Indulnak a kifizetések...

 Minden eddiginél gyorsabb ütemben zajlanak a kifizetések, így a gazdálkodók az elmúlt évekhez képest három hónappal korábban juthatnak a nekik járó forrásokhoz. A fenntartható gazdálkodási támogatásokat igénylő közel 25 ezer termelő számára összesen 69 milliárd forintot meghaladó forrás kiutalását kezdi meg a napokban a Magyar Államkincstár - jelentette be Viski József államtitkár.

Megújulió energiaforrás...

 

Mo. megújuló energia forrás...

 

LEADER helyi felhívások

Megjelentek a vidéki közösségeket támogató első LEADER helyi felhívások Összesen nagyságrendileg 45 milliárd forint keretösszeg felhasználásával erősödhetnek tovább a vidéki közösségek. A támogatási kérelmek benyújtására 2025 márciusától lesz lehetősége a pályázóknak.

Ezek a felhívások nem központilag készülnek, hanem a Magyarország szinte teljes területét lefedő 105 LEADER Helyi Akciócsoport alkotja meg azokat, saját Helyi Fejlesztési Stratégiájukra alapozva. Tervezetten csaknem 360 darab helyi kiírás megjelentetése várható, a következő hónapokban tehát még számos felhívás követi a már megjelenteket, összesen nagyságrendileg 45 milliárd forint keretösszeggel. A LEADER felhívásokban - a helyi igényekre reagálva - a Helyi Akciócsoportok határozzák meg többek között a kedvezményezettek körét (melyek jellemzően önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek lehetnek), a támogatható tevékenységeket, az elnyerhető maximális források összegét és a támogathatóság feltételeit. A helyi felhívásokon keresztül elnyerhető források jelentős segítséget jelenthetnek egy-egy közösség életében, fontos fejlesztések valósulhatnak meg azok által.

A megjelent LEADER helyi felhívások a Magyar Államkincstár honlapján érhetők el az alábbi linken: KAP ST - Leader Pályázati felhívások böngészése Forrás: AM Sajtóiroda

 

Vidékfejlesztési Program 2024

Az új Vidékfejlesztési Programban sok gazda várja az új pályázati kiírásokat, hiszen rengeteg forrást ígértek a 2027-ig tartó időszakra. Az Agrárminisztérium 2023. november elején ki is adta a következő évre várható menetrendet, így ebből kiindulva lehet valamelyest készülni a pályázatokra. Fontos, hogy a 600 milliárd forintnak megfelelő uniós vidékfejlesztési forrás 80%-os, azaz 2300 milliárd forintnyi hazai kiegészítésével az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat a lehető legcélszerűbben és legelőremutatóbban igyekezzenek felhasználni a termelők. Íme, a további tudnivalók!

Erdőgazdálkodás támogatása

A magán erdőgazdálkodás kulcsszerepet játszik az erdők kezelésében, az ország faanyaggal történő ellátásának stratégiai munkájában, a vidék népességmegtartó erejének növelésében - mondta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók pénteki rendezvényén, Veszprémben az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.

    Zambó Péter szerint az Agrárminisztérium részéről az ágazathoz való felelős hozzáállást legjobban a Közös Agrárpolitika támogatási keretei mutatják. Az agrártárca a támogatási rendszer kialakításának folyamatában is kiemelt figyelemmel kezelte a magán erdőgazdálkodók szakmai szervezeteinek véleményét, ötleteit és észrevételeit és építette be a KAP Stratégiába - írta közleményében a tárca.  
    A közlemény szerint az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár közös eredménynek nevezte, hogy a jelenlegi költségvetési ciklusban mintegy 310 milliárd forintnyi forrás áll az ágazat rendelkezésére, a támogatási összegnek pedig a döntő többsége a magán szektorban hasznosul.
    A tájékoztatásuk szerint Zambó Péter ismertette: az ágazat korábbi teljesítőképességét is elismeri, hogy a közelmúltban meghatározott menetrend alapján az erdészeti szektor az elsők között, már 2024 februárjában számíthat a kiírások megjelenésére. Új területeken nyílik lehetőség az erdőgazdálkodás támogatására, mint például a képzési, tanácsadási rendszerek kialakítására szolgáló fejezetek vagy éppen a fiatal erdőgazdálkodók vállalkozásindítását segítő kiírások. Ez a forrásnövekedés az államtitkár szerint ösztönzőleg hat a magán erdőgazdálkodás teljes vertikumára.
    Mintegy ötszázezer magyar ember birtokolja az ország erdőterületének közel felét. Cél, hogy az erdő ne tulajdonosi tehertétel, hanem vonzó gazdálkodási alternatíva legyen a magyar agráriumon belül. Ezt szolgálják a születő jogszabályok és a magánerdőket előnyben részesítő támogatási rendszer - fűzte hozzá az államtitkár.
    Kitért arra is, hogy megfelelő ösztönzést kívánnak adni azok számára is, akik zöld befektetésként tekintenek erdeikre. Akik nemcsak a faanyag hasznosítására, hanem az erdők környezeti értékének növelésére alapoznak. Ezért a Közös Agrárpolitika erdészeti támogatásainak jelentős részét zöld célkitűzésként fogalmazták meg. Felhasználásukkal növelhető az erdők alkalmazkodóképessége, erősíthetők a klímaváltozást csökkentő hatásaik, tudatosan fejleszthetőek az erdei ökoszisztéma nem anyagi jellegű szolgáltatásai - áll az AM közleményében.(F:MTI)

Természet...

 

A természet a legtökéletesebb alkotóművész.

Gonda Béla

Ha igazán szereted a természetet, mindenhol megtalálod a szépséget.

Vincent Van Gogh

Az az ember, aki vak a természet szépségeire, az élet örömeinek csak a feléből részesül.

Robert Baden-Powell

Amikor az erdőn jársz, és rábukkansz valahol egy forrásra, ülj le melléje csöndesen és figyelj. Nagyon csöndes légy, és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke hangját a surranó vízből. Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét, akkor meghallhatod azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás, a csermely, a patak tündére elmond ilyenkor a fáknak.

Wass Albert

Fel nem foghatom, miért szürkületnek hívják a nyárszak alkonyóráját, amely még tévedésből sem tartott a palettáján szürke színeket. Főként kékekkel varázsolt; játszani elővette a narancs, a bíbor és a rózsalazac legpazarabb árnyalatait.

Vavyan Fable

Ki tudja, miért van az, hogy amikor a művirágok szépek, azt mondják: "Milyen gyönyörűek, mintha igaziak lennének!" És amikor az emberek valódi virágot látnak, azt mondják: "Milyen szép, mintha nem is lenne igazi!"

Silvano Agosti

(Forrás: Citatum)

Magyar falu program

Eredményes és folytatásra érdemes a Magyar falu program - mondta a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa szombaton a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábaszentmiklóson, a program részeként megújult utcák átadóján. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a program legfontosabb célja a kezdetek óta a falvak drasztikus népességszám-csökkenésének megállítása.
    Elmondta: a Rába és a Marcal-folyók mentén fekvő Rábaszentmiklósra is jellemző volt a népességfogyás, ami nemcsak a halálozások arányából fakadt, de abból is, hogy a fiatalok nem maradtak helyben.
    Míg húsz éve a faluban 145-en laktak, addig 2010-ben már csak 120-an. A csökkenés mértékét "elég komoly mértékben befolyásolta a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok faluromboló tevékenysége" - mondta.
    A Magyar falu program részeként a településen az elmúlt négy évben 122 millió forint fejlesztés valósult meg, amelyeknek köszönhetően a népességszám mostanra ismét elérte 145-öt, ami biztosítja a falu túlélését - mondta.
    Gyopáros Alpár kiemelte, hogy a program részeként az idei pályázati kiírással együtt mintegy 80 milliárd forintot fordítottak a kistelepüléseken kifejezetten önkormányzati tulajdonban és fenntartásban lévő útfejlesztésekre, illetve járdák, vizesárkok és kerékpárutak felújítására.
    A Magyar falu program indulása óta mintegy kétezer településen újultak meg utak ebből a pályázati forrásból - mondta.
    Hozzátette, hogy idén is kiírtak ilyen pályázatot, a beadási határidő július 14-e volt, eredményt pedig a nyár égén, ősz elején fognak hirdetni.
    A kormánybiztos elmondta, hogy reményeik szerint hasonló intenzitással tudják támogatni az útfejlesztéseket, mint az elmúlt években.
    Megjegyezte, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő, jellemzően belterületi utak megújítása mellett zajlik egy állami mellékút felújítási program is, amelynek részeként külterületen fekvő, településeket összekötő utakat fejlesztenek.
    Ebben a programelemben idén meghaladja a négyezer kilométert az elmúlt négy évben felújított utak hossza.
    Németh Szabolcs, Rábaszentmiklós polgármestere elmondta, hogy a Magyar falu program részeként közel negyvenmillió forintból újult meg a Fő utca és a Béke utca, míg a Petőfi utca kétszáz méteres járdaszakasza tízmillió forintból. (f:mti)   

Magyar falu program

A Magyar falu program az első olyan vidékfejlesztési program, amelyet maguk a falvak, azok lakói és vezetői írnak - hangoztatta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton a Vas vármegyei Horvátzsidányban.

    Gyopáros Alpár, aki a több mint 800 lakosú községben a program keretében megvalósult fejlesztéseket - felújított utcát, közösségi teret és a közterület fenntartásához szükséges eszközöket - adott át, hozzáfűzte: a kistelepülések azért tudják hatékonyan felhasználni a fejlesztési forrásokat, mert megmondhatják, milyen célterületekre szeretnének támogatást kapni, sőt abba is beleszólhatnak, hogy milyen eljárásrend mellett tudnak ezekhez hozzájutni.
    A kormánybiztos köszöntőjében úgy fogalmazott: a Magyar falu program legfontosabb célja az volt, hogy a falvak lélekszáma újra növekedésnek induljon, az elmúlt három évben pedig a hazai kistelepülések több mint felében megtörtént a várt "trendforduló": egyre több a beköltöző fiatal család, és több gyermek születik.  
    Gyopáros Alpár az átadóünnepség előtt az MTI-nek elmondta: a program keretében 2019 óta több mint ezermilliárd forintnyi fejlesztés valósult meg a falvakban, Vas vármegyébe ebből 30 milliárd forintnyi forrás érkezett.
    Közölte: a kormány döntése alapján a Magyar falu program a gazdasági kihívások és nehézségek ellenére is folytatódik.
    "Ezért is írtunk ki pályázatot és adtunk támogatást a kisboltok segítésére, ezért kívánunk megújítani ezer kilométernyi, a falvakat összekötő utat, valamint belső utakat és járdákat egy új pályázat keretében; ezeknek a kiírásáról a döntés már megszületett, illetve az év második felében is lesznek új kiírások" - mondta.
    Ágh Péter (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára köszöntőjében azt emelte ki: 77 településből álló választókerületében - a vármegye északi részében - eddig 74 település részesedett valamilyen formában a kormány vidékfejlesztési programjának forrásaiból, Horvátzsidányban három pályázat alapján összesen 75 millió forint értékű fejlesztés valósult meg.  
    Krizmanich István, a település független polgármestere ünnepi beszédében kijelentette: 1990 óta a Magyar falu program az a projekt, amely valós vidékfejlesztést jelent. (F:mti)
   

Megújuló energia...

Nagyításhoz kattintson a képre

Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.

Halgazdálkodási program

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz elfogadása a magyar halgazdálkodás támogatásának és fejlesztésének alapját jelenti a következő években, hiszen összesen 53,9 millió eurónyi, azaz 20 milliárd forintnyi forrást biztosít az ágazat számára 2027-ig - jelentette be Nagy István agrárminiszter az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint.

    A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a forrás 30 százalékát a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 37,7 millió euró érkezik - írták.
    Hozzátette: az Európai Bizottság a program kidolgozása során kiemelten fontosnak tekintette a fenntarthatóságot és a klímavédelmet, míg Magyarország a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását is lényegesnek tartotta. A kormány tehát a környezeti és versenyképességi szempontok egyensúlyára törekedett és végül a Magyarországnak járó halgazdálkodási támogatásról kedvező megállapodás születetett - áll a közleményben.
     A tájékoztatás szerint Nagy István kitért arra is, hogy a MAHOP Plusz kiemelt célja a haltermelés és halfeldolgozás versenyképességének, valamint fenntarthatóságának innováció és digitalizáció révén történő növelése a környezetterhelés csökkentése mellett. Az Európai Bizottság elvárásaival összhangban kiemelt szempont a klíma- és környezetbarát halgazdálkodási módszerek támogatása, a körforgásos gazdálkodás elvén alapuló módszerek részarányának növelése a termelési rendszereken belül, továbbá a vízi és vizes élőhelyek biodiverzitásának fenntartása, fejlesztése és a halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása is.
    A miniszter hangsúlyozta, a MAHOP Plusz elfogadásának köszönhetően biztosított a támogatás a magyar halgazdálkodók részére a 2023-2027 közötti időszakban, és folytatódhat a magyar halgazdálkodási ágazat fejlesztése - írta az AM.(F:MTI)

Biodiverzitás...

Megszületett a megállapodás az ENSZ biodiverzitás csúcstalálkozón - közölte az Agrárminisztérium hétfőn az MTI-vel.

    A közleményben kiemelték: az ENSZ biológiai sokféleség konferenciája történelmi célt tűzött ki a természettel való kapcsolat helyreállításáért. A négy éve tartó tárgyalások csúcspontjaként, hétfőn hajnalban a világ országai elfogadták a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiát. Ez a világstratégia az emberiséget fenyegető ökológiai válság kezelésére jelöli ki a következő évtized cselekvési irányait.
    A montreali biodiverzitás csúcs hajnalig tartó plenáris ülésén hat határozatból álló kompromisszumos csomagot fogadtak el. Ennek legfontosabb eleme a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia (GBF). Emellett döntés született a vele szorosan összefüggő kérdésekről, vagyis a keretstratégia megvalósításához szükséges források mozgósításáról, a globális tervek végrehajtásának nyomonkövetéséről, valamint a genetikai erőforrásokból származó digitális szekvencia információkhoz való hozzáférésről és a felhasználásukból származó hasznok igazságos megosztásának kérdéséről - írják a közleményben.
     A célok között szerepel a világ szárazföldi, édesvízi, tengeri és tengerparti területei 30 százalékának védelem alá helyezése 2030-ig, valamint az évtized végéig évente legalább 200 milliárd dollárnyi, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hazai és nemzetközi finanszírozás mozgósítása köz- és magánforrásból - ismerteti a közlemény.
     Emellett a világ országai vállalják, hogy a természetre károsnak ítélt támogatásokat 2030-ig legalább 500 milliárd dollárral csökkentik, vagy átalakítják. A gazdaságilag fejlett országok pedig vállalják, hogy 2025-ig évente legalább 20 milliárd dollárral, 2030-ig pedig évente legalább 30 milliárd dollárral támogatják a fejlődő országokat a biodiverzitás keretstratégia céljainak megvalósításában - tájékoztatott az Agrárminisztérium.(F:MTI)

KAP Stratégiai Terv

A 2027-ig tartó időszakban Magyarországnak járó uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról kedvező megállapodás született, az uniós források a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és élelmiszer-feldolgozók számára. Az új honlap elindulásáig az Európai Bizottság által elfogadott magyar KAP Stratégiai Tervet az Agrárminisztérium letölthető formátumban, magyar nyelven, a kormányzati honlapon az alábbi linken elérhetővé teszi minden érdeklődő számára.

Közös Agrárpolitika

A támogatások okos felhasználásával a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőhet az évtized végére - hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Agrárminisztérium (AM) abból az alkalomból, hogy Magyarország KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai terve letölthető formában elérhetővé vált a kormányzati honlapon.

    Az uniós források a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és élelmiszer-feldolgozók számára az 2027-ig tartó időszakban. Az elkövetkezendő öt év költségvetése a hazai KAP-ban összesen 14,7 milliárd euró. A tárca közleménye szerint ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, az Európai Uniótól 8,4 milliárd euró forrás érkezik. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztésre megy, több mint 1000 milliárd forint pedig fenntarthatósági célokat szolgál majd. Mindkettő jelentős bővülés az előzőekhez képest, csakúgy, mint a felértékelődő, tudásátadáshoz kapcsolódó kiadások kerete, amely a kétszeresére nő - ismertette az Agrárminisztérium.    
    A minisztérium bejelentette azt is, hogy a jövő év elejétől egy tematikus honlap ugyancsak az agrártámogatási rendszerrel kapcsolatos információk közzétételét szolgálja majd.(F:MTI)

KAP Stratégiai terv

A Közös Agrárpolitika stratégiai tervének elfogadása a biztonságos-élelmiszer ellátás alapját jelenti - közölte csütörtökön a közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Összesen 14,7 milliárd euró (5365 milliárd forint) a KAP Stratégiai terv öt éves költségvetése. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik - tájékoztatta az Agrárminisztérium az MTI-t.

    A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) első pillérének teljes forrása: 6,8 milliárd euró, ennek teljes egésze uniós pénz. A KAP második pillérének teljes forrása csaknem eléri a 8 milliárd eurót. Ennek az összegnek több mint 20 százalékát biztosítja az európai unió, ami meghaladja az 1,6 milliárd eurót. A hazai forrás mértéke csaknem 80 százalék, ami 6,3 milliárd eurót, mintegy 2300 milliárd forintot jelent tervezési árfolyamon - sorolta a miniszter.
    Nagy István kifejtette: az uniós források a kiemelkedő arányú magyar költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Összesen több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. Nagy István hangsúlyozta, a vidékfejlesztési források 52 százaléka, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkező öt évben. Ez az összeg négyszer több mint az előző uniós költségvetési időszakban.
    "A források hatékony felhasználása révén érhetőek el azok a 2030-ra kitűzött ágazati célok, amelyeket 2021 elején határoztunk meg magunk számára. Ezek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója, az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53 százalékkal, vagyis 862 euróra növekedjen" - jelentette ki Nagy István.
    Az agrárexport értéke 57 százalékkal 15 milliárd euróra bővülhet. Az élelmiszeripari beruházások pedig 117 százalékkal 1,8 milliárd euróra növekedhetnek. Hozzátette, mindezek mellett a fenntarthatósági, zöld célokra a vidékfejlesztési források több mint egyharmadát különítették el, ami így meghaladja az 1000 milliárd forintot és másfélszeres növekedést jelent. Ennek köszönhetően többek között az évtized végére az erdővel, fával borított területek 148 ezer hektárral, az ország területének 27 százalékára emelkedhetnek. Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek pedig 64 százalékkal bővülhetnek.
     A tárcavezető beszélt arról is, hogy a klasszikus értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre a források 10 százalékát, több, mint 285 milliárd forintot fordítanak a következő időszakban. Ez az előző program hét éves időszakához képest 26 százalékos forrásnövekedést jelent - közölte az Agrárminisztérium.(F:MTI)

Szélenergia-termelés

Nagyításhoz kattintson a képre

 A szélenergia a levegő mozgási energiáját jelenti. Ezen energiát az emberiség már régóta hasznosítja különböző energiaátviteli-módszerek segítségével. A szélenergia felhasználásának előnye, hogy működése nem jár semmiféle melléktermék kibocsátásával, így környezetkímélően működik és a szél kifogyhatatlansága miatt a megújuló energiaforrások közé sorolható. Néhány helyen a szélenergia már most is igencsak komoly szerepet játszik az áramellátásban: az Egyesült Államok-beli Iowa állam áramának 14, a német tartomány Schleswig-Holstein áramának 40, Dánia áramának 20%-a származik csak szélenergiából.

Szarvasmarha ágazat állatjóléti támogatása...

Sikerrel zárult a tejelő szarvasmarha ágazat állatjóléti támogatásának meghosszabbítása - jelentette be pénteki közleményében az Agrárminisztérium.

    Még 2016-ban indult el a tejelő szarvasmarhák tartásához kapcsolódó állatjóléti támogatási forma, ami a tejtermelő tehenészetek számára biztosít forrást a magasabb állatjóléti sztenderdek betartásával járó magasabb kiadásokért cserébe. Az Agrárminisztérium az uniós agrártámogatási rendszer átmeneti időszakára tekintettel ennek újabb meghosszabbításáról döntött, aminek köszönhetően 2023. április 30-ig is elérhető a támogatás az érintettek számára.
    Azon termelők részére pedig, akik már 2022-ben is éltek az előző hosszabbítás lehetőségével és bent maradtak a támogatási programban, csaknem 11,5 milliárd forintot ítéltek oda a napokban. A forrás komoly hozzájárulást jelent a tejágazatban működő gazdálkodók terheinek könnyítéséhez, mivel a szigorú higiéniai és takarmányozási előírások teljesítése jelentős többletköltséget ró rájuk.(F:MTI)

Széchenyi Mikrohitel MAX

Hétfőtől igényelhető a kormány által és a gazdaságfejlesztési miniszter munkaszervezetének közreműködésével nyújtott támogatás mellett a Széchenyi Kártya Program MAX legújabb eleme a Széchenyi Mikrohitel MAX, mely speciálisan a mikro- és kisvállalkozások fejlődését segítő Széchenyi Kártya konstrukció - jelentette be Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló Kavosz Zrt. vezérigazgatója.

    A Kavosz közleménye hangsúlyozza, a Széchenyi Kártya Program MAX konstrukciói a piacon elérhető legkedvezőbb kamatok mellett, célzott módon biztosítják a vállalati működés fenntartásához, fejlődéséhez szükséges forrásokat, lehetővé teszik a vállalkozások beruházási elképzeléseinek megvalósítását, segítik a cégek likviditási helyzetének stabilizálását, továbbá segítenek a normál üzletmenet fenntartásában, és a jövőbeli növekedés lehetőségeinek biztosításában.
    A programon belül érhető el a Széchenyi Mikrohitel MAX, amely kifejezetten a hazai mikro-, és kisvállalkozások fejlődését segítő állami kamat-, kezelési költség- és kezességi díj támogatásban részesített beruházási hitel, amely szinte minden beruházási hitelcél finanszírozására alkalmas.
    A Széchenyi Mikrohitel MAX a teljes futamidő alatt fix kamatozással, évi 1 százalék nettó kamatszinten, a konstrukció szabályzatában rögzített egyéb díjtételek mellett érhető el. Az igényelhető hitelösszeg legfeljebb 50 millió forint, a hitel maximális futamideje 120 hónap és kezdő vállalkozások is igényelhetik - közölte a Kavosz.
    A Széchenyi Kártya Program MAX többi konstrukciója is folyamatosan elérhető a vállalkozások számára - tették hozzá.(F:MTI)

Az állattenyésztés szerepe

Már csaknem 1600 milliárd forint értékben kötöttek le pályázatokat a gazdálkodók a vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően - mondta az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében megrendezett szakmai fórumon csütörtökön Hódmezővásárhelyen.

    Feldman Zsolt a Közös Agrárpolitika (KAP) kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasággal és az élelmiszertermeléssel szemben sokrétűek az elvárások, amelyekhez a magyar agráriumnak is alkalmazkodnia kell. Magyarország abban érdekelt, hogy a KAP stratégiai terveit még a nyáron elfogadja Brüsszel, így a felkészüléshez a minimálisan megfelelő idő rendelkezésre állhat az agrárágazat számára - jelezte.
    A vidékfejlesztési források kapcsán arról beszélt, hogy négy és félszer többet szeretnének gazdaságfejlesztésre, kétszer annyit zöldítésre, másfélszer annyit tudásátadásra és generációváltásra fordítani, mint a korábbi uniós költségvetési időszakban.
    Az államtitkár a KAP zöld intézkedéseivel összefüggésben kitért arra, hogy azok egymásra épülnek és kiegészítik egymást, a termelők pedig a saját szükségleteik alapján meg tudják határozni, hogy a többletvállalásokon keresztül milyen támogatásokat tudnak igénybe venni.
    Feldman Zsolt a közlemény szerint kifejtette, hogy az agrár- és élelmiszeripari beruházási támogatásokhoz kapcsolódó fő célkitűzések a pénzügyi megalapozottság növelése, a termékpálya-szemlélet érvényesítése, valamint a tartós ellátásilánc-kapcsolattal rendelkező pályázók előnyben részesítése a komplex beruházásoknál. Emellett fokozni kell a versenyképességet és a mezőgazdaság hozzáadott értékét is - tette hozzá.
    Hangsúlyozta, hogy az agrártárca az új állatjóléti beavatkozásokkal elsősorban az állatjóléti feltételek javítását, és ehhez kapcsolódóan az állomány állategészségügyi helyzetének javítását tűzte ki célul. A kiskérődző, méh, baromfi, sertés, tejelő szarvasmarha és húsmarha állatjóléti támogatási jogcímek egy része már az idén elindul a vidékfejlesztési támogatások keretében.
    Előadásában az államtitkár kitért az agrárium megújításával kapcsolatban a generációváltásra is, mivel a fiatal gazdák támogatása, valamint a tudásátadás kiemelt feladata az AM-nek. Hozzátette, képzésre, tájékoztatásra, a tanácsadással kapcsolatos feladatokra és az innovációval összefüggő tevékenységre csaknem 90 milliárd forintot fordítanának az elkövetkező időszakban.
    A legfontosabb rövid távú kihívás az állattartásban, hogy a gazdálkodók élni tudjanak az elmúlt egy évben nekik ítélt forrásokkal és fejlesztési lehetőségekkel - fűzte hozzá Feldman Zsolt a közlemény szerint.(F:MTI)

Borászatok szabályozási környezete

A Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó új ciklusában a szőlő-és borágazat hazai támogatására évente 28 millió eurónyi célzott forrás biztosított - jelentette be Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a BorÉrt Borturisztikai Egyesület negyedik alkalommal megrendezett tematikus napján, a városligeti Vajdahunyadvárban - ismertette pénteki közleményében a minisztérium.

    Az agráriumon belül a szőlőtermelők és borászok számára is új lehetőségeket hordoz az Európai Bizottság felé leadott magyar Stratégiai Terv, illetve figyelniük kell a megújuló európai uniós szabályozást is. Feldman Zsolt a KAP reformjának borágazatot érintő változásairól tartott előadásában megemlítette: több elemükben megváltoznak a szőlőtelepítés engedélyezési rendszerére, a szőlő fajtahasználatra, a jelölésre és címkézésre vonatkozó rendelkezések, valamint az új szabályok alapján lehetőség van a bor alkoholtartalmának részleges csökkentésére is a teljes alkoholmentesítés mellett. A szőlő- és borágazat eddigi különálló támogatási rendszere is a KAP Stratégiai Terv részévé válik - tette hozzá.
    Az államtitkár elmondta: óriási érdeklődés van a szőlőtermelők részéről az agrár-környezetgazdálkodási programban való részvételre, 37 725 hektár szőlőterülettel pályáztak erre a támogatásra. Ökológiai gazdálkodás keretében 1200 hektár szőlőterületet művelnének az érintettek támogatott módon.
    A magyar borok piacra jutásának segítése érdekében belpiaci tájékoztatási tevékenységre és külpiaci promócióra is benyújthatók majd pályázatok, a támogatási kérelmeket március 12. és április 30. között tervezi a tárca lehetővé tenni - jelentette be az államtitkár.
    A borászati üzemek fejlesztésére, termékfejlesztésre, borszőlőültetvény telepítésének támogatására a 2015-ben indult Vidékfejlesztési program keretében 25 milliárd forintot fizettek ki eddig az ágazat szereplőinek, a további fejlesztési igényeket pedig jól jelzi, hogy a tavaly novemberig nyitva lévő, élelmiszerfeldolgozást segítő beruházási pályázatok keretén belül 50 milliárd fejlesztési igényt jeleztek pályázataikban a magyar borászatok - ismertette Feldman Zsolt. Ezeknél ütemesen történik a döntéshozatal, már 8 milliárd forint értékben meg is születtek a konkrét támogató döntések - tette hozzá.
    Az idei borpiaci év kezdetére teljes mértékben megújul az ágazat adminisztrációs rendszere, az elektronikus ügyintézést és adatszolgáltatást egyszerűsítő új informatikai rendszer és szabályozás egyszerűbbé teszi a szőlő-bor ágazat szereplőinek életét - hangsúlyozta Feldman Zsolt.(F:mti)