3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-04-06
Tartalom
Cégautók üzemeltetése
Ingó dolog bérbadása - áfa szempontból
Uniós jog magyarul
Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
APEH Tájékoztató a fel nem használt közteherjegyekről
Cégautók üzemeltetése
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao) hatálya alá tartozó adózó a járművek bekerülési értékét (beszerzési árát) a tárgyi eszközökre vonatkozó általános szabályok szerint számolhatja el. Ebből következik a számviteli elszámolásra és a társasági adóalap meghatározására egyaránt érvényes főszabály, hogy ezen eszközök bekerülési értékét értékcsökkenési leírás útján kell figyelembe venni.
Az Szja-törvény 1. sz. mellékletének 8. 37. pontja szerint kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben az úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Mindez a mentesítés a cégautóadó megfizetése okán van. A megtett kilométerek mennyiségének igazolására részletes nyilvántartás vezetését a Tao törvény nem írja elő, ugyanakkor a költségelszámolás valódiságát a kifizetőnek igazolnia kell egy esetleges ellenőrzés alkalmával. Célszerű ezért legalább az év elején és az év végén a kilométeróra állását feljegyezni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 3. számú mellékletének B./6. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás, ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is. Ez azt jelenti, hogy az adózó azon járművei vonatkozásában, amelyek cégautónak minősülnek, a felmerült költségek – megfelelő bizonylat (például számla, tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lap) – elszámolhatóak. A hivatkozott rendelkezés nem tartalmazza, hogy csak a nem magáncélú használatra eső rész lenne költségként elszámolható, sőt a cégautóadót is elismeri. A cégautó használatával, fenntartásával, üzemeltetésével összefüggésben érvényesíthető, elismert költségek, ráfordítások körébe tartoznak továbbá például: az értékcsökkenési leírás, a javítási, karbantartási költségek, a kötelező biztosítás, a casco díja, az üzemanyagköltség, az autópálya-használati díj, a parkolási díj, a bérleti díj.
A fentiekre tekintettel nem kell a magáncélú használatot kizárni, illetve nem kizáró tényező a magáncélú használat, azaz a magáncélú használat miatt nem vitatható el a költségkénti elszámolás jogszerűsége. Egyértelműen rögzíthető, hogy a Tao. tv. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként nevesíti a cégautóval összefüggő költségeket. A Tao. tv. nem ír elő továbbá semmilyen nyilvántartás vezetési kötelezettséget – s egyébként az Szja-törvény sem rendelkezik kifejezetten arról, hogy útnyilvántartást kellene vezetnie a (nem egyéni vállalkozó) kifizetőnek – mindez azonban nem mentesíti a társaságot az alól, hogy valamilyen nyilvántartás alapján igazolni tudja, hogy a költségek (üzemanyag-költségek) valóban a cégautóval (és nem például valamely más járművel) kapcsolatban merültek fel. Erre alkalmas lehet például, ha a futásteljesítmény nyilvántartásaként feljegyzi a társaság az adott hónap első és utolsó napján a kilométeróra-állást. E mellett figyelemmel kell lenni arra az általános szabályra, hogy költségelszámolás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően, kizárólag szabályszerűen kiállított bizonylatok (számlák) alapján érvényesíthető. Az ilyen módon dokumentált költségeket – üzemanyag-költségnél a felhasználást alátámasztó nyilvántartás alapján – a Tao. tv. az adóalapnál is elismeri.
Ingó dolog bérbadása - áfa szempontból
Az áfatörvény az ingó termék bérbeadására az általánostól eltérő, különös szabályt nem tartalmaz, így az az általános (25%-os) adómértékkel adóköteles. Az ingó termék bérbeadásához kapcsolódó bizonylatolási, adófizetési és bevallási kötelezettséget is az általános szabályok szerint kell teljesítenie az adóalanyoknak.
Az ingó termékek bérbeadása során érdemes figyelemmel lenni ugyanakkor arra, hogy egyes termékek adóköteles bérbeadása számos esetben feloldja a termék beszerzéséhez, bérbevételéhez kapcsolódó tételes adólevonási tilalmat. Például adólevonási tilalom vonatkozik a személygépkocsi, a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz. 8711-ből), a jacht (vtsz. 8903.) és az egyéb víziközlekedési eszköz (vtsz. 8903.) beszerzését terhelő, valamint a bérbevételük során előzetesen felszámított adóra. Azonban, ha az adóalany a fenti közlekedési eszközöket igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azokat bérbe adja, akkor a beszerzésükhöz vagy bérbevételükhöz kapcsolód adó levonhatóvá válik. A túlnyomó rész teljesülését az adóalanynak kell igazolni, ezért olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből egyértelműen, megbízhatóan és folyamatosan látható, hogy teljesül-e a levonási jog feltétele.
A fentieken kívül az adólevonási tilalom alóli mentesülésre jó példa lehet még a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó beszerzések (kivéve üzemanyag), igénybe vett szolgáltatások áfája, melyre ugyan tételes levonási tilalom vonatkozik , de a személygépkocsi-kölcsönzéssel (bérbeadással) foglalkozó adóalany a kölcsönbe adott személygépkocsik tekintetében levonásba helyezheti azokat .
Uniós jog magyarul
Kevesen tudják, de az uniós jogszabályok elérhetők magyarul is - ezen az oldalon: http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm
Innen a legfontosabb joganyagok is letölthetők, egységes szerkezetben elérhetők az alábbi anyagok:
30/03/2010: Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata pdf
30/03/2010: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata pdf
30/03/2010: 2010/C 83/02: Az Európai Unió Alapjogi Chartája pdf
30/03/2010: 2010/C 84/01: Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (egységes szerkezetbe foglalt változat) pdf
Lásd még: www.farminfo.hu honlap EU kitekintő oldalán
Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
Az egyéni vállalkozásról szóló új törvény több változást is hozott az egyéni vállalkozók életében. A vállalkozóvá válás új szabályai mellett jelentős változás az egyéni vállalkozás szüneteltetésének lehetősége. A korábbi időszakban erre az egyéni vállalkozóknak nem volt lehetőségük, így ha a főállású vállalkozó tényleges tevékenységet nem végzett, a járulékokat akkor is fizetnie kellett. Az új rendelkezések alapján, ha az egyéni vállalkozó ténylegesen nem végzi a tevékenységét, vállalkozását szüneteltetheti.
A szünetelés egy hónaptól legfeljebb öt évig tarthat, amelyet az okmányirodához címezve, az erre rendszeresített űrlapon, elektronikusan kell bejelenteni. Ha az egyéni vállalkozónak van vállalkozói igazolványa, akkor a szünetelés bejelentésével egyidejűleg azt le kell adnia az okmányirodában.
A szünetelés alatt egyéni vállalkozóként nem lehet jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni, ugyanakkor a szünetelés előtt vállalt fizetési kötelezettségeknek a szünetelés alatt is eleget kell tenni.
Adózási szempontból az egyik legjelentősebb változás, hogy a szünetelés alatt az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya szünetel, azaz nem kell járulékot fizetnie. A biztosítási jogviszony szünetelését az állami adóhatóság felé a 10T1041-es nyomtatványon kell bejelenteni.
Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, illetve olyan jogviszonya, amely jogosítja őt az egészségügyi szolgáltatásokra, akkor a szünetelés napjától be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz a 10T1011-es adatlapon az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, amelynek havi összege 2010. január elsejétől 4950 Ft.
A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó bevallás és az éves Eva bevallás kivételével - az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadnia. A személyi jövedelemadó bevallást és az Eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel el kell számolni.
Ha az adóév utolsó napján a vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.
A szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) - a törvényben meghatározott kivétellel - nem lehet elszámolni.
Fontos kiemelni, hogy a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek minősül, az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében vállalkozói költségként elszámolható.
Az ezt követően befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ha a szünetelés teljes évben fennáll, és az egyéni vállalkozónak nem keletkezik adókötelezettsége, nincs bevallás beadási kötelezettség sem. Természetesen, ha a vállalkozó a szünetelés alatt bármilyen jogcímen adóköteles jövedelmet szerez, arról az általános szabályok szerint bevallást kell beadnia. Ugyancsak bevallást kell beadni, ha a szünetelés alatt a vállalkozónak kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, nyilvántartott adókülönbözettel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettsége.
A fentiek alapján tehát, ha egy egyéni vállalkozó 2010. évben bejelenti tevékenysége szünetelését, a személyi jövedelemadó (eva) bevallás kivételével valamennyi adóról (pl: ÁFA) 30 napon belül soron kívüli bevallást kell beadnia. Az éves Szja bevallását pedig 2011. február 25-ig nyújtja be. Ha 2011-ben egész évben szünetelteti tevékenyégét és máshonnan sem szerez jövedelmet (pl: munkaviszony), és adatszolgáltatási kötelezettsége sincs, bevallást egyáltalán nem kell beadnia.
A szüneteltetés végét - a kezdéshez hasonlóan - az okmányiroda útján kell bejelenteni. Amennyiben a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem intézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozói tevékenységtől határozatával eltiltja és törli a vállalkozót a nyilvántartásból.
(Az eltiltás nem akadálya annak, hogy később ugyanaz a természetes személy egyéni vállalkozói tevékenységet folytasson, ha azt megfelelően bejelenti.)
APEH Tájékoztató a fel nem használt közteherjegyekről
Tájékoztató a fel nem használt közteherjegyek forgalomból történő kivonásával valamint értékének megtérítésével kapcsolatos eljárásról
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény 2010. április 1-jével történő hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény. Megszűnik az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, 2010. április 1-jétől nem lehet alkalmi munkavállalói könyvvel új munkaviszonyt létesíteni.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás lehetőségének megszűnésével feleslegessé vált, a munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére szolgáló közteherjegyek alkalmazása, ezért azok előállítása és forgalmazása 2010. április 1-jével megszűnik.
A fel nem használt közteherjegyek értékének visszatérítését kérelemre az állami adóhatóság teljesíti a fel nem használt közteherjegyek forgalomból történő kivonásával, értékének megtérítésével, valamint a közteherjegyek selejtezésével kapcsolatos eljárási és elszámolási szabályokról szóló 8/2010. (III. 18.) PM rendelet alapján.
A fel nem használt közteherjegyek értékének visszatérítését a kérelmező az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített 10KTH jelű nyomtatványon személyesen kizárólag az állami adóhatóság megyeszékhelyeken található ügyfélszolgálatain, Budapesten a IX. kerületben a Vaskapu u. 33-35. szám alatti, a XIII. kerületben a Petneházy u. 6-8. szám alatti és a Kresz Géza u. 15. szám alatti, valamint a XIV. kerületben a Gvadányi u. 69. szám alatti Központi Ügyfélszolgálaton, illetve az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának hatáskörébe tartozó adózók a VII. kerületben a Dob utca 75-81. szám alatti ügyfélszolgálaton is (az APEH ügyfélszolgálatok elérhetősége és ügyfélfogadási rendje megtalálható az APEH honlapján http://www.apeh.hu/ugyfelszolg), vagy postai úton lehet kérni, 2010. szeptember 30-ig. Felhívjuk a figyelmet, hogy a közteherjegyek visszatérítése iránti kérelmek előterjesztésére megállapított határidő jogvesztő, a 2010. szeptember 30-át követően benyújtott ilyen kérelmeket az állami adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül el fogja utasítani, a kérelmet és mellékleteit az adóhatóság a kérelmező részére vissza fogja küldeni. E határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A postai úton előterjesztett kérelem kizárólag abban az esetben tekinthető határidőben benyújtottnak, ha azt legkésőbb 2010. szeptember 30. napján postára adják.
A 10KTH jelű nyomtatvány kereskedelmi forgalomban nem kapható, de az állami adóhatóság bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, vagy az adóhatóság honlapjáról letölthető, és kizárólag papíralapon terjeszthető elő.
A kérelmezőnek a kérelemhez mellékelni kell
* a fel nem használt közteherjegyeket, valamint
* a vásárlását (megszerzését) igazoló számlát vagy egyéb okiratot
Postai úton előterjesztett kérelem esetén a nyomtatványhoz külön, zárt, a lezárására szolgáló felületen a kérelmező által aláírt borítékba helyezve kell a közteherjegyeket mellékelni. A kérelmet a kérelmező adóügyeiben illetékes regionális igazgatósághoz kell címezni.
A postai úton előterjesztett kérelem esetén az állami adóhatóság a közteherjegyet tartalmazó zárt boríték felbontásáról és a közteherjegyek vizsgálatáról jegyzőkönyvet készít.
Személyes megjelenés esetén mindenképp jegyzőkönyv készül, ha
a) feltételezhető, hogy a közteherjegy hamis vagy hamisított,
b) a közteherjegy elválasztott részekből van összeillesztve, vagy
c) a közteherjegy állapotából korábbi használatra lehet következtetni.
Ilyen esetben a jegyzőkönyvben a kérelmező észrevételei is feltüntetésre kerülnek. A jegyzőkönyv egy másolati példánya a kérelmezőnek átadásra kerül.
Az adóhatóság a nyomtatványról másolatot készít, melyen a közteherjegyek, valamint a számláról (okiratról) általa készített másolati példány átvételét igazolja, és ezt a kérelmező részére visszaadja, illetve a számla (okirat) eredeti példányával, valamint a közteherjegyeket tartalmazó boríték felbontásáról készült jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi az ügyfél részére.
Az állami adóhatóság a közteherjegyeket - személyes megjelenés esetén a kérelmező jelenlétében - felülbélyegzéssel érvényteleníti. Nem kerül sor a közteherjegy érvénytelenítésére, abban az esetben, ha feltételezhető, hogy a közteherjegy hamis vagy hamisított, vagy a közteherjegy elválasztott részekből van összeillesztve, illetve amennyiben a közteherjegy állapotából korábbi használatra lehet következtetni.
A fel nem használt közteherjegy értékének visszatérítésére az adóvisszatérítés általános szabályai szerint kerül sor.
Nincs helye a közteherjegy értékének visszatérítésnek, ha
a) a közteherjegy hamis vagy hamisított volt, vagy a közteherjegy elválasztott részekből volt összeillesztve, illetve amennyiben a közteherjegy állapotából korábbi használatra lehetett következtetni, és emiatt az állami adóhatóság a büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményezett, és a bűncselekmény elkövetését bíróság jogerős ítélete megállapítja, vagy
b) a közteherjegy csonka, kivéve a kizárólag a perforációt érintő, legfeljebb a közteherjegy egyik oldalán található, a közteherjegyek elválasztásával esetlegesen keletkező hiányosságot.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a kérelmezőnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása van, a fel nem használt közteherjegy visszatérítendő összegét az állami adóhatóság a tartozás erejéig visszatarthatja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül.
Forrás: www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése