Tüzelőanyagok...

 

Villamosenergia...

 

Primer energiafelhasználás...

 

Energiatermelés

 

Energiatermelés...

Az emberiségnek, ipari társadalomként szüksége van energiára eszközei, gépei működtetéséhez, aminek biztosítása az energiafejlesztés feladata. Az energiafejlesztés nemcsak a minél több energia megtermelését, hanem a felhasználás észszerűsítését, a takarékoskodást is jelenti, az élhető környezet megőrzése érdekében.

Primer energiafelhasználás

Nagyításhoz kattintson a képre

Primér energia

Nagyításhoz kattintson a képre

A primérenergia testesíti meg azt a természetes energiát, amely még nem ment ke­resztül semmilyen emberi átalakításon, pl. fosszilis, nukleáris, megújuló energiaforrások. A primérenergia szekunder energiává történő átalakításá­val könnyebben felhasználható energiát kapunk, mint pl. az atomenergiából előállított villamos energia.

Energiafelhasználás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Tüzelőanyagok ára...

Villamosenergia-termelés

 

Energiaellátás a világon

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Energiatermelés...

Nagyításhoz kattintson a képre

Az ember biológiai szükségletein túl, az energia lényeges komponense a technológiailag fejlett társadalmak áruinak és szolgáltatásainak. Ez az energia általában lehetővé teszi, hogy különböző éghajlati körülmények között éljünk nagy létszámban, és gyakran komfortos körülmények között. A külső energiától való függés mértéke társadalmanként más, ahogy az éghajlat, a komfort és a kibocsátás is. A növekvő komfort növekvő külső energiát igényelhet, azonban az energiahatékonyság növelésével ez a folyamat lassítható. Az energiafejlesztés koncepciója ezért magában foglalja a növekvő hatékonyságú és felelősségteljes energiagyűjtő és felhasználó sémák útján növekvő emberi komfortot és szabadságot.

Ózon-szmog...

A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd (az angol smoke [füst] és fog [köd] szóösszetételeként keletkezett kifejezés). A földrajzi és időjárási körülményektől, valamint a levegőben található szennyezőanyagoktól függően kétféle füstködöt különböztetünk meg. A szmog kialakulását úgy hárítják, hogy különböző biztonsági óvintézkedéseket tesznek pl.: kötelező szűrőberendezés(katalizátor), vagy páros napokon páros számra végződő rendszámú autók közlekedhetnek. Elsősorban fosszilis tüzelőanyagok (főleg szén) nagymértékű felhasználása váltja ki. Elégetésükkor nagy mennyiségű korom keletkezik, mely a szálló porral együtt a kondenzációs magok felszaporodását okozza a levegőben, ugyanakkor jelentős mennyiségű kén-dioxid (SO₂) szennyezést is okoz. Az emelkedő és gyorsan hűlő levegő eléri a telítettségi állapotot, ami a szemcséken kondenzációhoz vezet, ami a SO₂ (és az annak oxidációjakor keletkező SO₃ kén-trioxid) oldódásával savas kémhatású lesz (kénessav, ill. kénsav keletkezik), savas eső, köd képződik.

Tüzelőanyagok ára

Bár a fejlett országokban a klímavédelem jegyében központi szabályozás is sürgeti a természetet legkevésbé károsító tüzelőanyagok használatát, a világon jelenleg leggyakrabban fosszilis tüzelőanyagot alkalmazunk. Fosszilis tüzelőanyagnak nevezzük azokat a természetes energiahordozó anyagokat (pl. szén, kőolaj, földgáz), melyek a bomlás folyamata során megkövült növényi és állati maradványokból jöttek létre évmilliók alatt. Kitermelésük, felhasználásuk károsítja a környezetet és rengeteg munkába kerül, ezért többnyire az áruk is magas. Felhasználásuk során a belőlük felszabaduló óriási mennyiségű szén-dioxid az egyik felelőse a Föld jelenlegi természeti állapotának. A fosszilis energiahordozók mennyisége véges, a készlet belátható időn belül elapad. Ezért mindannyiunk feladata és érdeke új megoldásokat felhasználni az energiaszükséglet biztosítása érdekében.
A tüzelőanyag és a tüzelés módja olyan komoly tényező, amelyet a WHO is vizsgál.

Energiatermelés

Nagyításhoz kattintson a képre

Magyarország áramtermelése leginkább a Paksi Atomerőműben történik. A többit főleg szén- és gáztüzelésű erőművek, illetve a feltörekvő megújuló energiatermelés biztosítja.Az emberiség felgyorsult és egyre inkább energiafüggő életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív, megújuló és kimeríthetetlen energiaforrások kerülnek az energiatermelés előtérbe.

Hazai szén-dioxid kibocsátás

A szén-dioxid üvegházhatású gáz, amely a klímakutatók 97%-a szerint hozzájárul a globális felmelegedéshez. A jelenlegi globális felmelegedés 80%-ért az emberi szén-dioxid-kibocsátás okolható. A klímakutatók többsége szerint a 450 ppm-es légköri szén-dioxid-koncentráció már visszafordíthatatlan következményekkel járna az éghajlatváltozás szempontjából. A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. Nagy mennyiségben keletkezik ipari folyamatok során is (cement- és acélgyártás, metanol-, ammónia- és momomer szintézis). A nettó CO₂-kibocsátás csökkentésének két stratégiai fontosságú pillére, melyek intenzív kutatások tárgyát képezi: egyrészt az említett folyamatok hatékonyságának, szelektivitásának növelése, másrészt pedig a CO₂ konverziója üzemanyagokká^, illetve szerves vegyületekké. Jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe a vulkanizmus során és a tengerek kötött szén-dioxidjából is.

A szén-dioxid-kibocsátás

Nagyításhoz kattintson a képre

A jelenlegi globális felmelegedés 80%-ért az emberi szén-dioxid-kibocsátás okolható. A klímakutatók többsége szerint a 450 ppm-es légköri szén-dioxid-koncentráció már visszafordíthatatlan következményekkel járna az éghajlatváltozás szempontjából. A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. Nagy mennyiségben keletkezik ipari folyamatok során is (cement- és acélgyártás, metanol-, ammónia- és momomer szintézis).