Heti Online Hírlevél
Tartalom
A kiszállítás igazolása uniós értékesítésnél
Hány zsebe van az egyéni vállalkozónak?
Nyaraló hasznosítása vendégfogadás céljára 2011
Tanulók, diákok egészségügyi ellátásra való jogosultsága
Mit kell tudni az elektronikus árverésről?
A kiszállítás igazolása uniós értékesítésnél
Uniós értékesítésnél a kiszállítást nem csak harmadik személy végezheti, hanem az eladó vagy a vevő személyesen is. Amikor harmadik személy által történik a kiszállítás külföldre, úgy a Nemzetközi Közúti Árufuvarozás Egyezmény alapján előírt dokumentum kerül kiállításra (CMR). CMR okmány nem állítható ki, ha az eladó vagy a vevő szállítja ki az árut másik tagállamba saját fuvareszközzel, tekintettel arra, hogy árufuvarozási szerződés nem kerül megkötésre.
E szállítási módozattal kapcsolatosan nem kaptak egyértelmű eligazítást az adóalanyok a hatósági jogértelmezőktől. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján a következő dokumentálás javasolható: 1) Ha az eladó szállítja az árut a külföldi vevőjének, akkor különösen ügyelni kell a szállítólevél kiállítására és megőrzésére.
Ha az eladó autópályát is igénybe vesz a kiszállítás során, akkor a pályadíjról szóló bizonylatok megőrzésére is különös gondot kell fordítania, ugyanilyen módon az üzemanyag vásárlások bizonylatait is meg kell őrizni. E bizonylatolás (szállítólevél) gyakorlatilag elegendő kell, hogy legyen a kiszállítás igazolására, de javasolt egy külön dokumentum megszerkesztése és a vevővel történő aláírattatása, amely azt tartalmazza, hogy a terméket raktárra veszi és a vásárolt termék után a HÉA 20. és 68-69. cikk alapján adót fizet a szállítás célországában, vagy bármely hazánktól eltérő EU tagországban. 2) Ha a vevő saját maga szállítja el a terméket, akkor szintén kiállításra kerül egy szállítólevél.
Célszerű a vásárló személyazonosságáról meggyőződni és a személyi okmányt lemásolni. Külön dokumentumot kell szerkeszteni („Isten bizony okmány”), amelyben a vevő nyilatkozik és kötelezettséget vállal arra, hogy a megnevezett országba kiszállítja a terméket, ott raktárra veszi és a HÉA 20. és 68-69. cikk alapján adót fizet közösségi beszerzés címén.
Hány zsebe van az egyéni vállalkozónak?
Az egyéni vállalkozóként folytatott vállalkozói tevékenység egyik jellemzője, hogy a vállalkozás és a vállalkozás tulajdonosa, a magánszemély – szemben a társaságként végzett vállalkozói tevékenységgel – nem különül el egymástól.
Az egyéni vállalkozók nagy többsége is úgy gondolkodik, hogy az egyéni vállalkozás pénze egyben az ő pénze is, illetve az ő pénze egyben az egyéni vállalkozás pénze is. A vállalkozása pénz(ügy)eit az egyéb pénz(ügy)eitől nem különíti el, az éppen felmerülő kiadásokat (legyen az egy beszállítói számla kiegyenlítése vagy a kávézóban elfogyasztott kávé ellenértéke) a zsebében lévő pénzből egyenlíti ki. Ezen eljárás azonban egyáltalán nem felel meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek, azok szerint ugyanis az egyéni vállalkozónak minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítania, amelynek adatait a nyilvántartásaiban is rögzítenie kell.
Vagyis az egyéni vállalkozás pénzügyei annyiban mindenképpen eltérnek az egyéni vállalkozó egyéb pénzügyeitől, hogy azokról folyamatos nyilvántartást kell vezetnie, amely nyilvántartásban azt is fel kell tüntetni, ha az egyéni vállalkozás valamely kiadását az egyéb (a vállalkozásba be nem vont) pénzeszközeiből egyenlíti ki.
Amennyiben az egyéni vállalkozó egy beszállítói számlát nem az egyéni vállalkozás pénzeszközeivel, hanem az egyéb (például munkabérből származó) pénzeszközeivel fizet ki, akkor lényegében kölcsönt (tőkebetétet) nyújt az egyéni vállalkozásának, amelyről minden esetben bizonylatot kell kiállítani, s amely gazdasági eseményt a nyilvántartásaiban is szerepeltetnie kell.
Az adóhatóság által végzett ellenőrzések tapasztalatai szerint azonban a tőkebetétek dokumentálása és nyilvántartása az esetek jelentős részében még ma sem történik meg. A mulasztást egyrészt az adózás rendjéről szóló törvény mulasztási bírsággal szankcionálja, másrészt ezen mulasztás lényegesen megnehezíti az egyéni vállalkozás pénzmozgásainak nyomon követhetőségét, az adóellenőrzés során annak rekonstruálását, hogy a bevallott bevételek által nem fedezett kiadásokat le nem könyvelt tőkebetétekből, vagy eltitkolt bevételből finanszírozta-e az egyéni vállalkozó.
A bizonylat kiállítási és nyilvántartási kötelezettség fennáll abban az esetben is, amikor az egyéni vállalkozó a vállalkozás pénzét, magáncélra használja fel, ami a jogcímtől függően akár jövedelemszerzésnek is minősülhet.
Forrás: www.apeh.hu NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága
Nyaraló hasznosítása vendégfogadás céljára 2011
A nyaraló vendégfogadás céljára történő hasznosítása – eltérően az ingatlan bérbeadás általános szabályaitól - egyéb szálláshely-szolgáltató tevékenység, amelyet csak adószámmal rendelkező magánszemély végezhet. A jegyző által kiadott működési engedély birtokában adószámot a 11T101 sz. „Bejelentő- és változásbejelentő lap azon magánszemélyek részére, akik adószám kiváltására kötelezettek, de nem szerepelnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában” nyomtatványon lehet igényelni. A bejelentkezéssel egyidejűleg tételes átalányadózás választható.
Ezt az adózási módot az adóév egészére akkor lehet választani, ha magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy lakásban vagy üdülőben folytatja. A tételes átalányadó éves összege szobánként 32 ezer forint (negyedévenként 8 ezer forint), az egészségügyi hozzájárulás éves összege 6 400 forint (negyedévenként 1 600 forint), melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységét az adott év folyamán megszünteti.
Ha valaki nem választja a tételes átalányadózást, mert pl.: csak nagyon rövid ideig tudja kiadni a nyaralóját, vagy a szükséges feltételeknek nem felel meg, akkor neki az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. Ebben az esetben a jövedelem az összevont adóalap részét képezi, kiszámítása kétféle módszerrel történhet. Egyik esetben a bevételből kizárólag a bevétel megszerzése érdekében felmerült költségek (pl.: rezsiszámlák, értékcsökkenés) vonhatók le.
A másik lehetőség, ha a bérbeadó nem rendelkezik számlákkal, akkor ő a bevétel 10%-át igazolás nélkül is levonásba helyezheti. Mindkét költségelszámolás esetén a kiszámított jövedelem összegét fel kell bruttósítani, azaz 1,27-el megszorozni és ennek az összegnek a 16 százalékát kell adóelőlegként a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-ig megfizetni.
Egészségügyi hozzájárulást ez esetben is kell fizetni (nyugdíjasnak is), ami az adóelőleg alapját képező jövedelem 27 százaléka, figyelemmel a kapcsolódó költség-elszámolási szabályokra. A személyi jövedelemadó bevallást önadózóként kell elkészítenie a fizető-vendéglátást végző magánszemélyeknek, melynek határideje a következő év május 20-a, kivéve az áfa fizetésre kötelezett személyeket, akiknek február 25-ig kell leadniuk a bevallásukat. Forrás: www.apeh.hu Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli regionális Adó Főigazgatóság
Tanulók, diákok egészségügyi ellátásra való jogosultsága
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség olyan alanyi kört érint, akik nem állnak biztosítási jogviszonyban és nem jogosultak egészségügyi ellátásra a társadalombiztosítási törvény alapján. (Tbj. 1997. évi LXXX. Törvény 16. § (1) bekezdés a)-p) és s)-t) pontja, 13. §.)
Magyarországon a társadalombiztosítás egy olyan társadalmi kockázatközösség, melyben a részvétel mindenki számára kötelező és ez a részvételi kötelezettség, illetve fizetési kötelezettség teljesítése alapozza meg az egyes ellátásokra való jogosultságot.
Az iskolai tanév befejeztével, diákok esetében fontos tudni, hogy a diákigazolványuk érvényessége végéig, október 31-ig alanyi jogon, az ezt követő 45 napig passzív jogon jogosultak az ellátásra, ezután bejelentkezésre és járulékfizetésre válnak kötelezetté, ha addig nem válnak biztosítottá vagy jogosulttá. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre történő bejelentkezési kötelezettséget a belföldi magánszemély, a ’T1011-es adatlapon teljesítheti. A bejelentőlap alapján az állami adóhatóság mindaddig „automatikusan” terheli az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély adóazonosító jelén nyilvántartott folyószámláján, amíg a változás, megszűnés a jelzett adatlapon benyújtásra nem került.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti, azonban az adóhatóság akkor is az eredeti kötelezett folyószámláján írja elő a havi járulék kötelezettségeket. Az átvállalásról a kötelezettnek 15 napon belül – a 11T1011-es nyomtatványon- kell bejelentést tennie a NAV felé, mely az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A kötelezettség mértéke 2011. január 1-jétől havonta 5100 Ft, melyet a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell teljesíteni. Időarányos járulékfizetési kötelezettség esetén egy naptári napra az 5100 Ft harmincad részét kell figyelembe venni, azaz napi 170 Ft-ot.
A fizetési kötelezettség teljesíthető készpénz-átutalási megbízással (csekken), banki átutalással - NAV „Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek” elnevezésű 10032000-06056229 számú számlaszámra -, illetve a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyás fizetéssel is.
Mit kell tudni az elektronikus árverésről?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtási eljárásai során lefoglalt vagyontárgyak értékesítése hagyományos vagy elektronikus úton történik. Árverezésre kerülhetnek ingatlanok és ingóságok egyaránt. Az ingóságok között található például gépjármű, számítógép, ruházat, bútor, üzleti berendezés, háztartási, ipari, mezőgazdasági gép stb.
Az utóbbi időben az árverések döntő hányada Interneten folyik. Az árverések megtekintéséhez, licitálásához be kell lépni a hivatal internetes honlapjára ( ), innen pedig a korábbi APEH logóra kattintva, az „Árverések” menüpont kiválasztásával lépünk be az Elektronikus Árverési Felületre (EÁF-ra). Itt láthatjuk a futó és a meghirdetett árveréseket is. Licitálásra az Ügyfélkapun keresztül történő belépéssel és a regisztrációt követően van lehetőség.
Licitálni akkor tud az érdeklődő, ha kérte vagy kéri az Adóhivatal Ügyfélszolgálatán, vagy a Kormányablaknál, ill. az Okmányirodában a Magyarorszag.hu internetes oldalra történő belépéshez a regisztrációját és a jelszó megküldését. Ennek a jelszónak a felhasználásával lehet belépni a licitáláshoz. Az árverés megkezdése előtt megtekinthető a vagyontárgy az árverési hirdetményben közzétett helyen és időpontban. Ingatlan árverés esetén előlegként a becsérték 10 %-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság számlájára, átutalás útján meg kell fizetni. Ingó árverésnél nincs előlegfizetési kötelezettség. Javasoljuk a licitálás megkezdése előtt az árverésről szóló Üzemeltetési Szabályzat elolvasását.
A licitálási minimum összeg az árverési hirdetményben szerepel. A licitösszeg emelésének minimum összege 5.000 – 100.000 Ft közötti összeg, amely függ a vagyontárgy becsértékétől. A megtett ajánlat nem vonható vissza. Az elárverezett vagyontárgyakért sem az adós, sem az adóhatóság jótállással nem tartozik.
Az árverés lezárását követően a nyertes e-mailben és levél útján értesítést kap az árverési vételár kifizetésének módjáról és a vagyontárgy átvételéről. A postai kézbesítés átvételétől számított 8 nap áll rendelkezésére a vételár megfizetésére és az ingóság elszállítására.
Amennyiben a nyertes a vételárat nem fizeti meg, úgy az utána következő nyertes lép a helyébe és a vételár különbözetet meg kell fizetnie. A különbözet megfizetéséig további árverésen nem vehet részt.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése