Számla kiállítási és teljesítési dátuma, ill. fizetési határidő. És a fizetési hajlandóság?
Számlakiállítók és számlabefogadók. Két ellentétes tevékenységet folytató, de abban azonban egymásra utalt résztvevők.
Természetesen nem csak ennyi az egymásra utaltságuk, de mivel a blog a számlázó szoftverekről szól, és így az üzleti kapcsolat végeredményéről, ezért most az előzményeket nem bolygatom.
Jónéhány számlázó szoftvert volt alkalmam kipróbálni. Ez egyik jobb (vagy rosszabb), mint a másik. Azonban egy témát igyekeznek azonosan kezelni, mégpedig a számlára kerülő dátumok tekintetében. Teszik mindezt azért is, mert hát törvény is szabályozza. :)
Időnként kormányzati szinten is beleavatkoznak a számlán kötelezően feltüntetendő dátumok értelmezésébe, így időszakosan vonatkozhatnak rájuk más és más szabályok, viszont az alábbiak mindig is így voltak, és írom le mindezeket azért, mivel a környezetemben néhány éve folyamatosan visszahallom a panaszt a dátumok sajátos értelmezésével kapcsolatban.
Tehát:
Van 3 dátum, amely mindig is kötelező eleme volt a számláknak:
* Kiállítási dátum
* Teljesítés dátuma
* Fizetési határidő
Tekintsünk most el a készpénzes számlától és nézzük csak az átutalásos megfizetésre készült számlákat.
Tisztelt számlakibocsátók és számlabefogadók!
Szeretnék ezúton egy félreértést tisztázni a felsorolt dátumok utolsó pontjával, azaz a "Fizetési határidő"-vel kapcsolatban.
A "Fizetési határidő" csak egy tájékoztató dátum. Hogy miről tájékoztat? Hát arról, hogy a számlakibocsátó részére az elvégzett munkáért kötelezően megfizetendő (tehát felek között szerződés szerinti) ellenértéknek legkésőbb, megismétlem hangsúlyosabban: LEGKÉSŐBB a fizetési határidő lejártáig meg kell érkeznie a bankszámlájára!
Nem aznap kell utalni, amikor a számla fizetési határideje lejár, vagy nem a lejárat után egy nappal. SŐT! Továbbmegyek: nem a lejárat után sok nappal!!! (mint ahogy sokan - helytelenül - ezt az utat követik)
Tehát a "Fizetési határidő" a számlán csak egy tájékoztató dátum, amely határidőn belül törvényesen elvégezheti a számlabefogadó a szerződésbeli vállalását.
Hogy igazából mikor esedékes az elvégzett munka ellenértéke? Meg fognak lepődni!
Aznap, amikor a számla kiállításra került!
Jó, ha megértik a felek, az átutalásos számlázás nem arra lett kitalálva, hogy a számlabefogadók saját hatáskörükben jó hosszan kitolják a fizetést (mondván: addig is nekik dolgozik a "pénzük" - hehe, pedig már nem is az övék), hanem arra, hogy minél kevesebb kézpénzmozgás legyen a piacon, és nagy összegeket is el tudjanak biztonságosan juttatni egymáshoz a szerződő felek.
Érdemes erre a számlakibocsátóknak is felhívni partnerük figyelmét, mert ha ezt nem teszik, ők is ludasak abban, ha a számlabefogadó semmibe, vagy alig veszi figyelembe elvárásukat.
Javaslom, hogy kövesse mindenki az alábbi egyszerű elveket:
* nem bízok meg senkit munkával, ha tudom, hogy nem fogom tudni időben kifizetni
* ha a föntiek ellenére mégis megbízom, készüljön úgy a szerződés, hogy a késedelmes fizetéssel ne kövessek el szabálysértést (ha a másik fél belemegy, akkor már egy szava sem lehet)
* ha megbízok valakit egy munkával, a szabályosan készült és befogadott számla beérkeztekor azonnal kifizetem (és tegye meg ezt Ő is, ha alvállalkozót alkalmaz)
Nem olyan bonyolult ez. Ha országosan felvállaljuk, megváltozik a fizetési morál, jobb partnerkapcsolatok születnek, jobban megbíznak egymásban a felek és újra felpöröghet a gazdaságunk. (f:ingyenszoftver)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése