Mondd meg hol élsz, megmondom meddig!
Míg egy átlagos franciáért, japánért csak nyolcvanéves korán túl jön el a kaszás, számos országban mindössze negyven-ötven év adatik meg az átlagpolgárnak. Sőt az sem mindegy, hogy az országon belül hol lakunk. A fővárosi férfiak például jó másfél évvel tovább élnek, mint az országos átlag.
Az összlakossághoz képest a legtöbb aggastyán Makaóban él: Kína e különleges közigazgatási területén a születéskor várható élettartam meghaladja a 84 évet. De szintén hosszú, 80 éven túli földi pályafutásban bízhatnak a japánok, szingapúriak, hongkongiak, ausztrálok, kanadaiak, franciák, svédek, svájciak, izraeliek, olaszok is. A háború dúlta országokban a legrosszabbak életkilátások: Afganisztánban 44,4, Zambiában 38,63, Angolában mindössze 38,2 év a születéskor várható élettartam.
Világviszonylatban a magyaroknak közepesen hosszú élet adatik. A 73,44 éves várható élettartamunkkal a 109. helyet vívtuk ki a 224 ország adatait összesítő rangsorban. Ezzel Európa egyik legrosszabb statisztikáját tudhatjuk magunkénak, messze elmaradva az Európai Unió 78, 67 éves átlagától – több mint öt évvel élünk kevesebbet hát, mint egy átlagos EU-polgár! – , de még a közép-kelet-európai országok közül is az utolsó előtti helyen kullogunk: a szlovénok 76,9, a csehek 76,8, a lengyelek 75,6, a szlovákok 75,4, a románok 72,5 éves élettartamra számíthatnak.
Noha a gazdasági fejlettség szinte mindenütt növeli a várható éttartamot, Magyarországon jóval rosszabbak az életkilátások, mint azt a gazdasági teljesítményünk előrevetítené. Ebben valószínűleg az egészségkárosító viselkedés elterjedtsége, illetve az egészségügyi ellátás alacsony színvonala – beleértve a megelőzést, tájékoztatást – is szerepet kap.
Az sem mindegy, hogy egy ország mely területén élünk. A leromlott ipari térségekben és a mezőgazdasági területeken a legrosszabbak az életesélyek, s a legtöbb országban a fővárosiak számíthatnak a leghosszabb életre. Nálunk a legelmaradottabb kistérségeiben élők várható élettartama nagyjából a Kazahsztáni, türkmenisztáni és mongóliai átlagnak felel meg. A Közép-Magyarországon lakók ugyanakkor hosszabb életre számíthatnak – igaz, még mindig rövidebbre, mint az egyiptomiak, törökök, vagy éppen a brazilok.
A kutatók szerint a kistérségekre jellenző várható élettartamot leginkább az iskolázottság, a telepüésszerkezet, a kistérség fejlett centrumoktól való távolsága, és a roma népesség aránya befolyásolja.
Emiatt egy budapesti férfi átlagosan négy évvel él tovább, mint egy borsodi. Érdekes azonban, hogy a nők várható élettartamában nincsenek ilyen nagy regionális különbségek: a Zala megyei legmagasabb (78,99 éves) és a legalacsonyabb Borsod megyei (76,53 éves) átlagos élettartam között csupán 2,4 év a különbség. Valószínűleg azért, mert a nők életminőségére kevésbé nyomja rá a bélyegét a térség a gazdasági fejlettsége – sokkal inkább a válások aránya, a társadalmi kapcsolatok minősége, a civil szervezetek jelenléte dominál.
Világviszonylatban a magyaroknak közepesen hosszú élet adatik. A 73,44 éves várható élettartamunkkal a 109. helyet vívtuk ki a 224 ország adatait összesítő rangsorban. Ezzel Európa egyik legrosszabb statisztikáját tudhatjuk magunkénak, messze elmaradva az Európai Unió 78, 67 éves átlagától – több mint öt évvel élünk kevesebbet hát, mint egy átlagos EU-polgár! – , de még a közép-kelet-európai országok közül is az utolsó előtti helyen kullogunk: a szlovénok 76,9, a csehek 76,8, a lengyelek 75,6, a szlovákok 75,4, a románok 72,5 éves élettartamra számíthatnak.
Noha a gazdasági fejlettség szinte mindenütt növeli a várható éttartamot, Magyarországon jóval rosszabbak az életkilátások, mint azt a gazdasági teljesítményünk előrevetítené. Ebben valószínűleg az egészségkárosító viselkedés elterjedtsége, illetve az egészségügyi ellátás alacsony színvonala – beleértve a megelőzést, tájékoztatást – is szerepet kap.
Az sem mindegy, hogy egy ország mely területén élünk. A leromlott ipari térségekben és a mezőgazdasági területeken a legrosszabbak az életesélyek, s a legtöbb országban a fővárosiak számíthatnak a leghosszabb életre. Nálunk a legelmaradottabb kistérségeiben élők várható élettartama nagyjából a Kazahsztáni, türkmenisztáni és mongóliai átlagnak felel meg. A Közép-Magyarországon lakók ugyanakkor hosszabb életre számíthatnak – igaz, még mindig rövidebbre, mint az egyiptomiak, törökök, vagy éppen a brazilok.
A kutatók szerint a kistérségekre jellenző várható élettartamot leginkább az iskolázottság, a telepüésszerkezet, a kistérség fejlett centrumoktól való távolsága, és a roma népesség aránya befolyásolja.
Emiatt egy budapesti férfi átlagosan négy évvel él tovább, mint egy borsodi. Érdekes azonban, hogy a nők várható élettartamában nincsenek ilyen nagy regionális különbségek: a Zala megyei legmagasabb (78,99 éves) és a legalacsonyabb Borsod megyei (76,53 éves) átlagos élettartam között csupán 2,4 év a különbség. Valószínűleg azért, mert a nők életminőségére kevésbé nyomja rá a bélyegét a térség a gazdasági fejlettsége – sokkal inkább a válások aránya, a társadalmi kapcsolatok minősége, a civil szervezetek jelenléte dominál.
Születéskor várható átlagos élettartam | ||
Területi egység | férfiak | nők |
Budapest | 71,47 | 78,41 |
Pest | 70,41 | 77,51 |
Közép-Magyarország | 71,06 | 78,08 |
Fejér | 69,7 | 77,63 |
Komárom-Esztergom | 68,4 | 76,77 |
Veszprém | 70,51 | 78,65 |
Közép-Dunántúl | 69,61 | 77,72 |
Győr-Moson-Sopron | 70,45 | 78,98 |
Vas | 70,55 | 77,91 |
Zala | 70,42 | 78,99 |
Nyugat-Dunántúl | 70,47 | 78,72 |
Baranya | 69,96 | 77,54 |
Somogy | 69,31 | 77,07 |
Tolna | 70,45 | 77,51 |
Dél-Dunántúl | 69,87 | 77,4 |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 67,35 | 76,53 |
Heves | 68,36 | 77,85 |
Nógrád | 69,03 | 77,72 |
Észak-Magyarország | 67,9 | 77,05 |
Hajdú-Bihar | 69,53 | 77,52 |
Jász-Nagykun-Szolnok | 68,71 | 77,19 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 68,05 | 77,41 |
Észak-Alföld | 68,76 | 77,4 |
Bács-Kiskun | 69,47 | 77,86 |
Békés | 69,07 | 76,97 |
Csongrád | 70,61 | 78,14 |
Dél-Alföld | 69,71 | 77,69 |
Ország összesen | 69,79 | 77,76 |
Forrás: KSH | ||
2008-as adatok (Szabad Föld) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése