Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Mi a cafeteria?
Szerdától új árverési szabályok lépnek hatályba
Rendezett munkaügyi kapcsolatok- és támogatási változások
Hogyan ellenőrzik az egyszerűsített foglalkoztatást?
Hogyan ellenőrzik a minimálbérre vonatkozó szabályok megtartását?
Mi a cafeteria?
A béren kívüli juttatások egyre komolyabb szerepet játszanak a munkavállalók anyagi elismerésében, „bérezésében”, különös tekintettel arra, hogy számos juttatási formához az általánoshoz képest kedvezőbb adózási szabályok kapcsolódnak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az egyes munkavállalók egyéni szükségletei eltérőek lehetnek, hiszen egy nyugdíjazás előtt álló magánszemély preferenciái szükségképpen mások, mint egy nagycsaládoséi vagy egy egyedülálló pályakezdőéi.
Ezért a cafetériának, mint juttatási rendszernek a bevezetése elsősorban arra szolgál, hogy a munkavállalók számára minél megfelelőbb választást biztosítson az egyes szóba jöhető juttatási formák közül, hiszen ha az adott terméket, szolgáltatást a magánszemély saját döntése alapján is megvásárolná, akkor a cafetéria juttatás gyakorlatilag helyettesíti a készpénzt.
A cafetéria tehát nem adózási mód vagy előírás, hanem egy olyan munkajogi szabályzat, amelyben a munkáltató választást enged a magánszemélyek számára, hogy maguk határozzák meg azt, hogy fizetésük kiegészítéseképpen milyen juttatásokban kívánnak részesülni. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 154. § (1) bekezdése szerint tilos a munkabért utalvány vagy más – pénztől eltérő - formában fizetni. Ezért a munkabér cafetériával nem váltható ki.
A cafetériára vonatkozó általános előírások
A cafetériának az adótörvényekkel való kapcsolatát a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 69. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban találhatjuk meg. E szakaszok szerint adóköteles természetbeni juttatás az is, ha nem minden munkavállaló részesül egyenlő mértékben az adott juttatásban, hanem minden, vagy a belső szabályzatban meghatározott munkavállalók azonos keret terhére választhatnak azonos feltételekkel ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből. Például, ha egy munkavállaló ruházati terméket, míg egy másik személy sporteszközt kér a munkáltató által meghatározott keret terhére, akkor mindkettő juttatás adóköteles természetbeni juttatásként – és nem bérként – minősül, függetlenül attól, hogy a magánszemélyek nem ugyanazon juttatásban részesülnek.
Az említett belső szabályzat akkor felel meg az szja-törvény előírásainak, ha az a juttatásra jogosultak körét nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg. Így például, ha belső szabályzat tartalmazza azt, hogy 10 év munkában töltött idő után minden munkavállalót egy-egy aranyóra illeti meg, akkor ez a juttatás is természetbeni juttatásként válhat adókötelessé.
Ugyanakkor az sem zárható ki, sőt éppenséggel javasolt, hogy egyes magánszemélyek adómentes, vagy kedvezményes mértékkel adóköteles juttatásokat válasszanak a cafetéria keret terhére. Kiemelést érdemel, hogy az szja-törvény szerint ezek a juttatások akkor is a kedvezményes mértékkel válnak adókötelessé, vagy akár adómentessé, ha nem minden magánszemély részesül azokban. Ezért például nem ütközik az szja-törvény előírásába az, ha a munkáltató például a 18 000 forint meleg étkezési jegyet munkateljesítményhez kapcsolódó jutalomként adja a munkavállalónak. (Egyes munkáltatók például az étkezési jegy juttatását ahhoz kötik, hogy a munkavállaló ne menjen az adott hónapban betegszabadságra. Ez az előírás az szja-törvény szabályait nem sérti, ugyanakkor munkajogi szempontból igencsak aggályos.)
Így a cafetéria juttatások közé felvehetőek a teljesség igénye nélkül az alábbi juttatások:
• az üdülési csekk vagy az üdülési szolgáltatás (25 százalék);
• a meleg étkeztetés vagy az erre vonatkozó utalvány (25 százalék);
• az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége (25 százalék);
• az iskolakezdési támogatás (25 százalék);
• a helyi utazásra szolgáló bérlet (25 százalék);
• az önkéntes pénztárakba átutalt munkáltatói hozzájárulások (25 százalék);
• a magánnyugdíj-pénztári tagdíj kiegészítése (25 százalék);
• az ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (adómentes);
• a kockázati életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja (adómentes);
• a személygépkocsi magáncélú használatának biztosítása (adómentes);
• a védőoltás (adómentes);
• a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése, ha azt a munkáltató nem köteles megtéríteni (nem bevétel);
• a munkáltatói lakáscélú támogatás (adóterhet nem viselő járandóság);
• a „hideg” étkezési utalvány (adóköteles természetbeni juttatás);
• a csekély értékű ajándék (adóköteles természetbeni juttatás);
• a művelődési szolgáltatás (adóköteles természetbeni juttatás);
• a sportszolgáltatás (adóköteles természetbeni juttatás);
• a személyszállítási szolgáltatás (adóköteles természetbeni juttatás);
• a telefonszolgáltatás (20 százalék adóköteles természetbeni juttatás).
Természetesen az egyes juttatás-típusok esetében az szja-törvény egyedi juttatási korlátokat határoz meg. Így például a munkáltató a munkavállalónak és annak közeli hozzátartozójának – személyenként külön-külön – éves szinten maximum a minimálbér (amely 2010-ben 73 500 forint) összegéig adhat 25 százalékos mértékkel adóköteles üdülési csekket.
Mint látható, a felsorolt elemek tartozhatnak az szja-törvény 70-71. §-a szerinti kedvezményes adózás alá eső juttatások közé, illetve lehetnek adómentes vagy adóköteles természetbeni, továbbá más adómentes juttatások, sőt akár adóterhet nem viselő járandóságok is. Ennél is meglepőbb, hogy semmilyen akadálya nincs annak, hogy a munkáltató a cafetéria juttatások közé a készpénzt is felvegye. Természetesen a készpénz a magánszemély összevonás alá eső jövedelmének minősül majd, de ez a körülmény – az szja-törvény már említett 69. § (1) bekezdés d) és e) pontjai alapján – nem befolyásolja a többi magánszemélynek adott juttatás adókötelezettségét.
Szerdától új árverési szabályok lépnek hatályba
Csak a PSZÁF által ellenőrzött pénzügyi szervezetek árverezhetnek el ingatlant. A lakóingatlanok elárverezésére kizárólag az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen keresztül lesz lehetőség. Az új szabályok szerint legkorábban június 1-én lehet árverést tartani.
A Magyar Közlönyben kedden megjelent kormányrendelet az adósok védelmében módosította a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló kormányrendeletet. Ezzel állami ellenőrzés alá vonta az árverezéseket, hogy azokban a sajnálatos esetekben, amikor kilakoltatásra kerül sor, akkor erre a legszigorúbb törvényi keretek között, hatósági felügyelet és ellenőrzés mellett legyen csak lehetőség.
Szerdától csak a PSZÁF által ellenőrzött pénzügyi szervezetek árverezhetnek el ingatlant, lakóingatlan elárverezésére kizárólag az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen keresztül lesz lehetőség.
Ezzel kívánják biztosítani, hogy az árverésről minden érdeklődő értesüljön, és a lehető legmagasabb áron keljenek el a lakások; az elektronikus árverés azért is fontos, mert így nem lehet megfélemlíteni az árverésen résztvevőket.
Az árverés kezdetét az adóhatóság úgy állapítja meg, hogy annak legalább 45 nappal, legfeljebb 60 nappal a hirdetmény közzétételét követően kell lennie. E szerint legkorábban június 1-én lehet árverést tartani.
Az árverezés kezdeményezőjének egy 6 hónapnál nem régebbi szakértői értékbecslést is csatolnia kell, valamint a lakóingatlan lényeges tulajdonságainak megállapítására alkalmas fénykép- vagy videofelvételeket. Az adóhatóság az értékbecslés adatait a saját adatbázisa alapján ellenőrzi, és ha jelentős eltérést tapasztal, büntetőeljárást indíthat; ilyen esetben addig nem kerülhet árverezésre a lakás, amíg nem tisztázódik az értékbecslés korrektsége.
Az árverés során kizárólag az ügyfélkapun keresztül lehet majd ajánlatot tenni; az érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig beérkezett, a becsérték 70 százalékát elérő legmagasabb ajánlat minősül.
Rendezett munkaügyi kapcsolatok- és támogatási változások
A 2010. évi XIV. törvény 2010. március 13-ai hatállyal módosította az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénynek a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő rendelkezéseit. (továbbiakban: Áht.)
Az Áht. új 15. § (5) bekezdése szerint akkor „nem nyújtható támogatás, ha a támogatást igénylő munkáltató a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása mellett a járulékfizetési kötelezettséget is elmulasztotta".
A 2010. évi XIV. törvény 1. § (3) bekezdésében foglalt külön rendelkezés visszaható hatálya szerint a támogatás - az eddigiektől eltérően - akkor is nyújtható, ha a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Amtv.) alapján történő foglalkoztatással kapcsolatosan a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt munkaügyi bírsághatározat ugyan született, de a munkáltató az Amtv. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint teljesítette a közteherjegy-beragasztási kötelezettségét.
Ez a törvényi kivétel a 2009. június 1-jét követően jogerős és végrehajtható határozattal megállapított és munkaügyi bírsággal sújtott, be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztató munkáltatókra vonatkozik. Ennek megfelelően a 2010. évi XIV. törvény 4. § (5) bekezdése szerint a munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. LXXV. törvény 8/C. § (4) bekezdés alapján nyilvánosságra hozott adatokból a törvény hatálybalépését követő 30. napon törli a módosított feltételeknek nem megfelelő, „jogsértőnek nem minősülő" munkáltató adatait.
Jelenleg a munkaügyi hatóságnak nem áll rendelkezésére olyan adat, amely alapján egyértelműen megállapítható lenne, hogy a munkáltatót marasztaló határozat az Áht. új 15. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelel-e, azaz a foglalkoztató járulékfizetési kötelezettségének eleget tette-e, illetve a közteherjegyet az AM könyvbe beragasztotta-e.
A fentiekre tekintettel a törvényes határidő lejártával, 2010. április 12-én a honlapról határozatlan ideig a 2009. június 1-jét követően jogerős és végrehajtható határozattal megállapított és munkaügyi bírsággal sújtott, be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók adatait töröltük.(Forrás: www.ommf.gov.hu)
Hogyan ellenőrzik az egyszerűsített foglalkoztatást?
Az OMMF közleménye szerint a munkaügyi hatóság tavaly 31 431 ellenőrzést végzett, és ennek során 186 327 munkavállalót érintő jogsértést talált. Közülük 56 206-ot bejelentés nélkül foglalkoztattak. A feltárt feketefoglalkoztatás hozzávetőleg kétharmada AM könyvvel történt visszaélésekből adódott.
Az új szabályozással, vagyis az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. CLII. törvénnyel (Eftv.) a jogalkotó azt kívánja - ellenőrzési szempontból - elérni, hogy megszűnjenek az alkalmi munkavállalói könyvvel megvalósítható és a vizsgálati tapasztalatok szerint megvalósult visszaélések, visszaszoruljon az ily módon elterjedt fekete foglalkoztatás.
Az egyszerűsített foglalkoztatás jogszerűségének ellenőrzéséről
• A papíralapú AM könyv kitöltését felváltja a bejelentési kötelezettség, melyet a munkavégzés megkezdését megelőzően kell megtenni (ugyanúgy, mint a hagyományos, Mt. szerinti munkaviszonynál). Ez főszabály szerint azt jelenti, hogy - a növénytermesztési idénymunka kivételével - bármely rövid idejű munkavégzés esetén a jogviszony létesítését a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatóságnak. Ebből következően a munkaügyi felügyelő ellenőrizni tudja, hogy a munkáltató legalizálta-e a foglalkoztatást. Az egyszerűsített foglalkoztatásnál is immáron lehetségessé váló elektronikus, adóhatóság felé történő bejelentés nem újdonság, ez a forma a hagyományos munkaviszonyhoz kapcsolódó bejelentés esetén is fennáll és az adóhatóság információi szerint gördülékenyen működik.
• A bejelentési kötelezettség mellett az ellenőrzést segíti az is, hogy a munkavállalóval munkaszerződést (un. blankettaszerződést) kell kötni. Ez tartalmazza - a bármely munkaszerződésben rögzítendő adatokon túl - azt is, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnak mely formájában állapodtak meg a felek, például, hogy mezőgazdasági idénymunkáról vagy alkalmi foglalkoztatásról van-e szó.
• Ha nem szükséges munkaszerződést kötni - növénytermesztési idénymunka vagy alkalmi munka esetén maximum 4 napos foglalkoztatási időtartamig - akkor egy speciális jelenléti ívet kell vezetnie a munkáltatónak (ez szigorú számadású nyomtatvány), amely az ellenőrzés számára ugyancsak alátámasztja a foglalkoztatás tényét.
• Az ellenőrzés változatlanul kiemelkedően fontosnak tekinti a munkavállalók nyilatkozatát. Ebből ugyanis a szerződés vagy a jelenléti ív hiányában is kiderül az, hogy a felek esetleg az Mt. szerinti munkaviszony létesítésében állapodtak meg, de a munkáltató a kedvezőbb adózású egyszerűsített foglalkoztatásra jelentette be munkavállalóját.
A növénytermesztési idénymunka ellenőrzéséről
A mezőgazdasági ágazatra (idénymunkára) különösen jellemző volt az AM könyvvel történő - jogsértő - foglalkoztatás, ezért e terület vizsgálata változatlan lesz, hiszen 2009-ben az összes ellenőrzés 6%-a esett a mezőgazdaságra, de a feketemunkások 10%-a ebben az ágazatban volt fellelhető.
A munkaszerződést csak akkor kell megkötni, ha azt a munkavállaló kéri, vagy a foglalkoztatás egybefüggő időtartama meghaladja a 30 napot. A munkáltatónak a bejelentési kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell teljesítenie.
Az ellenőrzés ebben a körben vizsgálhatja a speciális jelenléti ív kitöltését, illetve a tárgyhót követő 12-edike után azt a tényt, hogy a munkáltató bejelentette-e az ellenőrzés időpontjában munkavégzés közben talált, illetve a jelenléti íven szereplő munkavállalókat.
A munkáltatók számára további könnyebbség az is, hogy a bejelentést telefonon is megtehetik, ezen a módon egyszerre 3 munkavállaló jelenthető be.
A munkaügyi vizsgálat hatásköre és lehetséges jogkövetkezményei
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény /Eftv./ tételesen megjelöli azokat az Mt. előírásokat, amelyeket az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni, továbbá azokat is, amelyeket speciálisan a háztartási munka és az alkalmi foglalkoztatás kapcsán nem kell figyelembe venni (pl. az egyszerűsített foglalkoztatás körében nem irányadóak a munkaerő-kölcsönzés szabályai vagy alkalmi munkavállalásnál a munkaidő-nyilvántartás szabályai.).
A munkaügyi felügyelő főszabály szerint a jogviszony rendezettségét vizsgálja, vagyis a munkaszerződés és/ vagy a jelenléti ív, valamint a bejelentés teljesítését. Ha itt jogsértést talál az eljáró felügyelő, akkor nincs mérlegelési jogköre, a Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében köteles bírság kiszabásáról rendelkeznie. A munka és pihenőidővel, illetve a munkabérrel (minimálbér, garantált bérminimum) kapcsolatos jogsértések esetén ugyancsak kötelező bírságot kiszabnia. (Forrás: www.ommf.gov.hu)
Hogyan ellenőrzik a minimálbérre vonatkozó szabályok megtartását?
Az OMMF február vége és március eleje között tországos ellenőrzést tartott, minimálbér kifizetésre vonatkozóan. Ennek megállapításait ismertetjük, az OMMF tájékoztatása alapján.
A 796 ellenőrzött munkáltató több mint kétharmadánál találtak a felügyelők valamilyen munkaügyi szabálytalanságot 6906 munkavállalót érintően.
A munkáltatók szabálytalanságára a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás (60%) után a munkabérrel kapcsolatos visszaélések a legjellemzőbbek, hiszen az utóbbiakat közülük minden negyediknél tetten lehetett érni. A fizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságokon belül kiemelendő a minimálbér kifizetésének elmulasztása. A garantált bérminimumot a munkáltatók több mint negyede nem fizette ki, és ez a „munkabéres" jogsértés az érintett munkavállalók ötödét rövidítette meg. Hasonló arányban sértették meg a munkáltatók a különböző pótlékok fizetésére vonatkozó előírásokat: ezt a hátrányt szinte minden második munkavállaló megérezte. A hivatalból vizsgálható kollektív szerződések (KSZ) szerint járó magasabb összegű bérek (pótlékok) kifizetésének elmaradása - a munkabérrel kapcsolatos jogsértéseken belül - 10%-ot tett ki.
A munkabér-szabályszegések kimagaslóak a kereskedelmi vállalkozások körében: annak ellenére, hogy az ellenőrzések negyede esett erre az ágazatra, a munkabérrel kapcsolatos jogsértést elkövető munkáltatók 40%-a ebben az ágazatban működik. Ennek a felén „osztozik" - csaknem azonos arányban - az építőipar és a vendéglátóipar. A magasabb összegű kifizetések elmulasztása azonban szinte kizárólag az építőipari vállalkozások terhére róható. A KSZ szabályainak érvényesülését az építőiparon kívül a sütőiparban és a vendéglátásban vizsgálhattuk.
A jogsértések okai többnyire a figyelmetlenségre és a jogszabályok ismeretének hiányára vezethetők vissza. A munkáltatók többsége tisztában van ugyan a munkabérre vonatkozó rendelkezésekkel, de a garantált bérminimum előírásainak ismeretét mégsem tekinthetjük általánosnak. Még kedvezőtlenebb a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan érvényesülnek a KSZ szabályai például az építőiparban. Az ágazati kollektív szerződések rendelkezéseinek megsértése nem szándékos munkáltatói magatartásból ered, inkább abból, hogy nem tudnak a szerződés létéről, kötelező alkalmazásáról.
A felügyelői tapasztalatok szerint egy-egy munkáltató - célzott kérdésre - elmondja, hogy bár hallott az ágazatára vonatkozó kollektív szerződésről, de nem akarja alkalmazni, tehát nem járt utána annak, mit tartalmaz. Ez azt is jelenti, hogy választható lehetőségként tartják számon az ágazati kollektív szerződéseket. Más munkáltatóknál persze megtalálható a jogszabályok szándékos kijátszására való törekvés, a közteherfizetés elkerülésének szándéka is.
Jellemző tapasztalat, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékét nem fizetik meg munkavállalóiknak, vagy a minimálbért meghaladó bér esetében maradnak adósok a közteherrel.
A munkavállalók kiszolgáltatott helyzete továbbra is érzékelhető az ellenőrzések alkalmával, a munkavállalók - állásukat féltve - nem merik elmondani az őket sértő munkaügyi szabálytalanságokat, így azt sem, hogy gyakran más munkalehetőség híján kénytelenek a minimálbérnél is alacsonyabb fizetést elfogadni munkáltatójuktól.
Példák
• A felügyelők egy orosházi Kft-nél tartott vizsgálat során megállapították, hogy a munkáltató 97 munkavállalót betanított munkás és szerszámkészítő munkakörben alkalmaz, közülük 74-et 5 óra 40 perctől foglalkoztatott 2010. januárban, de nem fizette meg nekik az éjszakai munkavégzés után járó bérpótlékot. A munkáltató az ellenőrzést követően, - a határozathozatal előtt - visszamenőleg megfizette az elmaradt bérpótlékokat.
• A felügyelők helyszíni ellenőrzést folytattak Nyíregyházán, egy Kft. munkahelyén, és megállapították, hogy az ablak-beépítéssel foglalkozó 14 munkavállaló munkabére nem érte el a garantált bérminimumot. A munkáltató képviselője elmondta, nem volt tisztában azzal, hogy szakképesítéshez kötött munkakör esetében a kötelező legkisebb munkabért meghaladó garantált bérminimumot kell fizetni.
• Egy sütőipari Kft. zirci, várpalotai, székesfehérvári és veszprémi telephelyén tartottak ellenőrzést a felügyelők. A március 4-i ellenőrzés során Veszprémben a munkáltató 2 munkavállalójának teljesen üres, kitöltetlen munkaidő-nyilvántartását tudta csak bemutatni, melyen még a nevük sem szerepelt. A munkáltató 5 pék munkavállalónak nem fizette meg - a Sütőipari Ágazati Kollektív Szerződésben foglaltak figyelembe vételével - a 2010. évre megállapított minimálbért.
• Egy vendéglátással foglalkozó egyéni vállalkozónál az ellenőrzés egyebek mellett egy APEH-nál bejelentett, vendéglátóipari-eladó munkakörben foglalkoztatott munkavállalót talált munkavégzés közben, akinek melegkonyhás üzletvezetői képesítése volt. A munkavállaló részére a vállalkozó 2009.-ben, majd 2010. januárjában is havi bruttó 71.500,- Ft munkabért fizetett, tehát a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkabérét nem emelte meg 2009. évről 2010.-re. A munkáltató nem ismerte a jelenleg hatályos kötelező legkisebb munkabér pontos összegét, illetve a garantált bérminimumról sem tudott. A munkavállaló munkabérét késve, a tárgyhót követő hónap 12-ig fizette ki, mellyel az Mt.-nek a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezését sértette meg.
Pozitív példa
2010. március 1-jén egy kereskedelmi Kft. mezőkovácsházi boltjában tartott ellenőrzés során az eljáró felügyelő megállapította, hogy a munkáltató gépjármű alkatrész kiskereskedelemmel foglalkozik. Összesen 7 alkalmazottal dolgozik, mindegyikükkel munkaszerződést kötött, és szabályosan bejelentette őket. A munkavállalók közül 6-ot bolti eladóként, 1-et pedig adminisztrátor munkakörben foglalkoztat. A helyszínen bemutatott januári bérjegyzékek alapján minden dolgozó személyi alapbére eléri, vagy meghaladja a garantált bérminimumot. (Forrás: www.ommf.gov.hu)
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése