Mo-i erdők...

 

Kárenyhítő juttatás

 

 A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2026. március 26-án megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását. Idén összesen 15 977 gazdálkodó részére közel 45,35 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kerül kifizetésre. A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők a Kincstár honlapján (www.mvh.allamkincstar.gov.hu).jogszabály,

ASP...

 

Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása. Bár a vírus emberre nem jelent veszélyt, a házisertéseket és a vaddisznókat halálosan megfertőzi, és gyors terjedése súlyos gazdasági károkat okozhat. A járvány megfékezése közös ügy, amelyben a siker kulcsa a szigorú járványvédelmi szabályok betartása.

Bábolnai Gazdanapok

 Idén nem rendezik meg a 38. Bábolnai Gazdanapokat, hazánk egyik legrangosabb agrárrendezvényét. A szervezők döntését két komoly körülmény indokolta: a tavaszi járványhelyzet miatt ismét megjelent ragadós száj- és körömfájás, valamint az országot sújtó, hosszan tartó aszály, amely komoly károkat okozott a mezőgazdasági termelésben.

Tavaszi fagykár...

 Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2°C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. Erről a termelő a HungaroMet honlapján tud tájékozódni. A kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni. Mivel a bejelentés határideje az Egységes Kérelem benyújtásának időszakára esik, ezért a bejelentési határidő legkésőbb 2025. május 31-ére hosszabbodik. A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a fagy a károsodással érintett területen bekövetkezik.

Fagykár...

 

Az április eleji tavaszi fagyok ismét komoly problémát okoztak a magyar mezőgazdaságban. Egyes térségekben -8 Celsius-fokig süllyedt a hőmérséklet, amelynek következtében helyenként akár 80–100%-os terméskiesés is előfordulhat. A legnagyobb veszélyben idén is a csonthéjas gyümölcsök és az almatermésűek vannak – ezek esetében jelentős áremelkedésre is számítani lehet.

Agrárkár-enyhítés

Az agrárkár-enyhítési rendszer lehetőséget teremt a tavaszi fagy által okozott károk részleges enyhítésére. A kárenyhítő juttatás iránti jogosultság érdekében már a kárbejelentéskor körültekintően kell eljárni a mezőgazdasági termelőnek - hívta fel a figyelmet közleményében az Agrárminisztérium. Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 Celsius-fok vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. Erről a termelő a HungaroMet honlapján tud tájékozódni. A kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni. Mivel a bejelentés határideje az egységes kérelem benyújtásának időszakára esik, ezért a bejelentési határidő legkésőbb 2025. május 31-re hosszabbodik.

Madárinfluenza Magyarországon...

Magyarországon 2024. október és 2024. december 31. között, 188 igazolt eset volt a Nébih statisztikái szerint. Az őszi járvány október 1-én indult Füzesgyarmaton, Békés vármegyében egy pecsenye kacsa állományban. Ezt követően megjelent Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Komárom-Esztergom, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is. Az érintett állományok felölelik valamennyi baromfifajt és hasznosítási irányt. Pecsenye kacsa 33, tenyész kacsa 7, pecsenye lúd 3, tenyész lúd 3, tömő lúd 30, mulard kacsa 79, hízó pulyka 9, tenyész pulyka 1, brojler 7, tenyész tyúk 1, tojó tyúk 4, fácán 1, háztáji vegyes 11 helyen esett el.

2025. első hónapjában további hat baromfitartó gazdaságból jelentettek madárinfluenza kitörést. Ezek közül hármat Hajdú-Bihar, továbbá egyet-egyet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, illetve Pest vármegyéből. Az érintett állományok között két pecsenye kacsa, két tömő lúd, valamint egy tenyész lúd és egy tojótyúk volt.

A madárinfluenza járvány által okozott közvetett kár még úgyis hatalmas, hogy a rendkívül magas esetszám – szemben pl. a lengyelországi esetekkel – egy alacsonyabbnak tekinthető egyedszámmal párosul. A közvetlen károkat, melyek a termelési, illetve értékesítési kiesésekből adódnak, pontosan becsülni sem lehet. (F.agrotrend.hu /)

Európai Unió

 

EU gazdálkodás

EU -ökogazdálkodás szabályai

Gyenge hazánk poziciója az EU innovációs térképén

EU kereskedelem...

Tejtermelés az EU-ban

Élőhely állapot...

Élelmiszer kár az EU-ban

Húsfogyasztás alakulása

Biohulladék...

KAP - fenntarthatóság

Várható élettartam...

Területalapú támogatás...

Globális felmelegedés

A globális felmelegedés, vagyis bolygónk átlaghőmérsékletének tartós emelkedése, országhatárokon átívelő kihívás. Negatív ökológiai következményei közé sorolható az élővilág sokszínűségének csökkenése, a tengerszint emelkedése, az óceánok elsavasodása és a mezőgazdasági területek használhatatlanná válása. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Éghajlatváltozási Keretegyezményének megállapítása szerint legjelentősebb oka az emberi tevékenység. Ezen tevékenységek közül az egyik legnagyobb károkat okozó tényező az üvegházhatású gázok jelentős mértékű kibocsátása. Az írott történelem előtti időkben is voltak globális felmelegedésben eltelt időszakok, ám ezek egyike sem volt olyan mértékben kiterjedt és gyors, mint a 20. század óta megfigyelhető felmelegedés mely várhatóan még tovább gyorsul.

Erdőtüzek...

Az erdők Magyarország zöld vagyonának legfontosabb elemét jelentik, pozitív szolgáltatásaik az egész társadalom számára elérhetők, ezért megőrzésüket és helyreállításukat a Közös Agrárpolitika keretein belül a kormányzat kiemelten támogatja – fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, a klímaváltozás környezeti hatásai negatívan érintik a hazai erdőállományokat, jelentős kárt okoz az aszály, és az azzal összefüggésben egyre nagyobb esetszámban és intenzívebben előforduló erdőtüzek. A tárca az agrártámogatások között a korábbi költségvetési ciklushoz képest háromszor akkora összegre, mintegy 310 milliárd forintra emelte az erdőkre jutó támogatásokat, amelyek jelentős része a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segíti. Az erdőkárok, mint például az erdőtüzek utáni helyreállításra 10 milliárd forintos keretösszeget különítettek el.

Védekezés a mezei pockok ellen

A mezei pockok idei inváziója a korábbi években megszokottnál is jelentősebb, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt kéri a hatóságoktól, hogy a károkozásnak jobban kitett területeken egyszerűbb kijuttatási módszerek és magasabb dózisok engedélyezésével szélesítsék ki a védekezés lehetőségei.

A NAK-hoz érkezett termelői jelzések alapján a rágcsálók elszaporodása számos kultúrában jelentős kárt okozott az idén, egyes helyeken 60-100 százalékos pusztítást hagynak maguk mögött a pockok - olvasható a szervezet szerdai közleményében.
    A hosszú ősz, az enyhe, száraz, csapadékszegény tél és a korai tavaszodás is kedvező feltételeket teremtett a pockoknak, amelyeknél egy-egy pár szaporulata egy évben akár 150-200 egyed is lehet. Az uniós agrártámogatások feltételrendszerének változása miatt előtérbe került a forgatás nélküli talajművelés, a tarlóhántás elmaradása, a területek ugaroltatása, így a pockok járatait nem bolygatják meg a termelők, és korlátlanul szaporodhatnak a rágcsálók - hívta fel a figyelmet a NAK.
    A kamara emlékeztet arra, hogy a hatóság jelenleg két készítményt engedélyez a mezei pocok gyérítésére, ezekkel a szerekkel azonban csak a járatokban lehet védekezni - előzetesen benyújtott regisztrációs kérelem után -, felületkezelésre nem használhatók.
    A megengedett szerekkel a kamara szerint az idei pocokinvázió ellen nem lehet eredményesen védekezni, ezért azt kérik a hatóságoktól: szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit, hogy megakadályozható legyen a mezei pockok mostaninál is súlyosabb kártétele a termőföldeken. A NAK minden olyan technológiai megoldást támogat, amellyel a mezei pocok kártétele minimalizálható, ideértve az új, innovatív technológiák térnyerését, valamint a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését - olvasható a közleményben.(F:MTI)

Vetési varjak...

A vetési varjak az EU-ban védett állatok, ezért – hiába okoznak jelentős károkat a mezőgazdaságban – védekezni nem lehet hatékonyan ellenük, kártérítés pedig nem jár a gazdáknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országszerte kéri a gazdálkodókat a károk, problémák jelzésére, és kezdeményezni fogja a vonatkozó jogszabályok módosítását. Az ONLINE KÉRDŐÍV-re kattintva a kárbejelentés megtehető, azonban szükség esetén a falugazdászokat is kereshetik és kérhetik a segítségüket a kitöltésben.

Vetési varjak

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országszerte arra kéri a gazdálkodókat, hogy jelezzék a vetési varjak okozta károkat és újra kezdeményezni fogja a vonatkozó jogszabályok módosítását - jelentette be szerdai közleményében a kamara.

    A közlemény szerint a vetési varjak az Európai Unióban védett állatok, ezért - hiába okoznak jelentős károkat a mezőgazdaságban - nem lehet hatékonyan védekezni ellenük, kártérítés pedig nem jár a gazdáknak. Az elmúlt években több vármegyében is jelentősen megnőtt a vetési varjúállomány. A varjak a szántóföldeken kiszedik a vetőmagot, megdézsmálják a termést, illetve a településeken is egyre nagyobb számban jelennek meg.
    A riasztási, gyérítési engedély kérelmezési eljárása hosszadalmas, de a tapasztalatok szerint nem is hoz eredményt, az engedélyezhető riasztási módszerek nem hatásosak, gyérítés pedig csak közérdekből engedélyezhető, a mezőgazdasági kártétel megelőzése ugyanakkor nem minősül annak - sorolta az akadályokat a NAK.
    A kamara fontosnak tartja, hogy a kártételekről, azok kiterjedéséről és mértékéről pontosabb adatok álljanak rendelkezésre. A NAK emiatt országos felmérést indít a gazdálkodók körében, vármegyei szervezetei segítségével rögzíti a gazdálkodók jelzéseit a vetési varjak által okozott kártételekről.
    A kamara korábban már kezdeményezte a szabályozási környezet módosítását, de az nem járt eredménnyel. Olyan visszajelzések érkeztek a döntéshozók részéről, hogy nem érkeznek be hozzájuk nagy számban riasztási, gyérítési kérelmek, emiatt meglátásuk szerint a varjak nem okozhatnak jelentős problémát a gazdálkodóknak. Másrészt a védettséget uniós szinten döntötték el, az állomány nagyságát is uniós szinten vizsgálják, és vannak olyan országok, ahol csökken a varjak száma - idézte fel a NAK.(f:mti)

Agrárbiztosítások...

Átrendezik az agrárbiztosítások piacát a tavalyi súlyos aszály miatti káreseményeket követő rekordméretű kárkifizetések, a biztosítók szerződések tömegét mondták fel ennek következtében - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel csütörtökön.

    A szövetség adatai szerint a biztosítók tavaly mintegy 52,9 milliárd forintnyi mezőgazdasági kárt fizettek ki, ami 45 százalékkal haladta meg a 36,4 milliárd forintnyi agrárbiztosítási díjbevételüket.
    Póczik András, a FBAMSZ agrárbiztosítási szakértője a közleményben rámutatott: az egyes biztosítók eltérő, gyakran egymással közvetlenül nem összehasonlítható feltételekkel nyújtanak fedezetet különféle káresemények esetén. A feltételek az idén különösen az aszálykárok kapcsán szigorodtak, ami sok esetben bonyolítja a kárelőzmények nyomán felmondott szerződések pótlását.
    A közlemény emlékeztet: a termelők már 12 éve élhetnek a biztosítási díjtámogatással, aminek összegét az Agrárminisztérium (AM) az idén 14,3 milliárd forintra emelte. A támogatás feltétele, hogy az addigra megkötött növénybiztosításaik után a támogatást legkésőbb június 9-ig külön igényeljék a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben.
    Az igénylés benyújtására még másfél hónap áll rendelkezésre, ezért az új, idei évre vonatkozó biztosítás megkötését semmiképpen nem érdemes az utolsó hetekre hagyni - figyelmeztet a szakértő.
    A támogatott mezőgazdasági biztosításokat négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) biztosítási termékei közül választhatják ki a gazdálkodók.
    A FBAMSZ ismerteti: a mezőgazdasági díjtámogatási konstrukció vonzó a gazdálkodók számára, mivel magas a várható visszatérítési arány, valamint az érintett biztosítások önrésze csupán 20 százalékos. A megítélt juttatás teljes összegére ugyanakkor csak azok jogosultak, akik a megművelt területük referencia-hozamának legalább 50 százalékára kiterjedő, a káresemény idején már díjjal rendezett biztosítással rendelkeznek, ami nélkül csak a megítélt kárenyhítés feléhez juthatnak hozzá.     
    A közleményben idézik az Agrárközgazdasági Intézet adatait, amelyek szerint tavaly a növénybiztosítási ágazat adta az agrárbiztosítási díjbevétel 90,4 százalékát. A többi ágazatra nem terjed ki a díjtámogatás, ezt alátámasztja, hogy az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből 3,1 százalék volt, a vagyon- és felelősségbiztosítások részaránya 6,5 százalékra csökkent, az erdőbiztosításoké pedig minimális, fél ezrelék alatti szinten maradt.
    Az FBAMSZ közleménye szerint a mezőgazdasági biztosítások területén még van tere a fejlődésnek, a statisztikák alapján a hazai gazdálkodók csupán 45 százaléka rendelkezik valamilyen agrárbiztosítással, aszálykárra pedig mintegy 40 százalékuknak van piaci biztosítási fedezete.(F:MTI)

Élelmiszer kár az EU-ban

Lakosonként mintegy 127 kilogramm élelmiszer ment kárba az Európai Unióban 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.

    A hivatal első ilyen témájú jelentése szerint 2020-ban a háztartások termelték az élelmiszer-hulladék 55 százalékát, amely lakosonként 70 kilogrammot tett ki, míg az élelmiszerlánc szereplőinél ez 57 kilogramm volt.
    Egy lakosra vetítve mintegy 14 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett a termelésben, 23 kilogramm a gyártásban, 12 kilogramm a vendéglátásban és 9 kilogramm az élelmiszer-forgalmazásban.
    Az élelmiszer-hulladék összmennyisége csaknem 57 millió tonna volt az unióban, ebből a háztartásokban kidobott élelmiszer több mint 31 millió tonnát tett ki.
    Magyarországon 2020-ban 905 067 tonna élelmiszer-hulladék keletkezett (egy lakosra vetítve mintegy 92 kilogramm). A termelésre az összmennyiségből 16 587 tonna, a gyártásra 187 391 tonna, az élelmiszer-forgalmazásra 41 952 tonna, a vendéglátásra 19 331 tonna jutott, miközben a háztartások 639 806 tonna, (lakosonként mintegy 65 kilogramm) élelmiszert dobtak ki - tájékoztatott az uniós statisztikai hivatal.(F:MTI)

Támogassuk a beporzókat!

Nagy István agrárminiszter aláírta a " Támogassuk a beporzókat!" koalíció szándéknyilatkozatát - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel, kiemelve, hogy a beporzók védelme közös kötelességünk.

A közlemény szerint a tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a beporzóktól is függ a földi élet fenntarthatósága, szerepük a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban megkérdőjelezhetetlen, megóvásuk közös társadalmi érdek. Az elmúlt években világszerte vált súlyos nehézség a vadon élő beporzók tömeges pusztulása, miközben a fajok száma és állományuk nagysága is folyamatosan csökken.

    Azt is kiemelte, hogy a megfelelő beporzás hiánya egyszerre okoz gazdasági kárt a gazdáknak és emelkedő élelmiszerárakat a fogyasztóknak - tették hozzá.
    Nagy István kifejtette: beporzók nélkül nincs élet, ugyanis a világon megtermelt élelmiszerek 70 százaléka függ a beporzástól.  
    "Teremtett világunk megőrzése érdekében szükséges az élővilág változatossága, az ökológiai egyensúly fenntartása" - idézi a közlemény Nagy Istvánt.
    A dokumentum 5 pontban rögzíti, hogy az aláírók lépéseket tesznek a beporzók és élőhelyeik védelme érdekében - figyelembe véve a nemzetközi és regionális érdekeket -, stratégiát dolgoznak ki a témát illetően, megszólítják az érintetteket és párbeszédre törekednek velük, kutatásokat dolgoznak ki, továbbá együttműködnek a partnerszervezetekkel - áll a közleményben.(F:MTI)

Erdőgazdálkodással kapcsolatos felhívások

Ismét elérhetővé vált további kettő - a VP4-15.2.1.2-17 kódszámú „Erdészeti genetikai erőforrások fejlesztése", illetve a VP5-8.4.1-16 kódszámú „Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása" című felhívás - olvasható a nak.hu tájékoztatásában. A NAK ezek részletezésén kívül a tájékoztatóban összefoglalja az összes, Vidékfejlesztési Program keretein belül megjelent erdőhöz kötődő támogatás benyújtási határidejére vonatkozó információkat. Az összefoglaló táblázat ITT érhető el.

Aszálykár...

Nagyításhoz kattintson a képre

Aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, harminc egymást követő napon belül
- a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
- a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot. Hazánkban nem újdonság a szárazság problémája, Magyarországon ugyanis az aszály, jégeső és tavaszi fagykár az összes mezőgazdasági kár 60%-át is meghaladta az elmúlt 35 évben.
A klímaváltozáson kívül (csökkenő csapadékmennyiség, melegebb évszakok) az aszálykárok egyik fő okozója, hogy hazánkban igencsak alacsony az öntözött területek aránya

A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év idõjárása arra figyelmeztet, hogy a csapadéktöbblet és -hiány egyaránt súlyos gondok forrása lehet, ha nem kellõen készülünk fel rá. Az átázott talajon lehetetlen bármilyen talajmunkát végezni, a hosszú csapadékmentes idõszak pedig tovább fokozza a károkat. Gyakran felmerül a kérdés, hogy magyarországi körülmények között a szárazgazdálkodásnak, vagy nedvesebb viszonyokhoz alkalmazkodó módszereknek van inkább létjogosultsága. A válasz egyértelmû: a kontinentális klímából adódó szélsõségek miatt mindenkor az idõjáráshoz, a talaj állapotához alkalmazkodva választandó a módszer, amellyel a károk – ha meg nem szüntethetõk is – mérsékelhetõk.

Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol. Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából akkor fordul elő, ha az aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra hozamcsökkenését okozta. Az aszálykár-bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül.

Békésben befejeződött az aratás

Befejeződött az aratás Békés megyében, az őszi árpa- és az őszi búzatermés felülmúlta a várakozásokat, az őszi káposztarepce felvásárlási ára pedig rekordot ért el.

    Őszi búzából csaknem 84 ezer hektárról közel 530 ezer tonna termést takarítottak be, a termésátlag 6,3 tonna volt hektáronként. Őszi árpát 22 600 hektáron vetettek, 7 tonna lett a termésátlag, csaknem 160 ezer tonna az össztermés. Őszi káposztarepcét 16 420 hektárról gyűjtöttek be, 2,7 tonna a termésátlag, az össztermés meghaladja a 44 ezer tonnát - tájékoztatta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatósága kedden az MTI-t.
    Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára az MTI-nek úgy nyilatkozott: őszi árpa esetén a "meglepően jó eredmények" részben a hibrid fajtáknak köszönhetők, részben a hűvösebb tavaszi időjárásnak.
    Az őszi árpa felvásárlási ára némileg csökkent az utóbbi hetekben, jelenleg tonnánként 52-54 ezer forint körül alakul; a sörárpa ára ennél 10-15 százalékkal magasabb - közölte.
    Őszi búza esetén a "gazdák is sokkal rosszabbra számítottak, a 6,3 tonnás hektáronkénti termésátlag "az utóbbi évek egyik legjobbika; hallani 9-10 tonna/hektár hozamú táblákról is" - mondta.
    A termés fele takarmány, fele étkezési minőségű. A felvásárlási árak emelkednek; a takarmánybúza tonnájáért 60-62 ezer forintot adnak, az étkezésiért 64-67 ezret.
    A titkár szerint a magas árakat az okozza, hogy fuzárium és egyéb betegség nem ütötte fel a fejét, illetve az erősen csapadékoshiányos idő miatt kevesebb kukoricatermés várható, így a takarmányigényt többen búzával elégítenék ki - vélekedett.
    Az őszi káposztarepce ára rekordot döntött, tonnája 200-205 ezer forint, igaz, a szerződött árak ennél jóval alacsonyabbak, 140-160 ezer forint körül mozognak - közölte Barabás Béla.
    A titkár szerint a gazdák többségének jövedelmező lett az idei éve, megjegyezte ugyanakkor, hogy nőttek a költségek is. A növényvédőszerek, a műtrágya, az energia - főleg a gázolaj - ára emelkedik, ahogyan a munkabérek is - jegyezte meg.
    A NAK megyei igazgatósága közlése szerint Békésben raktározással, tárolással kapcsolatos gondok nincsenek és nem is várhatóak. A megyei gazdák 373 esetben jelentettek be kárt, többségük aszály miatt.
    A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság az aratási koordinációs bizottsági ülésen jelezte, egy hónap alatt 86 tűzeset volt, amiből 9 mezőgazdasági jellegű. Három kombájntűz volt, egy esetben a kár eléri a 100 millió forintot.(F:mti)