Oldalak

2011. január 24., hétfő

MgSzH hírlevél...




MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL

NÖVÉNY-, TALAJ- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-VÉDELMI IGAZGATÓSÁG

NÖVÉNYVÉDŐ SZER ÉS TERMÉSNÖVELŐ ANYAG ENGEDÉLYEZÉS


HÍRLEVELE



2011. január, 9. szám
Szerkesztik: az engedélyezési mérnökszakértők, felelős: dr. Tőkés Gábor

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (MgSzH NTAI) engedélyezési szakterületének címe: 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.
Az MgSzH NTAI új postacíme: 1506 Budapest, Pf.:57.
Személyes bejelentkezés: Koch Katalin, telefon: 36-1/309-1017, FAX: 36-1/246-29-60

Tartalom

1. Személyi és szervezeti változások az MgSzH NTAI-nél
2. Az engedélyezési szakterületről
3. Ügyfélfogadás
4. Az engedélyezési szakterület fontosabb adatai 2010-ben
5. A 1107/2009 EK rendelet szerinti engedélyezés speciális hazai követelményei
6. A 1107/2009 EK rendelet átmeneti rendelkezéseinek hatása a készítmény engedélyezésére
7. Közlemény behozatalról
8. Változások az engedélyezési célú biológiai hatásvizsgálatok új eljárásrendjében
9. Tájékoztatás növényvédőszer-forgalom bejelentési kötelezettségről (mellékletek csatolva)
10. A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló Európai Parlament és a Tanács 689/2008/EK rendelet (2008. június 17.) módosításáról (2011. január) (csatolva)
11. Analitikai standard megküldése a Központi Standardbázisba
12. Figyelemfelhívás 3 cikkre

Bevezető

Tisztelt Partnereink!

A 2010-es év a változások jegyében zajlott az egész ország számára, és ebben nem volt kivétel az engedélyezési szakterület sem. Az MgSzH és igazgatóságunk élén is személycserék történtek, és ezzel összefüggésben újabb szervezeti változások is lezajlottak. A Növény- és Talajvédelmi Igazgatósághoz visszakerült az agrárkörnyezet-védelem, és két év után újra létrejött a technológia-fejlesztési osztály. A biológiai vizsgálatok koordinálása ismét lehetővé válik, ami reményeink szerint könnyebbséget jelent a megrendelők számára, és növeli a vizsgálatok színvonalát. Az engedélyezési, értékelési és technológiai osztályok a korábbi rendszer szerint igazgatóhelyettesi szinten vannak képviselve. A megyékben a növényvédő állomások jogutódjai növény- és talajvédelmi igazgatóságként a kormányhivatalokhoz csatlakoztak, az MgSzH szerveződése csak a fővárosban maradt meg. Ugyanakkor a károsító diagnosztikai laboratóriumok (biolaborok) kivételével a megyei laboratóriumok ez évtől közvetlenül igazgatóságunk irányítása alá kerültek. 2011 az engedélyezés területén lesz a nagy változás éve. Mint az jól ismert Önök előtt, a 91/414-es irányelvet felváltó uniós rendeletet június 14-étől kell alkalmazni, amire a hatóságnak és a kérelmezőknek egyaránt fel kell készülni. Az engedélyezéstől véglegesen vagy ideiglenesen távozók pótlása és új kollegáink betanítása folyamatosan zajlik, és mindent megteszünk, hogy a létszámunkhoz képest igen nagy mennyiségű és szerteágazó eljárások határidőre befejeződjenek, és eközben fel tudjunk készülni az új rendszer bevezetésére is.

Szeretnénk, ha hagyományainkhoz hűen az új körülmények között is érdemi értékelő munkával járulhatnánk hozzá a szakma fejlődéséhez és az európai országok együttműködéséhez.

Dr. Tőkés Gábor

1. Személyi és szervezeti változások az MgSzH NTAI-nél

Értesítjük partnereinket az igazgatóságunknál 2011. januártól végrehajtott szervezeti változásokról. A szervezet neve a 327/2010. (XII. 27.) Korm. Rendelet alapján: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (MgSzH NTAI).

Az MgSzH NTAI új szervezeti tagozódása:
Igazgató: Jordán László, az MgSzH Növény-, Talaj- és Erdővédelmi elnökhelyettese

Növény- és Talajvédelmi Igazgató-helyettesség
Igazgatóhelyettes: Tóthné Lippai Edit
Növényvédelmi Hatósági Osztály, osztályvezető: Nagyné Sipos Andrea
Növény-egészségügyi és Szaporítóanyag-ellenőrzési Osztály, osztályvezető: Szőnyegi Sándor
Központi Károsító Diagnosztikai Laboratórium, osztályvezető: Tóthné Lippai Edit
Növényi Termék Ellenőrzési Osztály, osztályvezető: Ecsedi István
Talajvédelmi Hatósági Osztály, mb. osztályvezető: Menyhért Ferenc
(Marth Péter nyugdíjazását kérte)
Agrárkörnyezet-védelmi és Koordinációs Osztály: Várszegi Gábor

Engedélyezési Igazgató-helyettesség
Igazgatóhelyettes: Dr. Tőkés Gábor
Növényvédő szer és Termésnövelő anyag Engedélyezési Osztály: osztályvezető: Dr. Tőkés Gábor
Növényvédő szer és Termésnövelő anyag Értékelési Osztály: osztályvezető: Griff Tamás
Növényvédelmi Technológia Fejlesztési és Koordinációs Osztály: osztályvezető: Dr. Ripka Géza

Az MgSzH NTAI szervezetéhez tartozó laboratóriumok
MgSzH NTAI Miskolci Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratórium
MgSzH NTAI Hódmezővásárhelyi Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratórium
MgSzH NTAI Kaposvári Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratórium
MgSzH NTAI Szolnoki Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratórium
MgSzH NTAI Tanakajdi Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratórium
MgSzH NTAI Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratórium
MgSzH NTAI Szolnoki Talajvédelmi Laboratórium
MgSzH NTAI Tanakajdi Talajvédelmi Laboratórium
MgSzH NTAI Velencei Talajvédelmi Laboratórium
MgSzH NTAI Pécsi Talajbiológiai Laboratórium
MgSzH NTAI Velencei Virológiai Laboratórium
MgSzH NTAI Pécsi Bakteriológiai Laboratórium
MgSzH NTAI Gödöllői Vízélettani Laboratórium


2. Az NTAI engedélyezési szakterületről

Szervezete
Engedélyezési Igazgató-helyettesség
Növényvédő szer és Termésnövelő anyag Engedélyezési Osztály, osztályvezető: Dr. Tőkés Gábor
Munkatársak: Baranyi Tibor, dr. Bleicher Edit, Böszörményi Ede, Koch Katalin, Lázár Nelli, Lipták Mária, Nagyné dr. Kelemen Mária, Olasz Zsuzsa, Szatmáriné Kontra Márta, Szabó Yvonne

Növényvédő szer és Termésnövelő anyag Értékelési Osztály, osztályvezető: Griff Tamás
Munkatársak: dr. Mészáros János, dr. Pálovics Ágnes, dr. Pethő Ágnes, Somogyiné Pálos Éva

Növényvédelmi Technológia Fejlesztési és Koordinációs Osztály, osztályvezető: Dr. Ripka Géza
Munkatársak: Szabóné Kükedi Gabriella, Szentey László, Tóth Ágoston, Valovics Attila

Szülési szabadságra ment 2010. X. 1-től El Hallof Nóra (kisfia született), és 2011. január 1-től Tót Erika.
Nyugdíjazását kérte 2010. december 15-től: Csaba Eszter.
Új kollégák: dr. Bleicher Edit, dr. Mészáros János és Szabó Yvonne

Partnereinkkel kapcsolatot tartó munkatársak és feladatkörük
Baranyi Tibor, engedélyezési mérnökszakértő
Feladatköre: eseti, kísérleti engedélyek, 120 napos engedélyek határozatainak kiállítása
Elérhetősége: Baranyi.Tibor@ntai.ontsz.hu

Dr. Bleicher Edit, engedélyezési mérnökszakértő
Feladatköre: rovarölő szer engedélyezés koordinálása, szerforgalmi adatok
Elérhetősége: Bleicher.Edit@ntai.ontsz.hu;

Griff Tamás, engedélyezési mérnökszakértő, osztályvezető
Feladatköre: megengedett növényvédőszer-maradék határértékek, hatóanyag és készítmény értékelések koordinálása
Elérhetősége: Griff.Tamas@ntai.ontsz.hu

Lázár Nelli, engedélyezési mérnökszakértő,
Feladatköre: gyomirtó szer engedélyezés koordinálása
Elérhetősége: Lazar.Nelli@ntai.ontsz.hu

Dr. Mészáros János, engedélyezési mérnökszakértő
Feladatköre: készítmények és hatóanyagok toxikológiai értékelése

Nagyné dr. Kelemen Mária, engedélyezési mérnökszakértő
Feladatköre: gombaölő szer engedélyezés koordinálása, párhuzamos import engedélyezésével kapcsolatos teendők
Elérhetősége: Kelemen.Maria@ntai.ontsz.hu;

Olasz Zsuzsa engedélyezési mérnökszakértő
Feladatköre: termésnövelő anyagok engedélyezése

Dr. Pálovics Ágnes, engedélyezési mérnökszakértő
Feladatköre: készítmények és hatóanyagok toxikológiai értékelése

Dr. Pethő Ágnes, engedélyezési mérnökszakértő
Feladatköre: hatóanyag megfelelőség elbírálása, veszélyes anyagok ügyei
Elérhetősége: Petho.Agnes@ntai.ontsz.hu

Somogyiné Pálos Éva, engedélyezési mérnökszakértő
Feladatköre: EU-s jogszabályok követése, harmonizálása, készítmények okiratainak visszavonásai

Dr. Szatmáriné Kontra Márta, engedélyezési mérnökszakértő
Feladatköre: címkebírálatok elvégzése, lejárt szavatosságú szerek

Szabó Yvonne, engedélyezési mérnökszakértő
Feladatköre: adminisztratív módosítások, 9-es melléklet szerinti anyagok engedélyezése, honlap karbantartása
Elérhetősége: Szabo.Y@mgszh.gov.hu

Az értékelésben részt vevő megyei kollégák:

Dr. Repkényi Zoltán, ökotoxikológus
Feladatköre: készítmények és hatóanyagok ökotoxikológiai értékelése

Dr. Kalotás Zsoltné, ökotoxikológus
Feladatköre: készítmények és hatóanyagok környezeti sorsának értékelése

3. Ügyfélfogadás

2011. január 1-től megszüntetjük az ügyfélfogadás hétfői és keddi napra korlátozását. Továbbra is kérjük azonban partnereinket, hogy munkatárasainkat kizárólag előzetes egyeztetés alapján, konkrét ügyekben, előzetesen megállapodott időpontban keressék föl. Az ügyintézők spontán megkeresése súlyosan hátráltatja az amúgy is rendkívül feszített engedélyezési munkát, és veszélyezteti a határidők betartását. Kérjük továbbá a külföldi céget képviselő kollégákat, hogy a külföldi partnerek részéről felmerülő kérdéseket – amelyekre nem tudnak válaszolni – magyarul közvetítsék felénk, mert a továbbított levelek angolul történő megválaszolása szintén nagyon sok időt és energiát vesz el az érdemi munkától.

4. Az engedélyezési szakterület fontosabb adatai 2010-ben

A 2010-es év minden eddiginél több munkát jelentett számunkra.
Az engedélyezési és értékelési osztályon összesen 1250 kimenő és 2254 bejövő ügyiratot kezeltünk. Az összesen 3504 ügyirat minden hétre 67 db-ot jelent.
Növényvédő szerek és annak nem minősülő termékek 80 új engedélyt és 176 engedélymódosítást kaptak. A kísérleti, eseti, 120 napos, párhuzamos import stb. engedélyekkel együtt összesen 564 készítmény és 120 hatóanyag határozatot adtunk ki, 40%-kal többet, mint 2009-ben.
Termésnövelő anyagok területén 46 új engedély és 47 módosítás született (ez 55%-kal több, mint 2009-ben), valamint 271 db EK műtrágya nyilvántartásba vétel.


5. Az 1107/2009 EK rendelet szerinti engedélyezés speciális hazai követelményei

A sok vita után megszületett 1107/2009 EK rendelet szövege számos kérdést hagyott nyitva. Mivel a rendelet a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlament és a Tanács együttdöntési eljárása során került elfogadásra, módosítása igen nehéz. Az új rendszer működtetésének elősegítése és a jogszabály értelmezése céljából a tagállamok bevonásával a Bizottság két útmutatót készített, melyeket rövidesen hivatalosan is elfogadnak, szövegük akkor lesz nyilvános. Ezek a zonális értékelésről és kölcsönös elismerésről, valamint a módosítások és visszavonások témájáról szólnak. Az útmutatók továbbra is nyitva hagytak néhány lényeges kérdést, melyekre valószínűleg a gyakorlat ad választ. Magyarország agroökológiai sajátosságai miatt lényegesnek tartja, hogy az értékelés során a tagállamok helyi körülményeit figyelembe vegyék, amire a rendelet lehetőséget ad. Ezzel kapcsolatban 2010. szeptember 23-án Brüsszelben a tagállami hatóságok és a gyártók gyakorlatilag konszenzusra jutottak a hatékonysági vizsgálatok elismerésében. Eszerint lényegében az éveken át következetesen képviselt magyar álláspontnak megfelelően alakulhat a biológiai követelményrendszer. Az EPPO szakmailag megalapozott 4 zónás rendszere és az EU politikai jellegű 3 zónás rendszere párhuzamosan lesz alkalmazható, és a biológiai vizsgálatoknál a 4 zónás rendszert fogadják el a tagállamok és a gyártók. Magyarország számára ennek alapján a dél-keleti (4.) EPPO zóna EU tagállamaiban végzett GEP minősítésű vizsgálatok lesznek elfogadhatók. A 2011. június 14. után induló új eljárásoknál tehát a zonális referens tagállamnak figyelembe kell vennie, hogy az általunk a mi agroökológiai viszonyainkra reprezentatívnak tartott vizsgálatok eredményei mit mutatnak. A környezeti sors és viselkedés tekintetében a Magyarországra érvényesnek tekinthető forgatókönyvek meglétét várjuk el. Ezeken túlmenően speciális értékelési követelményeink, amelyek eltérnének a más tagállamokban igényeltektől, nincsenek.

6. Az 1107/2009 EK rendelet átmeneti rendelkezéseinek hatása a készítmény engedélyezésére

Az átmeneti rendelkezésekről szóló 80. cikkely 5. bekezdése foglalkozik a készítmények sorsával. A bekezdést unió-szerte úgy értelmezték, hogy a piacon lévő készítmények továbbra is a 91/414-es irányelv szerint kezelendők. Ezzel szemben nyáron a Bizottság álláspontja megváltozott, és az útmutatóba is az az értelmezés kerül bele, hogy a piacon lévő szerekre 2011. június 14. után az új rendelet vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban nem kezelhetőek egyértelműen nemzeti hatáskörben a módosítások, noha a meglévő engedélyek nyilvánvalóan nem felelnek meg az új rendeletnek. Az egyszerűbb módosításokat várhatóan nemzeti, a komolyabbakat zonális hatáskörben kell majd elvégezni, ami nehézségeket jelenthet a gyakorlati kivitelezésben.

Ugyanakkor egy bizottsági állásfoglalás szerint a készítmények felülvizsgálatai továbbra is az irányelv szerint folyhatnak. Mivel itt fennáll egy jogi bizonytalanság, arra fogjuk kérni partnereinket, hogy a 2009. április előtt beadott felülvizsgálati (Step2) kérelmeiket 2011. június 14. előtt ismételjék meg, különös tekintettel arra, hogy a magyar jogszabályok változása miatt is csak így tudunk egyértelmű jogi helyzetet teremteni. (A régebbi kérelmek esetében pl. a már nem működő szakhatóságok véleménye is kötelező lenne a jogszabály szövege értelmében).
Az újra benyújtandó kérelmek esetében mindenkinek tételes felsorolást fogunk küldeni.

A rendeletnek drasztikus hatása lesz a jelenleg nálunk növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek (pl. adjuvánsok) engedélyezésére. Az új rendelet ugyanis hatálya alá vonja a hatásfokozók, antidótumok (védőanyagok) és segédanyagok engedélyezését európai szinten, a növényvédő szerekéhez hasonló rendszerben. A június 14. előtt benyújtott kérelmek – amelyeknél a teljesség vizsgálat elvégezhető – a régi rendszerben kezelhetők nemzeti szinten a 89/2004 FVM rendelet 9-es melléklete szerint.

7. Közlemény behozatalról

Bizonyos készítmények behozatalához un. import engedély szükséges, amiről akkor tudunk tájékoztatást adni, ha a bejelentő közli a készítményben levő hatóanyagok nevét. Előfordulhat ugyanis, hogy az engedélyezett készítmények hatóanyagai importkorlátozás vagy -tilalom alá esnek. Előfordulhat azonban olyan készítmény behozatala is, amely nálunk nem engedélyezett és ha a hatóanyát nem adják meg, csak nehezen ellenőrizhető, hogy nem tartozik-e esetleg a Veszélyes vegyi anyagok kivitelét és behozatalát szabályozó 689/2008/EK rendelet hatálya alá.
A 689/2008 rendelet hatálya alá eső anyagoknál az első export bejelentést 30 nappal a szállítás előtt (7. cikk), az import bejelentést a 12. cikk figyelembe vételével kell kezelni.

Mindezek figyelembe vételével kérjük partnereinket, hogy
-          az export/import bejelentések esetében a növényvédő szer nevének pontos feltüntetése mellett, azok hatóanyagtartalmát is adják meg,
-          ne utólag, hanem időben tegyék meg az export/import bejelentéseket.

Forrás: dr. Pethő Ágnes

8. Változások az engedélyezési célú biológiai hatásvizsgálatok új eljárásrendjében

A fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozása, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogállásában, illetve az MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán bekövetkezett szervezeti változások miatt az engedélyezési célú biológiai hatásvizsgálatok eljárásrendje 2011. január elsejétől megváltozik.
A 2010 szeptemberében ismét létrehozott Növényvédelmi Technológia Fejlesztési és Koordinációs Osztály („technológiai osztály”) 2011 januárjától újra részt vesz a biológiai hatásvizsgálatok koordinálásában.
Ez az eljárásban érintett három szereplőnek (megbízó/megrendelő, fővárosi és megyei kormányhivatal NTI /KH NTI/, illetve az MgSzH NTAI) az alábbi feladatmegosztást jelenti.
A gombaölő, rovarölő, gyomirtó szerrel vagy regulátorral végzendő engedélyezési kísérletekkel, a kísérleti programmal kapcsolatos egyeztetést megrendelő (megbízó) a technológiai osztály illetékes munkatársaival (dr. Ripka Géza, Szentey László, Tóth Ágoston és Valovics Attila) végzi. 2011-ben a termésnövelő anyagokkal végzett vizsgálatokat dr. Árvay Gyula (MgSzH NTAI Pécsi Talajbiológiai Laboratórium) koordinálja.

A kérelmező első lépcsőben egyezteti a készítmény engedélyezéséhez szükséges hazai vizsgálatok számát a Növényvédő szer és Termésnövelő anyag Engedélyezési Osztállyal és a Növényvédelmi Technológia Fejlesztési és Koordinációs Osztállyal. Tisztázzák, hogy a magyarországi vizsgálatok közül hány kísérletet terveznek beállítani a növényvédelmi hálózaton belül, és mennyit más, GEP akkreditált intézetnél. A megrendelő elkészíti a – kísérlet kivitelezése szempontjából valamennyi lényeges adatot, körülményt, előírást és paramétert tartalmazó – vizsgálati tervet (study protocol), és elektronikus formában a Technológiai Osztály munkatársának rendelkezésére bocsájtja.

A növényvédelmi hálózaton belül tervezett vizsgálatok esetében a megbízó a vizsgálat tervezett beállítási időpontja előtt legalább négy héttel egyezteti a készítmény engedélyezéséhez szükséges biológiai hatásvizsgálatok számát, a kísérletek lefuttatását években, a parcellaméretet, a kísérleti készítmények dózisait, a standard készítményeket, a készítményekből szükséges minta mennyiségeit, mely célszervezet(ek) ellen irányul a kísérlet (gyomnövények, kórokozók, kártevő rovarok stb.), valamint minden egyéb olyan kérdést, információt, amely a kísérlet beállításának és kivitelezésének a szempontjából fontos lehet.

A technológiai osztály a megkapott vizsgálati terv alapján elkészíti a megrendelő számára kísérletenként az árajánlatot, és javaslatot tesz a kísérlet beállításának helyszínére, figyelembe véve a célszervezet (gyomnövények, kártevők és kórokozók) területi elterjedését, valamint a vizsgálatba vont kultúra országos tájegységekre vonatkozó sajátosságait. Amennyiben mindezek alapján a megrendelő a megyei KH NTI vizsgálóhelyét választja, abban az esetben a technológiai osztály elkészíti a megrendelő számára kísérletenként az árajánlatot.

A technológiai osztály a megbízó által elfogadott árajánlat alapján véglegesíti a vizsgálat alapjául szolgáló vizsgálati tervet (témalapot), amelyet a megrendelővel történt végleges egyeztetést követően az illetékes vizsgálóhely számára elektronikusan (szükség esetén postán) megküld.

A megbízónak ezen túl is a vizsgálatot végző megyei igazgatóságra kell eljuttatnia a vizsgálat várható beállítása előtt két héttel a végrehajtáshoz szükséges vizsgálati mintákat a biztonságtechnikai adatlappal és a minőségtanúsítvánnyal együtt.

A megrendelő féllel való szerződéskötés (magyar, és ha szükséges idegen nyelvű), a számlák rendezése, az esetleges egyéb kiadások (pl. standard szerek vásárlása, speciális kijuttató berendezés, légi jármű, hidas traktor költségei) megrendelő felé való elszámolása, továbbá a kísérlet megrendelőjével való napi kapcsolattartás a kísérletet beállító megyei KH NTI feladata. A vizsgálat zárójelentését legkésőbb az utolsó értékelést követő 2 hónapon belül kell a megbízónak megküldeni.

Forrás: dr. Ripka Géza

9. Tájékoztatás növényvédőszer-forgalom bejelentési kötelezettségről (mellékletek csatolva)

Tisztelt Engedélyes!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (5) bekezdése alapján: „A növényvédő szer felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) évenként március 1-jéig az előző naptári évre vonatkozóan magyarországi növényvédőszer-forgalmáról jelentést köteles készíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvédő szer tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját.”
A fentiek alapján a melléklet szerinti adatlapon a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának a címére (1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.), és a Bleicher.Edit@ntai.ontsz.hu e-mail címre, adott év március 1-ig kell az adatokat beküldeni.
Az adatok Word és/vagy Excel file-ban is kitölthetők, amennyiben lehetséges, szíveskedjenek az adatokat Excel-ben megadni.
A Ket 94. § (1) bekezdés a) pont alapján a hatóság az adatszolgáltatásra kötelezettel szemben a határidő lejáratát követő 15 munkanapos „türelmi idő” haladékot rendelhet el.
Amennyiben a türelmi idő lejártát követően az Engedélyes adatbenyújtási kötelezettségének nem tesz eleget az a 2008. évi XLVI. törvény 60. § (1) bekezdés o) pontja alapján növényvédelmi bírsággal sújtható. A (2) bekezdés értelmében a bírság ismételten kiszabható!

Párhuzamos behozatal esetén a 89/2004. módosított FVM rendelet 20. § (11) bekezdés értelmében az Importőrnek az engedély alapján behozott növényvédő szer mennyiségéről - a Tv. 24. §-a (1) bekezdésének megfelelő tartalommal - az engedélyező hatóságot legkésőbb a behozatalt követő 15. napon tájékoztatnia kell, amellyel eleget tesz a Tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének.

Forrás: dr. Bleicher Edit

10. A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló Európai Parlament és a Tanács 689/2008/EK rendelet (2008. június 17.) módosításáról (2011. január) (csatolva)

A 689/2008/EK rendelet I. mellékletét 2010-ben több uniós rendelet is módosította. A 15/2010/EU rendelet 2010. január 7-én, míg a 196/2010/EU rendelet 2010. május 1-ével lépett hatályba. Ahogy véget ér az Európa Unióban zajló növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata, egyre újabb hatóanyagok esnek ki az engedélyezett készítmények listájáról humán- és környezetkárosító hatásuk miatt.

Forrás: dr. Pethő Ágnes

11. Analitikai standard megküldése a Központi Standardbázisba

Felhívjuk az engedélyesek figyelmét a standard minták beküldésével kapcsolatos jogszabályokra:
89/2004.(V.15.) FVM rendelet
  • 5.§ (14) Az engedélyesnek az engedély hatálya alatt évenként analitikailag tiszta hatóanyagmintát kell benyújtania az engedélyező hatóságnak.
  • 7.§ (3) A kérelmezőnek az engedélyező hatóság részére az a) pont esetében évente, külön felszólítás nélkül, míg a b) és c) pont esetében az engedélyező hatóság külön felszólítására kell haladéktalanul a következő mintákat benyújtania:
a) analitikailag tiszta, minőségi bizonyítvánnyal ellátott hatóanyagminta, illetve indokolt esetben analitikailag tiszta bomlástermék, inaktív izomér és humántoxikológiai vagy környezeti szempontból jelentős szennyezőanyag minta,
b) technikai hatóanyagminta, mely megfelel a beadott specifikációnak,
c) növényvédő szer minta
(4) A minták mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az általánosan használatos analitikai módszerek alkalmazásával legalább tíz ismétlésre és öt párhuzamos mérésre elegendő anyagmennyiség álljon rendelkezésre, az a) pont esetében legalább 1-1 g, a b) pont estében legalább 200 g, a c) esetében legalább 500 g.

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről:
  • 60.§ (1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki
f) az adott évi analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget;

A fentiek értelmében kérjük az Engedélyeseket, hogy az analitikailag tiszta hatóanyag minta (beleértve a rendelkezésre álló analitikailag tiszta bomlástermékeket, inaktív izomér és humántoxikológiai vagy környezeti szempontból jelentős szennyezőanyagokat is) szolgáltatási kötelezettségüknek 2011. február 15-ig tegyenek eleget. Elodázhatatlan élelmiszerbiztonsági EU-s elvárás a fogyasztásra kerülő növényekben, növényi termékekben a bomlatlan hatóanyagokon túl azok bomlástermékeinek a meghatározása is. Az analitikai standardok átvételét, nyilvántartását, tárolását az előző éveknek megfelelően az MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Szolnoki Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratórium (5001 Szolnok, Vízpart krt. 32.) végzi.  Kapcsolattartó: Dobi Dénes laboratóriumvezető

Forrás: Dobi Dénes


12. Figyelemfelhívás három cikkre

Növényvédelem c. folyóirat 2010. júliusi számában
- Pethő Ágnes, Somogyiné Pálos Éva: Az Európai Közösségben használt növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálati programja (1993-2009)
- Pethő Ágnes, Somogyiné Pálos Éva, Baranyi Tibor: A hazánkban használt növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálati programja (1993-2009)

Agrofórum c. folyóirat 2011. januári számában
- Pethő Ágnes, Baranyi Tibor: A hazánkban használt rovar- és atkaölő szer hatóanyagok felülvizsgálata (2004-2010) a felhasználás szemszögéből

Nincsenek megjegyzések: