A kukorica a meleg égöv növénye,
ezért nagy a melegigénye. Előnyös számára, ha páratelt a levegő. A kukorica
rövidnappalos növény. A nagy melegigénye nagy vízigénnyel párosul. Nem tűri a
talaj szárazságát és a levegő alacsony páratartalmát sem. Termesztésére opt.
éghajlaton nem a hőmérséklet magasabb, hanem a csapadék mennyiség több
(800-1000 mm). A Kárpátoktól északra főleg csak silókukoricát termesztenek. Az
időjárás hatással van a kukorica tenyészidejére. Főként a kelés és a címerhányás
közötti időszak hosszát befolyásolja. A tavaszi hűvös időjárásra igen érzékeny.
A fajták hőösszegigényére utaló szám a tenyészidő. Ez azt mutatja, hogy egy
adott helyen hány nap kell ahhoz, hogy az éréshez szükséges hőmennyiséget
megkapja. A világon megtalálható összes kukorica fajtát és hibridet 9 érésidő
csoportba, ún. FAO (a kukorica tenyészidejére utaló szám) csoportba sorolták
be.
FAO 100-199 → szuperkorai
FAO 200-299 → igen korai
FAO 300-399 → korai
FAO 400-499 → középérésű
FAO 500-599 → kései érésű
FAO 600- → igen kései
Kedvező, ha áprilisban 10-12° van
(korai vetés, gyors kelés). Nyáron az éjszakai hőmérséklet ne csökkenjen 13°
alá. A kukorica a legfényigényesebb növény. A tartósan borult idő csökkenti a
szemtermés mennyiségét. Optimális érték tenyészidő alatt 1500 napfényes óra.
Hőmérsékleti szélsőértéke -10 C° - 30 C°.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése