Kutatók...

 

Kutatás-fejlesztés

 

Kutatás...

A mezőgazdaság szerepe

 

A mezőgazdaság jövője

A mezőgazdaság gépesítettsége...

A minőségi termelésre és a korszerű mezőgazdaságra épül a készülő magyar agrárstratégia

A mezőgazdaság szerepe

EU - vidékfejlesztés

A magyar vidék fejlesztése

CO2...

Jövőkép - 2030

A mezőgazdaság vízfelhasználása

Hazánk klímája 2100-ban?!

Tanyafejlesztési pályázat

 

Megjelent a megújult Tanyafejlesztési pályázat, ami egyike azon kevés támogatásnak, amely CSAK a tanyán élőket segíti. Az új Vidéki infrastruktúra fejlesztések támogatása tanyákon (KAP-RD42-1-25) pályázatban szeptembertől már benyújthatók a támogatási kérelmek! A támogatási intenzitás megújuló energia felhasználására vonatkozó tevékenységek esetén 80%, egyéb tevékenység esetén 95%. A pályázatban előleg is igényelhető, kétszer lehet 25% előleget igényelni, az előleg teljes elszámolását követően egy alkalommal újra igényelhető előleg. Gyakorlatilag a támogatás 50%-át előre megkaphatják a pályázók! Várhatóan kb. 1500 tanyafejlesztési pályázati projekt valósul meg.

Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése

 A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretén belül meghirdetett pályázati legfontosabb célja olyan kis léptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége.

A felhívás lehetőséget biztosít állattartáshoz, kertészethez és mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére és fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére, ezzel pedig akár a főállású árutermelő gazdaság létrehozása is célul tűzhető ki.

Az elnyerhető vissza nem térítendő forrás maximum 10 millió forint lehet, a támogatás intenzitása pedig kiemelkedően magas, 85%. A forrás 25%-a önerő igazolása nélkül igényelhető, majd az ezzel történő elszámolást követetően újabb 25% előleg igénylésére lesz lehetőség. A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a 10 ezer euró Standard Termelési Érték (STÉ) nagyságú üzemméretet.

A felhívás és minden kapcsolódó tájékoztató és dokumentum a kap.gov.hu weboldalon érhető el.

(Forrás: AM Sajtóiroda)

Halgazdaságok...

A halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásainak megőrzését, fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció keretében első körben 15 halgazdálkodási projekt részesült támogatásban mintegy 1,4 milliárd forint értékben - közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint és a következő hetekben további döntések várhatók - írták a közleményben, hozzátéve, hogy a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása című felhívásra, amelyre összesen 90 pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.

A minisztérium közölte, a támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.

A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre.

Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.

A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja - zárul a közlemény.

mti

ABZ Drón...

A jövő évi évi AGROmashEXPO Hazai és Nemzetközi Termékfejlesztési díjpályázat Hazai Termékfejlesztési díját az ABZ Drón Kft. Innovation L30 LiDAR-ral felszerelt permetező drónja nyerte. 30 literes tartálya van, szántón és üvegházban is jól navigálható, mert a drón 100%-os pontossággal érzékeli az akadályokat, így biztonságos a termelők számára.

Növényvédelmi Szövetség

A Növényvédelmi Szövetség tagvállalatai, ahogy az elmúlt 20 évben, úgy a jövőben is felelősséget éreznek– a kutatás, a fejlesztés és a gyártás szigorú normáinak betartására mellett – a növényvédőszer-felhasználás körülményeinek alakulásáért.

A szélenergia

A szélenergia felhasználásának nagy előnyei között van, hogy nem igényel semmilyen tüzelőanyagot, emellett a működése nem jár semmiféle melléktermék kibocsátásával, így környezetkímélően működik és a szél kifogyhatatlansága miatt a megújuló energiaforrások közé tartozik. Minden érv a szélenergia fejlesztése mellett szól: a szélenergia ma már a legolcsóbb energiaforrás, a szélerőművek építése pedig gyorsan megtérül. Nem bocsájtanak ki szén-dioxidot, javítják az ellátásbiztonságot, növelik az ország energiafüggetlenségét, emellett a napenergiához képest a szélenergiának lényegesen kisebb a termelési ingadozása.

Feldolgozó üzemek fejlesztése

Már benyújthatók a támogatási kérelmek az Agrárminisztérium által 50 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett "Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása" című felhívásra, amely pénzügyi segítséget nyújthat a feldolgozóüzemek és kistermelők élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó kisebb beruházásaihoz - hívta fel a figyelmet keddi közleményében az Agrárminisztérium.

    A minisztérium kiemelte: a támogatás hozzájárul a több lábon álláshoz, lehetőséget kínál az előrelépésre azoknak a mezőgazdasági termelőknek is, akik eddig feldolgozatlan alapanyagként értékesítették termékeiket, de a jövőben részben vagy teljes egészében feldolgozott formában szeretnék azokat eladni.
    A felhívással a nagyobb, komplexebb projektekhez képest kevesebb kötelező vállalással, és könnyített feltételekkel juthatnak legfeljebb 200 millió forint támogatáshoz a termékeiket jellemzően kisebb volumenben előállító vállalkozások. A pályázatok - az adott vállalkozás legfontosabb törekvéseihez igazodva - széles körű tevékenységekre nyújthatók be, így épületek kialakítására, felújítására; új eszközök, gépek beszerzésére; új technológiai rendszerek kialakítására, valamint az energetikai korszerűsítésekre is.
    A fejlesztésekhez kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50 százalék, de bizonyos esetekben ez 70 százalékig növekedhet. A támogatási összeg 25 százalékáig, de legfeljebb 50 millió forintig előleg is igényelhető lesz majd a projektekhez. A kiírás alapján élelmiszer, bor, takarmány előállítása vagy éppen a mézkiszereléshez, gyapjúfeldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztések egyaránt támogathatók - tájékoztatott a minisztérium.
    A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében 80 százalékban nemzeti költségvetésből, 20 százalékban európai uniós forrásokból finanszírozott gazdaságfejlesztési beavatkozásai között meghirdetett pályázattal az Agrárminisztérium kifejezetten a kisebb termelőket célozza meg, számukra kíván kiemelten előrelépési lehetőséget nyújtani. Szakpolitikai cél a hazai mezőgazdaság és élelmiszer-előállítás terén működő vállalkozások magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó, versenyképesebb termelési és termékstruktúrájának kialakítása, a piaci keresletre alapozott fejlesztések megvalósulása - olvasható a közleményben.
    Az első benyújtási szakasz augusztus 13-tól augusztus 26-ig tart. Az Agrárminisztérium a pályázati felhívás 2024. június 13-i megjelenésekor és utána is többször adott tájékoztatást a lehetőségről, egyúttal két hónapos felkészülési időt biztosított a lehetséges pályázóknak. A felhívás és a kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek a szaktárca tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók - hívta fel a figyelmet az AM.(F:MTI)

Élelmiszer-gazdaság

Az élelmiszer-gazdaság kiemelt jelentőséggel bír a magyar gazdaságban, amely az elmúlt években számos kihívással szembesült, de ennek ellenére is folyamatosan képes volt alkalmazkodni és fejlődni - jelentette ki Nobilis Márton, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a Kelet-magyarországi Agrárfórumon, Hajdúböszörményben a szaktárca tájékoztatása szerint.

    Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szektor versenyképességének és fenntarthatóságának megőrzése érdekében a kormány 2015-ben stratégiai ágazattá minősítette az élelmiszeripart, és a fejlesztésre jelentős támogatási forrásokat biztosított. 2014-től 2023. év végéig az élelmiszeriparba áramlott támogatások nagysága elérte a 801 milliárd forintot - írják a közleményben.
    Nobilis Márton kiemelte, a magyar kormány elkötelezett az élelmiszeripar további fejlesztése mellett azért, hogy biztosítsa a szektor versenyképességét és fenntarthatóságát, valamint hozzájáruljon a nemzetgazdaság növekedéséhez. Az élelmiszeripar tehát nem csupán gazdasági érdek, hanem nemzeti ügy is, hiszen a magyar termékek minősége és megbízhatósága világszerte elismert.
    A szektor gazdasági jelentősége vitathatatlan, hiszen az élelmiszeripar az egyik legnagyobb részt képviseli a nemzeti GDP-ben, jelentős szerepet játszva a gazdasági stabilitásban és növekedésben. Emellett az ágazat az egyik legnagyobb munkaadó, amely közvetlenül és közvetetten is számos munkahelyet teremt a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a logisztikában és a kereskedelemben, különösen a vidéki területeken - olvasható a közleményben.
    A minisztérium tájékoztatása szerint az államtitkár rávilágított arra is, hogy a szakemberhiány komoly kihívást jelenthet az iparág számára. A megfelelően képzett munkaerő azért is fontos, mert növeli a termelési kapacitást és elősegíti az innovációt. A magyar kormány elkötelezett ezért az agrárszakképzés fejlesztése mellett is, hiszen ez kulcsfontosságú a mezőgazdaság jövője szempontjából. Így nagy figyelmet kap az agrárszakképzés fejlesztése, a modern technológiák elsajátítása révén ugyanis a fiatalok naprakész ismeretekkel léphetnek a munkaerőpiacra.
    Nobilis Márton ismertette, hogy az Élelmiszeripar Bajnokai Program keretében a kormány a magyar élelmiszeripar kiemelt szereplőinek fejlesztésére fókuszál. A program célja a hazai alapanyagokra építő, magas hozzáadott értékű termékeket előállító vállalatok támogatása, amely által ezek a cégek a világpiacon is megállják a helyüket. Ez által biztosítható, hogy a magyar élelmiszeripar versenyképes maradjon, és a magyar családok asztalára mindig kiváló minőségű, magyar élelmiszer kerüljön.
    Hozzátette, a kormány célja továbbá egy olyan integrált élelmiszerlánc létrehozása, amely hosszú távon garantálja a termelés és az élelmiszerellátás biztonságát, miközben hozzájárul a vidéki közösségek megerősítéséhez is. Az Élelmiszeripar Bajnokai Program nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kistermelők számára is új lehetőségeket biztosít, hogy versenyképesen és biztonságosan tudjanak élelmiszert előállítani.
    A következő időszakban kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az élelmiszer-gazdaságot támogató pályázatok széles körben elérhetőek legyenek, segítve ezzel a szektor versenyképességének növelését és a szakemberhiány mérséklését - mondta az államtitkár az Agrárminisztérium közleménye szerint.(F:MTI)

Magyar falu program

Új pályázati kiírás jelent meg a Magyar falu programban, tízmilliárd forint keretösszeggel - jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten.

    Gyopáros Alpár emlékeztetett arra, hogy 2019 óta hirdetnek meg pályázatokat a programban, amely nagyon eredményes; már több mint 33 ezer nyertes pályázat volt, ezek összértéke meghaladta a háromszázmilliárd forintot.
    A program alapvető célja a népesség elvándorlásának megállítása volt - idézte fel a kormánybiztos, hozzáfűzve, ma egyedül a falvak azok a településtípusok, ahol folyamatosan növekszik a népességszám. A fővárosból ma már menekülnek az emberek - jegyezte meg Gyopáros Alpár.
    Közölte, hogy idén már negyedik alkalommal hirdetnek pályázatot, eddig a kisboltok működését támogatták nyolcmilliárdos keretösszegben, majd utcák, járdák felújításához kínáltak támogatást ötmilliárd forint összértékben, azután falusi civil szervezetek pályázhattak összesen hárommilliárd forintra.
    Ez a mostani komplex pályázati felhívás, minden olyan célterületet érint, amely az elmúlt években népszerű volt - folytatta a kormánybiztos. Tájékoztatása szerint egyetlen kiírásban hét támogatási cél, kategória van; egy pályázó egyet választhat közülük.
    Az első kategória óvodaépületek felújítása, korszerűsítése, férőhelybővítése, erre legfeljebb ötvenmillió forint igényelhető. Gyopáros Alpár arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy az igény az óvodák bővítésére, hiszen akik az első csok (családi otthonteremtési kedvezmény)-felhívások meghirdetése után születtek, már régen óvodáskorú gyermekek.
    A második cél az "egyéb önkormányzati ingatlanok" fejlesztése, itt szintén ötvenmillió forintra lehet pályázni; a következő a temetők infrastrukturális fejlesztése, hatmillió forint a maximum támogatás; a negyedik kategóriában, az eszközbeszerzésnél ugyancsak hatmillió forint igényelhető - részletezte a kormánybiztos.
    Játszótérfejlesztésre is hatmilliós támogatás kérhető, kommunális eszközök beszerzésére pedig legfeljebb tizenötmillió forint - tudatta Gyopáros Alpár, hozzátéve, utóbbira megnőtt az igény, hiszen a közfoglalkoztatottak többsége már elhelyezkedett, így az önkormányzatok igyekeznek motorizálni a feladatokat.
    A hetedik kategóriánál, a tanya- és falubuszok beszerzésénél a maximális támogatási összeg 18 millió forint - mondta a kormánybiztos.
    Kitért arra, hogy ezúttal is lesz felkészülési idő: a pályázatokat csak egy hónap múlva, december 13-tól január 13-ig lehet benyújtani.
    Apróbb módosítások történtek az útmutatóban - közölte Gyopáros Alpár, arra kérve a pályázókat, ezeket vegyék figyelembe. Minden információ megtalálható a szokásos felületeken: a kormany.hu, a magyarfaluprogram.hu oldalakon és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján (bgazrt.hu) - jelezte a kormánybiztos.(F:MTI)

Magyar falu program

Eredményes és folytatásra érdemes a Magyar falu program - mondta a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa szombaton a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábaszentmiklóson, a program részeként megújult utcák átadóján. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a program legfontosabb célja a kezdetek óta a falvak drasztikus népességszám-csökkenésének megállítása.
    Elmondta: a Rába és a Marcal-folyók mentén fekvő Rábaszentmiklósra is jellemző volt a népességfogyás, ami nemcsak a halálozások arányából fakadt, de abból is, hogy a fiatalok nem maradtak helyben.
    Míg húsz éve a faluban 145-en laktak, addig 2010-ben már csak 120-an. A csökkenés mértékét "elég komoly mértékben befolyásolta a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok faluromboló tevékenysége" - mondta.
    A Magyar falu program részeként a településen az elmúlt négy évben 122 millió forint fejlesztés valósult meg, amelyeknek köszönhetően a népességszám mostanra ismét elérte 145-öt, ami biztosítja a falu túlélését - mondta.
    Gyopáros Alpár kiemelte, hogy a program részeként az idei pályázati kiírással együtt mintegy 80 milliárd forintot fordítottak a kistelepüléseken kifejezetten önkormányzati tulajdonban és fenntartásban lévő útfejlesztésekre, illetve járdák, vizesárkok és kerékpárutak felújítására.
    A Magyar falu program indulása óta mintegy kétezer településen újultak meg utak ebből a pályázati forrásból - mondta.
    Hozzátette, hogy idén is kiírtak ilyen pályázatot, a beadási határidő július 14-e volt, eredményt pedig a nyár égén, ősz elején fognak hirdetni.
    A kormánybiztos elmondta, hogy reményeik szerint hasonló intenzitással tudják támogatni az útfejlesztéseket, mint az elmúlt években.
    Megjegyezte, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő, jellemzően belterületi utak megújítása mellett zajlik egy állami mellékút felújítási program is, amelynek részeként külterületen fekvő, településeket összekötő utakat fejlesztenek.
    Ebben a programelemben idén meghaladja a négyezer kilométert az elmúlt négy évben felújított utak hossza.
    Németh Szabolcs, Rábaszentmiklós polgármestere elmondta, hogy a Magyar falu program részeként közel negyvenmillió forintból újult meg a Fő utca és a Béke utca, míg a Petőfi utca kétszáz méteres járdaszakasza tízmillió forintból. (f:mti)   

Magyar falu program

A Magyar falu program az első olyan vidékfejlesztési program, amelyet maguk a falvak, azok lakói és vezetői írnak - hangoztatta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton a Vas vármegyei Horvátzsidányban.

    Gyopáros Alpár, aki a több mint 800 lakosú községben a program keretében megvalósult fejlesztéseket - felújított utcát, közösségi teret és a közterület fenntartásához szükséges eszközöket - adott át, hozzáfűzte: a kistelepülések azért tudják hatékonyan felhasználni a fejlesztési forrásokat, mert megmondhatják, milyen célterületekre szeretnének támogatást kapni, sőt abba is beleszólhatnak, hogy milyen eljárásrend mellett tudnak ezekhez hozzájutni.
    A kormánybiztos köszöntőjében úgy fogalmazott: a Magyar falu program legfontosabb célja az volt, hogy a falvak lélekszáma újra növekedésnek induljon, az elmúlt három évben pedig a hazai kistelepülések több mint felében megtörtént a várt "trendforduló": egyre több a beköltöző fiatal család, és több gyermek születik.  
    Gyopáros Alpár az átadóünnepség előtt az MTI-nek elmondta: a program keretében 2019 óta több mint ezermilliárd forintnyi fejlesztés valósult meg a falvakban, Vas vármegyébe ebből 30 milliárd forintnyi forrás érkezett.
    Közölte: a kormány döntése alapján a Magyar falu program a gazdasági kihívások és nehézségek ellenére is folytatódik.
    "Ezért is írtunk ki pályázatot és adtunk támogatást a kisboltok segítésére, ezért kívánunk megújítani ezer kilométernyi, a falvakat összekötő utat, valamint belső utakat és járdákat egy új pályázat keretében; ezeknek a kiírásáról a döntés már megszületett, illetve az év második felében is lesznek új kiírások" - mondta.
    Ágh Péter (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára köszöntőjében azt emelte ki: 77 településből álló választókerületében - a vármegye északi részében - eddig 74 település részesedett valamilyen formában a kormány vidékfejlesztési programjának forrásaiból, Horvátzsidányban három pályázat alapján összesen 75 millió forint értékű fejlesztés valósult meg.  
    Krizmanich István, a település független polgármestere ünnepi beszédében kijelentette: 1990 óta a Magyar falu program az a projekt, amely valós vidékfejlesztést jelent. (F:mti)
   

Öntözés fontossága

A termelés biztonságát ma már csak öntözéssel lehet fenntartani - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön a Győr-Moson-Sopron vármegyei Újrónafőn, a Hársfamajori öntözési közösség öntözőtelepének átadásán.

    A miniszter ismertette: Magyarországon most a termőterületek 2 százaléka öntözött, a távlati cél az, hogy az európai átlagot elérve ez legalább 8 százalék legyen, szeretnék a 400 ezer hektárnyi öntözött területet elérni.
    A tavalyi rendkívüli aszály megmutatta, hogy olyan mértékű az éghajlatváltozás, ami ellen tenni kell - hangsúlyozta Nagy István.
    A miniszter kedvezőnek nevezte, hogy a technológia adott, a támogatási rendszer biztosított, valamint a megfelelő szakképzés és a felsőoktatási képzés is adott. Kiemelte: a fiatalok megértették, hogy a technológiai fejlesztés, a precíziós gazdálkodás, az innováció, az automatizáció és a digitalizáció mit jelent a megújuló magyar agráriumban, és értik, hogy nekik ebben szerepük van.
    Az agrárminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a hagyományok egy részét is felül kell vizsgálni a vízmegtartás érdekében. Át kell gondolni, hogy az egyes tájegységeken ilyen időjárási körülmények között milyen növényeket lehet termelni, a szárazsággal szemben ellenállóbb növényeket kell termeszteni, emellett a vízválságra adandó egyik válaszként a meglévő talajvízzel és a csapadékkal is sokkal fegyelmezettebben kell gazdálkodni - mutatott rá.
    A talajvízszint csökkenése, a talaj romló nedvesség-ellátottsága az ország területének döntő többségén jelentősen megnövelte az aszályhajlamot, és jelentősen csökkentette a területek mezőgazdasági hasznosíthatóságát. A felszíni és felszín alatti vízkészletek jó állapotba hozása öntözési szempontból is kulcsfontosságú - fejtette ki Nagy István.
    Kiemelte: minden erővel fel kell gyorsítani az öntözés-fejlesztéssel kapcsolatos, korábban megkezdett munkát.
    "Ha azt akarjuk, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes és hatékony legyen, akkor mindenképpen foglalkozni kell az öntözés növelésével" - fogalmazott.
    Nagy István felidézte: a gazdák a Vidékfejlesztési Program keretében 2016 óta kaphatnak támogatást az öntözés fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységekhez. A felhívás alapján eddig 766 termelő részesült több mint 52 milliárd forintos támogatásban.
    A miniszter hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés során kiemelt szerepe van a gazdák közötti együttműködésnek. Különösen fontos ez az öntözéses gazdálkodás esetében, ezért megteremtették az öntözni kívánó gazdák közösségbe szerveződésének jogi alapjait - jelezte.
    Május elejéig 190 öntözési közösséget ismertek el, amelyek csaknem 76 ezer hektárnyi területen folytatnak öntözéses gazdálkodást. Az így szerveződő gazdákat segíti az öntözési közösségek együttműködésének támogatása, a felhívásra sikeresen pályázó projektekre maximum 250 ezer eurónak megfelelő vissza nem térítendő támogatás nyerhető el, a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 90 százaléka lehet - ismertette az agrárminiszter. Hozzátette: már 38 közösség részesült 2,6 milliárd forintnyi támogatásban.
    Nagy István felhívta a figyelmet, hogy mindkét pályázati felhívást ismét megnyitották, október 1-jéig újra lehet jelentkezni.
    Emlékeztetett arra, hogy a kormány ebben az évben átvállalja a vízdíjat a gazdálkodóktól, hogy segítse a beruházások minél gyorsabb megtérülését.
    A miniszter kitért arra is, hogy a jövőben a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv keretében lehet majd támogatást igényelni az öntözés fejlesztésére, további 70 milliárd forintot fordítanak erre.(f:mti)

Grafika szemle 20.

Nagyításhoz kattintson a képre

Tanyasi támogatások...

A tanyák infrastrukturális fejlesztésének biztosítására vonatkozó pályázati felhívás tekintetében folyamatosan születnek a támogatói döntések. A konstrukció keretében a tanyákon megvalósuló háztartási léptékű villamos energia- és vízellátás kiépítését célzó, illetve szennyvízkezelési fejlesztések támogathatók. A szeptember 20-i módosítással 7 új szakasszal bővült a pályázati felhívás, így a támogatási kérelmek benyújtására 2023. június 5. napjáig lesz lehetőség. Következő beadási határidők: 2023. március 6., április 3.

Agrárpiaci értékesítés

A korszerű értékesítési technikák és tudatos sales munkamódszerek oktatása mostanáig gyakorlatilag nem volt jelen a hazai agrár felsőoktatásban. Ugyanakkor felmérések szerint a hazai agrárpiacokon értékesítőként dolgozó agrárszakemberek munkahatékonysága a hiányzó sales kompetenciaháttér miatt gyakran jelentősen elmarad az optimálistól.

A győri Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és az agribusiness vállalatok fejlesztésére szakosodott SalesForce Akadémia a fenti helyzetre reagálva új, hiánypótlónak szánt közös képzést indít agrárpiaci értékesítők számára.

További információ a képzésről:
dr. Horváth Ákos, senior sales coach, Tel: +36 30 226 8170; marketing@agrarium-gyor.hu

Némethné Farkas Kata, Felnőttképzési Központ, Széchenyi István Egyetem, +36 (96) 613-579/3579; kata@sze.hu

 

Prega konferencia

A szakmai program összeállítás célja, hogy azok a gazdálkodók, agrárvállalkozók is új információt kapjanak, akik már évek óta alkalmaznak digitális megoldásokat, és azok is, akik most ismerkednek a precíziós gazdálkodással és az agrárdigitalizáció további területeivel. A konferencia azoknak az agrárvállalkozásoknak szól, akik a precíziós pályázat keretein belül vagy attól függetlenül fejlesztenek, beruházásokat terveznek az előrelépéshez.