Fagyosszentek

Az időjárással kapcsolatos népi megfigyelések között kiemelt szerepet kaptak a tavasz végi fagyok, hiszen ezek okozhatják a legnagyobb károkat a növekedő termésben. A népi hagyományok közül a fagyosszenteknek van - a Medárd-napi esőzések mellett - a legtöbb valóságalapja.
A fagyosszentek a népi hagyományban Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12, 13, 14) napját takarja, de bizonyos tájegységekben Orbán (május 25) napja is ide tartozik. A több évszázadon át kialakult népi tapasztalat szerint nyár felé közeledve a melegedő időjárás hirtelen hidegebbre fordul, gyakran faggyal is jár. A kései fagy tönkreteszi a rügyeket, megpecsételi a termést. Hazánk bizonyos tájain Zsófia napján (május 15) is fagyot várnak.
Pongrác napján trágyát égettek a szőlőben, hogy elűzzék a fagyot. A hiedelem úgy tartotta, hogy amilyen az idő Pongrác napján, olyan lesz Orbán napján is.
A fagyosszentekhez kapcsolódó időjárás-jóslás a következő: ha ezen a három napon felhőtlen az ég, akkor jó bortermés várható.
Az év során az utolsó tavaszi fagyot a népi hiedelem Medárd napján (június 8) várja, bár ez a nap sokkal ismertebb a 40 napos esőzésről.
Pongrác, Szervác és Bonifác a 4. században élt ókeresztény szentek. A keresztény hagyomány szerint mártírhalált haltak, más történet szerint nevük onnan ered, hogy halálra fagytak, miközben a szegényeknek és betegeknek adták ruháikat.