Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-04-27
Tartalom
Áfa adótippek
Adószám felfüggesztés és áfa visszaigénylés
Az adókedvezményekről - a 2009. évi Szja bevallás elkészítéséhez
Az önkéntes pénztári befizetések adózása
Szellemi szabadfoglalkozás - egyéni vállalkozás
Áfa adótippek
Mindig kössünk írásban szerződést. A szerződés megszövegezésénél az érintett adójog-területnek megfelelő terminológiával éljünk, már a szerződésben vegyük figyelembe az áfa ide vonatkozó előírásait. Szerződés-tervezeteinket vizsgáltassuk át adózási szakemberrel is, mert nem csak a polgári jogi, hanem az adójogi következmények is súlyosak lehetnek.
Mindig ellenőrizzük üzleti partnereink (külföldit is!) adóalanyiságának érvényességét.
Mindig kérjünk a partnertől nyilatkozatot, ha fordított adózással érintett tevékenységre vállalkozunk, ha fuvarozunk, vagy ha bérmunkát végzünk.
Áfa visszatérítést csak pénzügyileg rendezett, szerződéssel alátámasztott, ellenőrzött, nyilatkozatot adó beszállítók esetében kezdeményezzünk.
Magas anyaghányaddal dolgozó, építőipari, szerelési tevékenységet végző cégek vizsgálják meg, hogy uniós beszerzési lehetőséggel hogyan kerülhetik el a finanszírozási nehézséget (45-90 nap) is jelentő előzetes áfa-visszatérítési procedúrát.
Adószám felfüggesztés és áfa visszaigénylés
Az Art. 24/A.§-a tartalmazza az adószám-felfüggesztés szabályait. A /6/ bekezdés a következőket tartalmazza:
„(6) Az adószám (közösségi adószám) alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése vagy az adószám (közösségi adószám) törléséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti. Az adóhatóság az adózó felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, illetve költségvetési támogatás iránti kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti.”
Az Art. 37.§/4/ bekezdése szerint a visszaigényelt általános forgalmi adót, ha a visszaigényelhető adó összege az 500 ezer forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni. A (6) bekezdés szerint ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 50%-át meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.
Ezen rendelkezések alapján az adószám felfüggesztés jelentősen érinti az adózó áfa visszaigénylési lehetőségeit. Három időszakot kell vizsgálni a cég áfa elszámolása vonatkozásában:
1. Az adószám felfüggesztés előtti időszak.
2. A felfüggesztés elrendelése és megszüntetése közötti időszak.
3. A felfüggesztés adóhatósági megszüntetése utáni időszak (feltéve, hogy az adószám felfüggesztés a felfüggesztés megszüntetésével ér véget, most ezt az esetet vizsgáljuk).
Az 1. időszaknak az a jellemzője, hogy erre az időszakra a cég jogosult az áfa visszatérítésre, amennyiben ennek egyéb törvényi feltételei fennállnak.
A 2. időszakra az áfa levonási jog érvényesítését a törvény kizárja. Továbbá a felfüggesztés időszakában az adóhatóság a törvény alapján nem teljesítheti a megelőző időszakra vonatkozó visszatérítési kérelmet sem. Ez a jog azonban nem vész el, a törvény e vonatkozásban csak annyi korlátozást tartalmaz, hogy az ilyen kérelem kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti. Ez alapján véleményem szerint az adószám felfüggesztés a 45 napos kiutalási határidőt csak annyiban érinti, hogy a a kiutalás időpontját kitolja legalább a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáig. Amennyiben a 45. nap a megszüntetés időszakára esik, úgy a kiutalás a felfüggesztés megszüntetésével esedékessé válik. Amennyiben a 45. nap a felfüggesztés megszüntetése utáni időszakra esik, ez irányadó a megelőző időszaki áfa kiutalásának teljesítésére, tehát a kiutalást az adóhatóságnak a lejárati határidőben teljesítenie kell, függetlenül a korábbi adószám-felfüggesztéstől.
A 3. időszakra az adószám felfüggesztés miatt korlátozás nem érvényesül.
Az adókedvezményekről - a 2009. évi Szja bevallás elkészítéséhez
A személyi jövedelemadó bevallásának határidejéhez közeledve egyre több kérdés merül fel a bevallásban érvényesíthető adókedvezményekkel kapcsolatban. Az alábbiakban a leggyakoribb kedvezményeket és a legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze.
Adókedvezményt kizárólag az összevont adóalap adójáig lehet érvényesíteni.
A leggyakrabban előforduló kedvezmények, amelyeket a bevallás kitöltésekor figyelembe lehet venni, következők:
- Gyermekenként havi négyezer forint családi kedvezmény illeti meg a magánszemélyt, ha az adott hónapban az eltartottak száma legalább három főt elérte.
Az eltartottak létszámába azokat a gyermeket kell figyelembe venni, akikre tekintettel családi pótlékot folyósítanak, illetve azokat, akik után ugyan családi pótlékot nem folyósítanak, de az összegének meghatározása során figyelembe vesznek.
A kedvezményt azonban ténylegesen csak azon gyermekek után lehet figyelembe venni, akikre tekintettel a családi pótlékot folyósítják.
A kedvezményt a házastársak (élettársak) egymás között megoszthatják.
A fentieken túlmenően a kedvezmény magzat után is érvényesíthető a fogantatást követő 91. naptól, szakorvos igazolása alapján. Természetesen ebben az esetben is feltétel, hogy a családban már két eltartott gyermek legyen.
A kedvezményt jövedelemkorláthoz kötött. Három gyermek esetében 6.000.000,- Ft, négy gyermek után 6.500.000,- Ft, öt gyermek után 7.000.000,- Ft, hat gyermek után 7.500.000,- Ft, hét gyermek után 8.000.000,- Ft-jövedelem határig érvényesíthető.
- Lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményeként – pénzintézeti igazolás alapján – a törlesztés 30, illetve 40%-a, de összesen legfeljebb évi 120.000,- Ft vehető figyelembe. A 40%-os kedvezményt új lakásra felvett hitel esetén lehet érvényesíteni.
Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető, ha a törlesztés 2007. január 1. előtt már megkezdődött. Azaz, ha valaki 2006. évben vett fel lakáshitelt és a törlesztést ugyanebben az évben meg is kezdte, legutoljára 2010. évben érvényesítheti a kedvezményt.
Nem kell figyelemmel lenni az időbeli korlátra, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön volt. Ugyancsak nem kell figyelembe venni az időkorlátot, ha a hitel igénylője gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre (szoc.pol) és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben az adókedvezmény minden olyan évben érvényesíthető, amikor a hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult vagy jogosulttá váló gyermeke van.
A törlesztéshez fűződő kedvezmény nem osztható meg az adóstársak között, csak egyikük veheti figyelembe. A kedvezményt teljes egészében 3.400.000,- Ft jövedelemig, illetve, ha a házastárs (élettárs) 6 hónapot meghaladóan GYES-re volt jogosult 4.400.000 Ft-ig vehető figyelembe. A jövedelemkorlátot túllépése esetén a határt meghaladó jövedelem 20 %-ával csökkenteni kell a kedvezményt.
- Súlyos fogyatékosság esetén a jövedelem nagyságától függetlenül havi 3.575 Ft- mennyiben az állapot egész évben fennáll, éves szinten összesen 42.900 Ft - kedvezmény illeti meg a magánszemélyt. Súlyos fogyatékosságról a személyi jövedelemadó szempontjából akkor beszélhetünk, ha a magánszemély külön jogszabályban felsorolt betegségben szenved és erről orvosi igazolással rendelkezik. Az igazolást a bevalláshoz nem kell csatolni, de 5 évig meg kell őrizni. Az orvosi igazolásnak egyértelműen tartalmazni kell, hogy a kedvezményre jogosító egészségi állapot mikortól áll fenn.
A kedvezmény megilleti azt is, aki rokkantsági járadékban részesül.
- A belföldi székhelyű biztosítóval kötött 10 éves vagy annál hosszabb időtartamú életbiztosítás vagy nyugdíjbiztosítás esetén a befizetett díj után szintén vehető igénybe adókedvezmény. A kedvezmény alapja a befizetett biztosítási díj, amely a biztosítótól kapott igazolás alapján állapítható meg.
- A felsőoktatásról szóló törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján az adóévben befizetett, igazolt képzési költséget (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) szintén figyelembe lehet venni adókedvezmény alapjaként. A kedvezményt a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás alapjána hallgató vagy a hallgató kérésének megfelelően befizetőként megjelölt személy érvényesítheti. A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgató a képzési költsége utáni adókedvezmény igénybevételét elhalassza. A halasztás lehetőségével csak a hallgató élhet akkor, ha az adóévben megfizetett képzési költsége után kedvezményt senki nem vett igénybe. A kedvezmény igénybevételéhez szintén szükséges a felsőoktatási intézmény igazolása, melyen a kedvezmény igénybevételének elhalasztását az intézmény feltüntette.
- A háztartással kapcsolatos szolgáltatások kedvezménye 2009. évben új kedvezményként jelent meg a személyi jövedelemadóban. Háztartási szolgáltatásnaka lakásfelújítással, korszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatás, a gyermekfelügyelet, házi ápolás, háztartási nagygépek javítása, lakás tüzelőrendszerének, fűtésrendszerének, vízrendszerének karbantartása, javítása minősül.
A kedvezmény csak szolgáltatás után érvényesíthető, anyagvásárlás után nem. Abban az esetben viszont, ha a számla ellenértéke a karbantartást végző által felhasznált anyag értékét is tartalmazza és a főszolgáltatás a szolgáltatásnyújtás és nem a termékértékesítés, akkor ezen számla alapján a kedvezmény igénybe vehető.
Az igénybevétel feltétele, hogy a kedvezményalapot igazoló, áfát tartalmazó számla a kedvezményt érvényesítő magánszemély nevére legyen kiállítva
A háztartási kedvezmény, a tandíj kedvezmény és a biztosítások utáni kedvezmények mértéke egyaránt a kedvezményalap (számla, igazolás) 30 %-a, de együttesen legfeljebb 100.000,- Ft lehet. A kedvezményeket csak 3.400.000,- Ft jövedelemig lehet teljes egészében érvényesíteni. Amennyiben a jövedelem ennél több, akkor a korlátot meghaladó rész 20 %-ával csökkenteni kell a kedvezmény összegét.
A kedvezmény érvényesítés alapjául szolgáló igazolás(oka)t ezekben az esetekben sem kell a bevalláshoz csatolni, de 5 évig kell megőrizni azokat.
Forrás: www.apeh.hu
APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága
Az önkéntes pénztári befizetések adózása
Az szja törvény szerint az önkéntes nyugdíjpénztárakba, egészségpénztárakba, önsegélyező pénztárakba a magánszemély javára átutalt munkáltatói hozzájárulás meghatározott havi összege minősül kedvezményes adózású természetbeni juttatásnak, amennyiben a magánszemély nyilatkozik, hogy e jogcímen – tehát az adott hónapra vonatkozó hozzájárulásként – nem volt bevétele az adóévben más juttatótól - hívja fel a figyelmet az APEH a honlapján közzétett tájékoztatóban.
Ha a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója is van, nem teheti meg a nyilatkozatot, amennyiben valamely munkáltatója a nyilatkozattétel időpontjától számított hónapokra továbbra is részesíti e juttatásban, ideértve azt is, ha erre előre utalással került sor.
Egymást követő munkaviszonyok esetén a magánszemély ugyancsak nem tehet nyilatkozatot, ha valamely korábbi munkáltatója a nyilatkozattétel időpontjától számított hónapokra előre utalással már részesítette az adóévben e juttatásban, és azt nem fizettette vissza, illetve, ha a nyilatkozatot kérő munkáltató élni kívánna a nyilatkozattétel időpontjától visszafelé számított három hónapra történő visszamenőleges utalás lehetőségével, de a korábbi munkáltató ezekre a hónapokra már részesítette e juttatásban.
A nyilatkozat hiánya a juttatás lehetőségét nem zárja ki, azonban ilyen esetben a hozzájárulás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül - derül ki a tájékoztatóból.
Szellemi szabadfoglalkozás - egyéni vállalkozás
Amikor szellemi szabadfoglalkozásúakról beszélünk, ez alatt csak azon magánszemélyeket értjük, akik nem egyéni vállalkozói státuszban végzik a tevékenységet. Ezek alapján a szellemi szabadfoglalkozás egyik szélső határa a munkaviszony, amelytől jogilag abban különbözik, hogy nem alárendelt viszonyban van a foglalkoztatóval, hanem szabad és független, tehát önálló. Adózásban az a különbségük, hogy a szellemi szabadfoglalkozás jövedelmével szemben van helye költségelszámolásnak, a munkaviszonyban a munkabérrel szemben nincs. A szellemi szabadfoglalkozás másik szélső határa az egyéni vállalkozás – amelytől az adózást tekintve abban különbözik, hogy az egyéni vállalkozásból származó jövedelem külön adózik, az osztalékrész forrásadóval, a szellemi szabadfoglalkozás jövedelme pedig összevontan a hatályos adótábla szerint. Azonosságuk pedig az, hogy a bevétellel szemben költségek elszámolásának van helye. Egyébként amely tevékenység végezhető szellemi szabad foglalkozásban – az választás szerint végezhető egyéni vállalkozásban is. (csak fordítva nem igaz a képlet, hiszen például termelő tevékenység egyértelműen nem végezhető szellemi szabadfoglalkozásban.)
A szellemi szabadfoglalkozás előnye az egyéni vállalkozással szemben, hogy nem igényel külön alapítási eljárást, és költséget, gyorsabban megszüntethető, a működés során kevesebb adminisztrációt igényel, helyi adófizetési kötelezettsége nincs. Lényeges még, hogy szemben az egyéni vállalkozóval, minimálbér utáni – jövedelemtől független - havi járulékfizetési kötelezettsége sincs. Azok az elszámolások – adóelőleg, járulékok - amelyek az egyéni vállalkozót terhelik – a szabadfoglalkozásban jellemzően a foglalkoztatóra hárulnak – így kevesebb adminisztrációval jár, arról nem is beszélve, hogy választható olyan adózási formája is, amelyben nem is kell könyvelni. A személyhez kötődő, nem rendszeresen jelentkező kisebb megbízások teljesítésére ilyen jellemzőinél fogva alkalmasabb, mint az egyéni vállalkozás.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése