A késedelem ára - avagy mit kell tudni a késedelmi kamatról?
Ami jár, az jár, gondoljuk mindannyian. Aki tartozását késve fizeti, köteles kamatot is fizetni. Ez legtöbbünk számára ismert. De hogyan, mi alapján, mikortól és legfőképpen mennyit?
A késedelmi kamat mértékét, és a fizetéssel kapcsolatos általános szabályokat törvény rendezi. Több jogszabályban is találhatunk erre vonatkozó rendelkezést, az egyik legfontosabb és a mindennapi életben leginkább alkalmazott szabályt azonban a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Röviden áttekintjük most a legfontosabb tudnivalókat!
Amennyiben valaki nem fizeti meg tartozását határidőben, akkor köteles késedelmi kamatot is fizetni. Ez akkor is jár a hitelezőnek, ha a felek például nem kötötték ki külön szerződésben. A késedelmi kamat esetében nincs jelentősége annak, hogy az adós miért, milyen okból késett a fizetéssel. Ez tehát azt jelenti, hogy még akkor is jár a hitelezőnek a késedelmi kamat, ha az adós nem tehető felelőssé a késésért.
Szerződésben előre megállapodhatunk, hogy mennyi lenne a késedelmi kamat mértéke abban a nem várt esetben, ha a fizetés nem történne meg időben. Ha erre előre nem gondolunk, akkor a törvényben megszabott mértékű kamatra jogosult a hitelező. Na de mennyi ez?
A kamat mértékével kapcsolatban még mindig élnek a korábbi beidegződések, de nem árt, ha tisztában vagyunk a tényleges törvényi előírásokkal.
A Polgári Törvénykönyv alapján a kamat mértéke naptári félévenként változik, attól függően, hogy az érintett félévet megelőző utolsó napon mennyi volt a hivatalos jegybanki alapkamat mértéke.
Világítsuk ezt meg egy példán keresztül:
A fizetési határidő 2009. március 2. napján járt le. Az adós és a hitelező is gazdálkodó szervezet. Ez fontos kitétel ugyanis a gazdálkodó szervezetek között más a késedelmi kamat mértéke, mint a magánszemélyek esetén. A felek között nem volt szerződésben késedelmi kamat kikötve, így a törvény szerinti késedelmi kamat jár a hitelezőnek.
A késedelmi kamat kiszámítása pedig a következő módon történik.
Példánkban a felek gazdálkodó szervezetek, ezért a hitelező 2009. április 2. napjától lesz jogosult késedelmi kamatra. Hogy miért nem március 2-től? Ennek oka az a szabály, mely kimondja, hogy gazdálkodó szervezetek esetén el kell telnie 30 napnak a számla vagy fizetési felszólítás adós általi kézhezvételétől ahhoz, hogy a hitelező késedelmi kamatra legyen jogosult. Ha a számlát, felszólítást még a teljesítés előtt kézbesíti a hitelező vagy nincs róla adata, hogy azt az adós mikor vette át, akkor a teljesítéstől számított 30 nap után lehet késedelmi kamatot érvényesíteni.
Visszatérve a példánkra, a hitelező tehát 2009. április 2-től számolhatja a késedelmi kamatot. Ekkor a késedelmi kamat mértéke megegyezik a 2008. december 31. napján érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegével. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 10% + 7%, azaz 17% lesz a kamat mértéke, amivel számolhatunk. Ez irányadó tehát 2009. április 2-től 2009. június 30-ig. 2009. július 1-től azonban már a 2009. június 30-án érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennünk, ami 9,5% volt. Ehhez adjuk hozzá a 7%-ot, így tehát 16,5%-os kamatot számolhatunk 2009. december 31-ig. Ha az adós 2010. január 28-án fizeti ki a tartozását, akkor 2010. január 1-28-ig terjedő időre ismét más kamattal kell számolnunk. Ekkor ugyanis ezt az időszakot megelőző naptári félév utolsó napján, azaz 2009. december 31-én érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennünk, ami 6,25% volt. Ezt növeljük meg 7-tel és megkapjuk, hogy erre az időszakra 13,25%-os késedelmi kamatot számolhatunk.
Az, hogy éppen mennyi az érvényben lévő jegybanki alapkamat, a Magyar Nemzeti Bank internetes oldalán mindig megtudhatjuk.
Lehet, hogy elsőként bonyolultnak tűnik a kiszámítás módja, azonban ne feledjük, hogy a felek szerződésben eltérhetnek ettől és egyszerűbben is meghatározhatják, hogy mennyi a késedelem idejére fizetendő késedelmi kamat mértéke és ez milyen időponttól jár.
A fenti szabályok ismertetése még nem tartalmaz minden, a késedelmi kamattal kapcsolatos szabályt. Célszerű minden esetben írásbeli szerződést kötni, legyen szó bármilyen ügyletről, üzletről, és ehhez szakember segítségét igénybe venni. Ez mindenképpen megtérül, akár már az első tartozás alkalmával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése