Globális kockázatok...

 

Az újrahasznosítás minőségének javítása

Európa ambiciózus célokat tűzött ki a versenyképes, körforgásos gazdaság létrehozása érdekében, amely kulcsszerepet játszhat az innováció, a dekarbonizáció és a biztonság támogatásában. Az átállás a biológiai sokféleség csökkenésének és a természeti erőforrások pazarló felhasználásának megállítása miatt is szükséges. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közzétett két tájékoztatója bemutatja a körforgásos gazdaság helyzetét, és felhívja a figyelmet az újrafeldolgozás minősége javításának szükségességére.

https://humusz.hu/hirek/az-ujrahasznositas-minosegenek-javitasa-tamogatj...

EU kereskedelem...

Az Európai Unió a világ egyik legnyitottabb gazdasága. Az uniós belső piac továbbá a világ legnagyobb egységes piaca. Megalapításának egyik alapelve a tagjai közötti szabad kereskedelem volt. Kereskedelempolitikai törekvései azonban túlmutatnak a határain: az EU a világkereskedelem nyitottabbá tételének is elkötelezett híve. Az Európai Unió megalapításakor már megfogalmazták a legnagyobb egységes piac létrehozásának célját. Ma az EU a világ egyik legnagyobb nyitott gazdasága, a világ legnagyobb egységes piaca. A 27 tagállam egymással folytatott kereskedelme az elmúlt évtizedek során fokozatosan nőtt, emellett pedig az EU-n kívüli országokkal is magas értékben folytatnak kereskedelmet az államok.

Élelmiszer-gazdaság

Az élelmiszer-gazdaság kiemelt jelentőséggel bír a magyar gazdaságban, amely az elmúlt években számos kihívással szembesült, de ennek ellenére is folyamatosan képes volt alkalmazkodni és fejlődni - jelentette ki Nobilis Márton, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a Kelet-magyarországi Agrárfórumon, Hajdúböszörményben a szaktárca tájékoztatása szerint.

    Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szektor versenyképességének és fenntarthatóságának megőrzése érdekében a kormány 2015-ben stratégiai ágazattá minősítette az élelmiszeripart, és a fejlesztésre jelentős támogatási forrásokat biztosított. 2014-től 2023. év végéig az élelmiszeriparba áramlott támogatások nagysága elérte a 801 milliárd forintot - írják a közleményben.
    Nobilis Márton kiemelte, a magyar kormány elkötelezett az élelmiszeripar további fejlesztése mellett azért, hogy biztosítsa a szektor versenyképességét és fenntarthatóságát, valamint hozzájáruljon a nemzetgazdaság növekedéséhez. Az élelmiszeripar tehát nem csupán gazdasági érdek, hanem nemzeti ügy is, hiszen a magyar termékek minősége és megbízhatósága világszerte elismert.
    A szektor gazdasági jelentősége vitathatatlan, hiszen az élelmiszeripar az egyik legnagyobb részt képviseli a nemzeti GDP-ben, jelentős szerepet játszva a gazdasági stabilitásban és növekedésben. Emellett az ágazat az egyik legnagyobb munkaadó, amely közvetlenül és közvetetten is számos munkahelyet teremt a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a logisztikában és a kereskedelemben, különösen a vidéki területeken - olvasható a közleményben.
    A minisztérium tájékoztatása szerint az államtitkár rávilágított arra is, hogy a szakemberhiány komoly kihívást jelenthet az iparág számára. A megfelelően képzett munkaerő azért is fontos, mert növeli a termelési kapacitást és elősegíti az innovációt. A magyar kormány elkötelezett ezért az agrárszakképzés fejlesztése mellett is, hiszen ez kulcsfontosságú a mezőgazdaság jövője szempontjából. Így nagy figyelmet kap az agrárszakképzés fejlesztése, a modern technológiák elsajátítása révén ugyanis a fiatalok naprakész ismeretekkel léphetnek a munkaerőpiacra.
    Nobilis Márton ismertette, hogy az Élelmiszeripar Bajnokai Program keretében a kormány a magyar élelmiszeripar kiemelt szereplőinek fejlesztésére fókuszál. A program célja a hazai alapanyagokra építő, magas hozzáadott értékű termékeket előállító vállalatok támogatása, amely által ezek a cégek a világpiacon is megállják a helyüket. Ez által biztosítható, hogy a magyar élelmiszeripar versenyképes maradjon, és a magyar családok asztalára mindig kiváló minőségű, magyar élelmiszer kerüljön.
    Hozzátette, a kormány célja továbbá egy olyan integrált élelmiszerlánc létrehozása, amely hosszú távon garantálja a termelés és az élelmiszerellátás biztonságát, miközben hozzájárul a vidéki közösségek megerősítéséhez is. Az Élelmiszeripar Bajnokai Program nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kistermelők számára is új lehetőségeket biztosít, hogy versenyképesen és biztonságosan tudjanak élelmiszert előállítani.
    A következő időszakban kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az élelmiszer-gazdaságot támogató pályázatok széles körben elérhetőek legyenek, segítve ezzel a szektor versenyképességének növelését és a szakemberhiány mérséklését - mondta az államtitkár az Agrárminisztérium közleménye szerint.(F:MTI)

Zöld Építés Hete...

Magyarországon az idén 15 helyszínen várja az érdeklődőket a Nemzetközi Zöld Építés Hete szeptember 11. és 15. között - közölte az eseményt szervező Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) hétfőn az MTI-vel.

    A programokkal a HuGBC célja az, hogy jövőbemutató gyakorlati példákkal, szakmai beszélgetésekkel és gyakorlati műhelymunkával segítse elő az építésgazdaság és az ingatlanszektor szereplőinek innovatív gondolkodásmódját, a magyarországi épített környezet karbonmentessé alakítását.
    A programok között az idén is lesz Green Walk, az ingyenes, szakmai vezetéssel tartott sétákon a környezettudatos építés számos jó példája tekinthető meg.  A választható épületek sorában van például Budapesten a Mol Campus, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, Gyulán a Naturica Group bemutatóterem, Szegeden pedig a TILIA Irodaház.
    Az eseménysorozat programjaira a https://www.hugbc.hu/nemzetkozi-zold-epites-hete-2023 oldalon kell regisztrálni - olvasható az egyesület közleményében.
    A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete 2009 óta fogja össze az ingatlanszektor, az építőipar és az építésgazdaság szereplőit, hogy közreműködésükkel részt vegyen a környezettudatos és fenntartható építést előmozdító építészeti szabályozás szakmai kidolgozásában. A HuGBC teljes jogú tagja nemzetközi World Green Building Council-nak.(f:mti)

Új hulladékgazdálkodási rendszer

Júliustól az egész országban elindul az új hulladékgazdálkodási rendszer és bevezetik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára csütörtökön, a tárca legfrissebb Facebook-bejegyzésében.

https://humusz.hu/hirek/juliustol-az-egesz-orszagban-elindul-az-uj-hulladekgazdalkodasi-rendszer/30770

OECD előrejelzés

Az OECD 1961-ben jött létre az OEEC (az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezet) jogutódjaként, amelyet eredetileg 1948-ban a Marshall-segély kezelésére, irányítására és a háború utáni európai gazdasági konszolidáció elősegítésére hoztak létre. Az európai újjáépítés lezárultával 1961-ben a szervezet átalakult és kibővült az Egyesült Államokkal, valamint Kanadával. Jelenleg (2020) 37 ország (köztük Magyarország) az OECD tagja. A szervezethez legutóbb Kolumbia csatlakozott 2020 tavaszán, továbbá megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Costa Ricával, illetve vizsgálják Argentína, Brazília, Peru, Horvátország, Románia és Bulgária csatlakozási kérelmét. Az OECD székhelye Párizs, a szervezet alapokmánya az OECD Konvenció. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat tömörítő intézmény a tagországok egyik legfontosabb gazdaságpolitikai szakmai fóruma.

Agrár grafika XVII.

Nagyításhoz kattintson a képre

Gazdaság tipusok

Nagyításhoz kattintson a képre

Tesztüzemi információ...

Az elemzéshez a Tesztüzemi Információs Rendszer 2021. évi adatait használták fel. Az adatgyűjtés összesen 2125 mintaüzemet fog át. A tesztüzemi minta segítségével reprezentált és vizsgált 106 ezer gazdaság az összes regisztrált gazdaság által használt földterület 95,3 százalékát művelte, illetve az összes standard termelési érték 97,4 százalékát állította elő. A tesztüzemi rendszer mintaadatait a 2020-as agrárcenzus adataival súlyoztuk. A gazdaságok által használt átlagos mezőgazdasági terület 47,23 hektár, egy gazdaság átlagosan 1,4 főt foglalkoztatott. Országos szinten az árutermelő egyéni gazdaságok az összes nettó hozzáadott érték 62,8 százalékát, a társas vállalkozások pedig a 37,2 százalékát állították elő. https://www.aki.gov.hu/termek/a-tesztuzemi-informacios-rendszer-eredmenyei-2021/

KKV-ék

Nagyításhoz kattintson a képre

A vállalkozások méret szerinti vagylagos csoportosítását az Európai Unió jogából a magyar jog is átvette 2004-től. E csoportosítás szerint beszélhetünk mikrovállalkozásokról, kisvállalkozásokról és középvállalkozásokról. Ezeket leegyszerűsítve gyakran kis- és középvállalkozásoknak (rövidítve KKV, angol rövidítéssel SME) nevezik

Gazdaságátadási szerződések...

Nemcsak a mezőgazdaság számára, hanem az egész magyar társadalom és vidék számára kulcskérdés, ki fogja megtermelni az élelmiszert a jövőben - hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az agráregyetemi hallgatók számára megrendezett Agribusiness Konferencián.

    A minisztérium beszámolója szerint az államtitkár szólt arról, hogy a fiatal gazdák ügye rendkívül fontos, ezért az Agrárminisztérium tudatosan foglalkozik az agrárium generációs megújulásának ösztönzésével. Ennek a munkának egyik fő pillére, hogy megismertessék a fiatalokkal, hogy ez nemcsak egy szép, értékteremtő és megélhetést biztosítani képes szakma, hanem ma már egy technológiailag élenjáró, tudásigényes ágazat is. A másik pillér pedig az ehhez szükséges pénzügyi és szabályozási ösztönzők működtetése, amelynek fontos eleme a 2023. január 1-jével hatályba lépő gazdaságátadási törvény épp úgy, mint az agrártámogatási rendszerben a fiatalok kiemelt kezelése.
    A minisztérium közleménye idézte, Feldman Zsoltot, aki elmondta: a gazdaságátadási szerződéssel kiküszöbölhető lenne az a mindenki számára nehéz élethelyzet, amibe egy-egy haláleset sodorhat egy gazdaságot. Ugyanakkor a szerződés gördülékennyé tehetné egy működő gazdaság átadása-átvétele során például a termőföld, a támogatási jogosultságok, az engedélyek vagy szerződések átvételét.
    A törvény a már legalább 10 éve gazdálkodó és legalább 5 évvel a nyugdíj előtt álló termelők, valamint a náluk legalább 10 évvel fiatalabb, 50 év alatti hozzátartozók vagy legalább 7 éve alkalmazásukban álló munkavállaló számára teszi lehetővé gazdaságátadási szerződés kötését és így az egyszerűbb átadás-átvételt - emlékeztetett Feldman Zsolt.
    Emellett a 2023-ban induló agrártámogatási rendszerben anyagilag is komoly mértékben támogatni kívánják a gazdaságátadási szerződés keretei között a gazdaságot átvevő és átadó felet is. Ennek mértéke a gazdaságátadónál akár 50-70 ezer euró, a gazdaságátvevőnél akár 40-100 ezer eurónyi vissza nem térítendő egyösszegű átalánytámogatás lehet. Ez a megoldás a jövedelemtermelő gazdaságát átadó, nyugdíjba vonuló személy későbbi életét teszi biztonságosabbá - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
    Mindemellett emelt, 65 százalékos támogatási intenzitással kívánják segíteni a fiatal gazdálkodók beruházásait és lesz induló támogatás is számukra, szintén fejlesztési kötelezettséggel kombinálva - fogalmazott az államtitkár.(F:MTI)

G D P...

Nagyításhoz kattintson a képre

A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként az egy főre jutó GDP-t, ami azonban túlzott leegyszerűsítésnek tekinthető.

Gazdasági kilátások

 

Az infláció hatása

Az infláció különböző társadalmi csoportokra vagy gazdasági szereplőkre más-más hatást gyakorolhat, amennyiben az egyes termékekből más-más arányban fogyasztanak, illetve a figyelembe vett szolgáltatásokat más-más arányban veszik igénybe. A luxustermékek árának változása pl. a lakosság nagy részét, de a szegényeket különösen, kevésbé érinti. A gyógyszer árak alakulása ugyanakkor az időseket általában jobban érinti, mert közülük többen vásárolnak gyógyszereket és a havi kiadásaiknak jelentősebb része a gyógyszerekre költött pénz. Az üzemanyag árának változása viszont lényegében mindenkit érint, mert a szállítmányozás költségének változtatásán keresztül szinte minden termék árára kihat. Lényegében ugyanez igaz pl. az ÁFA változására is. Azért, hogy az infláció hatása az egyes társadalmi csoportokra, illetve gazdasági szereplőkre pontosabban mérhető legyen, számukra különböző fogyasztói kosarak állíthatók össze, amik alapján különböző árindex értékek adódhatnak.

Infláció...

Az infláció avagy pénzromlás, hívják még  pénzpuffadásnak is, az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása. A gazdaság számára az a kívánatos, ha az infláció mértéke a lassú infláció tartományába esik. Hiperinfláció a gazdaság egyensúlyát felbillenti és csak kormányzati intézkedésekkel fordítható vissza.

Az újrahasznosítás kérdőjelei

A világszerte felhasznált nyersanyagok mindössze 8,6 százalékát hasznosították újra tavaly. A nyersanyagok több mint 90 százalékát egyszerűen kidobták és nem vezették vissza a gazdasági körforgásba. Ez a megállapítás a Circle Economy non-profit szervezet közelmúltban megjelent “Circularity Gap Report 2022” című jelentéséből származik, amelyet a világ minden tájáról származó tudósokkal együttműködve készítettek el.

https://humusz.hu/hirek/vilagszerte-felhasznalt-nyersanyagok-mindossze-8...

Környezetvédelmi konzultáció

Több mint 70 ezren válaszoltak a Magyarország zöld úton jár! online környezetvédelmi konzultáció kérdéseire - közölte a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

    Nyitrai Zsolt az előző év végén zárult konzultációról kiemelte: környezetvédelmi ügyben egyszerre ilyen sokan még sosem nyilvánítottak véleményt.
    A konzultáció eredményét az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára is üdvözölte. Steiner Attila szerint a visszajelzésekből egyértelműen kiderült, hogy a feltett kérdéseket az emberek fontosnak tartják.
    A válaszokat ismertetve az államtitkár közölte, hogy a fenntarthatóságot csaknem 97 százalék jelölte meg fontos kérdésként. A túlnyomó többség a klímacélok teljesítését szintén támogatja, de 81 százalék csak olyan módon, hogy az ne veszélyeztesse az energiabiztonságot.
    Az egyik legnagyobb egyetértés a "szennyező fizessen" elvét övezi, hiszen a válaszadók több mint 85 százaléka szerint a legnagyobb környezetkárosítóknak kell állniuk a fenntarthatósági átállás költségeit. Az illegális hulladéklerakást 67 százalék magasabb bírsággal sújtaná, további több mint 22,6 százalék pedig ennél is szigorúbb fellépést szorgalmaz.
    Az egyszer használatos palackok új visszaváltási rendszerét a válaszadók majdnem 99 százaléka üdvözölné, többségük a közértekbe is visszavinné a fölöslegessé vált papír, fém, műanyag csomagolást. A napelemek telepítését több mint 95 százalék, a faültetéseket megközelítőleg 98 százalék, az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását csaknem 90 százalék fogadja szívesen.
    A klímavédelmi célokat a válaszadók csaknem fele szerint a megújuló energiák segítenék a legjobban, de sokan jelölték meg az erdősítést és a szemléletformálást is. A közösségi közlekedés környezetbarát átalakítása majdnem 95 százalék szerint fontos, bár jelentős részük szerint önmagában nem elég. A válaszadók 87 százalékának egyetértésével egyértelmű igény mutatkozik arra is, hogy a nemzeti parkok őrizzék meg és mutassák be a természeti értékeket - mondta Steiner Attila.
    A visszajelzések alapján az államtitkár szükségesnek látja többek között a lakossági napelempályázat és a zöld busz program folytatását, a további faültetéseket, valamint a hulladékhasznosítás kiterjesztését. Ezek érdekében a lakosság nagy része több erőfeszítésre is hajlandó, és ahol lehet, a személyes részvételre is nyitott - tette hozzá.
    A konzultáció szakmai együttműködő szervezetének képviselője a személyes tapasztalatok jelentőségét emelte ki. Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a felméréshez kapcsolódó országjárás során csaknem ezer diákkal találkoztak, észrevételeiket a köznevelési államtitkárral is meg fogják osztani. A visszajelzések várhatóan az iskolai programokban is visszaköszönnek majd. A fiatalok nemzedéke a környezetvédelem szempontjából különösen fontos, ők fogják meghatározni az ország jövőjét a következő évtizedekben - hangsúlyozta Király Nóra. (F:mti)

Agrárgazdaságok átadása

Az Országgyűlés által a héten elfogadott, az agrárgazdaságok átadásáról szóló jogszabály gördülékeny ügyintézést, általános jogutódlást és a gazdaságok működőképességének fenntartását biztosítja - közölte Az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleményében Nagy István miniszter.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a generációs megújulás támogatása és a generációk együttműködésének ösztönzése. Az egyéni gazdálkodók majdnem kétharmada 55 év feletti, és ennek a csoportnak is több mint fele 65 éves vagy idősebb. A gazdasági szervezetek irányítóinak pedig a fele idősebb 55 évesnél, ezért kiemelt jelentőségű a kormány számára az, hogy lehetővé tegye a gazdaságok zökkenőmentes átadását.
    Nagy István emlékeztetett: a gazdaságátadási szerződés keretében az átadó vagy átadók és egy átvevő köthet adásvételi szerződést, ajándékozási szerződést, tartási szerződést vagy járadéki szerződést a körülményeiknek megfelelően. Annak érdekében, hogy a családon belüli vagyoni viszonyokat a családtagok rendezhessék, lehetőséget ad a törvény arra, hogy a négy szerződéstípust a felek kiegészítsék a mező-, erdőgazdasági célú földek használatával. Azaz a gazdaságátadó a mező és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogát megtarthatja, a használatukat azonban a jogszabályok alapján a lehető leghosszabb időtartamra átengedi a gazdaságátvevőnek. Az átvevő így az átadónak, illetve annak halála esetén a földeket megszerző örökösöknek biztosít folyamatos jövedelmet. Ha azonban a földek átruházása mellett döntenek a felek, akkor a gazdaságátadási szerződéssel átruházott földek esetében nem gyakorolható az elővásárlási jog.
    A miniszter kiemelte, hogy egy gazdaság értékét nemcsak az egyes vagyonelemek adják, hanem a gazdálkodó tudása, kapcsolatrendszere is. Ezért annak érdekében, hogy a generációs megújulás sikeresen valósuljon meg, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy ahhoz közeledő átadó és a nála legalább 10 évvel fiatalabb, maximum 50 éves átvevő együttműködésben állapodhatnak meg legfeljebb öt évre.
    Hangsúlyozta, a szerződéssel együtt a gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy a gazdaságban végzett tevékenységéhez képest új tevékenységet nem folytat, a gazdaság átruházása után pedig a gazdasághoz kapcsolódó tevékenységeit megszünteti. A gazdaságátadás célja ugyanis, hogy az átadó befejezze tevékenységét, és ne kezdjen új mező- és erdőgazdasági tevékenységbe. A törvénnyel bevezetett gazdaságátadási szerződés csak egy lehetőség azoknak, akik úgy döntenek, hogy végleg fel kívánnak hagyni a gazdálkodással. Aki nem vállalja a törvényben meghatározott feltételeket, az a jelenleg hatályos szabályok szerint eladhatja, átadhatja a gazdasága egy részét, vagy folytathatja a tevékenységét tovább.
    A miniszter kifejtette, az átvevő jogutódlással a szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben az átadó helyébe lép a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül. Ennek következtében a szerződésben maradó fél és a szerződésbe belépő gazdaságátvevő között a jogviszony az eredetileg megállapodó felek közötti jogviszony folytatásának tekinthető, az átvevőt ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint az átadót. Így a szerződés időtartama nem kezdődik újra, az elévülés nem szakad meg, egyéb határidők sem indulnak újra. Ezek a szabályok vonatkoznak a haszonbérelt földekre is, azaz az átvevő átveszi a gazdaságátadó által használt földeket, és az eredeti szerződésnek megfelelően használhatja azokat.
    A törvény 2023. január 1. napján lép hatályba. Addig megszületnek a szükséges jogszabályok és a gyakorlati alkalmazáshoz elengedhetetlen egyéb a feltételek - mint például a hatóságok elektronikus rendszerei közötti kapcsolat kiépítése és eljárási szabályaik összehangolása.
    A tárcavezető meggyőződése, hogy az új szabályozás rugalmasabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a gazdaságok átadását és kellő ösztönzést is jelent mind az idősebb, mind a fiatalabb generáció tagjainak, ennek köszönhetően hatékonyan járul hozzá a mezőgazdaság generációs megújulásához. (F:mti)

EU statisztika...