is valamivel alacsonyabb volt, mint 2021-ben. Az abszolút legmagasabb napi koncentrációt Békéscsabán regisztrálták, értéke a tavalyi, Nyíregyházán mért szintnél kissé magasabb volt - tették hozzá.
    Figyelmeztettek, hogy a tél sem mindig tünetmentes időszak az allergiások számára, mert az allergén gombák koncentrációja emelkedhet. A fűtési szezonban a beltérben a penészgomba és a poratka okozhat allergiás megbetegedéseket.
    Ha az előző évhez hasonlóan most is enyhe lesz a december és a január, akkor számítani lehet arra, hogy a mogyoró virágzása már januárban elindulhat - áll az NNK közleményében.(F:MTI)

Európai Hulladékcsökkentési Hét

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét elnevezésű program minden évben november utolsó hetében kerül megrendezésre. A fenntartható jövő érdekében 2009-ben indított kezdeményezésben résztvevő országokban egy teljes héten keresztül lelkes önkéntesek saját ötleteikkel hívják fel a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodásra, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a termékek újrahasználatára, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.

Tanyafejlesztési pályázat

Meghosszabbította az Agrárminisztérium a tanyafejlesztési pályázatot 2023 júniusáig a vidékfejlesztési program keretében - közölte a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön a Bács-Kiskun megyei Zsanán.

    Feldman Zsolt a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete fennállásának 25. évfordulóját ünneplő szakmai konferencián elmondta: továbbra is elérhetővé teszik minden tanyán élő ember számára akár az energetikai, akár a többi elemi infrastrukturális fejlesztést szolgáló lehetőséget, ami a gyakorlatban akár 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást is jelenthet.
    A 2023-ban induló új agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszer tervezésekor a vidéki kistelepülések és tanyás térségek infrastruktúrafejlesztésére, energetikai, turisztikai vagy fejlesztési együttműködéseire 100 milliárdos nagyságrendű forrást állítottak be, ezzel biztosítva, hogy az életszínvonal-emelést, a háttérfejlesztést a következő időszakban is lehessen végezni - hangsúlyozta az államtitkár.
    Kiemelte: Magyarországon a tanyás térségek hatalmas területet ölelnek fel, főként az Alföldön, ahol nagyon sok egyedülálló, magányos idős ember él, akik számára a szolgáltatások, a gyógyszer- vagy élelmiszerbeszerzések nagyon gyakran csak a falugondnokok közreműködésével érhetők el.
    Feldman Zsolt elmondta: a kormány számára kiemelten fontos, hogy több száz településen a falugondnokok elkötelezett, odaadó munkával segítséget, törődést és nagyon gyakran társaságot is jelentenek az idős embereknek.
    A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének szervező munkája pedig azért fontos, mert keretet ad, szakmai támogatást nyújt a gondnokságot vállaló embereknek, és ezáltal lényegében hozzájárulnak egy élhetőbb magyar vidék megteremtéséhez - fogalmazott.
    Az államtitkár emlékeztetett: az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottak a tanyás térségek fejlesztésére. Nemzeti költségvetésből eddig kilenc alkalommal hirdették meg a tanyafejlesztési programot, amelynek révén több mint 13 milliárd forint értékben tudtak 3400 tanya megújításához hozzájárulni.
    Hangsúlyozta: a nemzeti költségvetésen túl, uniós forrásokból pedig mintegy 8 milliárd forintot fordítottak a víz- és a szennyvízhálózat, az áramellátás vagy éppen az energetikai rendszerek korszerűsítésére, ami élhetőbb tanyákat, jobb életszínvonalat jelent az ott élők számára.
    Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője felidézte: szervezetüket 1997. október 31-én 16 tanya- és falugondnok alakította meg Kelebián. A ma már öt megyét átfogó szervezet működési területén - Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében - 210 településen 309 falu- és tanyaszolgálat működik.
    Az ügyvezető szerint a falugondnokság hozzájárul a közösség, a helyi társadalom alakításához, fejlesztéséhez, a civil szféra erősítéséhez, illetve az életminőség javításához. Az egyesület 25 éve ezt a munkát generálja, gondozza és segíti - tette hozzá.
    Csörszné Zelenák Katalin kiemelte: a falu- és tanyagondnoki szolgálat fenntarthatóságához és bővítéséhez az eszközbeszerzés mellett fontos a munka anyagi és erkölcsi elismerésének növelése, a falugondokok képzési és továbbképzési rendszerének újragondolása, valamint a falugondnoki civil szervezetek működésének biztosítása is.(F:MTI)

Gombamérgezések...

Nagyításhoz kattintson a képre

 Az emberek zöme a gombamérgezésekről, különösen a halálos kimenetelűekről főcímként értesül a híradóban, szenzációként az újságokban, és a sok téves és torzított információ hatására fél a vadon termő gombáktól. Valójában, ha leegyszerűsítjük a dolgot, akkor kevesebb, mint 10 nagygombafaj ismerete elég ahhoz, hogy senki ne szenvedjen halálos kimenetelű gombamérgezést (ez néhány óra ráfordítással megvalósítható). Néhány alapvető szabály betartása pedig kizárja a bármiféle gombamérgezés lehetőségét még a laikusok esetében is.

Késve jelentett események...

Mostantól lekérdezhetik az állattartók a késve jelentett eseményeket a Nébih Ügyfélprofil Rendszerében (ÜPR) a szarvasmarha- és juhfélék tekintetében. A lekérdezés a támogatást igénylő ügyfeleket segíti abban, hogy az idén életbe lépett, új jogszabályi követelményeknek megfelelően nyújthassák be támogatási igényüket. Az említett menüpontokat egyrészt a Nébih ÜPR (https://upr.nebih.gov.hu/) felületén (webENAR), másrészt a www.enar.hu felületen érhetik el az ügyfelek.

A reálbér...

Nagyításhoz kattintson a képre

A reálbér a nominálbér inflációval kiigazított szintje, másként megfogalmazva a termékeknek és szolgáltatásoknak az a mennyisége, ami a munkabérből megvásárolható. Tehát míg a nominálbér egyszerűen a munka pénzben kifejezett ellenértéke, addig a reálbér ezen ellenérték vásárlóerejét tükrözi.

Globális felmelegedés

Nagyításhoz kattintson a képre

A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is. Az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás legfőbb okának az emberi tevékenységet nevezi meg. Az írott történelem előtti időkben is voltak globális felmelegedésben eltelt időszakok, ám ezek egyike sem volt olyan mértékben kiterjedt és gyors, mint a 20. század óta megfigyelhető felmelegedés, mely várhatóan még tovább gyorsul.

Élelmiszer kár az EU-ban

Lakosonként mintegy 127 kilogramm élelmiszer ment kárba az Európai Unióban 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.

    A hivatal első ilyen témájú jelentése szerint 2020-ban a háztartások termelték az élelmiszer-hulladék 55 százalékát, amely lakosonként 70 kilogrammot tett ki, míg az élelmiszerlánc szereplőinél ez 57 kilogramm volt.
    Egy lakosra vetítve mintegy 14 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett a termelésben, 23 kilogramm a gyártásban, 12 kilogramm a vendéglátásban és 9 kilogramm az élelmiszer-forgalmazásban.
    Az élelmiszer-hulladék összmennyisége csaknem 57 millió tonna volt az unióban, ebből a háztartásokban kidobott élelmiszer több mint 31 millió tonnát tett ki.
    Magyarországon 2020-ban 905 067 tonna élelmiszer-hulladék keletkezett (egy lakosra vetítve mintegy 92 kilogramm). A termelésre az összmennyiségből 16 587 tonna, a gyártásra 187 391 tonna, az élelmiszer-forgalmazásra 41 952 tonna, a vendéglátásra 19 331 tonna jutott, miközben a háztartások 639 806 tonna, (lakosonként mintegy 65 kilogramm) élelmiszert dobtak ki - tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.(F:MTI)

Mezőgazdasági kisüzemek támogatása

Ismét pályázhatnak támogatásra a mezőgazdasági kisüzemek, a kérelmeket november 17-től a hónap végéig várják - jelentette be az agrárminiszter hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.

 Nagy István közölte, hogy a mezőgazdasági kisüzemek pályázatának idei utolsó, immár hetedik szakaszában nincs keretösszeg, az igények alapján döntenek majd. Előnyben részesülnek azok a kérelmek, amelyek magasabb élőmunkaigényt céloznak meg, vagy hátrányos helyzetű térséget fejlesztenek.

    A 2020 októberében megjelent felhívásra 2 év alatt 17 305 pályázat érkezett, a keretet 2,5 milliárd forintról tavaly 32,5 milliárd forintra, majd 52 milliárd forintra emelték. A napokban újabb 2132 kérelem támogatásáról született döntés 11,8 milliárd forint értékben - tette hozzá.
    A miniszter szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása is bizonyítja, hogy a kormány felelősséget vállal a vidékért, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetközi szinten is versenyképes legyen. A pályázati rendszerben a legkisebbektől kezdve a legnagyobbakig minden üzemnek jut támogatás, az országnak ugyanis mindegyikükre szüksége van, minden termelő számára biztosítani kell a fejlődés lehetőségét - fogalmazott.
    Nagy István hangsúlyozta, hogy 2010 után a magyar vidék növekedési pályára állt, megállt a termőföld és az élelmiszeripar kiárusítása, az elvándorlás, elbocsátások helyett átgondolt fejlesztések következtek. Az új agrárpolitika egyszerre segíti a pénzügyi biztonságot és a termelésbiztonságot, megkönnyíti a gazdák hitelhez jutását, a munkaigényes ágazatok megerősödését. A tárcavezető az eredmények megőrzéséhez nélkülözhetetlennek tartja a támogatások folytatását, a vidékfejlesztési források hatékony felhasználását, a jövedelemszerzés vidéki lehetőségeinek bővítését.
    A vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkár szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása a vidékfejlesztési program legnépszerűbb intézkedése.
    Papp Zsolt György közölte, hogy a pályázatra azok az őstermelők, mezőgazdasági tevékenységet végző, vagy mezőgazdasági terméket feldolgozó egyéni vállalkozók és mikrovállalkozók jelentkezhetnek, akik legalább egy éve 10 ezer lakosnál kisebb településen élnek, vagy ennél népesebb településhez tartozó tanyás térség lakói. Eredményként csupán a termelési érték vagy árbevétel növelését várják el 4 év alatt, ennek részletei a felhívásban olvashatók.
    A 15 ezer eurós (csaknem 6,5 millió forint) vissza nem térítendő támogatás szabadon fordítható mezőgazdasági tevékenységre. Az összeg 75 százalékát egyből a támogatói okirat átadását követően azonnal utalják, a többit 3 év elteltével. Az eljárás egyszerűsített, a pályázók számára képzést is szerveznek, hogy gazdasági és vállalkozói ismereteket adhassanak át nekik.(F:MTI)

Takarékosság Világnapja

A világ takarékpénztárainak 1924 októberében Milánóban rendezett nemzetközi konferenciáján Európa, Ázsia, Ausztrália 28 országa takarékpénztárainak küldöttei fordultak a világ takarékpénztáraihoz, hogy ünnepeljék a jövőben október utolsó munkanapján a Takarékosság Világnapját. A Takarékbankok Világszervezetének (World Savings Banks Institute, WSBI) legfőbb célja a tagok képviselete a nemzetközi szervezeteknél, mint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az Európai Unió. A nemzetközi szervezetnek jelenleg több mint 80 országban vannak tagszervezetei. (Okt.utolsó munkanapja)

Energiafelhasználás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Egységes kérelmek adategyeztetése

A Magyar Államkincstár (MÁK) október 20-án megkezdte a területalapú egységes kérelmeket érintő adategyeztető végzések kiküldését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai által beadott kérelmeknél idén is alacsonyabb volt az adategyeztetésben érintett kérelmek aránya, mint az egyénileg benyújtott kérelmeknél - közölte a NAK az MTI-vel pénteken

Közölték: az államkincstár idén is felszólító végzés kiküldésével hívja fel az érintettek figyelmét, ha a benyújtott egységes kérelemmel kapcsolatban adategyezetésre van szükség.

    A kincstár és a kamara együttműködésének, valamint a fejlesztéseknek köszönhetően - a folyamatosan szigorodó feltételek mellett is - az adategyeztetésben érintettek száma évről évre csökken: 2016-ban még 27 ezer, 2017-ben 12 ezer, tavaly mintegy 7 ezer, idén pedig a 6 évvel ezelőttihez képest alig több mint ötödannyi, 5760 gazdálkodónak küldött értesítést a MÁK. Közülük 2650-en a kamarai falugazdászok segítségével adták be kérelmüket.
    Emlékeztetnek: idén június 9-ig 162 ezer egységes kérelmet adtak be a gazdálkodók, ennek közel 70 százalékát, több mint 108 ezer kérelmet a falugazdászok közreműködésével. Az egységes kérelmek beadásánál érdemes igénybe venni a kamarai falugazdászok ingyenes segítségét, mert az általuk benyújtott kérelmek 2,4 százalékánál van ugyanis szükség adategyeztetésre, az egyénileg beadott kérelmek esetében ez a szám megközelíti a 5,8 százalékot - írták.
    Az adategyeztetést kizárólag elektronikusan, az erre kialakított felületen tehetik meg a gazdálkodók. Erre az értesítés kézhezvételétől - a végzés ügyfélkapun keresztüli letöltésétől - számított 10 naptári nap áll rendelkezésre. Ha a gazdálkodó a 2022. évi egységes kérelmének beadásánál kamarai meghatalmazott segítségét vette igénybe, úgy a végzést átvevő kamarai falugazdász veszi fel a kapcsolatot az érintett termelővel.(F:MTI)

Földünkért Világnap

 1991-ben a Föld védelméért világméretű kampányt kezdeményeztek (Caring for the Earth), azóta október 21-én tartják a Földünkért Világnapot.

Borpromóciós program

Magyarországon mintegy 30 ezer szőlész, valamint borász tevékenykedik, akik a jövőben is számíthatnak Magyarország kormányának együttműködésére és segítségére. Minőségi előrelépést jelent az ágazat számára az új borpiaci szabályozás, amely a hatósági eljárások újragondolásával és elektronikus ügyintézési lehetőséggel segíti az adminisztrációs terhek csökkentését - közölte Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos szerdán az MTI-vel, miután a szőlészek-, borászok-, valamint a hazai borpiac helyzetéről egyeztetett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) székházában Légli Ottó elnökkel.

    A közlemény szerint a miniszterelnöki biztos kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben számos intézkedéssel segítették a szőlészek és borászok munkáját, amellyel a magyar bor versenyképessége egyaránt javult idehaza és világszerte. Közel 75 milliárd forint támogatást biztosítottak a hazai szőlőültetvények modernizálására, valamint mintegy 30 milliárd forint értékben támogatták a borászatok technológiai beruházásait - jelezte.
    Az elektronikus ügyintézés lehetősége 2023 első felében nyílhat meg, kötelezővé viszont csak később válik, és csak a nagyobb ültetvényeket használó, nagyobb piaci szereplők számára.
    A miniszterelnöki biztos kezdeményezte, hogy az idén 25. évfordulóját ünneplő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Magyarország Kormányával együttműködve egyeztessen az ágazat szereplőivel és közösen vitassák meg a jövőbeni szakmai kihívásokra adandó válaszokat - írták.
    A közlemény szerint Légli Ottó azt mondta, hogy több borvidéken is a korábban szüretelt fajtákat és a fiatal ültetvényeket viselte meg jobban az idei aszály.
    Az augusztus közepén, szeptember hónapban érkező csapadékra jól reagált a szőlő, így a mennyiségi visszaesés a vártnál kisebb lett mind Magyarországon, mind pedig az európai bortermelő országokban.
    A HNT becslése szerint 2,6-2,9 millió hektoliter bortermeléssel számolhatunk 2022-ben. A tavalyinál visszafogottabb termésmennyiség alapvetően kimagasló minőséggel párosul: a rendszerváltást követően és különösen az uniós csatlakozással megnyíló vidékfejlesztési és nemzeti boríték támogatásoknak köszönhetően a magyar borászatok olyan technológiai fejlesztéseket valósítottak meg, melyek a több évszázados termelési tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tudással az olyan nehezebb évjáratokban is, mint amilyen a 2022-es, kiváló minőségű magyar borok kerülhetnek a magyar és nemzetközi fogyasztók asztalára - áll a közleményben.
    Úgy folytatták, hogy ugyanakkor a háborús gazdasági környezetben robbanásszerűen megemelkedő költségek drasztikusan növelték a magyar szőlőtermelők, a családi birtokok és a felvásárló üzemek termelési költségeit.
    A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kereskedelmi láncok több esetben egyoldalúan növelték árrésüket. Ezáltal a fogyasztók a borárak növekedését tapasztalják, holott abból a magyar termelők nem részesültek - írták.
    Annak érdekében, hogy a hazai és a nemzetközi piacokon nagyobb szerepet kapjon a magyar bor, komplex borpromóciós programot tervez indítani jövőre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
    A mintegy 2,6 milliárd forintból megvalósuló kampány célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a hazai borkultúrát, illetve növelje a magyar borok népszerűségét a külföldi piacokon.
    "Az ezeregyszáz éves magyar szőlész-borász történelem példái azt mutatják, hogy az ágazat béke időszakában és intelligens piaci szabályozási viszonyok között tud csak fejlődni és folytatni minőségi megújulását" - fogalmaztak. A közlemény szerint mindketten egyetértettek abban, hogy a magyar szőlőtermelők és borászatok elemi érdeke a béke. Fontosnak látják a kormányzat és a szakmaközi szervezet közötti együttműködést és a közös fellépést európai uniós szinten egyaránt. Örvendetesnek tartják, hogy az idei aszály ellenére kiemelkedően jó borminőség várható - olvasható a közleményben.(F:MTI)

Termőföldárak...

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Élelmezési Világnap

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar határozati javaslat alapján nyilvánította Élelmezési Világnappá október 16-át. A világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására.

Minimálbér az EU-ban

Nagyításhoz kattintson a képre

A minimálbér olyan napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér a legalacsonyabb államilag megkövetelt munkadíj, amelyet egy bejelentett munkavállaló kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák. Magyarországon 1989-től alkalmazzák a minimálbért, melynek mértéke folyamatosan változik: évente nő, azonban a vásárlóerő-paritást (PPP) tekintve hol csökken, hol nő.

Mezőgazdasági árak

Nagyításhoz kattintson a képre

Fakészlet és fakitermelés

Nagyításhoz kattintson a képre

Felejtsük el a „minőségét megőrzi” címkét

Hatásos megoldás lehet az élelmiszer-pazarlás ellen, ha nem ragaszkodunk annyira az élelmiszerek csomagolásán található lejárati dátumhoz, mert míg a „Fogyasztható” megjelölés a gyorsan romló hús- és tejtermékek esetében teljesen rendben van, a „Minőségét megőrzi” jelölésnek viszont semmi köze az élelmiszer-biztonsághoz.

Mezőgazdasági adatok

 

Nagyításhoz kattintson a képre