BAMOSZ A befektetési alapkezelő cégek 1993. végén hozták létre a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségét azzal a céllal, hogy képviseljék közös érdekeiket, megőrizzék a verseny tisztaságát és elősegítségék a piac további fejlődését. A BAMOSZ a befektetési alapok népszerűsítése mellett kiemelt feladatának tartja azt, hogy tagjai a törvényi előírásoknál részletesebb, nemzetközileg elfogadott normák szerint működjenek. Ennek a munkának egyik jelentős lépése az Etikai Kódex kidolgozása, amely 2000. januártól a BAMOSZ tagjai számára szigorú etikai szabályokat ír elő.
Befektetési alap A kis- és nagybefektetők összegyűjtött - és így nagy tőkévé koncentrált - megtakarításai, amelyeket felkészült pénzügyi szakemberek fektetnek be. A befektetések koncentrálásának másik előnye, hogy a nagyobb tőke könnyebben megosztható különböző befektetési lehetőségek között (diverzifikálás). Ezzel a befektetett összegek hatékonyabban kezelhetők, és lényegesen csökkenthető a befektetők kockázata.
Befektetési alap portfoliója Az alapkezelők a befektetőktől a befektetési alapokban összegyűjtött megtakarításokat - a kockázat csökkentése céljából - különböző befektetések között osztják meg. Ezek lehetnek állampapírok, vállalati kötvények, kárpótlási jegyek, más befektetési alap befektetési jegyei, részvények, sőt akár ingatlanok is. (Az ingatlanalapokra külön szabályok vonatkoznak.) A portfólió összetétele döntően befolyásolja, hogy az adott befektetési alap milyen kockázatot jelent a befektetők számára, ezért az alapkezelők befektetési döntéseik során szigorú kockázatkezelési szabályokat kötelesek betartani. A jogszabályok az állampapírokba történő befektetést gyakorlatilag nem korlátozzák. Részvényekbe, vállalati kötvényekbe, más befektetési jegyekbe azonban csak korlátozottan, a tőkét többféle ilyen papírral megosztva, egy-egy féléből csak csekély mennyiséget vásárolva fektethet be egy alap. A jogszabályokon kívül az alapkezelőnek az önként vállalt korlátozásokat is be kell tartania, tehát az alap alapkezelési szabályzatában leírt befektetési politikának megfelelően kell működnie. A befektetők védelme érdekében az alapkezelőnek meghatározott időközönként (félévente) jelentést kell készítenie, amelyben fel kell tüntetni a befektetési alap portfóliójának összetételét is.
Befektető-védelmi alap (BEVA) A pénzpiacon működő Országos Betétbiztosítási Alap mintájára létrehozott, a Tőkepiaci Törvényben (2001. évi CXX.) szabályozott befektető védelmi intézmény. Az alapot kötelezően azok a befektetési szolgáltatók hozzák létre, amelyek az alap által biztosított tevékenységet folytatják. Az alap által biztosított tevékenységek engedélyezésének előfeltétele az alaphoz való csatlakozás és a tagsági díj befizetése. A BEVA feladata: a befektetési szolgáltató által 1997. július 1. napját követően megkötött, bizományosi, kereskedelmi, portfólió kezelési, értékpapír letétkezelési, letéti őrzési, értékpapír-számlavezetési, illetve ügyfélszámla vezetési tevékenység körében a befektetők javára kötött, biztosított szerződésből eredő követelés befagyása esetén meghatározott kártalanítási összeg fizetése. A BEVA által nyújtott kártalanítás befektetőnként és befektetési szolgáltatónként nem haladhatja meg az egymillió forintot. A törvény a kötelezettség befagyásának tekinti, ha a BEVA tagja ellen felszámolási eljárást kezdeményeznek. A BEVA védelme elsősorban a kisbefektetőkre terjed ki. Ezt a kártalanítási összeg viszonylag csekély mértéke mellett az is mutatja, hogy a BEVA által nyújtott biztosítás nem terjed ki többek között az állam, a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, az intézményi befektető, a befektetési szolgáltató, a pénzügyi intézmény és az MNB által kötött ügyletekből eredő követelésekre.
benchmark index A benchmark egy olyan viszonyítási alapként használt irányadó hozam vagy piaci index, amelyhez egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Az összehasonlíthatóság miatt fontos, hogy a referencia index olyan mögöttes értékpapírpiac átlagos összetételét tükrözze, ami a lehető legnagyobb hasonlóságot mutatja az értékelni kívánt befektetéssel. A benchmark egyrészt segít a befektetőknek abban, hogy a piacon lévő több, azonos befektetési politikát folytató alap teljesítményét összemérhessék, így döntéseiket könnyebben meghozhassák, másrészt iránymutatást ad a befektetési alapkezelő teljesítményének megítélésében is. A benchmark általában - az alap típusától függően - valamilyen index (BUX, MAX, MAX Composite, RMAX, RAX, stb.) vagy ezek kombinációja.
BUX index A Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe. A legnagyobb forgalmú részvények utolsó kötési árából, és az adott cég nagyságából súlyozással számított mutató. Ezen indexértéknek a mozgása leírja a részvénypiac aktuális mozgását, annak nagyságát.
demateralizáció Az értékpapírok dematerializációja azt jelenti, hogy az értékpapír fizikailag nem kerül kinyomtatásra - még összevont címletben (immobilizáció) sem -, hanem csupán az értékpapírszámlán megtalálható adat formájában létezik. A dematerializált értékpapír átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.
discont kincstárjegy Olyan kincstárjegy, amely kamatot nem fizet, lejáratkor a névértékét fizetik, de a futamidő alatt csökkentett (diszkont) áron kapható. Tulajdonosainak bevétele árfolyamnyereségből származik.
futamidő: Adott befektetési alap és az ehhez tartozó befektetési jegy érvényességi ideje, vagyis a kezdő- és a záródátum közötti időszak.
hozam: Valamely értékpapír (így a befektetési jegy is, mint kollektív befektetési értékpapír) éves megtérülése a folyó piaci árfolyamának %-ában számítva.
ingatlan-befektetési alap: Olyan befektetési alap, ahol az összegyűlt vagyont ingatlanokba fektetik be.
kockázatmegosztás: A befektetési alapban összegyűjtött vagyon mérete önmagában olyan vagyonmegosztást (diverzifikációt) tesz lehetővé, amely jelentősen csökkenti a kockázatot is.
kötvény Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója vállalja, hogy - a kibocsátáskor neki kölcsönadott összeg fejében - tőkét és kamatokat fizet vissza egy későbbi időpontban. A visszafizetésért teljes vagyonával felel (de vállalatok esetében például a felszámolás szabályai szerint csak több más hitelezői csoport után jutnak pénzükhöz a kötvénytulajdonosok).
kötvénytípusú befektetési alap: Olyan értékpapír-befektetési alap, amelynek portfoliója főként rövid és hosszú futamidejű kötvényeket tartalmaz
likviditás: A nyíltvégű befektetési alapok azon előnye, hogy a befektetők minimális költséggel, bármikor, kamatveszteség nélkül hozzájuthatnak pénzünkhöz.
méretgazdaságosság: A befektetési alapok esetében azt jelenti, hogy a kisbefektetők számára lehetővé válik, hogy olyan befektetési formákban helyezzék el megtakarításaikat, melyekhez egyedül nem lenne elég pénzük. Mivel egy befektetési alapba sok ezer befektető helyezi el a megtakarításait, így a kockázat és a befektetések tranzakciós költségei megoszlanak az összes befektető között.
nettó eszközérték A nettó eszközérték egy befektetési alap vagyonának összességét, míg az egy jegyre jutó nettó eszközérték az egy befektetési jegyre jutó értékét mutatja. Az alap kezelési szabályzatának, valamint a törvényeknek megfelelően, általában az értékpapírok vagy ingatlanok piaci vagy szakértők által becsült értéke alapján számítják ki. Nyíltvégű alapoknál a befektetési jegyek eladásánál és visszaváltásánál alkalmazott árfolyam alapjául szolgál. Az Alapkezelő a zártvégű alapoknál a nettó eszközértéket kéthetente, a nyíltvégűeknél naponta teszi közzé. Az alapok nettó eszközértékei több napilapban, így a Magyar Tőkepiac-, a Magyar Hírlap-, a Napi Gazdaság- és a Világgazdaság hasábjain jelennek meg.
nyílt végű befektetési alap Olyan befektetési alap, ahol nincs lekötési idő, így a befektetők ezekbe az alapokba bármikor elhelyezhetik megtakarításaikat, viszont szükség esetén a befektetett összeget, vagy annak egy részét (az elért hozammal együtt) tetszőleges időpontban fel is vhetik.e
pénzpiaci befektetési alap: Olyan értékpapír-befektetési alap, amelynek portfoliója főként bankbetéteket és rövid futamidejű állampapírokat tartalmaz.
részvény Tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. A közgyűlésen a tulajdonos a tulajdonhányadával arányos szavazattal rendelkezik. A részvény fajtájától függően a részvényeseknek különböző jogai lehetnek a szavazatokat illetve az osztalékot illetően. A részvények várható hozama alapvetően két tényezőtől függ: az osztalék nagyságától illetve a várható árfolyamnyereségtől (általában az utóbbi a lényegesebb). A hozamra, árfolyamnyereségre semmi garancia nincs, ebben áll a részvények kockázata. Az osztalékra az jogosult, akinek az osztalékfizetés napján a tulajdonában van az adott részvény, és a részvénykönyvben nyilván van tartva. (Az osztalékfizetést a számlán nyilvántartott részvényeknél a KELER a brókercégekkel egyeztetve automatikusan intézi.)
részvénytípusú befektetési alap: Olyan értékpapír-befektetési alap, amelynek portfoliója különböző részvényekből áll.
speciális befektetési alap: Olyan értékpapír-befektetési alap, amely speciális konstrukció révén jött létre, például az alapkezelő a befektetett tőke megóvására garanciát vállal.
vagyonmegosztás: A befektetési alapok számos különböző eszközt tartanak portfoliójukban annak érdekében, hogy behatárolt kockázati szint mellett a lehető legmagasabb hozamot érjék el. Ha az egyik befektetés rosszul teljesít, akkor annak veszteségét kompenzálhatja egy másik befektetés nyeresége.
volatilitás Az árfolyam ingadozásának mértékét tükröző jelzőszám. Minél nagyobb egy befektetési alap árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható. A volatilitás, azaz a kockázatosság növekedésével a befektetés minimálisan ajánlott befektetési időtávja is nő. Két azonos típusú, azonos piacon befektető és azonos hozamokat elérő befektetési alap közül az számít vonzóbb befektetésnek, amelyiknek kisebb a volatilitása, így a jelzőszám értékének ismerete iránymutatást ad befektetési döntéseink meghozatalánál.
zárt végű befektetési jegy: Meghatározott futamidejű befektetési alap. A zártvégű befektetési alapok befektetési jegyeit az alapkezelő a futamidő alatt nem váltja vissza, és a jegyzési idő lezárta után új befektetési jegyeket sem hoz forgalomba. A zártvégű alapokat általában határozott futamidőre hozzák létre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése