Oldalak

2010. április 29., csütörtök

Génmódosított növények termesztése

A génmódosított növények megjelenése a huszadik század végén ígéretek és kételyek elé állította a termelőket és az élelmiszer fogyasztó lakosságot. A GM növények termesztésének biztonsága valamint az ezzel együtt felmerülő élelmiszer biztonsági kérdésekben napjainkban is dolgoznak a szakemberek.
A génmanipulált növényeket első sorban a növényvédő szer rezisztenciára, pl. szója glifozát (Roundup Ready), vagy rovar rezisztenciára nemesítették ki, pl. a kukorica Bt 176., ezeket a növényeket nevezik első generációs GM növényeknek.
Ezt követően jelentek meg a második generációs, módosított beltartalmi (keményítő tartalom, emészthetőség stb.) értékekkel rendelkező növények. Kialakulóban van a harmadik generációs növények (bio-gyógynövények) sorozata is.Ha a GM növények termesztését megfelelően irányítják, akkor az számos potenciális előnyt jelenthet az integrált rendszert alkalmazó termelő számára.
Az első GM növényt (növényvédő-szer rezisztens dohány) 1986-ban állították elő az USA-ban. Tíz év után már 56 növénnyel végeztek kisparcellás kísérleteket. Hasonló módon növekedett a termesztett területek nagysága. 1997-ben 12,8 millió hektár GMO növényt termesztettek, 2002-ben pedig meghaladták az 52 millió hektárt. A termőterület 52 %-án szóját, 32 %-án kukoricát, a fennmaradó részen pedig repcét, dohányt, burgonyát és gyapotot termeltek. Az új GM növények közé sorolható a búza, kávé, repce stb.
Európában a termesztés engedélyezéséhez teljes körű kockázatbecslést kell végezni. Az eljárásra eligazítást ad a 2001/18 EC irányelv. A GM, nem GM és az ökológiai termesztés területén jelentős változások várhatók az EU 2003. júliusában kiadott koexisztencia –a különböző növények együttes termesztése – javaslatának alkalmazásától.

Nincsenek megjegyzések: