Az árverés tulajdonképpen nem más, mint hatósági úton történő kényszereladás a legtöbbet ígérő számára. Ez a definíció azonban nem mindenfajta árverésre használható, csupán az ún. hatósági árverésekre. Ilyen típusú árverés sokféle eljárásban alkalmazható, melyek közül a legfontosabbak a végrehajtási eljárás során, az adóhatósági eljárás során és a felszámolás keretében lefolytatott árverések. Magyarországon a jogszabályok lehetővé teszik, hogy tulajdonjogot lehet szerezni árverés útján, abban az esetben, ha vevőként jóhiszeműen járunk el, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés azonban az ingatlan árverése esetére nem vonatkozik, tehát az ingatlanok esetében fontos momentum, hogy az a fél, akitől az árverésen ingatlant szerzünk tulajdonos volt-e vagy sem. Az ingók esetében az árverésen tulajdont szerzőnek tehát nem kell vizsgálnia, hogy korábban ki volt a tulajdonos, jóhiszeműsége esetén tulajdonossá válik. Ez azt jelenti, hogy akkor is tulajdonjogot szerez, ha a végrehajtást szenvedő, akinek ingóságát elárverezik, valójában nem volt tulajdonosa az árverési kalapács alá kerülő tárgynak. A szerző fél általában tehermentes tulajdont szerez, vagyis a vagyontárgyat terhelő jogok megszűnnek. Ez azonban csak a jóhiszemű szerzőre vonatkozik, ha tehát a szerző fél tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az árverés törvénysértő, a tulajdonszerzés nem következik be. Ingatlan árverések esetében azonban már nem fő szabály, hogy az árverési vevő biztosan meg is szerzi az árverezett ingatlant. Árverés útján ingatlan tulajdonjogát nem lehet abban az esetben megszerezni, ha az a személy, akitől az ingatlant megszerezzük nem volt tulajdonos. És mi a helyzet az ingatlanon fennálló terhekkel? Ezek is minden esetben törlésre kerülnek, ha az ingatlannak árverési vevő lesz az ú tulajdonosa? A válasz nem, vagyis nem fő szabály, hogy árverésen tehermentes tulajdonjogot tudunk szerezni. Azt, hogy milyen kötelezettségek, terhek maradnak fenn, jogszabályi előírások határozzák meg, és ezek eltérőek lehetnek attól függően, hogy milyen eljárás keretében zajlik az árverés. Az egyik leggyakoribb és talán napjainkban egyre aktuálisabb bírósági végrehajtás keretében történő árverés esetén az ingatlant terhelő telki szolgalmi jog, közérdekű használati jog és az ingatlanra bejegyzett, valamint a törvényi előírás alapján keletkező haszonélvezeti jog továbbra is terheli majd az ingatlant, azonban még itt is lehet kivétel. Ez utóbbinál nem árt tehát körültekintően tájékozódni az árverés előtt, hiszen egy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a tulajdonos mozgástere korlátozott, a haszonélvező ugyanis jogosult az ingatlant használni és akár hasznosítani is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése