Az
Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) agrárgazdasági igazgatója szerint a
járvány hatásai idén is jelentősen befolyásolhatják az élelmiszer- és
mezőgazdaság kilátásait. Potori Norbert kifejtette, hogy a
megtakarítások felhalmozódásával megnőtt a fogyasztás, az ellátási
láncok zavarai és a beruházások csúszása viszont továbbra is okozhat
gondot, miközben energia- és nyersanyagpiacot geopolitikai konfliktusok
tehetik bizonytalanná. Kiemelte a kínai sertésállomány újbóli
gyarapodását is, mivel emiatt a takarmányigény világszinten nő, a
termények ára pedig aligha fog csökkenni.
Úgy vélte, a magyar
gazdáknak hosszabb távon szervezett együttműködésre, integrált termelési
rendszerek kialakítására kell törekedniük, a kisebb termelők mozgástere
szűkülni fog. Felértékelődnek ugyanakkor a fenntarthatósági,
állatjóléti, egészségügyi szempontok, az értékláncoknak tehát minden
részükön átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lenniük, ha piacon akarnak
maradni - tette hozzá.
Az AKI volt főigazgatói a 2023-tól elérhető uniós támogatások
észszerű hasznosítását szorgalmazták. Kapronczai István nagy feladatnak
nevezte a hatékony felhasználást, hiszen 50 százalékos nemzeti
hozzájárulással számolva majdnem 10 ezer milliárd forinthoz jut a magyar
mezőgazdaság 2027-ig, ami - mint fogalmazott - a következő időszakra is
hatással lehet. Sürgette egyúttal a megállapodást az EU-val a Közös
Agrárpolitikáról, hogy a magyar gazdák ősszel már az új feltételekhez
igazodhassanak.
Udovecz Gábor szerint a támogatások
megteremthetik a lehetőséget a magyar mezőgazdaság felzárkóztatására.
Előadásában megjegyezte, hogy a belföldi termelők a rendszerváltást
követően a szomszédos országokhoz képest is hátrányba kerültek.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a világ élelmiszertermelésének mindössze 10
százaléka kerül nemzetközi forgalomba, nem kell tehát mindenkinek a
világpiaci folyamatokhoz igazodnia. Bizakodva állapította meg azt is,
hogy a belföldi agrárgazdaság a járvány alatt életképes maradt, az
élelmiszerellátás a legnehezebb időkben sem került veszélybe.
Az MKT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának társelnöke
szerint a támogatások jelentősen emelhetik a mezőgazdaság termelési
értékét, ám ezzel együtt az értékesítés bővítésre szorul. Vajda László
szerint javítani kell a marketingtevékenységet és a kiviteli
lehetőségeket, hogy a magyar termékek a valós értékükön keljenek el.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mezőgazdasági osztályának
vezetője többek között a technológiai felkészültség fejlesztését emelte
ki, mivel a 2020-as Agrárcenzus adatai alapján a mezőgazdaság
digitalizációja alacsony szintű, többnyire az ügyintézésre szorítkozik.
Patay Ágnes hozzátette, hogy a precíziós eszközök használata ennél is
korlátozottabb, és az érintett termelők többnyire ezt a keveset is csak
szolgáltatásként veszik igénybe, nem saját eszközzel végzik. Az
Agrárcenzus 2020 részletes adatait a következő hetekben teszi közzé a
KSH.(F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése