Heti Online Hírlevél
Tartalom
Pályázat mikro-vállalkozásoknak fejlesztésre
Országos munkavédelmi ellenőrzés indul
Iskolakezdési támogatás
Web-napló az agrár-környezetgazdálkodásban
A cégvilágot kevésbé sújtja az erős frank?
Pályázat mikro-vállalkozásoknak fejlesztésre
Mikro-vállalkozások technológia-fejlesztésére írt ki 222 millió forintos pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Benyújtási határidő: 2011. október 3. Az elnyert összeget nem kell visszatéríteni. Minimálisan egymillió, maximum tízmillió forint utólagos finanszírozású támogatás a beruházás költségének 70 százalékára igényelhető, azaz a pályázónak legalább 30 százalék saját erővel kell rendelkeznie. A pályázat célja: európai uniós forrásból nem finanszírozható technológiai eszközök beszerzése az elmaradottabb térségekben a gazdaság fellendítésére és a foglalkoztatás növelésére. A pályázatokat olyan településekről és területekről várnak, ahol az állandó lakosok száma 2010. január elsején ötezer fő alatt volt, vagy a népsűrűség nem érte el a száz főt négyzetkilométerenként. A keretet a tárca a területfejlesztéssel és fejlesztéspolitikával összefüggő feladatokat szolgáló előirányzatból biztosítja. A pályázatokat 2011. október 3-ig kell benyújtani, a támogatott projektek befejezési határideje 2012. május 31.
Országos munkavédelmi ellenőrzés indul
Ellenőrzést indított a péntek éjfélig tartó hőségriasztás idejére az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség. A szakhatóság keddi közleménye szerint az országos akció során a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi felügyelői ellenőrzik, hogy a munkáltatók biztosították-e a hőség esetén szükséges munkavégzési feltételeket. Emellett a hőséggel kapcsolatos intézkedések elmulasztásáról szóló panaszokat és bejelentéseket soron kívül vizsgálják ki - hangsúlyozták.
A szakhatóság kiemelte, hogy a nagy meleg napszúrást, ájulást, hőgutát is okozhat. A hőség a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is hozzájárulhat. "Így különösen fontos munkáltatói és munkavállalói érdek, hogy a hőségriasztás idején kötelező és elvárható intézkedések (például ivóvíz, pihenőidő, pihenőhely biztosítása, árnyékolásra, ruházatra, szellőztetésre vonatkozó ajánlások figyelembevétele, stb.) ne maradjanak el" - írta a főfelügyelőség.
A tartós hőség miatt szerdára az ország 14 megyéjére és a főváros területére piros, a többi megyére narancssárga figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. A hőség várhatóan csütörtökön és pénteken tetőzik. Paller Judit országos tiszti főorvos kedden 0 órától éjfélig másodfokú, szerdán 0 órától péntek éjfélig harmadfokú hőségriasztást rendelt el.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaadók kötelesek elegendő pihenőidőt és megfelelő mennyiségű folyadékot biztosítani a munkavállalóknak. Emlékeztetett, hogy az idén egy nagy hőséghullám volt eddig júliusban, és azokban a napokban 25-30 százalékkal nagyobb volt a halálozási arány.
Iskolakezdési támogatás
2011-ben iskolakezdési támogatás címen a munkáltató gyermekenként évente a minimálbér 30 százalékáig, azaz 23.400 forintig adhat kedvezőbb adózású béren kívüli juttatást. Az iskolakezdési támogatás tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására nyújtható az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában, vagy a munkáltató nevére szóló számla alapján. Az személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint a béren kívüli juttatások értékének, így az iskolakezdési támogatás összegének 1,19-szorosa után a munkáltatónak kell a 16 százalék személyi jövedelemadót megfizetnie.
E juttatásokkal összefüggésben más közteher-fizetési kötelezettsége nem keletkezik sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak. Az iskolakezdési támogatást a tanévkezdést megelőző és az azt követő 60 napig biztosíthatja a munkáltató a munkavállalójának. Több feltételnek kell együtt teljesülnie a kedvezményes adókulcs érvényesítéséhez. Első feltételként a gyermeknek közoktatásban (általános vagy középiskolai oktatásban) kell tanévet kezdenie 2011 szeptemberében.
Ezután a szülők jogosultságát kell vizsgálni, ugyanis az iskolakezdési támogatást a családi pótlékra jogosult szülő vagy a vele egy háztartásban élő házastársa veheti igénybe. A családi pótlékra jogosult szülővel élő házastárs viszont akkor is igénybe veheti, ha nem ő a vér szerinti szülő. Ha a gyermek után már nem folyósítható családi pótlék (pl. a kora miatt), akkor nem adható kedvező adózással iskolakezdési támogatás.
Nem kell iskolalátogatási igazolást kérni az iskolakezdési támogatás kiadásához, elegendő a munkavállaló nyilatkozata a jogosultságról. A munkáltatónak nem kötelessége a nyilatkozat tartalmát ellenőrizni, a valótlan nyilatkozat jogkövetkezményei a munkavállalót terhelik. Amennyiben a munkáltató a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felül (a minimálbér 30 százaléka felett) fizet iskolakezdési támogatást, akkor a felettes rész 1,19-szorosa után a munkáltatónak a 16 százalék személyi jövedelemadón felül 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezik.
Fontos hangsúlyozni, hogy adható juttatásról van szó, ezért a munkáltató döntheti el, hogy él-e ezzel a lehetőséggel vagy sem!
Web-napló az agrár-környezetgazdálkodásban
Web-Gazdálkodási Naplót (Web-GN) kell benyújtaniuk szeptember 1. és november 30. között az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) Programban résztvevő gazdálkodóknak a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (MgSzH) - közölte a Magyar Agrárkamara (MA).
Az elektronikus úton történő adatszolgáltatásra egyrészt azért van szükség, mert így követik nyomon folyamatot, másrészt ezzel is könnyítenek az adminisztrációs terheken. A közlemény szerint nem elég ugyanis az előírások szerint gazdálkodni, annak egyes lépéseit is rögzíteni kell. A Web-GN benyújtása minden AKG-támogatásra jogosult gazdálkodó számára kötelező.
A kitöltésben segítséget nyújtanak a agrárkamarai tanácsadók és a falugazdászok is.
Aki nem teljesíti az adatszolgáltatást, vagy hiányosan közli az adatokat, szankciókra számíthat - áll a tájékoztatóban.
A cégvilágot kevésbé sújtja az erős frank?
A frank erősödése nyomán a vállalati szektorban nincs olyan vészhelyzet, mint a lakosságnál - írta a Népszabadság. A kölcsön felvételekor a vállalkozás mérlegeli, hogy bevételei milyen piacon keletkeznek, s ettől függően dönt, hogy milyen formában szeretne a finanszírozáshoz tőkét bevonni.
Devizakölcsönt azon cégek kerestek, amelyek bevételeiket is ebben számolják el, tehát náluk az árfolyamkockázat nem, vagy kevésbé jelentkezik - mondta Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára szerint leginkább az építőiparban és a kereskedelemben jellemző a devizahitel, és megjegyezte: mivel a gazdaság stagnál, a vállalkozások visszafizetési potenciálja is gyengül.
A PSZÁF adatai szerint a mikro-, kis- és középvállalati körben az idén az első negyedévben az éven túli hiteleken belül a devizakölcsönök aránya már csak 33,61 százalék volt, míg 2010-ben 41,55, egy évvel korábban pedig 47,2 százalék. A devizahitel-állomány csupán a hitelt felvevő vállalatok 2,1 százalékához köthető, s ez a mutató még 2009-ben is csak 3,99 százalék volt - írta a Népszabadság.
Az éven belüli lejáratú hiteleknél a bruttó hitelfelvételből az első negyedévben valamivel több mint 25 százalék volt devizaalapú, és az elmúlt két évben is hasonló szinten mozgott, ezt a volument a hitelkérelmező vállalkozások mintegy 5 százaléka produkálta. Ez is azt jelzi, hogy devizahitelt azok a cégek igényelnek, amelyek üzemszerűen állnak kapcsolatban devizaügyletekkel, ezek pedig általában a nagyobb cégek közül kerülnek ki - írta a lap.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése