Szakkönyv...

Dr. Herdon Miklós: Informatika agrárgazdasági alkalmazásokkal A gazdálkodó, az agrárvállalkozások tulajdonosai és a vidéki lakosok manapság egyre inkább integrált technikai és gazdasági információkat igényelnek a termelési, kereskedelmi és fogyasztói döntésekhez. Ezeket az információkat számítógépesített és elektronikus szolgáltatások közvetlen használatával érhetik el. Az Internet szolgáltatások használatához természetesen szükséges a megfelelő hálózati kapcsolatok megléte. Örvendetes, hogy a mezőgazdaságban működő vállalkozások, gazdaságok, farmerek Internet elérési lehetősége folyamatosan javul. Az Internet, mint integráló platform, szinte minden alkalmazásban megjelenik. A térinformatika, a távérzékelés, az érzékelő és vezeték nélküli (wireless) technológiák integrációja a precíziós mezőgazdasági alkalmazásokban erősödik. Az E-business technológiák mezőgazdasági alkalmazásai is gyors ütemben növekednek.  

Dr. Kozári József: Mezőgazdasági szaktanácsadás A leggyakrabban idézett, általánosan elfogadott megfogalmazás szerint a mezőgazdasági szaktanácsadás olyan szolgáltatás, amely oktatási módszerekkel támogatja a vidéken élők szociális, társadalmi és gazdasági fejlődését, elősegítve ezzel életszínvonaluk növelését, valamint a mezőgazdasági élet társadalmi megítélésének javulását. Más megfogalmazás szerint minden tanácsadói munka célja az, hogy megtanítsa az embereket arra, hogyan éljenek vidéken, hogyan emeljék életszínvonalukat elsősorban önerőből, minimális állami támogatást igénybe véve. Magyarországon a mezőgazdasági szaktanácsadásnak olyan szolgáltatásnak kell lennie, amely hatékony kommunikációs módszerek alkalmazásával segíti a vidéken élőket az általuk adaptálható legújabb ismeretek megszerzésében. A mezőgazdaság alacsony jövedelemtermelő képessége miatt a vidék folyamatosan elveszti munkaerő-megtartó képességét. 

 Nábrádi András - Pupos Tibor - Takácsné György Katalin: Üzemtan II. Az 1989-90-ben bekövetkezett politikai és gazdasági rendszerváltás az egész agrárgazdaságban, ezen belül a mezőgazdasági üzemtan területén is nagy kihívást jelentett. A változások lehetővé tették a piacgazdaság kibontakozását és ezzel együtt a fejlett országokban alkalmazott gazdaságszervezési elvek és módszerek teljes körű átvételét. Új alapokon, új üzemi struktúra kialakulásával és az agrárágazat teljes átszervezésével kellett a mezőgazdaságot új fejlődési pályára állítani. A mezőgazdasági üzemtannak ezért az új üzemi formákkal, a méretezés problémáival, a gazdaságok (egyéni, szövetkezeti, társasági formák) létrehozásának szervezésével kellett foglalkoznia. Újra felvetődött a kooperációk, az integrációk kialakításának szükségessége. Meg kellett birkózni a finanszírozás nehézségeivel és sok esetben a felszámolás, a csődeljárás, az üzem feladásának kérdéseivel is. A gazdaságok tulajdonosainak és menedzsereinek ebben a helyzetben már maguknak kell dönteniük a fő célkitűzésekről, a versenytársakkal és a partnerekkel szemben folytatandó magatartásról. A döntések magukban foglalják a technológiai, a termelésszervezési, az értékesítési, a pénzügyi döntésektől kezdve mindazokat a területeket, amelyek a sikeres üzemek működtetéséhez nélkülözhetetlenek. 

 Nábrádi András - Pupos Tibor - Takácsné György Katalin: Üzemtan I. Az 1989-90-ben bekövetkezett politikai és gazdasági rendszerváltás az egész agrárgazdaságban, ezen belül a mezőgazdasági üzemtan területén is nagy kihívást jelentett. A változások lehetővé tették a piacgazdaság kibontakozását és ezzel együtt a fejlett országokban alkalmazott gazdaságszervezési elvek és módszerek teljes körű átvételét. Új alapokon, új üzemi struktúra kialakulásával és az agrárágazat teljes átszervezésével kellett a mezőgazdaságot új fejlődési pályára állítani. A mezőgazdasági üzemtannak ezért az új üzemi formákkal, a méretezés problémáival, a gazdaságok (egyéni, szövetkezeti, társasági formák) létrehozásának szervezésével kellett foglalkoznia. Újra felvetődött a kooperációk, az integrációk kialakításának szükségessége. Meg kellett birkózni a finanszírozás nehézségeivel és sok esetben a felszámolás, a csődeljárás, az üzem feladásának kérdéseivel is. A gazdaságok tulajdonosainak és menedzsereinek ebben a helyzetben már maguknak kell dönteniük a fő célkitűzésekről, a versenytársakkal és a partnerekkel szemben folytatandó magatartásról. A döntések magukban foglalják a technológiai, a termelésszervezési, az értékesítési, a pénzügyi döntésektől kezdve mindazokat a területeket, amelyek a sikeres üzemek működtetéséhez nélkülözhetetlenek.  

Dr. Husti István: Mezőgazdasági vállalkozói kézikönyv A magyar gazdaság, s benne a mezőgazdaság máig tartó strukturális átrendeződésével jelentős mértékben megnőtt a vállalkozások szerepe. Nem túlzás azt állítani, hogy a hazai mezőgazdaság szereplői közül majdnem mindenki többé-kevésbé vállalkozó, még ha ezzel nincs is mindenkor tisztában. Közreműködője egy olyan versenynek, amely az erőforrások felhasználásában épp úgy tetten érhető, mint a vevőkör megszerzésében, majd a megtartására irányuló törekvésekben. Ebből kiindulva ezt a kézikönyvet mindazok figyelmébe ajánlom, akik tulajdonosként, menedzserként vagy „csak” munkavállalóként kapcsolatban állnak valamely mezőgazdasági termelő/szolgáltató vállalkozással. A leírtak megértéséhez különösebb előismeretek nem szükségesek, előnyt jelent azonban a legalább középfokú iskolai végzettség, a szakmai-gyakorlati tapasztalat és mindenekelőtt az elhivatottság, a kellő szintű motiváltság. A mostani, az új kiadást leginkább az elmúlt évek változásai, az EU-hoz történt csatlakozásunk és néhány új szakmai elem megjelenése indokolja.