Európai Unió

 

EU gazdálkodás

EU -ökogazdálkodás szabályai

Gyenge hazánk poziciója az EU innovációs térképén

EU kereskedelem...

Tejtermelés az EU-ban

Élőhely állapot...

Élelmiszer kár az EU-ban

Húsfogyasztás alakulása

Biohulladék...

KAP - fenntarthatóság

Várható élettartam...

Területalapú támogatás...

Közös Agrárpolitika

A támogatások okos felhasználásával a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőhet az évtized végére - hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Agrárminisztérium (AM) abból az alkalomból, hogy Magyarország KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai terve letölthető formában elérhetővé vált a kormányzati honlapon.

    Az uniós források a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és élelmiszer-feldolgozók számára az 2027-ig tartó időszakban. Az elkövetkezendő öt év költségvetése a hazai KAP-ban összesen 14,7 milliárd euró. A tárca közleménye szerint ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, az Európai Uniótól 8,4 milliárd euró forrás érkezik. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztésre megy, több mint 1000 milliárd forint pedig fenntarthatósági célokat szolgál majd. Mindkettő jelentős bővülés az előzőekhez képest, csakúgy, mint a felértékelődő, tudásátadáshoz kapcsolódó kiadások kerete, amely a kétszeresére nő - ismertette az Agrárminisztérium.    
    A minisztérium bejelentette azt is, hogy a jövő év elejétől egy tematikus honlap ugyancsak az agrártámogatási rendszerrel kapcsolatos információk közzétételét szolgálja majd.(F:MTI)

Őszi munkák...

Már az idei ősztől új szabályok mentén, az erősödő uniós zöld elvárásoknak megfelelve, de a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást segítő agrártámogatási rendszer keretei között lehet majd gazdálkodni - jelentette ki Feldman Zsolt a Szentlőrinci Mezőgépnapok ünnepélyes megnyitóján az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint.

    A szaktárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára üdvözlendőnek nevezte a gyakorlati gépbemutatóval is csábító Baranya megyei szakmai kiállítást: megfogalmazása szerint az eredményes gazdálkodáshoz a mai viszonyok között már elengedhetetlen a modern technológiák alkalmazása. Ezek megismeréséhez és kipróbálásához pedig a szentlőrinci szakmai napok kétnapos eseménye is hozzájárul.
    Az agrárvállalkozások technológiai megújulását elősegítendő, az Agrárminisztérium tavaly indította el a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. A háromszorosára emelt vidékfejlesztési forrásokból meghirdetett mezőgazdasági beruházási pályázatok közül a precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő támogatást igénylők 95 százaléka, azaz 2750 gazdálkodó már kapott támogató döntést, a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó géptámogatás esetében pedig 2500 nyertes pályázó valósíthatja meg elképzeléseit. Emellett 2000 kisebb állattartó gazdaság ruházhat be gépekbe, technológiába kormányzati segítséggel.
    Feldman Zsolt kulcskérdésnek nevezte a fejlesztések megvalósítását, amelyek hozzásegítenék a mezőgazdasági vállalkozókat a gazdaságosabb és versenyképesebb termeléshez. Az egyre növekvő inputárak, az orosz-ukrán háború okozta energiaár-emelkedés és a történelmi léptékű aszály rendkívüli helyzet elé állította a mezőgazdaságban dolgozókat. Ezért lenne fontos ebből a szempontból is a mihamarabbi béke az agrárium szereplői számára is - hangsúlyozták a közleményben.
    A mezőgépnapok megnyitóját követően az államtitkár szakmai előadáson beszélt a következő öt évet meghatározó Közös Agrárpolitika (KAP) főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyek nyomán kell a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének kereteit. Feldman Zsolt elengedhetetlennek tartja, hogy a KAP Stratégiai Tervet minél hamarabb, minél többen megismerjék azért, hogy időben felkészülhessenek a változásokra. Az Agrárminisztérium ezért folyamatosan közzéteszi a következő gazdálkodási év elképzeléséhez szükséges tervezett szabályokat.(F:MTI)

Tojástermelés...

Az agrárfejlesztési támogatásoknak köszönhetően Magyarország önellátóvá válhat tojásból - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a tojásfogyasztást ösztönző idei kampány szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.

    Feldman Zsolt ismertette, hogy a belföldi tojásszükséglet 15-16 százalékát ma még behozatal fedezi. Van tehát értelme a magyar árut népszerűsíteni annak ellenére is, hogy a helyi termelők kibocsátása az utóbbi évtizedben jelentősen nőtt - tette hozzá. Magyarországon 550 gazdaság termel tojást, tehát sok ezer ember megélhetését szolgálja, hogy a fogyasztók ma már jól látható eredetmegjelölés alapján ki tudják választani a helyi árut. A rövidebb ellátási lánc mindenkinek érdeke, hiszen biztonságosabb és fenntarthatóbb ellátást eredményez - hangsúlyozta.
    Az államtitkár ugyanilyen okokból ellenzi a ketreces tartás betiltását is. Véleménye szerint ez veszélyeztetné az ellátás biztonságát, és megnyitná az uniós piacot olyan országok előtt, amelyek semmilyen állatjóléti előírást nem követelnek meg a termelőiktől. A fogyasztókra kell bízni, milyen tartásból származó árut választanak, de ösztönözni kell őket, hogy lehetőleg magyar tojást vegyenek - fogalmazott.
    A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke jelentős eredménynek tekinti, hogy belföldön sikerült a madárinfluenzát megfékezni. Szép Imre hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a takarmánydrágulás miatt tojásonként 5-6 forint a magyar termelők vesztesége, a fogyasztói árnak pedig csupán a felét kapják meg. Az árképzés átalakítása mellett sürgette az összefogást a ketreces tartás betiltása ellen is. Ez a termelés igényli a legkevesebb vizet és takarmányt, miközben a károsanyag-kibocsátása a legkisebb, vagyis tévedés környezetvédelmi indokokkal érvelni ellene - hangsúlyozta.
    A kampányt szervező Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója üdvözölte, hogy az elmúlt évtizedben a belföldi termelés 850-900 millióról 1,1-1,2 milliárd darabra, a fejenkénti fogyasztás 215-ről 240 darabra nőtt. Az október közepéig tartó kampány a magyar termékek népszerűsítése mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a tojás fehérje-, ásvány- és vitamintartalma magas, zsírszerkezete tökéletes, ezért fogyókúrázóknak is ajánlott - tette hozzá Ondré Péter. (F:mti)

Kék kártya reform

Az Európai Parlament (EP) elfogadta a magasan képzett, unión kívüli munkavállalók alkalmazásához szükséges kék kártya reformját, amely rugalmassága révén - véleményük szerint - segít az egyes kulcságazatokban tapasztalható munkaerőhiány csökkentésében.

    Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 556 szavazattal, 105 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett elfogadott, szabályok értelmében az unión kívüli országokból érkező jelentkezőknek munkaszerződést vagy legalább hat hónapig érvényes munkáltatói ajánlatot kell bemutatniuk, illetve bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat, a jelenleg érvényes egyéves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat helyett.
    A fizetésre vonatkozó határt az adott tagország éves bruttó átlagfizetésének legalább 100, legfeljebb 160 százalékára szállították le, korábban az alsó határ 150 százalék volt felső határ nélkül.
    A nemzetközi védelemre jogosultak is jelentkezhetnek kék kártyáért azzal a feltétellel, hogy nem abban a tagállamban teszik, ahol a menekült- vagy egyéb védett státuszt megkapták. Bizonyos típusú szakmai tudást megfelelő munkatapasztalattal is igazolni lehet majd, például olyan területeken, mint az informatikai vagy kommunikációs technológia.
    Az uniós kék kártya birtokosai a kártyát kiadó országban eltöltött legalább egy év után szabadon átköltözhetnek egy másik tagországba. Gyorsabb lesz a családegyesítési folyamat, és a családtagok is gyorsabban elkezdhetnek dolgozni.
    Az uniós kék kártyáról szóló irányelv 2009 óta van érvényben. Az EU szerint a rendszer azért szorult reformra, mert nem vonzott elégendő munkaerőt Európába.
    Az EP elfogadását követően az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása szükséges. Ezt követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy saját jogszabályaikat összhangba hozzák az irányelvvel.(F:mti)

Műtrágya bejelentési szabályok

Egy új AM rendelet* értelmében idén májusban megváltoztak az EK-műtrágyák forgalomba hozatalának és ellenőrzésének szabályai. A legfontosabb változás, hogy 5 évre módosult az bejelentési kötelezettség. Az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tájékoztató itt olvasható el. Fontos, hogy azoknak az EK-műtrágyáknak a bejelentési dokumentumait, amelyek hazai forgalmazását korábban nem jelentették be, vagy összetételükben változás történt, a Nébih Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság részére a fentebb ismertetett feltételek szerint kell bejelenteni. A módosítás 2021. május 22-én lépett hatályba.

Állati szaporítóanyag-forgalmazás

2021. április 21-től uniós szinten egyetlen jogi aktus tartalmazza az állatbetegségekre és a szaporítóanyagokra vonatkozó szabályok többségét. Az egységes jogszabály hatályon kívül helyezi és felváltja a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék, valamint egyes további állatfajok szaporítóanyag-szállítmányainak az Unión belüli kereskedelmére és Unióba történő beléptetésére vonatkozó korábbi tanácsi irányelveket, de fenntartja és aktualizálja azok lényegi elemeit. Az AHL-ről részletesen alábbiakban olvashatnak:
https://portal.nebih.gov.hu/-/allategeszsegugyi-kerettorveny 

Írtási terv

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az uniós afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén. A nemrég elkészült, ötéves időszakra vonatkozó Nemzeti Akcióterv elérhető a Nébih honlapján.

Öntözési támogatás

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét. A kiadvány egyebek közt tartalmazza az öntözési közösség elismerésének feltételeit, továbbá bemutatja az elismert öntözési közösséget támogató ösztönzőket. Ismerteti az uniós forráslehetőségeket, illetve a Nemzeti Földügyi Központ által elkészítendő környezeti körzeti terveket, amelyek kiváltják a szakhatósági engedélyeket. Az útmutató digitális változatából pedig letölthetőek azok az adatlapok, amelyek az öntözési közösségek elismerése iránti kérelemhez, valamint a környezeti körzeti tervek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazzák. (F:nak.hu)  https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/3434-ontozest-tamogato-hazai-es-unios-osztonzok

EU-történet...

Nagyításhoz kattintson a képre

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, tagállamok szervezete, melyet 28 európai ország alkot. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezet 1993. november 1-jével jött létre az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződéssel az Európai Gazdasági Közösség 12 tagországából. A csaknem 510 milliós népességű unió a világ nominális GDP-jének mintegy 30%-át állítja elő. Az EU egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását. Közös politikát folytat a kereskedelem, mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. Az EU fontos intézményei és szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Bíróság és az Európai Központi Bank.

EU költségvetés...

Kevesebb forrásra számíthat Magyarország a következő EU-költségvetési ciklusban

A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke szerint jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarország a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban a korábbinál mintegy 20 százalékkal kevesebb forrásra számíthat. Az országnak ennek ismeretében kell felkészülnie a következő költségvetési időszakra - hívta fel a figyelmet Horkay Nándor kedden a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén

Nem veszhet el 7 milliárd euró felzárkóztatási forrás Magyarország számára!

A magyar uniós támogatások csökkenése lassítaná a válságból való kilábalásunkat. "Nem járna Nobel-békedíj azért a vitáért, amelyet az Európai Unió 2014 és 2020 közötti hosszú távú költségvetéséről folytatnak az európai intézmények. A költségvetést nagyobb részben finanszírozó nettó befizetők és a felzárkóztatási forrásokért küzdő nettó haszonélvezők között rendkívül komoly feszültség alakult ki.

Erőszakos földvásárlási hullám várható, ha lejár a moratórium

A külföldiek két év múlva lejáró földvásárlási moratóriuma utáni helyzetről, az uniós joggal összhangban álló szabályozás mozgásteréről, az unióhoz illeszkedés és a nemzeti érdekek védelmének dilemmájáról tartottak szakmai tanácskozást szerdán, a Kúrián. A Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének konferenciáján Darák Péter, a Kúria elnöke kiemelte: az egész országot érdeklő, főként agrárszakmai kérdés, miként alakul a magyar termőföld tulajdona, használata, de a vitás ügyeknek bírósági vonatkozásai is lehetnek. A Magyarország uniós csatlakozását követő 7+3 éves földvásárlási moratórium 2014. május 1-jén jár le.

PTI tájékoztató - 2011.08.09

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
A kiszállítás igazolása uniós értékesítésnél
Hány zsebe van az egyéni vállalkozónak?
Nyaraló hasznosítása vendégfogadás céljára 2011
Tanulók, diákok egészségügyi ellátásra való jogosultsága
Mit kell tudni az elektronikus árverésről?  

A kiszállítás igazolása uniós értékesítésnél
Uniós értékesítésnél a kiszállítást nem csak harmadik személy végezheti, hanem az eladó vagy a vevő személyesen is. Amikor harmadik személy által történik a kiszállítás külföldre, úgy a Nemzetközi Közúti Árufuvarozás Egyezmény alapján előírt dokumentum kerül kiállításra (CMR). CMR okmány nem állítható ki, ha az eladó vagy a vevő szállítja ki az árut másik tagállamba saját fuvareszközzel, tekintettel arra, hogy árufuvarozási szerződés nem kerül megkötésre.
E szállítási módozattal kapcsolatosan nem kaptak egyértelmű eligazítást az adóalanyok a hatósági jogértelmezőktől. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján a következő dokumentálás javasolható: 1) Ha az eladó szállítja az árut a külföldi vevőjének, akkor különösen ügyelni kell a szállítólevél kiállítására és megőrzésére.
Ha az eladó autópályát is igénybe vesz a kiszállítás során, akkor a pályadíjról szóló bizonylatok megőrzésére is különös gondot kell fordítania, ugyanilyen módon az üzemanyag vásárlások bizonylatait is meg kell őrizni. E bizonylatolás (szállítólevél) gyakorlatilag elegendő kell, hogy legyen a kiszállítás igazolására, de javasolt egy külön dokumentum megszerkesztése és a vevővel történő aláírattatása, amely azt tartalmazza, hogy a terméket raktárra veszi és a vásárolt termék után a HÉA 20. és 68-69. cikk alapján adót fizet a szállítás célországában, vagy bármely hazánktól eltérő EU tagországban. 2) Ha a vevő saját maga szállítja el a terméket, akkor szintén kiállításra kerül egy szállítólevél.
Célszerű a vásárló személyazonosságáról meggyőződni és a személyi okmányt lemásolni. Külön dokumentumot kell szerkeszteni („Isten bizony okmány”), amelyben a vevő nyilatkozik és kötelezettséget vállal arra, hogy a megnevezett országba kiszállítja a terméket, ott raktárra veszi és a HÉA 20. és 68-69. cikk alapján adót fizet közösségi beszerzés címén.  

Hány zsebe van az egyéni vállalkozónak?
Az egyéni vállalkozóként folytatott vállalkozói tevékenység egyik jellemzője, hogy a vállalkozás és a vállalkozás tulajdonosa, a magánszemély – szemben a társaságként végzett vállalkozói tevékenységgel – nem különül el egymástól.
Az egyéni vállalkozók nagy többsége is úgy gondolkodik, hogy az egyéni vállalkozás pénze egyben az ő pénze is, illetve az ő pénze egyben az egyéni vállalkozás pénze is. A vállalkozása pénz(ügy)eit az egyéb pénz(ügy)eitől nem különíti el, az éppen felmerülő kiadásokat (legyen az egy beszállítói számla kiegyenlítése vagy a kávézóban elfogyasztott kávé ellenértéke) a zsebében lévő pénzből egyenlíti ki. Ezen eljárás azonban egyáltalán nem felel meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek, azok szerint ugyanis az egyéni vállalkozónak minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítania, amelynek adatait a nyilvántartásaiban is rögzítenie kell.
Vagyis az egyéni vállalkozás pénzügyei annyiban mindenképpen eltérnek az egyéni vállalkozó egyéb pénzügyeitől, hogy azokról folyamatos nyilvántartást kell vezetnie, amely nyilvántartásban azt is fel kell tüntetni, ha az egyéni vállalkozás valamely kiadását az egyéb (a vállalkozásba be nem vont) pénzeszközeiből egyenlíti ki.
Amennyiben az egyéni vállalkozó egy beszállítói számlát nem az egyéni vállalkozás pénzeszközeivel, hanem az egyéb (például munkabérből származó) pénzeszközeivel fizet ki, akkor lényegében kölcsönt (tőkebetétet) nyújt az egyéni vállalkozásának, amelyről minden esetben bizonylatot kell kiállítani, s amely gazdasági eseményt a nyilvántartásaiban is szerepeltetnie kell.
Az adóhatóság által végzett ellenőrzések tapasztalatai szerint azonban a tőkebetétek dokumentálása és nyilvántartása az esetek jelentős részében még ma sem történik meg. A mulasztást egyrészt az adózás rendjéről szóló törvény mulasztási bírsággal szankcionálja, másrészt ezen mulasztás lényegesen megnehezíti az egyéni vállalkozás pénzmozgásainak nyomon követhetőségét, az adóellenőrzés során annak rekonstruálását, hogy a bevallott bevételek által nem fedezett kiadásokat le nem könyvelt tőkebetétekből, vagy eltitkolt bevételből finanszírozta-e az egyéni vállalkozó.
A bizonylat kiállítási és nyilvántartási kötelezettség fennáll abban az esetben is, amikor az egyéni vállalkozó a vállalkozás pénzét, magáncélra használja fel, ami a jogcímtől függően akár jövedelemszerzésnek is minősülhet.
Forrás: www.apeh.hu NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága  

Nyaraló hasznosítása vendégfogadás céljára 2011
A nyaraló vendégfogadás céljára történő hasznosítása – eltérően az ingatlan bérbeadás általános szabályaitól - egyéb szálláshely-szolgáltató tevékenység, amelyet csak adószámmal rendelkező magánszemély végezhet. A jegyző által kiadott működési engedély birtokában adószámot a 11T101 sz. „Bejelentő- és változásbejelentő lap azon magánszemélyek részére, akik adószám kiváltására kötelezettek, de nem szerepelnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában” nyomtatványon lehet igényelni. A bejelentkezéssel egyidejűleg tételes átalányadózás választható.
Ezt az adózási módot az adóév egészére akkor lehet választani, ha magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy lakásban vagy üdülőben folytatja. A tételes átalányadó éves összege szobánként 32 ezer forint (negyedévenként 8 ezer forint), az egészségügyi hozzájárulás éves összege 6 400 forint (negyedévenként 1 600 forint), melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységét az adott év folyamán megszünteti.
Ha valaki nem választja a tételes átalányadózást, mert pl.: csak nagyon rövid ideig tudja kiadni a nyaralóját, vagy a szükséges feltételeknek nem felel meg, akkor neki az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. Ebben az esetben a jövedelem az összevont adóalap részét képezi, kiszámítása kétféle módszerrel történhet. Egyik esetben a bevételből kizárólag a bevétel megszerzése érdekében felmerült költségek (pl.: rezsiszámlák, értékcsökkenés) vonhatók le.
A másik lehetőség, ha a bérbeadó nem rendelkezik számlákkal, akkor ő a bevétel 10%-át igazolás nélkül is levonásba helyezheti. Mindkét költségelszámolás esetén a kiszámított jövedelem összegét fel kell bruttósítani, azaz 1,27-el megszorozni és ennek az összegnek a 16 százalékát kell adóelőlegként a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-ig megfizetni.
Egészségügyi hozzájárulást ez esetben is kell fizetni (nyugdíjasnak is), ami az adóelőleg alapját képező jövedelem 27 százaléka, figyelemmel a kapcsolódó költség-elszámolási szabályokra. A személyi jövedelemadó bevallást önadózóként kell elkészítenie a fizető-vendéglátást végző magánszemélyeknek, melynek határideje a következő év május 20-a, kivéve az áfa fizetésre kötelezett személyeket, akiknek február 25-ig kell leadniuk a bevallásukat. Forrás: www.apeh.hu Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli regionális Adó Főigazgatóság

Tanulók, diákok egészségügyi ellátásra való jogosultsága
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség olyan alanyi kört érint, akik nem állnak biztosítási jogviszonyban és nem jogosultak egészségügyi ellátásra a társadalombiztosítási törvény alapján. (Tbj. 1997. évi LXXX. Törvény 16. § (1) bekezdés a)-p) és s)-t) pontja, 13. §.)
Magyarországon a társadalombiztosítás egy olyan társadalmi kockázatközösség, melyben a részvétel mindenki számára kötelező és ez a részvételi kötelezettség, illetve fizetési kötelezettség teljesítése alapozza meg az egyes ellátásokra való jogosultságot.
Az iskolai tanév befejeztével, diákok esetében fontos tudni, hogy a diákigazolványuk érvényessége végéig, október 31-ig alanyi jogon, az ezt követő 45 napig passzív jogon jogosultak az ellátásra, ezután bejelentkezésre és járulékfizetésre válnak kötelezetté, ha addig nem válnak biztosítottá vagy jogosulttá. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre történő bejelentkezési kötelezettséget a belföldi magánszemély, a ’T1011-es adatlapon teljesítheti. A bejelentőlap alapján az állami adóhatóság mindaddig „automatikusan” terheli az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély adóazonosító jelén nyilvántartott folyószámláján, amíg a változás, megszűnés a jelzett adatlapon benyújtásra nem került.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti, azonban az adóhatóság akkor is az eredeti kötelezett folyószámláján írja elő a havi járulék kötelezettségeket. Az átvállalásról a kötelezettnek 15 napon belül – a 11T1011-es nyomtatványon- kell bejelentést tennie a NAV felé, mely az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A kötelezettség mértéke 2011. január 1-jétől havonta 5100 Ft, melyet a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell teljesíteni. Időarányos járulékfizetési kötelezettség esetén egy naptári napra az 5100 Ft harmincad részét kell figyelembe venni, azaz napi 170 Ft-ot.
A fizetési kötelezettség teljesíthető készpénz-átutalási megbízással (csekken), banki átutalással - NAV „Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek” elnevezésű 10032000-06056229 számú számlaszámra -, illetve a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyás fizetéssel is.  

Mit kell tudni az elektronikus árverésről?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtási eljárásai során lefoglalt vagyontárgyak értékesítése hagyományos vagy elektronikus úton történik. Árverezésre kerülhetnek ingatlanok és ingóságok egyaránt. Az ingóságok között található például gépjármű, számítógép, ruházat, bútor, üzleti berendezés, háztartási, ipari, mezőgazdasági gép stb.
Az utóbbi időben az árverések döntő hányada Interneten folyik. Az árverések megtekintéséhez, licitálásához be kell lépni a hivatal internetes honlapjára ( ), innen pedig a korábbi APEH logóra kattintva, az „Árverések” menüpont kiválasztásával lépünk be az Elektronikus Árverési Felületre (EÁF-ra). Itt láthatjuk a futó és a meghirdetett árveréseket is. Licitálásra az Ügyfélkapun keresztül történő belépéssel és a regisztrációt követően van lehetőség.
Licitálni akkor tud az érdeklődő, ha kérte vagy kéri az Adóhivatal Ügyfélszolgálatán, vagy a Kormányablaknál, ill. az Okmányirodában a Magyarorszag.hu internetes oldalra történő belépéshez a regisztrációját és a jelszó megküldését. Ennek a jelszónak a felhasználásával lehet belépni a licitáláshoz. Az árverés megkezdése előtt megtekinthető a vagyontárgy az árverési hirdetményben közzétett helyen és időpontban. Ingatlan árverés esetén előlegként a becsérték 10 %-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság számlájára, átutalás útján meg kell fizetni. Ingó árverésnél nincs előlegfizetési kötelezettség. Javasoljuk a licitálás megkezdése előtt az árverésről szóló Üzemeltetési Szabályzat elolvasását.
A licitálási minimum összeg az árverési hirdetményben szerepel. A licitösszeg emelésének minimum összege 5.000 – 100.000 Ft közötti összeg, amely függ a vagyontárgy becsértékétől. A megtett ajánlat nem vonható vissza. Az elárverezett vagyontárgyakért sem az adós, sem az adóhatóság jótállással nem tartozik.
Az árverés lezárását követően a nyertes e-mailben és levél útján értesítést kap az árverési vételár kifizetésének módjáról és a vagyontárgy átvételéről. A postai kézbesítés átvételétől számított 8 nap áll rendelkezésére a vételár megfizetésére és az ingóság elszállítására.
Amennyiben a nyertes a vételárat nem fizeti meg, úgy az utána következő nyertes lép a helyébe és a vételár különbözetet meg kell fizetnie. A különbözet megfizetéséig további árverésen nem vehet részt.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató 2011.03.22

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-03-22

Tartalom
Az önellenőrzés szabályai
Az adóhatóság felszólíthat az adóbevallás kiegészítésére
Bevétel-e a bérleti szerződés szerinti kaució?
Kamatadó: több együttműködést vár Ausztriától az Unió
Üzemanyagárak áprilisra

Az önellenőrzés szabályai
Amennyiben az adózó az adóhatósági ellenőrzés megkezdése előtt feltárja, hogy adóalapját, az adót vagy a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba, illetve más elírás miatt hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja - derül ki az adóhatóság ellenőrzési kézikönyvéből.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett dokumentum ismerteti: nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó késedelmesen nyújtja be bevallását, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye azonban önellenőrzésnek, ha valaki a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.

Az adókedvezményt az adózó utólag, önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve veheti igénybe. Az ellenőrzés megkezdésétől (vagyis az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés kézhezvételétől vagy a megbízólevél átvételétől) a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem módosítható. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti.

A helyesbítés akkor minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az erről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézhezvételének, illetve a megbízólevél átvételének napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).

Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.

Nem minősül önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. Ha a vámhatóság a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát utóbb módosítja, a módosító tételt annak a hónapnak a bevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés is megtörtént.

Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást - a magánszemély jövedelemadója kivételével - a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.

Az önellenőrzést a magánszemély adózó a személyi jövedelemadó tekintetében az önellenőrzési lap benyújtásával végezheti el. Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózónak kell megállapítania, és a bevallással egyidejűleg megfizetnie.

Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 50 százaléka, ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén 75 százaléka, és a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig kell felszámítani.

Az adóhatóság felszólíthat az adóbevallás kiegészítésére
Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére szólíthatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme két egymást követő éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért - derül ki az adóhatóság ellenőrzési kézikönyvéből.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett dokumentum ismerteti: a felhívás alapján a magánszemélynek nyilatkozatot kell tennie az adóévben szerzett összes jövedelme (bevétele) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól.

Ha az állami adóhatóság valakit bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelez, ellenőrizheti a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetve más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat, a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetve az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit, amelyek az adózó valós jövedelme (bevétele) felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.

Az adóhatóság az eljárás során megvizsgálja, hogy a magánszemély bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendő fedezetet a nyilatkozatban megjelölt kiadásra. Amennyiben a források nem adhattak elégséges fedezetet, vagy a magánszemély nem igazolja hitelt érdemlően a nyilatkozatban foglaltakat, az adóhatóság elrendeli a bevallás utólagos ellenőrzését.

Ha az adóhatóság nem jelölte ki az adózót ellenőrzésre, a nyilatkozattétel alapján megszerzett adatokat az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti.

Bevétel-e a bérleti szerződés szerinti kaució?
Lakás, ingatlan bérbeadásánál gyakori eset, hogy a magánszemély bérbeadó kauciót kér a bérlőtől.

A kaució összege nem minősül a magánszemély bérbeadó bevételének az átadás időpontjában, de ha azt a bérlet megszűnésekor a magánszemély nem adja vissza, akkor ez az összeg is bevételnek minősül a bérlet megszűnésekor.

Kamatadó: több együttműködést vár Ausztriától az Unió
Ausztria és Luxemburg ellenállása miatt hónapokkal ezelőtt elakadt az adócsalás elleni küzdelemben szerepet játszó kamatadó-irányelv módosítása. A két ország az EU többi tagjától eltérően automatikus adatközlés helyett forrásadót von le a számlatulajdonosoktól és ennek kétharmadát az adóalanyok nevének feltüntetése nélkül átutalja a tulajdonosok lakóhelye szerinti másik uniós tagállamnak.
Több együttműködést vár Ausztriától a kamatadóról szóló uniós irányelv módosítása érdekében Algirdas Semeta uniós biztos.

Bécs csak azzal a feltétellel járulna hozzá a módosításhoz, ha Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino is ugyanilyen transzparencia-szabályokat vezetne be.

Üzemanyagárak áprilisra
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

2011. április 1-je és április 31-e között alkalmazható üzemanyagárak:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 369 Ft/l

Gázolaj: 367 Ft/l

Keverék: 397 Ft/l

LPG autógáz: 218 Ft/l

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Túligénylések...

Csaknem 10,5 ezer blokkban a lehetségesnél több területre kértek uniós támogatást a gazdák
agromonitor.hu | 2010.09.07

Összesen 10 487 fizikai blokkban igényeltek az idén a ténylegesen meglévőnél több termőföldre uniós terület alapú támogatásokat (SAPS) a gazdák – derült ki a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vizsgálataiból. Az eddigi ellenőrzések szerint a termelők 21 ezer hektárnyi területet biztosan túligényeltek.
De – mivel egy-egy fizikai blokkban több gazdálkodó parcellái helyezkednek el - a problémás ügyek összesen 26 ezer kérelmezőt és mintegy 350 ezer hektár támogatható területet érintenek. Az MVH és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) október első felében kezdi meg a túligénylések miatti adategyeztetéseket. A felelőssé tehető termelőket végső soron kizárhatják az idei SAPS-támogatásokból és a következő években is támogatási retorziókat alkalmazhatnak velük szemben.
Az MVH 10 487 fizikai blokkról állapította meg, hogy az azokban kérelmezett területek összessége meghaladja a blokkokban korábban megállapított, tényleges referenciaterületeket – tájékoztatta az agromonitor.hu-t a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sajtóirodája. A hivatal a gazdák idei egységes terület alapú kifizetési kérelmei és adatváltozási beadványai alapján végzett úgynevezett túligénylés-vizsgálatokat, amelyeket augusztus 12-én fejezett be. Az ellenőrzések során valamennyi fizikai blokkban kontrollálták, fennáll-e a túligénylés lehetősége. Az ilyen blokkokban – a fizikai ellenőrzések és az úgynevezett keresztellenőrzések lezárása után – adategyeztetésekre van szükség annak megállapítására, mely kérelmezők tehetők felelőssé a túligénylésekért. Az MVH az adategyeztetéseket – az MgSzH bevonásával - október első felében kezdi meg.
Az eddigi vizsgálatok eredményei szerint a gazdálkodók több mint 21 ezer hektáron biztosan túligényelték az uniós terület alapú támogatásokat, bár az érintett blokkok száma a fizikai ellenőrzések során még változhat – közölte a VM. Mivel egy-egy fizikai blokkban több gazdálkodó parcellái helyezkednek el, a túligénylések csaknem 26 ezer gazdálkodót és mintegy 350 ezer hektár támogatható területet érintenek. A VM tájékoztatása szerint a hazai fizikai blokkok száma meghaladja a 370 ezret: ezekre az idén több mint 187 ezer kérelmező nyújtott be egységes területalapú támogatási kérelmet, az igényelte összterület pedig mintegy 5 050 ezer hektárt tett ki. Az ez évi uniós SAPS támogatási keret pontos összege október elején válik nyilvánossá – tette hozzá a vidékfejlesztési tárca.
Az MVH a túligényléssel érintett blokkok listáját augusztus 12-én tette közzé saját honlapján – tudtuk meg. A gazdálkodók a nyilvánosságra hozatal után is jelezhetik, hogy parcelláik területét utólagosan csökkentik. E változtatást azonban a hivatal a kérelmekben következmények nélkül csak akkor vezetheti át, ha az érintett parcellák kapcsán a fizikai ellenőrzések nem állapítottak meg jogosulatlan igénylést. Ha ugyanis ilyet tártak fel, az MVH-nak a közösségi szabályok szerinti szankciókat kell alkalmaznia. A hivatal a retorziókat annak függvényében határozza meg, mekkora a túligényelt terület, illetve ez milyen arányban áll a valóban jogosan kérelmezettel. Az MVH enyhe esetben (3 százalék alatti túligénylésnél) a jogosult területet teljes egészében kifizeti, míg a legsúlyosabb szabálysértésnél (50 százalék feletti túligénylésnél) a kért támogatást elutasítja és a következő évek támogatásait is csökkenti a túligényelt terület után számított összeggel.

PTI tájékoztató '10.04.06

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-04-06

Tartalom
Cégautók üzemeltetése
Ingó dolog bérbadása - áfa szempontból
Uniós jog magyarul
Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
APEH Tájékoztató a fel nem használt közteherjegyekről

Cégautók üzemeltetése
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao) hatálya alá tartozó adózó a járművek bekerülési értékét (beszerzési árát) a tárgyi eszközökre vonatkozó általános szabályok szerint számolhatja el. Ebből következik a számviteli elszámolásra és a társasági adóalap meghatározására egyaránt érvényes főszabály, hogy ezen eszközök bekerülési értékét értékcsökkenési leírás útján kell figyelembe venni.

Az Szja-törvény 1. sz. mellékletének 8. 37. pontja szerint kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben az úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Mindez a mentesítés a cégautóadó megfizetése okán van. A megtett kilométerek mennyiségének igazolására részletes nyilvántartás vezetését a Tao törvény nem írja elő, ugyanakkor a költségelszámolás valódiságát a kifizetőnek igazolnia kell egy esetleges ellenőrzés alkalmával. Célszerű ezért legalább az év elején és az év végén a kilométeróra állását feljegyezni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 3. számú mellékletének B./6. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás, ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. Ez azt jelenti, hogy az adózó azon járművei vonatkozásában, amelyek cégautónak minősülnek, a felmerült költségek – megfelelő bizonylat (például számla, tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lap) – elszámolhatóak. A hivatkozott rendelkezés nem tartalmazza, hogy csak a nem magáncélú használatra eső rész lenne költségként elszámolható, sőt a cégautóadót is elismeri. A cégautó használatával, fenntartásával, üzemeltetésével összefüggésben érvényesíthető, elismert költségek, ráfordítások körébe tartoznak továbbá például: az értékcsökkenési leírás, a javítási, karbantartási költségek, a kötelező biztosítás, a casco díja, az üzemanyagköltség, az autópálya-használati díj, a parkolási díj, a bérleti díj.

A fentiekre tekintettel nem kell a magáncélú használatot kizárni, illetve nem kizáró tényező a magáncélú használat, azaz a magáncélú használat miatt nem vitatható el a költségkénti elszámolás jogszerűsége. Egyértelműen rögzíthető, hogy a Tao. tv. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként nevesíti a cégautóval összefüggő költségeket. A Tao. tv. nem ír elő továbbá semmilyen nyilvántartás vezetési kötelezettséget – s egyébként az Szja-törvény sem rendelkezik kifejezetten arról, hogy útnyilvántartást kellene vezetnie a (nem egyéni vállalkozó) kifizetőnek – mindez azonban nem mentesíti a társaságot az alól, hogy valamilyen nyilvántartás alapján igazolni tudja, hogy a költségek (üzemanyag-költségek) valóban a cégautóval (és nem például valamely más járművel) kapcsolatban merültek fel. Erre alkalmas lehet például, ha a futásteljesítmény nyilvántartásaként feljegyzi a társaság az adott hónap első és utolsó napján a kilométeróra-állást. E mellett figyelemmel kell lenni arra az általános szabályra, hogy költségelszámolás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően, kizárólag szabályszerűen kiállított bizonylatok (számlák) alapján érvényesíthető. Az ilyen módon dokumentált költségeket – üzemanyag-költségnél a felhasználást alátámasztó nyilvántartás alapján – a Tao. tv. az adóalapnál is elismeri.

Ingó dolog bérbadása - áfa szempontból
Az áfatörvény az ingó termék bérbeadására az általánostól eltérő, különös szabályt nem tartalmaz, így az az általános (25%-os) adómértékkel adóköteles. Az ingó termék bérbeadásához kapcsolódó bizonylatolási, adófizetési és bevallási kötelezettséget is az általános szabályok szerint kell teljesítenie az adóalanyoknak.

Az ingó termékek bérbeadása során érdemes figyelemmel lenni ugyanakkor arra, hogy egyes termékek adóköteles bérbeadása számos esetben feloldja a termék beszerzéséhez, bérbevételéhez kapcsolódó tételes adólevonási tilalmat. Például adólevonási tilalom vonatkozik a személygépkocsi, a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz. 8711-ből), a jacht (vtsz. 8903.) és az egyéb víziközlekedési eszköz (vtsz. 8903.) beszerzését terhelő, valamint a bérbevételük során előzetesen felszámított adóra. Azonban, ha az adóalany a fenti közlekedési eszközöket igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azokat bérbe adja, akkor a beszerzésükhöz vagy bérbevételükhöz kapcsolód adó levonhatóvá válik. A túlnyomó rész teljesülését az adóalanynak kell igazolni, ezért olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből egyértelműen, megbízhatóan és folyamatosan látható, hogy teljesül-e a levonási jog feltétele.

A fentieken kívül az adólevonási tilalom alóli mentesülésre jó példa lehet még a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó beszerzések (kivéve üzemanyag), igénybe vett szolgáltatások áfája, melyre ugyan tételes levonási tilalom vonatkozik , de a személygépkocsi-kölcsönzéssel (bérbeadással) foglalkozó adóalany a kölcsönbe adott személygépkocsik tekintetében levonásba helyezheti azokat .

Uniós jog magyarul
Kevesen tudják, de az uniós jogszabályok elérhetők magyarul is - ezen az oldalon: http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm

Innen a legfontosabb joganyagok is letölthetők, egységes szerkezetben elérhetők az alábbi anyagok:

30/03/2010: Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata pdf
30/03/2010: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata pdf
30/03/2010: 2010/C 83/02: Az Európai Unió Alapjogi Chartája pdf
30/03/2010: 2010/C 84/01: Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (egységes szerkezetbe foglalt változat) pdf
Lásd még: www.farminfo.hu honlap EU kitekintő oldalán

Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
Az egyéni vállalkozásról szóló új törvény több változást is hozott az egyéni vállalkozók életében. A vállalkozóvá válás új szabályai mellett jelentős változás az egyéni vállalkozás szüneteltetésének lehetősége. A korábbi időszakban erre az egyéni vállalkozóknak nem volt lehetőségük, így ha a főállású vállalkozó tényleges tevékenységet nem végzett, a járulékokat akkor is fizetnie kellett. Az új rendelkezések alapján, ha az egyéni vállalkozó ténylegesen nem végzi a tevékenységét, vállalkozását szüneteltetheti.

A szünetelés egy hónaptól legfeljebb öt évig tarthat, amelyet az okmányirodához címezve, az erre rendszeresített űrlapon, elektronikusan kell bejelenteni. Ha az egyéni vállalkozónak van vállalkozói igazolványa, akkor a szünetelés bejelentésével egyidejűleg azt le kell adnia az okmányirodában.

A szünetelés alatt egyéni vállalkozóként nem lehet jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni, ugyanakkor a szünetelés előtt vállalt fizetési kötelezettségeknek a szünetelés alatt is eleget kell tenni.

Adózási szempontból az egyik legjelentősebb változás, hogy a szünetelés alatt az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya szünetel, azaz nem kell járulékot fizetnie. A biztosítási jogviszony szünetelését az állami adóhatóság felé a 10T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni.

Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, illetve olyan jogviszonya, amely jogosítja őt az egészségügyi szolgáltatásokra, akkor a szünetelés napjától be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz a 10T1011-es adatlapon az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, amelynek havi összege 2010. január elsejétől 4950 Ft.

A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó bevallás és az éves Eva bevallás kivételével - az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadnia. A személyi jövedelemadó bevallást és az Eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel el kell számolni.

Ha az adóév utolsó napján a vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - a törvényben meghatározott kivétellel - nem lehet elszámolni.

Fontos kiemelni, hogy a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek minősül, az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében vállalkozói költségként elszámolható.

Az ezt követően befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ha a szünetelés teljes évben fennáll, és az egyéni vállalkozónak nem keletkezik adókötelezettsége, nincs bevallás beadási kötelezettség sem. Természetesen, ha a vállalkozó a szünetelés alatt bármilyen jogcímen adóköteles jövedelmet szerez, arról az általános szabályok szerint bevallást kell beadnia. Ugyancsak bevallást kell beadni, ha a szünetelés alatt a vállalkozónak kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, nyilvántartott adókülönbözettel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettsége.

A fentiek alapján tehát, ha egy egyéni vállalkozó 2010. évben bejelenti tevékenysége szünetelését, a személyi jövedelemadó (eva) bevallás kivételével valamennyi adóról (pl: ÁFA) 30 napon belül soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves Szja bevallását pedig 2011. február 25-ig nyújtja be. Ha 2011-ben egész évben szünetelteti tevékenyégét és máshonnan sem szerez jövedelmet (pl: munkaviszony), és adatszolgáltatási kötelezettsége sincs, bevallást egyáltalán nem kell beadnia.

A szüneteltetés végét - a kezdéshez hasonlóan - az okmányiroda útján kell bejelenteni. Amennyiben a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem intézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozói tevékenységtől határozatával eltiltja és törli a vállalkozót a nyilvántartásból.

(Az eltiltás nem akadálya annak, hogy később ugyanaz a természetes személy egyéni vállalkozói tevékenységet folytasson, ha azt megfelelően bejelenti.)

APEH Tájékoztató a fel nem használt közteherjegyekről
Tájékoztató a fel nem használt közteherjegyek forgalomból történő kivonásával valamint értékének megtérítésével kapcsolatos eljárásról

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény 2010. április 1-jével történő hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény. Megszűnik az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, 2010. április 1-jétől nem lehet alkalmi munkavállalói könyvvel új munkaviszonyt létesíteni.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás lehetőségének megszűnésével feleslegessé vált, a munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére szolgáló közteherjegyek alkalmazása, ezért azok előállítása és forgalmazása 2010. április 1-jével megszűnik.

A fel nem használt közteherjegyek értékének visszatérítését kérelemre az állami adóhatóság teljesíti a fel nem használt közteherjegyek forgalomból történő kivonásával, értékének megtérítésével, valamint a közteherjegyek selejtezésével kapcsolatos eljárási és elszámolási szabályokról szóló 8/2010. (III. 18.) PM rendelet alapján.

A fel nem használt közteherjegyek értékének visszatérítését a kérelmező az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített 10KTH jelű nyomtatványon személyesen kizárólag az állami adóhatóság megyeszékhelyeken található ügyfélszolgálatain, Budapesten a IX. kerületben a Vaskapu u. 33-35. szám alatti, a XIII. kerületben a Petneházy u. 6-8. szám alatti és a Kresz Géza u. 15. szám alatti, valamint a XIV. kerületben a Gvadányi u. 69. szám alatti Központi Ügyfélszolgálaton, illetve az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának hatáskörébe tartozó adózók a VII. kerületben a Dob utca 75-81. szám alatti ügyfélszolgálaton is (az APEH ügyfélszolgálatok elérhetősége és ügyfélfogadási rendje megtalálható az APEH honlapján http://www.apeh.hu/ugyfelszolg), vagy postai úton lehet kérni, 2010. szeptember 30-ig. Felhívjuk a figyelmet, hogy a közteherjegyek visszatérítése iránti kérelmek előterjesztésére megállapított határidő jogvesztő, a 2010. szeptember 30-át követően benyújtott ilyen kérelmeket az állami adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül el fogja utasítani, a kérelmet és mellékleteit az adóhatóság a kérelmező részére vissza fogja küldeni. E határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A postai úton előterjesztett kérelem kizárólag abban az esetben tekinthető határidőben benyújtottnak, ha azt legkésőbb 2010. szeptember 30. napján postára adják.

A 10KTH jelű nyomtatvány kereskedelmi forgalomban nem kapható, de az állami adóhatóság bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, vagy az adóhatóság honlapjáról letölthető, és kizárólag papíralapon terjeszthető elő.

A kérelmezőnek a kérelemhez mellékelni kell

* a fel nem használt közteherjegyeket, valamint
* a vásárlását (megszerzését) igazoló számlát vagy egyéb okiratot

Postai úton előterjesztett kérelem esetén a nyomtatványhoz külön, zárt, a lezárására szolgáló felületen a kérelmező által aláírt borítékba helyezve kell a közteherjegyeket mellékelni. A kérelmet a kérelmező adóügyeiben illetékes regionális igazgatósághoz kell címezni.

A postai úton előterjesztett kérelem esetén az állami adóhatóság a közteherjegyet tartalmazó zárt boríték felbontásáról és a közteherjegyek vizsgálatáról jegyzőkönyvet készít.

Személyes megjelenés esetén mindenképp jegyzőkönyv készül, ha

a) feltételezhető, hogy a közteherjegy hamis vagy hamisított,

b) a közteherjegy elválasztott részekből van összeillesztve, vagy

c) a közteherjegy állapotából korábbi használatra lehet következtetni.

Ilyen esetben a jegyzőkönyvben a kérelmező észrevételei is feltüntetésre kerülnek. A jegyzőkönyv egy másolati példánya a kérelmezőnek átadásra kerül.

Az adóhatóság a nyomtatványról másolatot készít, melyen a közteherjegyek, valamint a számláról (okiratról) általa készített másolati példány átvételét igazolja, és ezt a kérelmező részére visszaadja, illetve a számla (okirat) eredeti példányával, valamint a közteherjegyeket tartalmazó boríték felbontásáról készült jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi az ügyfél részére.

Az állami adóhatóság a közteherjegyeket - személyes megjelenés esetén a kérelmező jelenlétében - felülbélyegzéssel érvényteleníti. Nem kerül sor a közteherjegy érvénytelenítésére, abban az esetben, ha feltételezhető, hogy a közteherjegy hamis vagy hamisított, vagy a közteherjegy elválasztott részekből van összeillesztve, illetve amennyiben a közteherjegy állapotából korábbi használatra lehet következtetni.

A fel nem használt közteherjegy értékének visszatérítésére az adóvisszatérítés általános szabályai szerint kerül sor.

Nincs helye a közteherjegy értékének visszatérítésnek, ha

a) a közteherjegy hamis vagy hamisított volt, vagy a közteherjegy elválasztott részekből volt összeillesztve, illetve amennyiben a közteherjegy állapotából korábbi használatra lehetett következtetni, és emiatt az állami adóhatóság a büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményezett, és a bűncselekmény elkövetését bíróság jogerős ítélete megállapítja, vagy

b) a közteherjegy csonka, kivéve a kizárólag a perforációt érintő, legfeljebb a közteherjegy egyik oldalán található, a közteherjegyek elválasztásával esetlegesen keletkező hiányosságot.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a kérelmezőnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása van, a fel nem használt közteherjegy visszatérítendő összegét az állami adóhatóság a tartozás erejéig visszatarthatja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül.
Forrás: www.apeh.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

EU gazdálkodás

Miből és hogyan gazdálkodik az EU? 

Az Unió gondoskodik a céljai eléréséhez és politikái folytatásához szükséges eszközökről, kiadásainak finanszírozására „saját forrásokkal” rendelkezik. Ezek jogszerűen az Unió forrásai. Ezeket a pénzeket az EU megbízásából a tagállamok szedik be és továbbítják az EU költségvetésébe. Az Unió többéves pénzügyi keretet határoz meg, mely legkevesebb ötéves időtartamra szól. Ennek célja annak biztosítása, hogy az Unió kiadásai rendezett módon, saját forrásai határain belül alakuljanak. Az éves költségvetésnek természetesen igazodnia kell ehhez a pénzügyi kerethez. A pénzügyi év január 1-jétől december 31-éig tart. Az EU-költségvetés bevételeit tehát a saját források rendszere biztosítja. Ez a tradicionális saját forrásokból, az áfa-alapú saját forrásokból és a GNI alapú forrásból áll. Ezeken kívül egyéb bevételi forrást is megkülönböztetünk. 1. Tradicionális saját források (TOR), amelyek a közös vámunió és a közös agrárpolitika működéséből származnak. Ezek egyrészt a kívülálló, harmadik országokból származó import utáni vámokat, másrészt a mezőgazdasági vámokat és a cukorilletéket tartalmazzák. A TOR tehát tisztán uniós bevétel, és közvetlenül következik az EU-szabályokból, ugyanakkor a tagállam szedi azt be. Ezért a beszedett összeg bizonyos százalékát visszatarthatja, a beszedés költségeinek finanszírozására (ennek mértéke 2002-től kezdődően 25 százalék, korábban 10 százalék volt). 2. Hozzáadottérték-adó (áfa)-alapú saját forrás: ez minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs alkalmazásával történik, amelyet az uniós szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi hozzáadottérték-adó-alapra kell vetíteni. A hozzáadott értékű adóalapnak 2007-től 0,3 százalékát kell befizetni (2001-ig ez 1 százalék volt, míg 2002 és 2003 között 0,75, 2004 és 2007 között 0,5 százalék). 2007-2013 között a nagy nettó befizető országok esetében alacsonyabb mértékű a befizetés: Ausztria 0,225, Németország: 0,15, Hollandia és Svédország esetében: 0,10 százalék. Az áfa-alap nem haladhatja meg a tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 50 százalékát. 3. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás célja, hogy mindenképp fedezni lehessen az EU-költségvetés kiadásait, még akkor is, ha a többi forrás nem elegendő azok finanszírozására. Ezt a forrást az összes tagállam nemzeti jövedelmének összegére vonatkoztatott egységes kulcs alkalmazásával számolják ki. A kulcs meghatározása mindig az éves költségvetési eljárás alatt történik, a szükségleteknek megfelelően (2005-ben pl.: 0,76% volt). 4. Egyéb (például ide tartoznak a bírságokból származó bevételek). Az EU pénzeszközeit a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni. Ez egészen egyszerűen azt jelenti, hogy a pénz kezelői minden erőfeszítést megtesznek, hogy az elköltött pénzért a lehető legmagasabb értéket szerezzék meg. Ehhez valamennyi szabályt és előírást szigorúan be kell tartani, továbbá mindennek igazolása érdekében rendszeres értékeléseket kell végezni. Az EU-költségvetés bevételeit és kiadásait a következők korlátozzák: * a Szerződések: Az Unió költségvetésének nem lehet hiánya, ami azt jelenti, hogy a bevételeknek fedezniük kell az összes költséget; * a kiadások felső határa, amelyet a tagállamok kormányai és parlamentjei állapítanak meg közösen. A „saját források felső határaként” ismert és az EU költségvetéséből kifizetésekre fordítható határérték jelenleg az Unió bruttó nemzeti jövedelemének (GNI) 1,24%-a. Ez átlagban EU-polgáronként megközelítőleg 293 eurónak felel meg; * a pénzügyi keret, amelyet az Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa és az Európai Bizottság állapít meg közösen, és amely adott időszakban költségkategóriánként szabályozza az EU költségvetésének alakulását.

Europe Direct hálózat

A Europe Direct-hálózat legfontosabb tevékenysége: 

 * lakossági uniós kérdések megválaszolása, segítség az eligazodásban; * uniós információk megszerzése érdekében ingyenes internet-hozzáférés biztosítása; * EU-val foglalkozó szakmai és lakossági rendezvények, konferenciák szervezése; * az Európai Bizottság uniós témájú kiadványainak terjesztése, saját tájékoztatók kiadása és terjesztése; * kapcsolattartás a megyei, helyi önkormányzati intézményekkel, szakmai szervezetekkel, civil szervezetekkel, a kulturális élet képviselőivel; * a tanuló ifjúság uniós tájékoztatása, jelenlét a tanintézetekben, EU-tanórák, vetélkedők, EU-tantermek szervezése; * Uniós finanszírozású pályázatok figyelése, közzététele, segítség a pályázni kívánó szervezeteknek, vállalkozóknak; * együttműködés a regionális médiával, EU-s műsorok, írások, cikksorozatok kezdeményezése; * részvétel a megye jelentősebb rendezvényein.

A hátrány előnyre fordítható

Az Európai Unió vezetői 2000-ben fogalmazták meg a célt: az unió 2010-re a világ egyik legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb régiója lesz, ahol teljesnek mondható a foglalkoztatás. Ez az álom szertefoszlott.
Az évtized közepén e célok megvalósítását a Wim Kok vezette bizottság megvizsgálta, és leírta, hogy elérésük az évtized végére lehetetlen. A valóság 2005-re némi kiábrándultságot hozott, amit fokozott az élesedő világgazdasági verseny. Az eredeti elképzelések megközelítése érdekében új ajánlásokat fogalmazott meg a bizottság, ezeket az unió döntéshozó szervei felhasználtak a 200713-ig terjedő időszakra vonatkozó költségvetés elkészítésekor és a közösségi politikák hangsúlyainak alakításakor is. Jelen kor folyamatait számba véve meghatározták a versenyképesség valódi kulcsát, amely nem más, mint az értékteremtő ember, aki magas szintű tudásával hatékonyan és tisztességesen használja fel a természet nyújtotta erőforrásokat. Ebből következően az EU által adott irányok és keretek közt a támogatási forrásokat felhasználva a következő lehetőségeink adottak a teljesség igénye nélkül a növekedésre. Hazánkban is adottak több kitörési ponthoz a lehetőségek, bizonyos területeken még kedvezőbbek, mint másutt. Sajátosságaink, földrajzi helyzetünk, speciális ásványkincseink, s agráradottságaink reménnyel tölthetik el az unió iránt kevesebb bizalommal lévőket is.
A kiéleződött világgazdasági versenyben a nagyvállalatok érdeklődése és tevékenysége kelet felé tolódik. Ahhoz, hogy ebben a globális versenyben az unió helyt tudjon állni, szükséges az európai nagyvállalati szektor fejlesztése, s a hozzá szervesen kapcsolódó kis- és közepes méretű vállalkozások hálózata. Nem alábecsülhető az utóbbi szektor jelentősége, ugyanis az összes munkaerő mintegy kétharmadát foglalkoztatják. A globális törekvések mellett a lokális, vagyis a helyi fejlesztések is szükségesek, a kisméretű vállalkozások támogatása kiemelt. Az unió egyik célja, hogy a vidéki települések, kis falvak lakosságmegtartó képességét növelje azzal, hogy biztosítja az átlagos életszínvonalat ott is. Támogatja az adottságoknak megfelelő jövedelemszerző lehetőségeket a hagyományos mezőgazdasági termelés mellett. A vidék feladata az erdő- és vadgazdálkodás, a környezetgazdálkodás és a tiszta környezet megőrzésének segítése, a falusi turisztikai szolgáltatások, itthon a gyógynövények termesztése. Nem ellentmondás ez esetben, hogy a jelenleg iparilag elmaradottnak bélyegzett régiók éppen a megőrzött környezet miatt lehetnek terepei a tudatos és szervezett gyógynövény- és biotermesztésnek. Az alternatív energiaforrások nyerésének színtere is a vidék. A helyi termékek termelése, feldolgozása, értékesítése nem pusztán lehetőség, hanem uniós cél. A falvakban élő embereknek éppúgy jár a kényelmes élet és számos olyan szolgáltatás, ami a városokban természetes. E két igény nem áll ellentmondásban egymással.
Módunkban áll a hazai termékek védelme a vámok nélküli egységes európai piacon is. Vannak termékcsoportok (élelmiszerek, gyógyszerek, kozmetikumok, háztartás-vegyipari termékek), amelyek esetében a hazai piacra bekerülő árukkal szemben magasabb minőségi elvárásokat támaszthatunk, mint az európai normák. Ehhez szükséges az ellenőrző laboratóriumok újra felszerelése, működési költségeik biztosítása, és a néhány évvel ezelőtt szélnek eresztett szakemberi csapat újra felállítása. E laboratóriumok tudnák segíteni a fogyasztóvédelmi törekvéseket is. A máig bizonytalan hatású génmódosított termékeknek is határt szabhatnánk az Alapvető Jogok Chartájában megfogalmazott egészség védelméhez való jogra hivatkozva.
A csatlakozási szerződést, amelynek mezőgazdasági fejezete súlyos terheket ró ránk a termőföld áruba bocsátásának kötelezettségével, újra lehet tárgyalni azon az alapon, hogy az EU egyenlőtlen mezőgazdasági támogatás-elosztási politikája tönkretette a magyar mezőgazdaság növekedési esélyeit!
Az EU által javasolt kitörési pont az innováció és az oktatás, vagyis, hogy a tagállamok költsék a GDP három-három százalékát oktatásra, kutatásra. Magyarország mindkét ágazatban egy százalék alatt van! Az unió előtérbe helyezi a tiszta közlekedési módokat, köztük a vasúti szállítást, mi itthon a visszafejlesztésén munkálkodunk. Magyarország nem csak az unió, de a világ gyógyászati centruma lehetne, a rendelkezésünkre álló gyógyvízkészletünkkel. Ha a kórházak bezárása és az orvosok útnak bocsátása helyett inkább ennek a szektornak a fejlesztésén dolgoznánk, a befektetés néhány éven belül megtérülne. Japán, kínai fiatalok igénylik, hogy Kodály országában zenét tanuljanak. A globális piacon a zeneoktatás, de más tudományok távoktatási rendszerben való oktatása is előttünk áll.
Mindezeket a lehetőségeket határozott nemzeti érdekeket képviselő, a társadalom által támogatott kormánnyal és parlamenttel tudjuk megragadni. Akkor tudjuk kiaknázni, ha rendelkezünk hosszú távú , nem a pártok kénye-kedve szerint, hatalmi célok érdekében megalkotott nemzetstratégiával, amelynek megvalósítása közös akarattal, összefogással lehetséges. Bárhogy is igyekeznénk gyenge uniós szereplésünket függetleníteni a belpolitikától, hiábavaló próbálkozás lenne. Ne feledjük, a történelem markáns gazdasági fejlődéssel a békés időszakok szorgalmasan munkálkodó embereit ajándékozta meg!