Geotermikus beruházások

Hátrányosan érinti a vízkiemeléses hőszivattyús és geotermikus beruházásokat a KvVM új rendelete
(F:Zöldtech * 2010.04.20 * Szerző: Lorberer Árpád Ferenc)
A geotermikus rendszerek tervezői és kivitelezői számára 2010. április 11. emlékezetes fekete nap maradhat. Stílusosan e naptól lépett hatályba ugyanis a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 4/2010 rendelete, amely a korábbi hatósági szolgáltatási díjakat megnöveli, sok esetben a korábbinak a többszörösére.

Az új szakhatósági rendelkezések nemcsak a környezetvédelmi tervezőket, hanem minden építőipari engedélyezésben érintett kollégát érintenek, év közben megnövelve az engedélyezések díjait.
Érzékelhető tény, hogy a hatósági engedélyezés a Bajnai-kormány 2009. novemberi rendeletei óta sokkal gyorsabb lett, de igen szomorú dolog, ha ennek ez lett az ára.

A továbbiakban, ha valaki földhő-szondás hőszivattyús rendszer kíván létesíteni, az engedélyezés 36.000 Ft Bányakapitánysági illetéke mellé be kell fizetnie még 23.000 Ft összeget az illetékes Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megfelelő számlaszámára is. A hatóságok előzetes jelzése szerint a többi szakhatósági is bevezethet hasonló illetékeket.

Geotermikus kútpárok engedélyezése ennél sokkal jelentősebb mértékben drágul. A hatósági eljárási díj a kitermelt vízhozamtól függ, és a geotermikus kútpár rendszerek nagy többsége igen nagy vízhozamú. (Az más kérdés, hogy a kitermelt víznek csak a hőjét hasznosítja, utána visszatáplálja ugyanabba a rétegbe). A korábbi, 20/2007 KvVM rendelet 2. pontja szerint szerint a díjszabás vízhozamtól és víztípustól függően egy kútra 20.000 Ft-tól 150.000-ig terjedt, addig most ez a 4/2010 rendelet 2. pontja alapján már 40.000–350.000 Ft közötti.

A kitermelő-besajtoló kutak együttes engedélyezési költsége továbbra is másfélszer akkora, mint egy kúté, holott környezettudatos gondolkodás esetén ez kellene sokkal olcsóbb legyen (már csak azért is, mert megtervezni és jól elkészíteni drágább egy kútpárt, mint egy sima termelőkutat).

Többszörösére növelték a működő ivóvíz-kutak védőterületének a kijelöltetési díját is, ráadásul ezt is vízhozam-függővé tették. Védőidom-kijelölését geotermikus kútpárra is lehet kérvényezni, és mivel az érvényes rendeletek szerint kötelező modellezést végezni, ennek alapján a védőidom is sokszor könnyen kijelölhető lenne, ha a díjszabás ezt nem gátolná. (A védőidom-tervezést eddig nagyrészt állami, pályázati pénzből végezték, a pályázati keretbe pedig a hatósági díj is elszámolható. Továbbra sem érthető, hogy miért kell mostantól többszörös hatósági díjat befizetni egy másik állami számlára?)

Az új rendelkezés jelentősen megdrágítja a kúttömedékelést, ezzel megnehezíti a használaton kívüli kutak geotermikus célú szondává történő átalakítását is, ami épp csak most kezd kismértékben elterjedni.
Szintén emelkedik talaj- vagy talajvíz-szennyeződések feltárási vagy mentesítési tervének az elbírálása, és szennyvíz-tisztító rendszer engedélyeztetése.

A díjszabás változása a tervezésre és a kivitelezésre is kedvezőtlenül hat. A geotermia fejlődése a nemzetközi tendenciák és a hazai túlnyomóan kedvező adottságok miatt eddig növekvő számú engedélyezéssel járt, bár közismert volt, hogy a fúrt kutak 85%-a és a geotermikus hasznosítások több mint fele az utóbbi években is engedély nélkül létesült (tehát eddig is rossz volt az ösztönzés, szabályozás, állami szolgáltatás rendszere ebben a szegmensben). Az eddigi rossz szabályozás kiterjesztése miatt az illegális rendszerek arányának további növekedése várható. A jelenlegi engedélyezési rendszer a tervekkel, engedélyekkel, minőségbiztosítással nem foglalkozó kókler kivitelezőknek kedvez, egyben minden érintett állampolgárt korrumpálni tud. A sok kicsi, tőkehiányos kútfúró cég döntő többsége nem érdekelt a helyzet rendezésében, ez még a szövetségük vezetőjének a Kossuth rádióban tett nyilatkozatából is kiderült.

Lehetséges a tervezési díjak további növekedése is, bár kérdéses hogy a piac ezt ki tudja fizetni. A kúttervezési és szondafúrás-tervezési díj eddig a hatósági eljárási illetéknek kb. háromszorosa volt. Annak ellenére, hogy nem háromszoros hanem inkább tízszeres munka tervezni, felmérni, műszaki rajzokat készíteni, majd 5-10 példányban kinyomtatva beadni a tervet, mint kész terveket elbírálni.

Ez azt jelenti, hogy pl. egy családi ház részére mi 110.000 Ft-ért készítettünk egy szondafúrás-tervet a szükséges fúráshossz számításával, amihez 36.000 Ft illeték jött hozzá. Most az illetékösszeg minimum 59.000 Ft-ra nő, így a mi munkánk értéke az államinak a kétszeresére devalválódik. Kútpár esetén eddigi mondjuk 130.000 Ft illetékhez 400.000 Ft tervező díj járult hozzá, most az illeték duplázódása e piacon a tervezéssel már nem követhető. (Kutak engedélyeztetése drágább, de ez kedvező adottság esetén a kivitelezési költségben kiegyenlítődhet. Ezen összegek a rendszer kivitelezése utáni második engedélyezési ütemben is ismétlődnek.)

A vizes rendszerek az állami szabályozás miatt tehát a továbbiakban is egyre nagyobb hátrányba kerülnek a vízkivétel nélküli hőszivattyús, szondás megoldásokkal szemben.

Valószínűleg igen sok helyen hivatalosan 20 méteres földhő-szonda-fúrásokat kell majd tervezni, amely fúrások a valóságban ismeretlen és a megrendelő számára is nehezen ellenőrizhető mélységig készülnek el, vagy kutak működnek helyettük. Ez azért is valószínű, mert a szabálysértőkkel, pl. az egész évben aktív, számla nélkül dolgozó kútfúrókkal szembeni fellépést a hatóságok részéről nemigen lehet tapasztalni. Az időnként érzékelhető hatósági ellenőrzés inkább csak a papírmunkák bekérését és átnézését jelentette.

Úgy tűnik, nem gondoltak bele a hatósági díjakat növelő közgazdászok, hogy hányszoros bevételt nyerhet a központi kincstár a kivitelezéssel járó adókból járulékokból, bírságokból, CO2-kvótákból, ha támogató és ellenőrző hozzáállásra törekednének a jelenlegi, széthasadozó rendszerek pénzzel való foltozgatása helyett. 2010-ben, „a megújulás évében” még nem lehet számítani a hazai adottságokhoz illeszkedő megújuló energia, a geotermia felfutására.

A rendelet teljes terjedelmében elolvasható a 2010. évi 26. számú Magyar Közlönyben, valamint a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség honlapján is található egy erre vonatkozó leírás.
Az ismertetőt összeállította:
Lorberer Árpád Ferenc
geológus, a Magyar Mérnöki Kamara tagja
geotermikus kutak, fúrások, forrásfoglalások tervezője
a LORBERTERV Vízföldtani Tervező Kft ügyvezetője
Navigáció:
* Geotermikus energia rovat további hírei és cikkei