A szüret a parasztgazdaságokban kölcsönös segítséggel végzett
társasmunka, a városi szőlő-monokultúrás
gazdaságban általában bérmunka, a 19. század
közepe előtt a földesúri szőlőkben főként
robotmunka. A kisebb szőlőkben a család ma is
meghívott
segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos
vendégül látja a szüretelőket
étellel-itallal, a szőlőből, mustból kóstolót
vihetnek haza. Bortermő vidékeken
nagyobb szabású mulatságokat, szüreti
felvonulásokat rendeztek. A 16-17. században a
szüret idejére a
törvénykezést is beszüntették. A 19-20. század
fordulóján a szüreti
felvonulásokat, akárcsak az aratásiakat, miniszteri
rendelettel egységesítették
és szabályozták, mintául véve a 18-19. századi
uradalmi szőlőmunkások szokásait.A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó
napjához, a
végzéshez kapcsolódtak: az uraság megkötözése;
szüreti koszorú
elkészítése; a koszorúvivők leöntése vízzel; az
uraság köszöntése verses
rigmusokkal; a legjobb szedők megajándékozása pl.
kendőkkel; végzéstánc;
mulatság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése