Érdekmúlás

Mi az érdekmúlás?
A szerződésekben szereplő szolgáltatást és ellenszolgáltatást ideális esetben mindkét fél határidőben teljesíti. Gyakran előfordul viszont, hogy késedelembe esik a kötelezett, ami azt jelenti, hogy a szerződésben meghatározott határidőre (vagy a másik fél teljesítésével egyidejűleg) nem nyújtja a szerződött szolgáltatást, vagy ellenértéket. Ilyenkor a jogosult követelheti a teljesítést, vagy elállhat a szerződéstől érdekmúlásra hivatkozva.
Világítsuk meg ezt egy kicsit kevésbé jogászi nyelven!
Megegyeztünk a bútorkereskedővel, hogy leszállítja az ülőgarnitúrát, de a kereskedő késik. Ha kell nekünk az ülőgarnitúra, felhívjuk, felszólítjuk (ha lehet írásban is), hogy tegyen eleget szerződésben vállalt kötelezettségének, és szállítsa le a bútort. Ha annyit késlekedett, hogy már vettünk egy másikat, vagy ha a kereskedő állandóan hiteget a telefonban, de mindeddig eredmény nélkül, elállhatunk a szerződéstől érdekmúlásra hivatkozva. Ugyanígy eljárhat a kereskedő is, ha mi nem fizetünk a megbeszélteknek megfelelően.
Az elállással kapcsolatban most csak a leglényegesebb pontokra hívnám fel a figyelmet. Az elállás egyoldalú nyilatkozat, amellyel a szerződés a megkötésére visszamenőleges hatállyal megszűnik. Ilyenkor a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, a fenti példában a kereskedő visszafizeti a pénzünket, vagy mi visszaadjuk a bútort.
Érdekmúlásra hivatkozva gyakorolhatjuk az elállás jogát, ha a másik fél teljesítése többé nem áll érdekünkben. Ez akkor fordulhat elő, ha a szerződéssel elérni kívánt cél (pl. az ülőgarnitúra használata) már nem valósítható meg a kötelezett késedelme miatt. Abban az esetben, viszont ha a kereskedő már leszállította a bútort, és mi késlekedünk a fizetéssel, inkább a késedelmi kamat alkalmazása jelenthet megoldást a helyzet rendezésére.
Az érdekmúlás alkalmazása akkor a legegyszerűbb, ha a szerződésben a felek határidőt tűztek a teljesítésre. Ha a kereskedő a vállalt jövő szerdai időpontra nem szállít, ilyenkor hivatkozhatunk érdekmúlásra anélkül, hogy bizonyítanunk kellene miért nem áll érdekünkben a teljesítés. Ha határidő eredetileg nem volt a szerződésben, ám póthatáridővel felszólítottuk kereskedőnket a szállításra, már nem ilyen egyszerű a bizonyítás. A póthatáridőnek ugyanis megfelelőnek kell lennie, reális esélyt kell biztosítania a teljesítésre.
A fenti esetek szerint érdekmúlásra hivatkozva mindaddig elállhatunk a szerződéstől, amíg a másik fél nem teljesített. Teljesítése után erre már nincs lehetőség.