Gyümölcsös - kérdőjelek...

 A hazai klimatikus adottságokat legkevésbé toleráló, illetve legnagyobb szaktudás-, tőke- és munkaerő-igényű fajok termelése esett vissza leginkább: a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése gyakorlatilag megszűnt, de nagyon jelentős visszaesést (40%) szenvedett el az alma és az őszibarack is. Növekedni mindössze a dió, a bodza, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi volt képes. 

Szüret

Az érett → szőlőfürtök levágása a tőkéről, a szőlőtermés összegyűjtésének munkafolyamata, ill. a szőlőlé leszűrése, a szőlő feldolgozása a borkészítéshez. – Történeti adatok szerint a borkészítés látszik korábbinak, valószínűleg középkori gyakorlatot tükröz. A 17. sz.-tól a gyűjtés munkáját magába foglaló jelentés általánosan ismertté vált, újabban más termékenyek betakarítására is vonatkozik (dinnye, kukorica). A szüret a parasztgazdaságban a többi szőlőmunkával szemben segítséggel végzett társasmunka, városi szőlőmonokultúrás gazdaságban általában bérmunka, a 19. sz. közepe előtt a földesúri szőlőkben főként robotmunka. A szüret ideje a hazai szőlőkben okt.–nov. hónap volt. Kezdőnapja, ill. kezdőhete a 18–19. sz.-ban hagyományosan meghatározott volt, amelyet a városi és községi tanács, hegyközségi elöljáróság, s nem utolsósorban a földesúri járandóság szedésének rendje és módja (→ bordézsma) határozott meg. A Mihály napjától (szept. 29.: az Alföld több vidékén, Eger környékén); Terézia (okt. 15.: Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén, Mátraalján); Gál (okt. 16.: Erdélyben); Lukács (okt. 18.: Borsod megyében); Orsolya (okt. 12.: Kőszeg vidékén); Simon-Juda napjáig (okt. 28.: Tokaj-hegyalján) tartó szüretkezdetben a szőlőfajták érési idejének helyi tapasztalata is tükröződnek. A közhírré tett szüretkezdet után a szőlőhegy felszabadításával, a hegykapuk megnyitásával láthattak a szedéshez. A dézsmás időkben dűlőnként, később gazdánként folyt a szüret. A szedők (lányok, asszonyok), görbe késsel, kacorral, szőlőollóval vágják el a fürt nyelét, csutáját s a helyileg szokásos gyűtjőedénybe teszik (→ szüreti edény). A szüret munkája a csemegeszőlők terjedése és az igényesebb, fajtánkénti külön szedések óta több részletben történik, de a történeti borvidékeken már a 17. sz.-tól külön szüretelték a vörös és fehér szőlőket, ill. az aszúszemeket, amelyek eltérő borkészítési eljárást igényeltek (→ szőlőfeldolgozás). A kisparaszti szőlőkben (Dunántúl, Alföld) szokásos az előszüret, néhány korán érő fajtából szüreti bort csinálnak, a tulajdonképpen szüret itt a szőlő egybeszedését jelenti. A szedők gyűjtőedényéből a férfiak, a puttonyosok, ill. csöbrösök háton, vállon vagy kézben hordott szőlőszállító edényébe kerülnek a fürtök. Ők hordják ki a → szüretelőhelyre a termést, és beleöntik a szedő vagy taposó → kádba, a szállító kádba, ill. lajtba (→ hordó). A szüret sajátos munka és ünnep jellegére utal a hagyományos szüreti étrend és a szüreti szokások. – 2. Mint → munkaszokás olyan közösségi jellegű munkaalkalom, amelyhez gazdag szokáshagyomány tartozik, amelyben a munka és az → ünnep összekapcsolódik. – A múlt században és az előző századokban ünnep jellege különösen kidomborodott. A 16–17. sz.-ban szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A megélénkült szőlőhegyeken zenélés, nótázás, fegyverdurrogtatás hallatszott. A 20. sz.-i szüreti szokásokban eltérő korú, jellegű és eredetű agrárrítusok, maszkos és dramatikus szokások, ill. a céhes élet közösségi megnyilvánulásai találhatók meg. A szüreti szokások mai formájukban a szüreti felvonuláshoz, menethez és a bálhoz vagy mulatsághoz kötődnek. Az országszerte egységes és egységesített (a századfordulón miniszteri rendelettel szabályozott és azóta is többször felújított) szokások elsősorban a 18–19. sz.-i uradalmi szőlőmunkások szokásainak mozzanatait vették mintául. E szokások a szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez, a végzésnaphoz kapcsolódtak, az eddig ismert adatok szerint meglehetős egyöntetűséget mutattak: az uraság karjának fürtös hajtással való megkötözése, a favázra aggatott fürtökből álló szüreti koszorú (szőlőkoszorú, piramis, gúla) elkészítése, a koszorúvivők vízzel történő leöntése. A végzés délutánján az uraság megköszöntésére került sor általában verses rigmusokkal, melyben a gazda vagy vincellér jószívűségéről vagy fukarságáról is szó esett. Ezt követte az uraság ajándékozása (pl. a szorgosabb szedők kendőt kaptak). A gazda házánál este trakta volt (birkapörkölt, pogácsa és bor), amit a végzéstánc, a mulatság zárt. Közvetlenül a szüret után gyakori volt az ifjúság szüreti bállal végződő felvonulása. – A szőlőmonokultúrás helyek, főként mezővárosok kapásai, gazdapolgárai és iparosai (bognárok, kádárok) céhes rendszerű társaságokba, confraternitásokba (pl. Tokaj-Hegyalján: kapás céh, kapás társulat, fáklyás társulat stb.) tömörültek a 17–19. sz.-ban. Ezek szüreti ünnepségei elsősorban a felvonulás. Bacchus-kultuszra utaló elemeket tartalmaznak (Tokaj-Hegyalján a baksus: hordóra ültetett piros ruhás férfibábu lopótökkel), azonban nem valószínű, hogy a szőlő és bor istenségeivel közvetlenül hozhatók összefüggésbe. A borkirály a múlt században más magyar területeken is szerepelt. A menet vezetői, a vőfélyek, sáfárok (Tokaj-Hegyalja), táncmesterek (Gyöngyös) a céhes világ és a lakodalom tisztségviselőire utalnak. A felvonulás → alakoskodásra is módot nyújtott. A maskurások részben a szőlőművelés mozzanatait jelenítik meg (kötözőasszony: középkorú férfi rossz női ruhában, tolvaj és csősz harca stb.), részben genre-figurák (török, szerecsen, kisasszony, drótostót, vándorárus, úrfi, cigány, medvetáncoltató). Ezek a felvonulások eredetileg → farsangkor voltak, de áttolódtak a szüret befejezését követő időpontra. – Irod. Madarassy László: Magyar szüreti szokások (Ethn., 1929); Erdész Sándor: A hegyaljai szőlőmunkások szüreti népszokásai (Miskolc, 1957); Kurucz Albert: Az északbihari szőlőművelés és borgazdálkodás (Debrecen, 1964); Szövényi István: Céhélet Kőszegen a békét követő két évtizedben (Savaria, Vas Megyei Múz. Évkve, 1965); Ujváry Zoltán: Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban (Műveltség és Hagyomány, 1969).(F:Magyar Néprajzi Lexikon)

Betéten kerestek nagyot a lakosság kedvenc alapjai

A pénzpiaci alapok a lakosság körében az egyik legnépszerűbb terméknek számítanak, a 2012-es évben azonban csak 14 milliárd forintos volt a tőkebeáramlás a szektorba, mivel az év elején komolyabb kivonást eredményezett a végtörlesztés. Az alapok teljesítménye nem volt rossz, vagyonarányosan 5,5 százalékos hozam üthette a befektetők markát, viszont volt olyan alap, amely 8 százalék felett hozott.

PTI tájékoztató 2011.07.5

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Étkezési utalvánnyal kompenzálható a nettó bérek csökkenése
Hogyan tájékozódjunk üzleti partnereink adatainak valódiságáról?
Diákokra vonatkozó munkajogi szabályok
Részesedések apportja
Jegyzett tőke leszállítása

Étkezési utalvánnyal kompenzálható a nettó bérek csökkenése
Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) szerint étkezési utalvánnyal kisebb munkáltatói teherrel kompenzálható a nettó bérek 2014-ig tartó csökkenése. Ez a szervezet szerint a belgazdaságra is kedvező hatást gyakorolhat, ugyanis belföldi fogyasztást generál, ráadásul a hazai vállalkozásoknak (vendéglátóhelyeknek, helyi kisboltoknak) teremt többletbevételt.

Bessenyey Bálint, az EUFE igazgatója szerdán a szervezet budapesti háttérbeszélgetésén elmondta: a Széll Kálmán Terv alapján az adójóváírás megszűnik, a szuperbruttó kivezetése pedig az esetek túlnyomó többségében nem tudja ezt a hatást ellensúlyozni. Hatékony és valós megoldást a bércsökkenés kompenzációjára az étkezési utalvány nyújthat: míg 18 ezer forint értékű étkezési utalvány teljes munkáltatói költsége 21.000 forint, ha ezt a bérbe építenék be, 10.368 forint nettó összeget kapna a munkavállaló.

A szuperbruttó kivezetése mintegy 80-90 milliárd forint többletet hagyna a munkavállalóknál, azonban az adójóváírás kivezetése 140-180 milliárd forinttal csökkenti a nettó béreket. Ahhoz, hogy ezt az összességében 60 és 90 milliárd forint közötti csökkenést a munkáltatók bérben kompenzálják, 120-180 milliárd forintot kellene bérnövelésre fordítaniuk. Az étkezési utalványok juttatásával 70-100 milliárd forint ráfordítással lehetne ellensúlyozni az alkalmazottak nettó bércsökkenését az egyesület szerint.

Az EUFE-t 2000-ben alapította a három, étkezési utalvány forgalmazásra szakosodott vállalat, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo. A piacon nemrég megjelent egy állami tulajdonrésszel rendelkező új szereplő, a Posta Paletta is.

Hogyan tájékozódjunk üzleti partnereink adatainak valódiságáról?
A gazdasági élet szereplői tevékenységük során számos vállalkozással kapcsolatban állnak. Mielőtt ténylegesen szerződést kötnének egymással, elengedhetetlen a partner felőli tájékozódás annak érdekében, hogy az általa kiállított számlát az adóalany a könyveiben az adó és számviteli szabályoknak megfelelően, jogszerűen tudja elszámolni.

Akkor jár el kellő körültekintéssel egy vállalkozó, ha minden nyilvános és közhiteles adatbázist megtekintve győződik meg az üzleti partnere adatainak helyességéről, valóságtartalmáról. Ehhez rendelkezésére állnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal különböző adatbázisai, melyeket a honlapon megtalál.

Itt a következőkről tájékozódhat:
1. Adóalanyok listái (ezen belül a konkrét társaság által foglalkoztatottak száma is megjelenik)
2. Köztartozásmentes adózók
3. Közösségi adószámok megerősítése
4. Nyomdai sorszámintervallumok (a nyomtatvány-előállítók részére kijelölt sorszámtartományok)
5. Adóhiányosok, hátralékosok, végrehajtás alatt állók
6. Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók
7. A felfüggesztett adószámok, illetve az ennek következtében törölt adószámok

Emellett társaságok esetén többlet információkat a cégbíróságnál is be lehet/kell szerezni, amelyekből például megállapítható a törvényes képviselő személye, azaz: ki jogosult szerződést kötni. A NAV a közigazgatási végrehajtás eljárás megindításáról és megszűntetéséről köteles értesíteni - többek között - a cégbíróságot, így a cégkivonatokban megjelenik a folyamatban levő végrehajtási eljárás ténye is. A cégbíróságon nyilvántartott adatok is közhitelesek és nyilvánosak, bárki számára megismerhetők.

A honlapon a társaságok által elkészített és közzétett éves beszámolók tekinthetők meg, melyek további fontos adatokkal szolgálhatnak egy-egy potenciális üzleti partner gazdálkodásáról, eszközeinek könyvszerinti értékéről.

Forrás: www.apeh.hu
NAV Dél-alföldi Regionális Adófőigazgatósága

Diákokra vonatkozó munkajogi szabályok
Az Mt. 72. § (3) bekezdése alapján a munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Ugyanakkor a fiatal munkavállalókra vonatkozó különös szabályok túllépnek a munkaviszony határain. Az Mt. 72/A. § -a megállapítja: ha a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végez munkát (pl. megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján), a jogviszony létesítésére az Mt. következő szabályai kell alkalmazni.

• Az Mt. 72. §-át: E rendelkezés szabályozza a munkaviszony létesítésének életkori feltételeit.

• Az Mt. 76. § (3) bekezdését: A munkaszerződés, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg. Így, ha gyámhatósági engedély kell a munkaviszonyhoz, ennek beszerzése nem kerülhető meg azzal, hogy a diákkal megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek.

• Az Mt. 79. § (3)-(4) bekezdését és (5) bekezdése második mondatát: Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető. Határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony időtartama - a korábban létesített munkaviszony időtartamával együtt - az öt évet meghaladhatja.

Ezen túlmenően a foglalkoztatás során az Mt-nek a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályait is alkalmazni kell (lásd erről „A fiatal munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezések” cím alatt írtakat!).

A fiatal munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezések
Az Mt. a fiatal munkavállalók esetében az általánosnál szigorúbban korlátozza a munkaidő maximumát és a pihenőidő minimumát. A 129/A. § szerint a fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet. Hangsúlyozandó: e szabály nem a munkaidő mértékére, hanem a beosztás szerint elrendelhető munkaidő tartamára vonatkozik. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. Ez a szabály gyakorlatilag kizárja, hogy a fiatal munkavállaló egy hosszabb munkaidőkeretet és egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján a munkáltató „nagykorú” alkalmazottaival együtt dolgozhasson.

A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Ha a gyakorlatot említjük, e korlátozó szabály betartásának kontrollálására az esély meglehetősen csekély. De ha Önök felvesznek a nyári hónapokra egy 18. év alatti kollégát – azon túl, hogy rákérdeznek az életkorára -, kérdezzék meg, dolgozik-e egyidejűleg másutt.

Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ezzel szemben egyébként, az Mt. általános szabálya szerint munkaközi szünet csak a napi hat órát meghaladó tartamú munkavégzés esetén jár. A két munkanap közötti napi pihenőidő mértéke legalább tizenkét óra, kell, hogy legyen. A pihenőidő biztosításával kapcsolatban további munkáltatói megszorítás – munkavállalói garancia -, hogy a heti két pihenőnap közül az egyiket vasárnap kell kiadni és a nincs mód arra, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret alkalmazására tekintettel másként adják ki. Minderre egyébként sem lenne lehetőség, mert a fiatalok csak egyheti hosszúságú munkaidőkeretben foglalkoztathatók. Alappal vetődhet fel a kérdés: egy hétvégére (szombat-vasárnapra) nem lehet a fiatal munkavállalót jogszerűen alkalmazni?!

További korlát, hogy a fiatalok éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre sem vehető igénybe. Az ismertetett rendelkezések kógensek, azaz kötelezően alkalmazandók, ezektől eltérni még a felek megállapodásával sem lehet.
.
A fiatalok pótszabadsága

Az Mt. 132. § (1) bekezdése alapján a fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. A fiatalkorúaknak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre - arányosan - azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett [MK 120. szám]. Ha például a munkavállaló június 30-ig betölti 18. életévét, majd július 1-től munkaviszonyt létesít, az év felére jár az ötnapos pótszabadság fele, 2,5 munkanap, amely a kerekítés szabályai szerint három munkanapot jelent számára.

Részesedések apportja
Az idei év eleje óta nemcsak a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyereségével, hanem a részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek a ráfordítást meghaladó részével is csökkenthető az adózás előtti eredmény - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az adóalap-csökkentés feltétele, hogy a bejelentett részesedés egészét az adózó (vagy a jogelődje) az eladást, az apportként történő kivezetést megelőzően legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartsa nyilván.

Ha például egy adózó 2010-ben szabályszerűen bejelentette az adóhatóságnak, hogy 50 százalékos részesedést szerzett egy belföldi gazdasági társaságban, majd egy éven belül a bejelentett tulajdoni hányadból 1 százalékot értékesít (vagy apportál), a fennmaradó 49 százalék akkor sem minősül bejelentett részesedésnek, ha azt az adózó legalább egy éven át megszakítás nélkül nyilvántartja eszközei között. Az adózó ugyanis nem 49, hanem 50 százalékos részesedés-szerzést jelentett be az adóhatósághoz, így a csökkentő tétel alkalmazására nincs lehetősége.

Amennyiben azonban az adózó az 50 százalékos bejelentett részesedésből 1 százalékot egy év elteltével ad el (vagy apportál), úgy a fennmaradó 49 százalékos részesedés továbbra is bejelentettnek minősül. Így annak kivezetésekor az adózónak adóalap-csökkentésre nyílik lehetősége az értékesítés adóévi árfolyamnyereségével, illetve az apportálás következtében elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részével - ismerteti a NAV.

Jegyzett tőke leszállítása
Ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, akkor az azt jelenti, hogy az adózó a részesedést nem tartotta az eszközei között folyamatosan. Ebből következően az egy éven belüli tőkeleszállításnál az adózó nem jogosult a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti kedvezményre.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés dz) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti

-a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége,

-továbbá 2011-től a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladórésze

feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 86. § (3) bekezdés e) pontja szerint a rendkívüli bevételek között kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett (járó) eszközök értékét.

Az Szt. 86. § (6) bekezdés f) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét.

A Tao. tv. 1. § (4) bekezdése értelmében e törvényt az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni.

Fentiekre tekintettel, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, akkor az azt jelenti, hogy az adózó a részesedést nem tartotta az eszközei között folyamatosan. Ebből következően az egy éven belüli tőkeleszállításnál az adózó nem jogosult a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti kedvezményre (függetlenül a jegyzett tőke leszállítás utáni mértékétől, vagy attól is, hogy például egy 100%-os tulajdonos esetében a részesedés mértéke nem, csak az összege változik). Amennyiben a tőkeleszállítás eredménye nyereség, úgy annak összegével az egy éven túli tőkeleszállítás esetén sem csökkenthető az adózás előtti eredmény

-2010-ben azért nem, mert ez az ügylet nem értékesítés és annak kapcsán nem árfolyamnyereség, hanem rendkívüli eredmény keletkezik,

-2011-ben sem,függetlenül attól, hogy az adózó rendkívüli eredményt számol el, mert nem apport miatt történik kivezetés (nem apportálja a részesedést).

A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az adózónál a részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része.

Ez utóbbi előírásra tekintettel, ha a tőkekivonás útján megvalósuló tőkeleszállítás eredménye veszteség, akkor azzal az adóalap megállapításakor meg kell növelni az adózás előtti eredményt, függetlenül attól, hogy az egy éven belül vagy egy éven túl, illetve milyen mértékben valósul meg, mivel a bevonás kivezetést jelent e rendelkezés alkalmazásában.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228731297/2010.]

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

A befektetési alap...

Alapkezelő: olyan pénzügyi társaság, amely kidolgozza adott befektetési alap portfolióját, konstrukcióját és működési kereteit. Az alapkezelő feladata még a befektetők folyamatos tájékoztatása is.

BAMOSZ A befektetési alapkezelő cégek 1993. végén hozták létre a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségét azzal a céllal, hogy képviseljék közös érdekeiket, megőrizzék a verseny tisztaságát és elősegítségék a piac további fejlődését. A BAMOSZ a befektetési alapok népszerűsítése mellett kiemelt feladatának tartja azt, hogy tagjai a törvényi előírásoknál részletesebb, nemzetközileg elfogadott normák szerint működjenek. Ennek a munkának egyik jelentős lépése az Etikai Kódex kidolgozása, amely 2000. januártól a BAMOSZ tagjai számára szigorú etikai szabályokat ír elő.

Befektetési alap A kis- és nagybefektetők összegyűjtött - és így nagy tőkévé koncentrált - megtakarításai, amelyeket felkészült pénzügyi szakemberek fektetnek be. A befektetések koncentrálásának másik előnye, hogy a nagyobb tőke könnyebben megosztható különböző befektetési lehetőségek között (diverzifikálás). Ezzel a befektetett összegek hatékonyabban kezelhetők, és lényegesen csökkenthető a befektetők kockázata.

Befektetési alap portfoliója Az alapkezelők a befektetőktől a befektetési alapokban összegyűjtött megtakarításokat - a kockázat csökkentése céljából - különböző befektetések között osztják meg. Ezek lehetnek állampapírok, vállalati kötvények, kárpótlási jegyek, más befektetési alap befektetési jegyei, részvények, sőt akár ingatlanok is. (Az ingatlanalapokra külön szabályok vonatkoznak.) A portfólió összetétele döntően befolyásolja, hogy az adott befektetési alap milyen kockázatot jelent a befektetők számára, ezért az alapkezelők befektetési döntéseik során szigorú kockázatkezelési szabályokat kötelesek betartani. A jogszabályok az állampapírokba történő befektetést gyakorlatilag nem korlátozzák. Részvényekbe, vállalati kötvényekbe, más befektetési jegyekbe azonban csak korlátozottan, a tőkét többféle ilyen papírral megosztva, egy-egy féléből csak csekély mennyiséget vásárolva fektethet be egy alap. A jogszabályokon kívül az alapkezelőnek az önként vállalt korlátozásokat is be kell tartania, tehát az alap alapkezelési szabályzatában leírt befektetési politikának megfelelően kell működnie. A befektetők védelme érdekében az alapkezelőnek meghatározott időközönként (félévente) jelentést kell készítenie, amelyben fel kell tüntetni a befektetési alap portfóliójának összetételét is.

Befektető-védelmi alap (BEVA) A pénzpiacon működő Országos Betétbiztosítási Alap mintájára létrehozott, a Tőkepiaci Törvényben (2001. évi CXX.) szabályozott befektető védelmi intézmény. Az alapot kötelezően azok a befektetési szolgáltatók hozzák létre, amelyek az alap által biztosított tevékenységet folytatják. Az alap által biztosított tevékenységek engedélyezésének előfeltétele az alaphoz való csatlakozás és a tagsági díj befizetése. A BEVA feladata: a befektetési szolgáltató által 1997. július 1. napját követően megkötött, bizományosi, kereskedelmi, portfólió kezelési, értékpapír letétkezelési, letéti őrzési, értékpapír-számlavezetési, illetve ügyfélszámla vezetési tevékenység körében a befektetők javára kötött, biztosított szerződésből eredő követelés befagyása esetén meghatározott kártalanítási összeg fizetése. A BEVA által nyújtott kártalanítás befektetőnként és befektetési szolgáltatónként nem haladhatja meg az egymillió forintot. A törvény a kötelezettség befagyásának tekinti, ha a BEVA tagja ellen felszámolási eljárást kezdeményeznek. A BEVA védelme elsősorban a kisbefektetőkre terjed ki. Ezt a kártalanítási összeg viszonylag csekély mértéke mellett az is mutatja, hogy a BEVA által nyújtott biztosítás nem terjed ki többek között az állam, a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, az intézményi befektető, a befektetési szolgáltató, a pénzügyi intézmény és az MNB által kötött ügyletekből eredő követelésekre.

benchmark index A benchmark egy olyan viszonyítási alapként használt irányadó hozam vagy piaci index, amelyhez egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Az összehasonlíthatóság miatt fontos, hogy a referencia index olyan mögöttes értékpapírpiac átlagos összetételét tükrözze, ami a lehető legnagyobb hasonlóságot mutatja az értékelni kívánt befektetéssel. A benchmark egyrészt segít a befektetőknek abban, hogy a piacon lévő több, azonos befektetési politikát folytató alap teljesítményét összemérhessék, így döntéseiket könnyebben meghozhassák, másrészt iránymutatást ad a befektetési alapkezelő teljesítményének megítélésében is. A benchmark általában - az alap típusától függően - valamilyen index (BUX, MAX, MAX Composite, RMAX, RAX, stb.) vagy ezek kombinációja.

BUX index A Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe. A legnagyobb forgalmú részvények utolsó kötési árából, és az adott cég nagyságából súlyozással számított mutató. Ezen indexértéknek a mozgása leírja a részvénypiac aktuális mozgását, annak nagyságát.

demateralizáció Az értékpapírok dematerializációja azt jelenti, hogy az értékpapír fizikailag nem kerül kinyomtatásra - még összevont címletben (immobilizáció) sem -, hanem csupán az értékpapírszámlán megtalálható adat formájában létezik. A dematerializált értékpapír átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.

discont kincstárjegy Olyan kincstárjegy, amely kamatot nem fizet, lejáratkor a névértékét fizetik, de a futamidő alatt csökkentett (diszkont) áron kapható. Tulajdonosainak bevétele árfolyamnyereségből származik.

futamidő: Adott befektetési alap és az ehhez tartozó befektetési jegy érvényességi ideje, vagyis a kezdő- és a záródátum közötti időszak.
hozam: Valamely értékpapír (így a befektetési jegy is, mint kollektív befektetési értékpapír) éves megtérülése a folyó piaci árfolyamának %-ában számítva.

ingatlan-befektetési alap: Olyan befektetési alap, ahol az összegyűlt vagyont ingatlanokba fektetik be.
kockázatmegosztás: A befektetési alapban összegyűjtött vagyon mérete önmagában olyan vagyonmegosztást (diverzifikációt) tesz lehetővé, amely jelentősen csökkenti a kockázatot is.
kötvény Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója vállalja, hogy - a kibocsátáskor neki kölcsönadott összeg fejében - tőkét és kamatokat fizet vissza egy későbbi időpontban. A visszafizetésért teljes vagyonával felel (de vállalatok esetében például a felszámolás szabályai szerint csak több más hitelezői csoport után jutnak pénzükhöz a kötvénytulajdonosok).
kötvénytípusú befektetési alap: Olyan értékpapír-befektetési alap, amelynek portfoliója főként rövid és hosszú futamidejű kötvényeket tartalmaz
likviditás: A nyíltvégű befektetési alapok azon előnye, hogy a befektetők minimális költséggel, bármikor, kamatveszteség nélkül hozzájuthatnak pénzünkhöz.
méretgazdaságosság: A befektetési alapok esetében azt jelenti, hogy a kisbefektetők számára lehetővé válik, hogy olyan befektetési formákban helyezzék el megtakarításaikat, melyekhez egyedül nem lenne elég pénzük. Mivel egy befektetési alapba sok ezer befektető helyezi el a megtakarításait, így a kockázat és a befektetések tranzakciós költségei megoszlanak az összes befektető között.
nettó eszközérték A nettó eszközérték egy befektetési alap vagyonának összességét, míg az egy jegyre jutó nettó eszközérték az egy befektetési jegyre jutó értékét mutatja. Az alap kezelési szabályzatának, valamint a törvényeknek megfelelően, általában az értékpapírok vagy ingatlanok piaci vagy szakértők által becsült értéke alapján számítják ki. Nyíltvégű alapoknál a befektetési jegyek eladásánál és visszaváltásánál alkalmazott árfolyam alapjául szolgál. Az Alapkezelő a zártvégű alapoknál a nettó eszközértéket kéthetente, a nyíltvégűeknél naponta teszi közzé. Az alapok nettó eszközértékei több napilapban, így a Magyar Tőkepiac-, a Magyar Hírlap-, a Napi Gazdaság- és a Világgazdaság hasábjain jelennek meg.
nyílt végű befektetési alap Olyan befektetési alap, ahol nincs lekötési idő, így a befektetők ezekbe az alapokba bármikor elhelyezhetik megtakarításaikat, viszont szükség esetén a befektetett összeget, vagy annak egy részét (az elért hozammal együtt) tetszőleges időpontban fel is vhetik.e
pénzpiaci befektetési alap: Olyan értékpapír-befektetési alap, amelynek portfoliója főként bankbetéteket és rövid futamidejű állampapírokat tartalmaz.
részvény Tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. A közgyűlésen a tulajdonos a tulajdonhányadával arányos szavazattal rendelkezik. A részvény fajtájától függően a részvényeseknek különböző jogai lehetnek a szavazatokat illetve az osztalékot illetően. A részvények várható hozama alapvetően két tényezőtől függ: az osztalék nagyságától illetve a várható árfolyamnyereségtől (általában az utóbbi a lényegesebb). A hozamra, árfolyamnyereségre semmi garancia nincs, ebben áll a részvények kockázata. Az osztalékra az jogosult, akinek az osztalékfizetés napján a tulajdonában van az adott részvény, és a részvénykönyvben nyilván van tartva. (Az osztalékfizetést a számlán nyilvántartott részvényeknél a KELER a brókercégekkel egyeztetve automatikusan intézi.)
részvénytípusú befektetési alap: Olyan értékpapír-befektetési alap, amelynek portfoliója különböző részvényekből áll.
speciális befektetési alap: Olyan értékpapír-befektetési alap, amely speciális konstrukció révén jött létre, például az alapkezelő a befektetett tőke megóvására garanciát vállal.
vagyonmegosztás: A befektetési alapok számos különböző eszközt tartanak portfoliójukban annak érdekében, hogy behatárolt kockázati szint mellett a lehető legmagasabb hozamot érjék el. Ha az egyik befektetés rosszul teljesít, akkor annak veszteségét kompenzálhatja egy másik befektetés nyeresége.
volatilitás Az árfolyam ingadozásának mértékét tükröző jelzőszám. Minél nagyobb egy befektetési alap árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható. A volatilitás, azaz a kockázatosság növekedésével a befektetés minimálisan ajánlott befektetési időtávja is nő. Két azonos típusú, azonos piacon befektető és azonos hozamokat elérő befektetési alap közül az számít vonzóbb befektetésnek, amelyiknek kisebb a volatilitása, így a jelzőszám értékének ismerete iránymutatást ad befektetési döntéseink meghozatalánál.
zárt végű befektetési jegy: Meghatározott futamidejű befektetési alap. A zártvégű befektetési alapok befektetési jegyeit az alapkezelő a futamidő alatt nem váltja vissza, és a jegyzési idő lezárta után új befektetési jegyeket sem hoz forgalomba. A zártvégű alapokat általában határozott futamidőre hozzák létre.

Mezőgazdasági vállalkozások...

Dr. Ulrich Anikó: “Továbbra is tőkehiányosak a mezőgazdasági vállalkozások” I. rész>>
2010. december 9., agrárszektor.hu
Az agrárszektorban tevékenykedő kis- és középvállalkozók egyik fő problémája, hogy megfelelő fedezet hiányában csak korlátozottan juthatnak banki hitelhez. Erre a problémára nyújt segítséget az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, mely kezességet nyújt az agrárvállalkozások számára.

Hogyan egészíthető ki állami nyugdíjunk?

Nagyon úgy fest: a nyugdíjrendszer kötelező magánnyugdíj-pénztári pillérére nem sokan számíthatunk öregkorunkra. Ez a pillér jól egészíthette volna ki az érintett pénztártagok havi állami nyugdíjait. Vajon maradt-e alkalmas szisztéma az öregkori létbiztonság megteremtésére?

Feszült figyelemmel lesi az ország a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítását. A kormány az állami nyugdíjrendszerbe tereli mindazokat, akik beléptek a második pillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíj-pénztárakba. De mit tegyen az, akinek az állami nyugdíj biztosan hatalmas jövedelem-visszaesés lesz, miként egészítheti ki ő megbízhatóan és hosszú távra a nyugdíjkori havi jövedelmét?

Sokunknak ugyanis biztosan képtelenség lesz az állami nyugdíjból megélni. Ahány ember, annyi képlet, de a mai árakon vett 40-60-80 ezer forintos nyugdíjakból képtelenség lesz megélni. Azt mindenkinek egyénileg kell meghatároznia, hogy milyen jövedelemre szeretne nyugdíjas éveiben számítani.
Rengeteg hüvelykujj-szabály van.

Mondják, hogy az aktív időszak jövedelmének 70 százaléka szükséges, kevesebb kell öltözködésre, közlekedésre, távközlésre, több kellhet az otthoni rezsire, az egészségügyre. Mondják, hogy a havi jövedelmi szükséglet 150-szeresét kell felhalmozni a nyugdíjig, egy másik szabály szerint az átlagjövedelműeknek havi 45 ezer forintot kell aktív hónapjaikban félretenni, hogy ne romoljon az öregkori életminőségük. Minden szabály változhat azonban, például azért, mert egyre tovább élünk.

Hová nyúljunk?
A második pillér vélhetően halál fia, de maradtak ugyanakkor öngondoskodási, előtakarékossági lehetőségek: önkéntes pénztárak, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ-R), a tartós befektetési szerződések, a lakásért életjáradék programok.

Melyikkel kísérletezzen az, aki előre szeretne tervezni a nyugdíja mellé havi 100-200 ezer forint, élete végéig rendelkezésre álló kiegészítéssel? Sokak számára a legjobb megoldás valamilyen életjáradék megszerzése. A biztosítók a hosszú évek során felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításainkért, vagy bárhogyan máshogyan megszerzett tőkéért cserébe kínálnak ilyet. Speciális szolgáltatók pedig lakásokért cserébe kínálnak életjáradékot.

Ám Magyarországon mégis alig ismeri a lakosság és éppen ezért nagyon kevesen rendelkeznek valamilyen nyugdíjt kiegészítő életjáradékkal. A nagy áttörést az jelenthette volna, ha a nyugdíjkorhatárt elérő magánnyugdíj-pénztári tagok kötelezően életjáradékossá válhattak volna. Jelen politikai helyzetben az tűnik valószínűbbnek, hogy csak a jóval kisebb létszámú önkéntes pénztári tagság, illetve a NYESZ-R számlások választhatnak majd életjáradékot, illetve bárki más, aki idős korára felhalmoz elegendő megtakarítást, és abból életjáradék-jogosultságot vesz.

Örökjáradék, tőkefelélés
A nyugdíjcélra alkalmas járadékok között meg lehet különböztetni az életjáradékokat és a biztos járadékokat. Utóbbiakban nincsen kockázat-kiegyenlítési elem, előre pontosan kiszámítható a pénzügyi konstrukció. Ilyen például az örökjáradék, amikor pusztán a felhalmozott tőke kamatozik, és a nyugdíjra jogosult a tőkéjéhez nem is nyúl (azt majd az örököseire hagyja, és ő csak a tőke kamataiból egészíti ki jövedelmét), ehhez persze sok tőke kell.

Nézzük meg ezt számokkal! Ha például 5 százalék az aktuális kamatszint, akkor 20 százalékos kamatadó mellett havi 100 ezer forint nyugdíjcélú kiegészítéshez közel 30 millió forint tőkére van szükség, havi 200 ezerhez pedig 60 millió forintra. Igaz, aki hosszabb távon optimalizál, biztosan kialakíthat olyan megoldást is, hogy ne kelljen mindig kamatadót fizetnie, vagyis még hosszabb lehet a takaró. Kialakítható olyan konstrukció is, amikor a nyugdíjas a tőkéjét és annak hozamait is feléli, ezzel magasabb havi jövedelmet, magasabb életszínvonalat biztosít magának. E járadéknál is a tőke kamatozik, de többet használunk fel, mint amennyi a kamat, vagyis folyamatosan fogy a tőke, végül teljesen elfogy. Ameddig ez terveink szerint történik, akkor ezzel nincsen semmi baj.

Egy veszélye azonban van, az, hogy nem tudjuk meddig élünk. Mi van, ha elfogyott a pénz és még mindig életben vagyunk? Bizony meg kell tippelni életesélyeinket, mert minél gyorsabban éljük fel a tőkét, annál több havi kiegészítésre futja belőle. Ha a 20 millió forintos tőkénket 10 év alatt feléljük, akkor az 5 százalékos kamatszint és a 20 százalékos kamatadó mellett megvan a havi 200 ezer forintos nyugdíj-kiegészítés, ha azonban 20 évre terveznénk még, akkor csak 120 ezer forinttal nyúlik meg a takaró havonta.

Életjáradék
Fentiekkel szemben az életjáradék legnagyobb előnye, hogy tervezhető és biztonságos, életünk végéig megkapjuk ezt a bizonyos nyugdíjcélú kiegészítést. Örökül ugyan nem hagyunk a pénzünkből, még akkor sem, ha húszmillió forintért veszünk életjáradékot és pár hónap múlva eltávozunk az élők sorából, ha azonban matuzsálemi kort élünk meg, a havi pénz akkor is végig jár. Vagyis, ha korán meghalunk, mi pénzügyileg is rosszul járunk, jól jár viszont a biztosító, ha sokáig húzzuk, akkor rosszul jár a biztosító, ezt hívják veszélyközösségnek. A veszélyközösséget összefogó szolgáltató, például egy életbiztosító ugyanis átcsoportosít, aki előbb hal meg, annak a pénze átmegy a később elhalálozók felé.

Mindezt persze lehet bonyolítani, házaspároknak kialakított termék például a kétszemélyes életjáradék, ilyenkor a két kedvezményezett közül az eredeti megtakarító halála után a másik továbbra is kap életjáradékot, az már a szerződés specifikuma, hogy a korábbi összeget, vagy annál kevesebbet.

Mennyi az annyi?
Mindez az elmélet, de az nagyon érdekes, hogy mekkora összeg befizetésével, milyen életjáradék vehető meg? A biztosítók halandósági táblák segítségével igyekeznek megtippelni, hogy ügyfelei átlagosan meddig élnek. Nem egyszerűen a várható, átlagos magyar életkorból indulnak ki, hanem minden életkorra megvan az a statisztikai adat, hogy az adott életkorú személy várhatóan még meddig fog élni.

Egy kiragadott példával, ha valaki 62 éves, akkor még várhatóan 18,5 éve van hátra. Ha 63 éves, akkor pedig 17,7. Nem egy évvel csökken az érték, hiszen a 62 és 63 éves koruk között elhalálozó emberek húzták le a várható átlagos életkorra vonatkozó értéket, a többiek átlagos várható életkora már magasabb. A halandósági táblának sok egyéb specialitása is lehet, mint az aktuális életkor (a nem, az iskolai végzettség, a lakhely, no és persze az adott személy konkrét egészségügyi állapota).

Ráadásul folyamatosan nő a várható élettartam is. Az életjáradékok egészen máshogy működnek, mint az állami nyugdíj, ahol nem az idős ember felhalmozott tőkéje, hanem az aktuális munkavállalóktól elvont járulék a kifizetések alapja. Az életjáradék mindig 12 havi (nincsen benne a politika által megszavazott extrahónap), és a biztosító képletei leginkább a mortalitás változásától és a biztosító befektetéseinek hozamától függ. Vagyis, elméletileg a biztosító annál jobb életjáradékokat tud ígérni, minél jobb hozammal tudja a tartalékokat megforgatni és minél alacsonyabb költséggel dolgozik. Éppen ezért egyáltalán nem biztos, hogy a versengő biztosítók éppen ugyanakkora életjáradékot ígérnek egy adott összegért cserébe. Ha valaki úgy dönt, hogy önkéntes pénztárban, NYESZ-R számlán, vagy éppen tartós befektetési számlán felhalmozott tőkéjéből idős korában életjáradékot vesz, érdemes jól körülnéznie,

Anomáliák
A vélhetően hosszabb távon is megmaradó előtakarékossági módozatoknak vannak speciális nehézségei, tudnivalói. Az önkéntes pénztáraknál a tagok az egyösszegű kivét, a fokozatos kivét, esetleg a járadékformák mellett is dönthetnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a legnépszerűbb a fokozatos, adómentes kivét. Aki ugyanis adómentesen szeretne hozzájutni a pénzéhez, tíz évig egyáltalán nem nyúlhat a felhalmozáshoz, utána a felhalmozott hozamot már felveheti (a későbbiekben háromévente ezt megismételheti), és a tízedik év utáni második évben, majd évente felveheti a tőkerész 10 százalékát, vagyis a huszonegyedik évre vehet ki minden pénzt adómentesen.

A lakásért életjáradék szolgáltatást a válság miatt jelenleg inkább csak elméletben érdemes áttekinteni, valójában nem nagyon van piaci aktivitás. Mindenesetre a modell szerint a pénzügyi intézmény megvásárolja az időskorú ember ingatlanát, ugyanakkor az idős embernek nem kell kiköltöznie, élete végig haszonélvezeti joggal bír, és már javarészt a tulajdonos fizeti a karbantartást, a költségeket. Az idős ember életjáradékot kap, sőt a vételár egy részét egy összegben is megkaphatja. A járadék mértéke sok tényezőtől függ, az ingatlan értékétől, az egy összegben felvett összeg pénz mértékétől, az eladó korától, várható élettartamától.

Két negatívummal mindenképpen tisztában kell lenni az idős embereknek, az életjáradék nincsen ingyen, mindenkinek meg kell értenie, hogy innentől csak haszonélvező a lakásban, a lakás nem az övé, és így értelemszerűen örökül sem képes hagyni a kisunokáknak., iIlletve a másik, talán kevésbé evidens szabály, hogy az ilyen lakáseladásnak is vannak adóvonzatai. A NYESZ-R-nél a előtakarékosság megbontása problematikus, vannak ugyan szabályok, hogyan lehet tartós befektetési szerződésbe konvertálni ezt a nyugdíjcélú előtakarékosságot, de mindenkinek tudnia kell, hogy amint hozzányúl a megtakarításához, a teljes összeg további fialtatására elvész az addigi adókedvezmény.

járadékszolgáltatás
A tartós befektetési szerződés nem kifejezetten nyugdíjcélú előtakarékosság, hanem inkább középtávú konstrukció, remekül alkalmas a kamatadó elkerülésére, de sok benne a rugalmatlanság. Szolgáltatóhoz, befektetési típushoz köt, ráadásul sokszor rugalmatlanabb, mint egy normál számla. A tartós befektetési számláról például a legtöbb szolgáltatónál már a felhalmozási időszakban sem lehet pénzt kivenni, csak a számla megszüntetésével és valamennyi felhalmozott befektetés likvidálásával.
(f: fn.hu)

PTI tájékoztató 2010.11.02

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-11-02

Tartalom
Osztalékfizetési korlátok
Feleslegessé vált termelő berendezés elszámolása
Kezességi szabályok
A fuvarozók 25 % áfát fizetnek a túlsúlydíj után
Családi gazdaságok adózása röviden

Osztalékfizetési korlátok
A számviteli törvény előírása szerint nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a – számviteli törvény szerint helyesbített – saját tőkéje nem éri el, vagy – figyelem! – a kifizetés után nem érné el a társaság törzstőkéjét.
1. A Gt.-ben meghatározott korlátok:

- kizárólag a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában fizethető osztalék,
- a számviteli beszámoló elfogadásával egyidejűleg kell határozni az osztalék jóváhagyásáról, fizetéséről, illetve
- nem fizethető osztalék, ha a társaság saját tőkéje a számviteli szabályok szerint számított módon nem érné el a társaság jegyzett tőkéjét (például törzstőkéjét, alaptőkéjét).

2. Korlátok a számviteli törvényben

A számviteli törvényben, az osztalék fizetésével kapcsolatban meghatározott korlátok a következők:
- ha az eredménykimutatás szerinti adózott eredmény nem nyújt fedezetet a kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre, ez esetben az eredménytartalék igénybevételére is lehetőség van (legfeljebb azonban a pozitív összeg erejéig),
- kettős könyvvitel vezetése esetén a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Feleslegessé vált termelő berendezés elszámolása
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) 53. § (1) bekezdés b) pontja értelmében terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján az e szerint elszámolt érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni.
Az Szt. fenti rendelkezései alapján, amennyiben egy társaságnál a termelő eszköz feleslegessé válik és a körülmények változása miatt ezen eszköz értékesíthetősége illetve egyéb módon történő további hasznosíthatósága is bizonytalanná válik, a társaság akkor jár el helyesen, ha a feleslegessé vált eszköznél olyan összegű terven felüli értékcsökkenést számol el annak feleslegessé válásakor, de legkésőbb a feleslegessé válás üzleti évének mérlegfordulónapjával, hogy az eszköz a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. A feleslegessé, értékesíthetetlenné vált eszköz esetében a piaci érték az eszköz hulladékértéke is lehet, ha az eszköz jövőbeni termelésbe állítása kizárt, az eszközkénti értékesítése pedig bizonytalan.

Tekintve, hogy a feleslegessé vált eszközt a jövőben a társaság tárgyi eszközként nem hasznosítja, azt a terven felüli értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg piaci értékén a készletek közé kell átsorolni, figyelemmel az Szt. 23. § (5) bekezdésében foglaltakra is.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 8. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a társaságnak növelnie kell az adózás előtti eredményt az Szt. szerint az adózás előtti eredmény terhére (a mérlegfordulónappal vagy a kivezetés időpontjával) elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel.

A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a tárgyi eszköz forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve, hogy a társaság az eszköz értékcsökkenését az Szt. szerint az adózás előtti eredmény terhére elszámolta.
Forrás: www.apeh.hu

Kezességi szabályok
A Polgári Törvénykönyv a kezesség két fajtáját különbözteti meg: az egyszerű kezesség, és a készfizető kezesség.

EGYSZERŰ VAGY MÁS NÉVEN SORTARTÓ KEZESSÉG
Sortartó kezességnél a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
A kezes mögöttes felelősként tartozik helytállni a követelés teljesítéséért. Helytállási kötelezettsége nem önálló felelősség, a kezes nem a saját, hanem egy másik személy a főkötelezett valamely vagyoni kötelezettségének teljesítéséért köteles helytállni.

A mögöttes felelősség mindig feltételez egy elsődlegesen felelős személyt. Ilyen esetben két különböző jogállású kötelezettről: a főkötelezettről és a járulékos kötelezettről van szó. A kezesi felelősség esetén nem a követelés többszöröződik meg, hanem a követelésért helytállni tartozók köre. A kezes tehát ugyanazért a követelésért felel, mint a főkötelezett, vele szemben a követelés jogcíme is ugyanaz, mint a főkötelezettel szemben. Mivel ugyanazon követelésről van szó, a követelés esedékessé válásának az időpontja, és így az elévülés kezdő időpontja is azonos. Az elévülés tehát a kezessel szemben is akkor kezdődik, amikor a követelés teljesítési határideje a főkötelezettel szemben lejár.

A főkötelezett és a mögöttesen felelős helyzetében mégis van egy alapvető különbség: a főkötelezettel szemben a követelés az esedékessé válástól kezdve a teljesítés követelésére is kiterjedően azonnal érvényesíthető, míg a kezes a teljesítésre csak akkor lesz kötelezett, ha a követelés a főkötelezettől igazoltan behajthatatlan.

KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG
A Ptk. szerint készfizető kezesség esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be, ha a felek így állapodtak meg, vagy ha a kezességet kár megtérítéséért vállalták, vagy a kezességet bank vállalta.

A készfizető kezest a sortartási kifogás nem illeti meg. Ezért készfizető kezesség esetén a jogosultnak nagyobb választási lehetősége van a tekintetben, hogy a követelését kivel szemben kívánja érvényesíteni. A jogosult a pert megindíthatja egyszerre a kötelezett és a kezes ellen is, vagy akár a kötelezett felszámolását is kérheti a kezes perlése mellett. Ilyenkor a bíróság egyetemlegesen marasztalja a kötelezettet és a kezest.

Mivel a készfizető kezesség a kezesre nézve hátrányosabb a sortartó kezességnél, ezért annak elvállalását a törvény főszabályként csak a felek kifejezett rendelkezése esetén teszi lehetővé. A felek megállapodása nélkül is sortartó kezesség jön létre azonban, ha a kezességet kár megtérítéséért vállalták, vagy ha a kezességet bank vállalta úgy az csak készfizető kezesség lehet..

Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító jogokkal és a végrehajtási joggal együtt átszáll a kezesre. A kezes mintegy jogutódja lesz a jogosultnak, és a kezesi helytállás miatt igényérvényesítéssel élhet a főkötelezettel szemben. A kezes szabadul a kötelezettség alól, ha a követelés a jogosult hibájából behajthatatlanná válik.

A fuvarozók 25 % áfát fizetnek a túlsúlydíj után
A nehézgépjárművek üzembentartóinak a túlsúlydíj után 25 százalék áfát kell fizetniük 2010. november 1-jétől.

A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló rendelet módosítása 2010. november 1-jén lép hatályba, és az új jogszabályban a túlsúlydíj bekerült az áfa-körbe.

A közútkezelők közül a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2009-ben 21.645, 2010-ben ezdiáig pedig 20.670 darab, túlsúlyos szállítmányra vonatkozó közútkezelői hozzájárulást adott ki.

A túlsúlydíj bevételek a magyar államot illetik, a befizetéseket a közútkezelők a jelenleg érvényben lévő útpénztári rendelet szerint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ „Útpénztári fejezeti kezelésű előirányzat” számlájára utalják.

Családi gazdaságok adózása röviden
Családi gazdaság az a gazdálkodási forma, melyben a gazdálkodó család a tagjai révén legfeljebb 300 ha nagyságú termőföld tulajdonával ill. haszonbérletével, használatával rendelkezik és valamennyi termőföld valamint az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosítása legalább egy családtag teljes foglalkoztatásával és a többi családtag közreműködésével valósul meg.

A családi gazdaság mezőgazdasági tevékenységet (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás) és kiegészítő tevékenységet (falusi- és agroturizmus; kézművesipari tevékenység; fűrészáru-feldolgozás; elsődleges élelmiszer feldolgozás; a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése; mezőgazdasági szolgáltatás) végezhet.

A családi gazdálkodó és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok az őstermelői tevékenységük tekintetében az adóév utolsó napján (illetve a családi gazdaságban folytatott tevékenység megszűnése esetén a megszűnés napján) a közös őstermelői tevékenységre (azaz a közös őstermelői igazolvány alapján végzett tevékenységre) vonatkozó szabályok alkalmazásával állapítják meg adókötelezettségüket.

Ez azt jelenti, hogy a családi gazdálkodónak és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak az általános forgalmi adózás és a jövedelem meghatározására tekintetében azonos adózási módot kell alkalmazniuk; valamint a bevételeket, költségek és ráfordítások összegét – a családtagok számával történő elosztással – egy főre kell meghatározniuk. A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat megfelelő.

A családtagok külön-külön tesznek eleget adóbevallási-, adóelőleg fizetési és adófizetési kötelezettségüknek.

Az azonos jövedelemszámítási módnak abban az esetben is érvényesülnie kell, ha a gazdálkodó családban – a közös gazdálkodást megelőzően – tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt. Ez azt jelenti, hogy az év első napjától beérkezett valamennyi őstermelésből származó bevétel a megállapodás szerinti jövedelemszámításra vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles, így még az is, amelyet a gazdálkodó család tagjai a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt szereztek meg.

Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, akkor az őstermelői tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozóként, hanem a család többi tagjával együtt, a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia.

Abban az esetben, ha a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket visznek be a családi gazdaságba, melyek korábban az őstermelői/egyéni vállalkozói tevékenységben az értékcsökkenési leírás alapját képezték, akkor az ilyen tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása a családi gazdaságban is folytatható.

A gazdálkodó család tagjai tételes költségelszámolás választása esetén csökkenthetik az őstermelői tevékenységből származó jövedelmüket annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. Ebből az is következhet, hogy adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után adóznak.

Amennyiben a gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, a bevételt és a költségeket a kilépés időpontjával fel kell osztani a családtagok között. A továbbiakban a bevétel és az igazolt költség már csak a csökkent létszám alapulvételével osztható fel.

Ha a kilépő családtag az őstermelői tevékenységet tovább folytatja, akkor csak ugyanazt az adózási módot választhatja az adóév további részére, amelyet a családi gazdaságban választottak. A kiválás időpontjában fennálló vevői tartozásokból befolyt összeget a családi gazdaságnál vagy a kivált tagnál, megállapodás alapján kell figyelembe venni.

Az őstermelői tevékenységen kívüli tevékenységből származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt önálló tevékenységként vagy egyéni vállalkozás keretében folytatja.

Az általános forgalmi adó tekintetében a családi gazdaság tagjai külön-külön válnak adóalannyá, ami azt is jelenti, hogy áfabevallásukat külön-külön, saját nevükre szóló számlák alapján kell elkészíteniük és benyújtaniuk. Fontos tudni, hogy a családi gazdaságban végzett tevékenységek tekintetében azonos adózási módot kell választaniuk (kompenzációs felár, alanyi adómentesség, általános szabályok szerint adózás).

Az a nem áfa adóalany családtag, akinek a családi gazdaságban végzett tevékenysége nem terjed ki a termékek vagy szolgáltatások saját néven, ellenérték fejében történő értékesítésére, nem is válik adóalannyá, azaz neki nem kell bejelentkeznie az általános forgalmi adó hatálya alá.

Abban az esetben, ha az értékesítést nem végző tagok már más tevékenység kapcsán alanyai az általános forgalmi adónak, adózási módjukat nem kell megváltoztatni, mert a családi gazdaságon belüli értékesítési tevékenység hiánya miatt nem kötelezettek az azonos adózási módra.
Forrás: APEH Dél-alföldi Regionális Főigazgatósága
www.apeh.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Agrárfinanszírozási tervek az OTP-nél

Bővül az OTP agrárfinanszírozási kínálata

Az agrárvállalkozásoknál a tőkebevonás mértékének növelésére a termőföld jelzáloghitelezés bővítését tervezi az OTP Bank, a hitelintézet egyúttal felkészül arra, hogy a haszonbérleti jogot fedezetként elfogadhatóvá tegye, amennyiben azt az ingatlan-nyilvántartási rendszerben vagyoni értékű jogként jegyezhetik be - közölte a legnagyobb hazai pénzintézet

Az új finanszírozási formák a bank tervei szerint a jövő év első felében lesznek elérhetőek az ügyfelek számára.
Az OTP Bank kiemelt projektként kezeli az agrárium területén a jelenlegi hiteltermékek korszerűsítését, új hiteltermékek kidolgozását, valamint a termőföldre alapozott jelzáloghitelezés kiterjesztésével nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a mezőgazdasági tőkebevonást bővíteni lehessen.

A hitelintézet az agrárágazatban működő vállalkozások számára számos speciális hitelterméket ajánl. Ezek között agrár folyószámlahitel, birtokfejlesztési hitel, az Új Magyarország Agrár Fejlesztési Hitelprogram, a Forgóeszköz Hitelprogram, az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó közraktári hitelezés, valamint az európai uniós és a nemzeti támogatások előfinanszírozása is a gazdálkodók rendelkezésére áll.

A meglévő finanszírozási lehetőségek, különös tekintettel az európai uniós támogatások erőteljesebb kiaknázása és az ágazati szereplők intenzívebb finanszírozhatósága érdekében a bank saját projektet valósít meg. A projekt keretében elemzi a likviditás növelésének, valamint új források bevonásának lehetőségeit az agrárium területén, és javaslatokat dolgoz ki ennek megvalósítására.

Az elemzések alapján megállapítható, hogy a földtulajdonnal rendelkező családi gazdaságok, őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók termőföld jelzáloghitelből származó többletforrása jelentős tőkeáttételt eredményezhet a gazdálkodásukban.
(f:InfoRádió)

Szőlőültetvény kivágás...

Helytelenül vágják ki a szőlőültetvényeket
eu-info.hu | 2010.07.29

Az országban a legtöbb probléma a két Heves megyei borvidéken, az egrin és a mátrain jelentkezik a támogatott szőlőkivágásokban. A leggyakoribb gond, hogy a gazdák nem az előírásoknak megfelelően számolják fel az ültetvényeket, vagyis a talajszint alatti növényi részeket nem szedik ki.
Ez a támogatási szabályoknak és a szakmai követelményeknek is ellentmond. Egyebek között erről is beszélt Gyöngyösön Bodnár Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal osztályvezetője. Megjegyezte: idén ennek a „felemás” kivágásnak részben az időjárás is okozója, hiszen a felázott földeken sok helyen lehetetlen lett volna szabályosan kiszedni a tőkéket.
Arról is szólt: idén változik a támogatott kivágás igénylésének nyomtatványa, a kérelmeket kizárólag az új papírokon fogadhatják be. A kivágási támogatást augusztus elejétől 31-ig lehet igényelni.
Az országban uniós csatlakozásunk óta 8800 hektárnyi szőlőterületet vágtak ki, ami a szakember szerint „sokkoló adat”, az eredeti termőterület mintegy tíz százaléka.
heol.hu

PTI tájékoztató '10.03.30

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Egyszerűsített foglalkoztatás április 1-től
Az szja visszaigénylés szabályai
Az APEH is vizsgálódik az ünnepek előtt
Saját tőke - jegyzett tőke aránya a Kft-ben
Szerződések joga az új Ptk-ban

Egyszerűsített foglalkoztatás április 1-től
2010. április 1-jétől az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés lehetőségét az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés váltja fel. A papíralapú adminisztrációt a gyorsabb és naprakész ellenőrzést lehetővé tevő elektronikus bejelentési kötelezettség, az alkalmi munkavállalói kiskönyvet pedig a formalizált (ún. blanketta-) munkaszerződés helyettesíti majd.

Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig a munkaügyi kirendeltségeken kell leadni, a fel nem használt közteherjegyeket pedig azok átadásával és a vásárlást igazoló számla vagy egyéb okirat bemutatásával, személyesen vagy postai úton az állami adóhatóságnál 2010. szeptember 30-ig lehet visszaváltani.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján azonban nem minden területen alkalmazhatók az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. Egyszerűsített munkaviszonyt természetes személy munkáltató kizárólag háztartási munkára, kiemelkedően közhasznú szervezet pedig bármilyen jellegű munkára létesíthet. Ezeken túlmenően egyszerűsített foglalkoztatás keretében végezhető mezőgazdasági, növénytermesztési, továbbá idegenforgalmi idénymunka, valamint bármilyen jellegű alkalmi munka is.

Korlátozó rendelkezés, hogy nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony áll fenn, és nem módosítható munkaszerződés annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazza. További megkötés, hogy a munkáltató a közeli hozzátartozóját háztartási munkára nem alkalmazhatja, illetve, hogy harmadik országbeli állampolgár (a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével) kizárólag mezőgazdasági idénymunka vagy háztartási munka keretében foglalkoztatható.

Formaszerződés és jelenléti ív
Az egyszerűsített munkaviszony a törvény 1. számú mellékletében foglalt formaszerződés megkötésével jön létre, amelyet főszabály szerint írásba kell foglalni. Meghatározott esetekben azonban, – így, ha a határozott időre szóló munkaviszony 5 naptári napnál rövidebb időre jön létre, illetve, ha 30 napnál nem hosszabb időtartamú növénytermesztési idénymunkáról van szó, és a munkavállaló a munkaszerződés írásba foglalását nem kéri –, a szerződést elég szóban megkötni. Ez esetben azonban a munkáltató – a háztartási munkára létesített jogviszony kivételével – köteles a törvény 2. számú mellékletében meghatározott adattartalommal két példányban jelenléti ívet vezetni, amelyet a munkavállalónak a munka megkezdésekor és befejezésekor minden nap alá kell írnia. A jelenléti ív egyik példányát a munka befejezésekor át kell adni a munkavállalónak, a másik példányt pedig a munkáltató köteles a tárgyévet követő ötödik év végéig megőrizni.

Fizetési kötelezettség
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségre főszabály szerint a személyi jövedelemadóról szóló, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eltérő szabályok alkalmazandók ugyanakkor valamennyi idénymunka esetén, illetve akkor is, ha a természetes személy munkáltató a háztartási munkát végző alkalmazottat legfeljebb 31 napra kötött munkaszerződés alapján foglalkoztatja, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg. Ilyen esetekben a munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér 30 százalékával megegyező összegű közterhet köteles fizetni. Ezen felül a kifizetéssel összefüggésben további személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettség sem a munkáltatót, sem pedig a munkavállalót nem terheli. Fontos azonban kiemelni, hogy ez esetben a munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás alapján kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsághoz a munkavállalónak – ha egyéb jogviszonya sem alapozza meg az igénybevételt – havonta 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Abban az esetben pedig, ha a munkáltató legfeljebb évi 10.000 munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, akkor az előzőekben foglaltak alkalmazása helyett választhatja azt is, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget fizet. Ezt a választását minden évben május 15-éig (2010-ben kivételesen július 12-éig) köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni. A közteherelőleg összege a közteherelőleg-alap (a törvényben meghatározott speciális számítással megállapított előlegalap) 12 százaléka. A befizetett közteherelőleg és a ténylegesen fizetendő közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással egyidejűleg kell megfizetnie, illetve az esetleges többletet is a bevallással egyidejűleg igényelheti vissza.

Amennyiben pedig a munkavállaló másik tagállamban vagy másik államban biztosított, és ezt megfelelő módon igazolja, akkor utána a munkáltató egyáltalán nem köteles közterhet fizetni.

Bejelentési és bevallási szabályok
Lényeges változás az is, hogy az alkalmi munkavállalói könyvbe tett bejegyzések helyett április 1-jétől az állami adóhatósághoz kell az egyszerűsített foglalkoztatás tényét és a munkaviszonnyal kapcsolatos főbb adatokat bejelenteni, mégpedig általában a munkavégzés megkezdése előtt. Fontos azonban, hogy növénytermesztési idénymunka esetén a bejelentést elegendő a tárgyhónapot követő hónap 12-éig megtenni.

A munkáltató a bejelentési kötelezettségének főszabály szerint elektronikus úton, a 10T1041E jelű nyomtatványon köteles eleget tenni, de az háztartási munka, illetve növénytermesztési idénymunka esetén akár telefonon is teljesíthető. 2010. július 1-jétől pedig lehetőség lesz az SMS-ben történő bejelentésre is.

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő adatokról általános szabály szerint havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles a ’08-as nyomtatványon bevallást benyújtani és ugyanezen időpontig kell az adóelőleg- és a járulékfizetési kötelezettségének is eleget tennie. Ha azonban a munkáltató nem kötelezett elektronikus bevallásra, akkor a különböző típusú idénymunkák, illetve a háztartási munka (ha a foglalkoztatás legfeljebb 31 napra kötött munkaszerződés alapján történik és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg) esetén azt is választhatja, hogy a bevallási kötelezettségét nem havonta, hanem évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti akár elektronikus úton, akár papíralapon. A közterheket azonban a tárgyhót követő hónap 12. napjáig ilyen esetben is meg kell fizetnie.
Forrás: www.apeh.hu

Az szja visszaigénylés szabályai
Magánszemélyek részére az Szja bevallás benyújtásának határideje 2010. május 20. Amennyiben a levont (befizetett) adóelőlegből, nyugdíjjárulékból visszatérítés jár, akkor azt az adóbevallás alapján – feltéve, hogy a bevallás hibátlan – annak beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az adóhatóság.

Abban az esetben, ha a bevallás elektronikus úton került benyújtásra, a visszafizetés legkorábbi időpontja február 1. A 0953 bevallás első oldalán a (C) mezőben feltétlenül jelezni kell a visszatérítési igényt. A visszakért összeget csak a magánszemély részére utalják vissza, ezért más személyt, vagy más személy pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlájának számát nem szabad megjelölni. A magánszemély a visszakért összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetési kézbesítés útján (postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg. Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor a bevallás főlapján található (D) mezőben az erre szolgáló négyzetbe kell beírni a pénzintézet számlaszámát.

Amennyiben az adózónak tartozása van, a 0953 bevallás 11-es lapján lehetőség van a visszajáró összeget a hátralékos adónem(ek)re átvezetni, így a tartozás kiegyenlítődik.

Az adóhatóság a visszaigényelt összeg utalásáról csak akkor intézkedik, ha az igénylőnek kiutalás napjával nincs lejárt esedékességű köztartozása. Az adóhatóság az általa felülvizsgált igénylést az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a vámhatóság megkeresésében közölt tartozás összegéig visszatarthatja, mely visszatartásról külön végzésben rendelkezik, és ezzel a tartozás a visszatartott összeg erejéig megfizetettnek minősül.

Az APEH is vizsgálódik az ünnepek előtt
Az adóhivatal a húsvéti ünnep előtti akcióban a bizonylat nélküli áruforgalmazást, a szabálytalan foglalkoztatást, a bejelentés nélküli tevékenység végzést ellenőrzi elsősorban. A kereskedők és szolgáltatók késő délután és este valamint hétvégén is számíthatnak adóellenőrök megjelenésére.

A húsvéti ünnepekhez köthető akció fő célja a fogyasztók és tisztességes vállalkozások érdekeit veszélyeztető szabályszegő kereskedők és szolgáltatók kiszűrése. Az ünnepig a szokásos ünnepi áruféleségeket (virág, élelmiszer-, és italáru) forgalmazókon kívül a feldolgozó- és építőiparban, valamint a vendéglátóhelyeken is ellenőriznek az adóhatóság szakemberei.

A helyszínek kiválasztásánál előtérbe kerülnek a nagyobb városok, megyeszékhelyek – e helyekre koncentrálódik ugyanis a forgalom nagy része – de a kisebb településeken és helyi vásárokon is felbukkanhatnak revizorok.
www.apeh.hu

Saját tőke - jegyzett tőke aránya a Kft-ben
A 2009. évi beszámoló elfogadásához kapcsolódóan vizsgálni szükséges, hogy a saját tőke/jegyzett tőke aránya megfelel-e a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) követelményeinek, a tulajdonosnak kell-e ebben a tekintetben intézkedéseket hoznia.

A Gt. előírása szerint, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben – azaz a 2008. és 2009. évben - nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a 2009. évi beszámolónak az elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a Gt. a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg (pl. betéti társaság), vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.

A saját tőke rendezésére a tulajdonosok több lehetőség közül választhatnak: jegyzett tőke emelése ázsióval, vagy ha a társasági szerződés lehetőséget ad rá a veszteség rendezésére pótbefizetés elrendelése, vagy jegyzett tőke leszállítása jegyzett tőkén felüli saját tőke javára. Sok olyan vállalkozás van, ahol a veszteség finanszírozása tulajdonosi hitellel, kölcsönnel történik. Ezen vállalkozásoknál lehetséges veszteségrendezési lehetőség, hogy a tulajdonos a vállalkozásával szembeni követelését elengedi, mely elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként elszámolva a saját tőkevesztést pótolhaja (indokolt magánszemély tulajdonosoknál az ügylet ajándékozási illeték vonzatát is mérlegelni).

Ezen túlmenően a Gt. további saját tőkevédelmi szabályokat is rögzít. Ha a kft saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökken, illetve rt-nél ha az rt saját tőkéje veszteség folytán az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy saját tőkéje a Gt. által megkövetelt jegyzett tőke minimum alá csökkent, akkor a tulajdonosoknak a saját tőke helyzet rendezése tekintetében szükséges intézkedéseket hozni. Ezen saját tőke rendezésekre is az előbb leírt lehetőségek közül választhatnak a tulajdonosok.

Szerződések joga az új Ptk-ban
A JogiForum.hu 2010. április 9-i rendezvényén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakértő előadói részletesen ismertetik az új Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi szabályait, a szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseket, valamint az egyes szerződések, a bizalmi vagyonkezelés és a kártérítési felelősség szabályozásának változásait.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.