A mezőgazdaság szerepe

A mezőgazdaság a növényi és állati termékek előállításával szolgálja a társadalom táplálkozási és nyersanyagszükségleteinek kielégítését. A mezőgazdasági termelés eredménye részben a növények élettevékenységétől és a talaj termőképességétől, részben az éghajlattól (illetve az időjárástól) és – nem utolsósorban – a termelés társadalmi-gazdasági körülményeitől is függ. A mezőgazdasági termelés területi szerkezetének vizsgálatánál a hatótényezők sokaságából különösen hármat kell szem előtt tartanunk. Ezek: a munkaerő – illetve az ezzel való ellátottság; a természeti feltételek – mindenekelőtt a termőföld mint legfőbb termelőeszköz; és a mezőgazdasági termelési eszközök – amelyek együttesen mint erőforrások az agrártermelés területi képét alapvetően befolyásolják és alakítják.

A Föld csaknem másfél milliárdnyit kitevő kereső népességének több mint fele még ma is földművelő, akiknek munkája, termelő tevékenysége arra irányul, hogy az egész szárazföld kb. 1/3-át kitevő mezőgazdasági területen a természeti földrajzi környezet adottságait a domesztikált növények és állatok igényeinek megfelelően alakítsa, és a lehető legnagyobb agrárteljesítményre legyen képes.
Az ember a termesztett növényeket és a tenyésztett állatokat már az i.e. I. évezred közepére megismerte. Széles körben alkalmazták mindazokat a mezőgazdasági eszközöket és módszereket, amelyek a múlt század közepéig még alapvetőek voltak mindenütt a mezőgazdaságban. Ilyen volt például az eke, a kapa, az ásóbot, a sarló, a borona, a fejsze és a bozótvágó kés. Ilyen volt az ökörvontatás, az ugaroltatás, a hüvelyesek termesztése a talaj regenerálása céljából, a természetes trágyázás, az öntözés, a csatornázás és számos más alapvető művelési módszer.

A 20. század első felében a mezőgazdaság a magyar gazdaság vezető ága volt. Az I. világháború előtt (1913-ban) innen származott a nemzeti jövedelem nagyobb hányada (62%-a) és itt talált munkát a kereső népesség körülbelül ugyanilyen arányú része. Ezek az arányok a hazai ipar elmaradottságára is utalnak, hiszen ekkoriban (1910-ben) a mezőgazdaság részesedése a bruttó termelésből az Amerikai Egyesült Államokban 31, Franciaországban 43, Angliában csupán 8%-ot képviselt.

Közismert tény, hogy miközben a magyar mezőgazdaság számára elérhető technológia az elmúlt 30 évben gépesítés, növényvédelem és genetika területén jelentős fejlődésen ment keresztül, a növénytermesztésében elért terméseredmények nem tükrözik ezt a fejlődést. Az átlagtermések megragadtak a 80-as évek szintjén és nőttek az évek közötti különbségek. Ezt sokan az időjárás megváltozásával magyarázzák, de ha van is ebben igazság, egészben nem magyarázza meg a visszafejlődést illetve a stagnáló terméseredményeket. Alapvetően két oka van az elmaradásunknak, az egyik a rossz terület kiválasztás, a másik a gyenge tápanyag ellátás. Ráadásul a kettő összefügg egymással.
Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik az agrártermeléshez, amit jól mutat, hogy az ország teljes területének közel kétharmada mezőgazdasági művelés alatt áll. Agrárökológiai potenciálja azonban mintegy duplája a jelenleg realizáltnak. Márpedig ennek a természet adta lehetőségnek a lehető legteljesebb mértékű kihasználása nemzetgazdasági érdek és egyben morális kötelesség.
http://saccer-ptipti.blogspot.com/2019/01/mezogazdasag-legfontosabb-hivatas.html 

Gondolkodjunk együtt! Ismerje meg az Agrárium Klub tevékenységét.

http://agrarpraktikum.network.hu/