A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakterületi rangsor alapján a hazai egyetemek közül elsőként bekerült a világ legjobb felsőoktatási intézménye közé. A frissen kiadott Quacquarelli Symonds (QS) 2026-os tudományterületi rangsor legújabb eredményei alapján a MATE tovább javította pozícióját, a tavalyi 101-150 közötti helyről a 97. helyre lépett a mezőgazdaság és erdészet szakterületi listán.
A Közös Agrárpolitika Irányító Hatósága az 54/2023. (IX.13.) AM rendelet 68. § (1) bekezdése alapján közzétette a „Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című, KAP-RD40-RD12-1-26 kódszámú pályázati felhívást. A konstrukció célja, hogy a hazai erdőgazdálkodásban működő szereplők fejlesztései hozzájáruljanak az ágazat gazdasági megerősítéséhez és fenntartható működéséhez. A támogatási kérelmek benyújtására 2026. május 7. és 2026. szeptember 30. között lesz lehetőség.
Ingyenes „Szakmakóstoló” pályaorientációs táborokat
szervez országszerte 19 helyszínen az 5-6-7. osztályos általános iskolai
tanulóknak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Az ötnapos nyári programokon a pályaválasztás előtt állók a gyakorlatban is megismerhetik az agrárszakmákat.
Pályaválasztás előtt álló általános iskolások számára szervez teljes ellátást biztosító, bejárós jellegű „Szakmakóstoló” pályaorientációs táborokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ezzel lehetőséget kínál a Mezőgazdaság és erdészet, valamint az Élelmiszeripar ágazatokba tartozó szakmák megismerésére. Az interaktív, élményekkel teli program célja, hogy a diákok testközelből ismerkedjenek meg az agrárágazat lehetőségeivel, miközben a korosztályuknak megfelelő játékos, gyakorlati, cselekedtető módon nyernek betekintést az adott szakmák rejtelmeibe és az agrárszakképző intézmények mindennapjaiba.
A június 23. és augusztus 8. között megvalósuló tematikus programhetek során 19 agrárszakképző intézményben nyílik lehetőség 20-20 fős csoportok számára arra, hogy szakemberek irányításával próbálják ki a kiválasztott szakmák munkafolyamatait. A diákok a partner agrárszakképző intézmények tangazdaságaiban, tanműhelyeiben megismerhetik a szakmák gyakorlati hátterét is. Emellett a program lehetőséget teremt arra, hogy sikeres gazdálkodókkal, agrárvállalkozásokkal találkozzanak, munkahelyi körülmények között közvetlen tapasztalatot szerezzenek.
A megismerhető szakmák: Erdésztechnikus – Erdőgazdálkodás szakmairány; Erdőművelő, fakitermelő; Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus; Gazda – Állattenyésztő, Lovász és Növénytermesztő szakmairányok; Kertész; Kertésztechnikus – Dísznövénytermesztő, virágkötő, Gyógynövénytermesztő, Gyümölcstermesztő, Zöldségtermesztő, Parképítő és -fenntartó szakmairányok; Mezőgazdasági gépész; Mezőgazdasági gépésztechnikus; Mezőgazdasági technikus – Állattenyésztő és Növénytermesztő szakmairányok; Édességkészítő; Hentes és húskészítmény-készítő; Kistermelői élelmiszerelőállító; Pék; Pék-cukrász; Sütő- és cukrászipari technikus.
A „Szakmakóstoló” program célja, hogy segítse a diákokat a pályaválasztásban, fejlessze az önismeretüket, és felkeltse érdeklődésüket az agrárszakmák iránt. A gyakorlati bemutatók mellett szakmai előadások is helyet kapnak, amelyeken a szülők is tájékozódhatnak az agrárszakképzésről, a képzési programokról, a duális képzésről, a szakképzési munkaszerződés előnyeiről, valamint a tanulói juttatásokról.
Részletek: https://www.nak.hu/hatosagi-szakmai-ugyek/szakkepzes/108662-szakmakostolo-palyaorientacios-programhet-2025-ben-is ;
videó: https://fb.watch/zxwVxyfBCT/
NAK
Magyarország erdőterülete az elmúlt 100 évben megduplázódott, és a
rendszerváltozás óta 220 ezer hektár új erdőt telepítettek. Jelenleg
hazánk erdei fa- és cserjefajokkal borított területének aránya 25,4
százalék, ez 2,3 millió hektárt jelent. A klímasemlegesség elérése
érdekében cél, hogy 2030-ra ez az arány 27 százalékra emelkedjen, ezért
is a kormányzat számos, az erdőtelepítéshez, fásításhoz kapcsolódó
programot támogat. Ilyen például az Országfásítási program, melynek
keretében öt év alatt mintegy 184 millió fát ültettek el az állami
erdészeti társaságok és a magánerdő gazdálkodók. Ebből több mint 172
millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe.
A 21 állami erdészeti társaság területén folyó erdőtelepítési
mintaprogramban 2020-2024 között 1040 hektár új erdőt telepítettek,
mintegy 7 millió fa elültetésével.
Tavaly az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. lillafüredi Zsófia-kilátója és turisztikai létesítménye nyerte el az Év Kilátója és az Év Turistaháza címet is. Országos szinten is közismertek és rendkívül népszerűek az erdőgazdaság által működtetett Lillafüredi és Pálházi Állami Erdei Vasutak - közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.
A
közlemény szerint az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén
vármegyében 107 ezer hektár állami tulajdonú területen gazdálkodik,
melyből 103 ezer hektár az erdő. Az állami erdőgazdaság az elmúlt öt
évben 54 hektáron telepített új erdőt, mintegy 4100 kilogramm makk és
237 ezer csemete elültetésével. Kezelt területeinek több mint
háromnegyede áll természetvédelmi oltalom alatt. Az erdőket sújtó
természeti károk miatt összesen mintegy 26 hektáron végzett pótlást 124
500 csemete felhasználásával. Az erdőgazdaság részt vett a
Településfásítási Programban is, amelynek keretében 98 helyszínen 2900
fát ültettek el. A februárban lezárult szociális tűzifaprogramhoz több
mint 36 ezer köbméter fával járult hozzá - sorolták a közleményben.
Az
erdőgazdaság változatos, hegy-, domb-, és síkvidéket egyaránt magába
foglaló földrajzi tájakon, rendkívül sokszínű geológiai- és
talajviszonyok mellett dolgozik. Működési területén található a Tisza
folyó észak-magyarországi vízgyűjtő területe, a Sajó, a Bódva, a Hernád
és a Bodrog magyarországi szakasza. Hegyvidéki területei a Bükk és a
Zemplén hegységben, valamint az Aggtelek-Rudabányai hegyvidéken
vannak. Az állami erdőgazdaság tanösvényekkel, sétautakkal,
turistaszállókkal, kilátókkal együtt több mint kétszázötven
kirándulóhelyet üzemeltet. A 18 történelmi emlékhely mellett egy
erdészeti, vadászati és természetvédelmi gyűjteményt, illetve
Lillafüreden ökoturisztikai központot tart fenn. A Lillafüredi és
Pálházi Állami Erdei Vasutak évente kirándulók százezreit szállítják a
Bükk, illetve a Zemplén erdeibe. A Lillafüredi Állami Erdei Vasút
fővonala tizennégy kilométer hosszú. Miskolc és Garadna között a Szinva-
és a Garadna-patakok völgyében közlekedve, számos érdekes látnivalót
kínál az utazóknak - írták.
Kihagyhatatlan célpontnak nevezték a
Palotaszállót, a Hámori-tavat, illetve a társaság által tavaly
újjáépített Zsófia-kilátót, amely elnyerte az év kilátója címet.
A
tíz kilométer hosszú nyomvonallal rendelkező Pálházi Állami Erdei Vasút
Magyarország egyik legrégebbi ilyen jellegű létesítménye. Pálházától
Rostallóig közlekedik a Kemencepataki-völgyben, útja során a Zempléni
Tájvédelmi Körzet legszebb részeit érinti. A társaságnál azt vallják,
hogy az erdész hivatás gyakorlásának szerves része az ifjúság nevelése, a
környezettudatosság közvetítése. Ennek érdekében három erdészeti erdei
iskolát működtetnek. A Bagoly-Vár Fónagyságon, a Bikk-Makk Répáshután, a
Csanyiki Erdőház pedig a Bükk keleti kapujában várja a fiatalokat.
Mindenütt természetes környezetben, a szabadban zajló foglalkozásokat
szorgalmazva biztosítanak lehetőséget a gyermekek számára az erdei
életközösséggel, az erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel
kapcsolatos ismeretek elsajátítására - áll az AM közleményében.
A
tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a Facebook-oldalán lehet szavazni
az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. legszebb területére. A szavazók között
hetente nyereményeket sorsolnak ki.(F:MTI)
Az elmúlt években számos előrelépést, eredményt ért
el az ágazat. 2017-ben létrejött a tájegységi fővadász rendszer, amely
immár ötödik éve sikeresen közreműködik a vadgazdálkodásban, segítve a
vadászatra jogosultak munkáját a minél eredményesebb, tartalmasabb
vadgazdálkodásban, a vadgazdálkodók és természetvédelmi szervezetek
összhangjának kialakításában és a vadászati kultúra megőrzésében.
Emellett megjelent az Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató és az
Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató, hogy érdemi segítséget
nyújtson a vadkárok felmérésében és értékelésében - tette hozzá.
A
tárcavezető kitért arra is, hogy az idei évben újraalakították az
Országos Vadgazdálkodási Tanácsot és a Területi Vadgazdálkodási
Tanácsokat.
Hangsúlyozta, a vadászat aligha képzelhető el
vadászkutya nélkül. Jó hír, hogy 2020-tól az egyik őshonos magyar
kutyafajtánk, az erdélyi kopó is alkalmazható terelővadászatokon. Bízunk
benne, hogy ez is hozzájárul a fajta megőrzéséhez, törzskönyvezett
egyedszámának gyarapodásához.
Nagy István arra is felhívta a
figyelmet, hogy a vadhús fogyasztása számos élettani előnnyel jár. Az
elmúlt években éppen ezért egyre több kezdeményezés irányul arra, hogy
bemutassák és népszerűsítsék a vadhúsfogyasztás páratlan előnyeit.
Vadászok
és séfek segítik ebben egymást, fesztiválokon, bemutatókon ismerhetjük
meg a gasztronómia eme pazar világát és szakácskönyvek adnak hasznos
ismereteket. A vadhús szeretetének, illetve fogyasztásának
népszerűsítésében a Vadex Mezőföldi Zrt.-nek kiemelkedő szerepe van -
húzta alá a miniszter.
A tárcavezető elmondta, a 2021/2022-es
vadgazdálkodási évet sikerrel zárták: az ágazat 4 milliárd forintos
eredményt realizált. Az Agrárminisztérium a jövőben is partneri
segítséget nyújt a vadászoknak, legyen szó akár a hagyományőrzést
szolgáló kezdeményezések, a vadgazdálkodási ismeretterjesztést szolgáló
projektek támogatásáról vagy éppen az aktuálisan jelentkező nehézségek
kezeléséről - emlékeztetett a miniszter.(F:MTI)
A rendezvényen mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari, környezetvédelmi és vízügyi szakképzéssel ismerkedhet meg a közönség. A látogatók az élményeken túl hasznos ismeretekkel is gyarapodhatnak, mivel a szakmai bemutatókon maguk is részt vehetnek - ismertetik közleményben. A programokkal a szervezők a pályaválasztás, szakmaválasztás előtt állókat szeretnék megszólítani. A NAK 2500 általános iskolai tanuló számára biztosítja a részvételt a fesztiválon, ahol a bemutatók mellett megrendezik az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjét is.(F:MTI)
A
tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az Országfásítási program 2019-es
meghirdetése óta már több mint 40 ezer hektár új erdő és faültetvény
létesítésére pályáztak a magyar gazdák. Az állami erdőgazdaságoknál
folyó erdőtelepítési mintaprogramok keretében pedig 2019/2020-ban 554
hektár, 2020/2021-ben 683 hektár erdőt telepítettek. Ezen munka
keretében az Újszülöttek erdeje program részeként több mint 3 millió
facsemete került földbe - tette hozzá a miniszter.
Nagy István
arra is felhívta a figyelmet, hogy az országfásítás részeként a
Településfásítási programban 2020 és 2022 között 1362 településen 36
ezer sorfát ültetnek el. A települések a fákat leggyakrabban
játszóterek, sportpályák árnyékolására vagy iskola-, óvodaudvarok
szépítésére használták fel. A legtöbb esetben a települések közösségi
esemény keretében ültették el a fákat, bevonva ezzel a fiatalokat is,
így a kezdeményezés környezeti nevelési szempontokat is szolgál.
A
miniszter kitért arra is, hogy 2017 és 2022 között több mint 160 db
Natura 2000 fenntartási terv kihirdetésére került sor. A gazdálkodók,
valamint az erdészeti és természetvédelmi igazgatási szervezetek által
készített tervek mintegy 450 ezer hektár Natura 2000 besorolású
erdőterület természeti szempontú kezelését teszik lehetővé.
Hangsúlyozta,
az állami erdőgazdasági társaságok az elmúlt tíz évben a szociális
tüzelőanyag programban mintegy 1,2 millió köbméter tűzifát biztosítottak
a kezdeményezésben részt vevő önkormányzatoknak. Az állami cégcsoport
kiszámítható munkája így folyamatosan lehetővé tette a leginkább
rászorultak megsegítését a téli fűtési időszakban.
Nagy István
kifejtette, az erdőgazdaságok kezelik és működtetik az ország egyik
legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját. 2010 óta csaknem 27
milliárd forint értékben zajlottak erdei beruházások. Ezeknek
köszönhetően a cégcsoport 52 új kilátót, 40 erdei szálláshelyet, 17
látogatóközpontot és 11 erdei iskolát létesített, mintegy 150
létesítményt pedig felújított. A turisztikai infrastruktúra
működtetésére és fenntartására az erdőgazdaságok évente több mint 4
milliárd forintot fordítanak - sorolta a tárcavezető.(F:mti)
A
Szent Hubertus búcsú mindig az év utolsó zarándoklata
Mátraverebély-Szentkúton, amelynek különlegessége, hogy egy dámbika
terítéke is díszíti a templomot, kiemelve a rendezvény egyediségét -
mondta Kerekes-Dancsok Regina, hozzátéve: a szervezők idén is abban
bíznak, hogy "Szent Hubertus eléjük vezeti a vadat". (Szent Hubertus a
vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje.)
A trófeabemutató a szakmai közönségnek reggel 10 órakor kezdődik, 11 órától pedig a Szent Hubertus-mise lesz.
A
sajtófőnök közölte: a rendezvény elsősorban vadászoknak szól, de
délutántól a szervezők szívesen fogadnak minden érdeklődőt. Idén egy
különleges, virtuális vadászatot is rendeznek a helyszínen felállított
sátorban, illetve a vadászterületeken történő gazdálkodást segítő
informatikai rendszert is bemutatják.
A Szent Hubertus búcsú a 16., és egyben idei utolsó búcsú lesz a Nógrád megyei nemzeti kegyhelyen.(F:mti)
