Folyók, tavak
A legjelentősebb folyók
Az országot kettészeli a Duna (a Volga után), mely Európa második legnagyobb folyója, és Közép-Európa fő folyóvize. Teljes, 2860 kilométeres hosszából 417 kilométer jut Magyarországra az ország északnyugati csücskétől a Mohács alatti déli országhatárig. (A Rajka és az Ipoly torkolata között 140 kilométernyi szakasz Szlovákiával határfolyó.) A Duna átlagos vízhozama Budapestnél 2000 köbméter másodpercenként.
A másik jelentős folyó a Tisza, amelynek magyarországi szakasza 596 kilométer hosszú. A Tisza az Alföldön gyakorlatilag végig síksági tájon kanyarogva éri el a déli országhatárt, és Jugoszláviában ömlik a Dunába.
A Duna fontosabb mellékfolyói: a déli határon a Dráva, a Kisalföldön a Lajta, a Rába (a Marcallal és a Rábcával), a Duna bal partján a Szlovákiával határos Ipoly.
A Tisza legfontosabb jobb oldali mellékfolyói: a Bodrog, a Sajó és a Zagyva, a bal parton pedig a Szamos, a Hármas-Körös és a Maros.
Legjelentősebb tavak
Az ország 1200 természetes vagy mesterséges tava közül a legnagyobb és külföldön is legismertebb Balaton (Közép-Európa legnagyobb tava) fontos hazai és nemzetközi idegenforgalmi központ. Hossza 72 kilométer, szélessége 1,5 és 11 kilométer között változik, felülete 596 négyzetkilométer. Átlagos mélysége 3 méter, kivéve a Tihanyi-szorosnál, ahol 10-11 métert is elérhet. A tavat a Zala folyó táplálja, fölösleges vizét a Sió-csatorna vezeti el a Dunába.
Szintén kedvelt üdülőhely a Velencei-tó. Területe 26 négyzetkilométer. Ebből csak 12 négyzetkilométer nyílt víztükör, a többi részét nádas borítja. Vízszintjét időnként mesterséges vízpótlással emelik.
Az osztrák határon fekvő Fertő-tónak csak egynegyede, a déli sáv (75 négyzetkilométer) tartozik Magyarországhoz.
(Forrás: MTI Sajtóadatbank)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése