(f:A. Murphy)
2025. április 5., szombat
Tanácsok (?Í)
2022. január 12., szerda
KAP Stratégiai Terv
A 2023-tól induló agrártámogatási rendszerben minden gazdálkodónak egyénileg kell eldöntenie, hogy mely lehetőségeket tudja kihasználni leginkább, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői minden gazdálkodónak segítséget ajánlanak az eligazodásban a magyar KAP Stratégiai Tervben, a 2023-2027 közötti időszak agrár-élelmiszeripari támogatási rendszerben - közölte a NAK kedden az MTI-vel.
A
kamara számos tájékoztató rendezvény megtartását is tervezi, hogy
tagjai minél több információt nyerjenek a stratégiai terv tartalmáról és
az éppen aktuális pályázati lehetőségekről - jegyezték meg.
Emlékeztettek
arra, hogy Magyarország decemberben nyújtotta be az Európai
Bizottsághoz a KAP Stratégiai Tervet, a 2023-2027 közötti időszak
agrár-élelmiszeripari támogatási rendszert meghatározó legfontosabb
dokumentumot.
Ebben az időszakban kimagasló mértékű, több mint
7500 milliárd forintnyi forrás juthat a magyar mezőgazdaságnak és
élelmiszeriparnak a kormány által biztosított jelentős nemzeti
társfinanszírozás révén - idézték fel.
Megemlítették azt is,
hogy a kormány idén januári határozata értelmében 2021-től kezdődően 80
százalékos nemzeti társfinanszírozás biztosítható a vidékfejlesztési
források esetében.
Az új stratégiai terv részleteit ismertetve
azt emelték ki, hogy az eddigi agrártámogatási rendszerrel ellentétben
az új stratégia együtt kezeli az I. és II. pilléres forrásokat.
Az
I. pilléres beavatkozások egyik új eleme az Agroökológiai Alapprogram,
amely a környezet és klíma szempontjából kedvező többletvállalásokat
jutalmazza évenkénti hektáralapú kifizetési rendszerben - számoltak be
róla.
Szintén új elem a kis és közepes birtokmérettel rendelkező
gazdaságok támogatása, amely a közvetlen kifizetések 10 százalékának
újraelosztását jelenti - jegyezték meg.
A KAP Stratégiai Tervben
2027-ig a kormány rendkívüli mértékű fejlesztési forrást csoportosít a
mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a vidéki
térségek életképességének és vonzerejének növelésére. Kiemelt
jelentőséggel bír az élelmiszeripar megújítása, illetve a
mezőgazdaságban az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését
segítő és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése - mutattak rá a
közleményben. (F:mti)
2021. december 11., szombat
Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv
Az Agrárminisztérium a szakmai szervezetekkel együttműködve elkészítette a Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti hazai támogatási intézkedéseit tartalmazó stratégiai tervet, amit a benyújtás előtt utolsó lépésként társadalmi vitára bocsájt - jelentette be Nagy István tárcavezető a szaktárca közleményében.
Az
MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben a miniszter arra
emlékeztetett, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszerében
alapvető változások következnek be, a tagállamoknak ezért a forrásaik
összességére az ágazati célokat és az azok eléréséhez szükséges
intézkedéseket is magában foglaló stratégiai tervet kell készíteniük. Az
új teljesítési modell szerint az intézkedések sikerességét előre
lefektetett eredménymutatók tényleges elérésével kell alátámasztani. A
dokumentumot december 31-ig kell hivatalosan benyújtani az Európai
Bizottsághoz. A tervek a jóváhagyás után válnak jogilag hatályossá,
várhatóan a jövő év második felében - tette hozzá.
A minisztérium
közleményében Nagy István kitért arra is, hogy a KAP kereteit a
Megújuló vidék, megújuló agrárium program megvalósításának szentelik.
Ebben a tudatban fejlesztjük az agráriumot és élelmiszerelőállítást,
megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, és a vidéken élők
számára jobb életminőséget teszünk lehetővé - jelezte a miniszter.
A
tájékoztatás szerint a tárcavezető kiemelte, az elmúlt tíz évben a
hazai mezőgazdaság a második legnagyobb növekedést produkálta az Európai
Unióban. Az élelmiszertermeléshez pedig csaknem félmillió magyar család
megélhetése kapcsolódik. Kifejtette, a program egyrészről válaszol a
21. századi kihívásokra, az erősödő nemzetközi versenyre, a
klímaváltozásra, a csökkenő biodiverzitásra, az élelmiszerellátási
biztonság vagy éppen a munkaerőhiány kérdésére, másrészről
húzóágazataink megerősítésével hozzájárul a regionális versenyben való
élre kerüléshez. Hangsúlyozta, a rendelkezésre álló források felét
gazdasági fejlesztésre fordítjuk, harmadát pedig a környezet- és
klímavédelemre, ami a korábbi időszak dupláját jelenti. Emellett a
kistelepülések fejlesztésére jutó összeg negyedével növekszik, amely így
a források tíz százalékát teszi ki - írják a közleményben.
A
miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a KAP I. pillérének keretében
3400 milliárd forintot, a II. pillér tekintetében pedig 2853 milliárdot
fordítunk a mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések
fejlesztésére. Mindez azért lehetséges, mert a kormány úgy döntött, hogy
az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti
kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé.
Nagy
István azt is közölte, a leendő támogatások között régi és új elemek is
megjelennek. Továbbra is lesz területalapú támogatás, ráadásul a
kisgazdaságok és a fiatal termelők többletforráshoz juthatnak.
Megmaradnak a termeléshez kötött támogatások, és új elemként a közvetlen
támogatások között megjelenik az úgynevezett agroökológiai alapprogram,
amely a gazdálkodók többlet környezeti vállalásait kompenzálja. A
vidékfejlesztési támogatások között meghatározó lesz a versenyképességet
és hatékonyságot növelő beruházások segítése, de megmarad az
agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás
támogatása is. A vidéki gazdaság és közösségek erősítése érdekében
forráshoz juthatnak a kistelepülések az alapszolgáltatásaik és
infrastruktúrájuk fejlesztésére. Emellett kibővített eszköztár szolgálja
majd a tudásátadást és az innovációt is - sorolta a tárcavezető a
közleményben.
Az Agrárminisztérium hangsúlyozta, fontos, hogy minél többen elmondják véleményüket a tervvel kapcsolatban.
A https://forms.office.com/pages/responsepage.aspx?id=v7lFhFOvBkKrExqCwjVraOt6ETgusVFBhZQrs_x6Az5URUNLNExKSFI4TFFQTURCTURZUUlRS0VMTi4u
oldalon nyílik meg az az online kérdőív, amelynek kitöltésével hozzá
lehet járulni a terv sikeres társadalmasításához, ezen keresztül pedig a
megújuló vidék és a megújuló agrárium jövőjéhez. A KAP Stratégiai Terv
pedig a https://kormany.hu/dokumentumtar/az-uj-kap-tarsadalmi-egyeztetese címen érhető el - közölte az Agrárminisztérium. (F:mti)
2021. március 25., csütörtök
Ökológiai gazdálkodás növelése
A
bizottsági közlemény szerint a terv a fogyasztás fellendítését, a
termelés növelését és az ágazat fenntarthatóságának további javítását
tűzi ki célul. Az ágazat kiegyensúlyozott növekedésének biztosítására
intézkedéseket javasol, illetve biztosítja az ökológiai ágazat számára a
25 százalékos cél eléréséhez szükséges eszközöket.
Indoklása
szerint a cselekvési tervben szereplő célok megvalósulására azért van
szükség, mert az ökológiai művelés alatt álló területeken mintegy 30
százalékkal nagyobb a biológiai sokféleség, az ökológiai gazdaságokban
tartott állatok jóléte magasabb szintű, az állatok kevesebb
antibiotikumot kapnak, az ökológiai termelők gazdaságai
ellenállóképesebbek, a fogyasztók pedig az uniós előírásoknak
köszönhetően pontosan tudják, hogy mit fogyasztanak.
Az Európai
Bizottság arra kérte az uniós tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az
ökológiai gazdálkodás tagállami részarányának növelésére irányuló
nemzeti gazdálkodási cselekvési terveket. A nemzeti tervek
összehangolásával csökkenteni lehet a tagállamok között jelenleg
fennálló, 0,5 százaléktól 25 százalék feletti mértékig terjedő
különbségeket az ökológiai művelés alatt álló mezőgazdasági területek
részaránya tekintetében - áll az uniós bizottság közleményében.(F:mti)
2020. november 16., hétfő
Szőlőültetvények szerkezetátalakítása
2020. november 11., szerda
Ültetvénytelepítési pályázat 2021.
Az Agrárminisztérium (AM) a Vidékfejlesztési Program (VP) forrásait felhasználva 2021 tavaszán egy új, ültetvénytelepítést támogató felhívás megjelentetését tervezi. A tervezett felhívás alapvetően új gyümölcs- és gyógynövénytermő ültetvények telepítésére, és az ültetvényekhez tartozó öntözőrendszer kiépítésére kínál majd lehetőséget.A szaktárca célja, hogy hazánkban olyan ültetvények jöjjenek létre, amelyek – erősítve a termelők versenyképességét, és jövedelem-biztonságát – magas termőképességgel és termésbiztonsággal rendelkeznek.