A szakmai felelősségbiztosítás az adott tevékenységet végző személy vagy cég által szakmai műhibából okozott véletlen károk megtérítésére vonatkozik. Egyszerű logikával sok szakma esetében nem lehet kikövetkeztetni, mely területek esetében szükséges ilyen jellegű biztosítás megkötése.
Lőtér vagy nukleáris létesítmény üzemeltetője, vadász, illetve autóverseny szervezője esetében nem csupán a dologi, hanem a személyi sérüléses kár bekövetkezésének is átlag feletti az esélye. Ugyanakkor kérdéses, hogy ha a felvonók és mozgólépcsők ellenőrzését végzőkre külön is kitér a biztosítási törvény erre vonatkozó passzusa, az építőipari kivitelezők köre vajon miért maradt ki ebből a körből -olvasható a UNION Biztosító közleményében.
Elsősorban anyagi jellegű károkat okozhat, ha hibásan teljesít egy utazási vállalkozó, vámügynök vagy éppen biztosítási alkusz, akik szintén nem mentesülnek a szakmai felelősségbiztosítás kötésének kötelezettsége alól. E biztosítások tarifája fajlagosan magasabb, hiszen a kár sokszor csak évek múlva derül ki, az eljárás során pedig sokszor szakértők hada segít megállapítani a felelősséget. A piaci szereplők ugyanakkor anyagi megfontolásból sokszor a lehető legkisebb biztosítási összeget választják, bármekkora kockázattal is jár ez.
„A tevékenységek széles köre ellenére a piac mérete ma nem túl nagy: különböző becslések alapján 3-5 milliárd forintra tehető az éves szinten keletkező díjbevétel - ad áttekintést Maják Viktor, az UNION Biztosító marketing- és kommunikációs igazgatója - összehasonlításképpen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tavalyi díjbevétele több mint 125 milliárd forint volt. A terület fejlődési lehetőségei azonban ígéretesek: egyrészt egyre több olyan szakmában is kezdenek népszerűvé válni e biztosítások, ahol azokat nem írja elő jogszabály, másrészt a gazdasági válságot követően várhatóan a piaci szereplők többsége megengedheti majd magának, hogy jól felfogott érdekében a továbbiakban inkább magasabb biztosítási összeget válasszon.”
Egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosítása
Az biztosan állítható, hogy a szakmai biztosításokat igénybe vevők legnagyobb része ma már az egészségügyi szolgáltatást végzők közül kerül ki. Ez nem csoda: ezen a területen közel ezer intézményi szolgáltató, mintegy 40 ezer orvos és 100 ezer további egészségügyi szakdolgozó tevékenykedik.
A nagy számok ismeretében nem tűnik soknak éves szinten a mintegy 500 ismertté vált műhiba, amellyel azonban egyre gyakrabban a sajtó hasábjain is találkozhatunk. A műhibaperek száma évről évre növekedő tendenciát mutat, amelyben elsősorban nem az elkövetett hibák számának növekedése, inkább a páciensek öntudatosabb jogérvényesítése érhető tetten.
A bírósági gyakorlat is változóban van: ma már nem csak olyan egyértelmű esetekben ítélnek meg kártérítéseket, mint idegen test (törlőkendő, olló, stb.) bennmaradása vagy kórházi eredetű fertőzések, hanem például nem szükségszerűen elvégzett császármetszés vagy éppen nem megfelelő előzetes tájékoztatás is.
Eközben egyre növekszik a kártérítések összege is. Súlyosabb egészségkárosodás esetén az egyszeri és járadékos formában meghatározott kártérítések összege a perköltségekkel együtt ma már könnyen meghaladhatja az 50 millió forintot is, és ez az összeg az európai uniós gyakorlathoz közelítve egyre nő.
Növekvő kínálat
A ma még meglehetősen koncentrált szakmai felelősségbiztosítási piacon (amelyen két piaci szereplő részesedése hozzávetőlegesen 80 százalék), a szereplők többsége csak alaptermékeket forgalmaz, emiatt sok területen egyáltalán nem alakult ki verseny. A tendencia azonban az, hogy a hazai biztosítási piac egyre több szereplője jelenik meg nevesített szolgáltatói felelősségbiztosításokkal – az ismertebb szakmákon túl például fordítók, gépjárműmosók, takarítók, kéményseprők számára kínált konstrukciókkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése