3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-01-18
Tartalom
Itt a sikeres cégvezetés magyar módszertana
Számlahibák és javításuk
Nem pénzbeli juttatások 2011-ben
Munkáltatói, kifizetői jövödelem-igazolás
Családi gazdaságok adózása
Itt a sikeres cégvezetés magyar módszertana
A Cégmenedzselés kézikönyve - a sikeres cégvezetés módszertana. Ez a könyv az évtized kiemelkedő magyar nyelvű kiadványa a hazai üzleti élet gerincét adó kis- és középvállalkozások számára. Gazdag tartalmú, könyvként is reprezentatív kiadvány. Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal, súlya: 1,25 kg. Ára: 14.700,-Ft - helyett most 50% rendkívűli bevezető kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltség - amely kizárólag a 2011 január 20-ig beérkezett megrendelésekre érvényes! Csütörtöktől a nyilvános forgalomban ezen az áron már nem lesz elérhető!.
Az olvasót nem elvont magasságokba vezetjük, hanem ismerős terepre, a saját cégébe invitáljuk e könyvben vissza: egy speciálisan magyar cégbemutatót tartunk a cégtulajdonosnak a saját cégéről: rendre visszatérően arra késztetjük majd, hogy ő a saját cégére vonatkoztassa az ideális magyar kft-ről, kis- és középvállalatról felvázolt prezentációnkat.
Felfedjük a saját cég folyamatos növekedésének, versenyképességének, biztonságos működésének eszközét. Megmutatjuk, miben rejlik a cégépítés öröme és optimizmusa, a cégvezetés élménye.
A kiadvány megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József krt. 53. I/8. Tel: 06 1 267 5010.
Számlahibák és javításuk
Először is szögezzük le, hogy az ÁFA elszámolási időszakon belül végzett javítások nem igényelnek adó rendezést (önellenőrzést). Az elszámolási időszakon kívülre eső javítások önellenőrzést vonhatnak maguk után.
Az alábbi leírás mutatja a négy féle (ABCD) hiba négy féle javításának módja (1234) külön arra az esetre, ha a vevő visszaadta (I) vagy nem adta vissza (N) a számlát.
A vevő a számlát visszaadta:I) Igen
N) Nem
Javítási módok:1. áthúzás és felé írás: számítógépes számla esetén nem alkalmazható
2. módosító számla kiállítás
3. stornózás(érvénytelenítés) és új számla kiállítás
4. csak stornózás(érvénytelenítés) új számla kiállítás nélkül
Előforduló hibák, azok javítása teljesítés időpontjának megállapítása:
A) Csak adatmódosítás: összeget, teljesítés dátumát nem érintő módosítás (pl. adószám, cím elírás) A teljesítés dátuma mindig az eredeti.
I) 3. érvénytelenítő számla, utána új számla
N) 2. tétel nélküli módosító számla
B) Teljesítés időpontját érintő javítás Ha a teljesítés időpontja a számlán szereplőnél régebbi, akkor nem kell javítani mert a vevő később levonhatja az adót, az nem gond.
I) 3. érvénytelenítő számla: (teljesítés dátuma az eredeti) utána új számla (teljesítés dátuma az új)
N) 2. tétel nélküli módosító számla: (teljesítés dátuma az új, de ez egyéb adatban meg kell adni a régit is)
Elszámolása: A szállító az eredeti számla időszakára ingyenes önrevíziót nyújt be, csökkenti a fizetendő adót. A módosító számla időszakára (átvétel időpontja!) fizetendőként vallja be, növeli a fizetendő adót. A vevő feltehetően nem csinál semmit.
C) Az áfa alapjának növeléséből eredő módosítások A teljesítés dátuma az eredeti.
I) 3. érvénytelenítő számla, utána új számla
N) 2. módosító számla
Elszámolása: A szállító az eredeti számla időszakára önrevíziót nyújt be. A vevő legkorábban módosító számla kézhezvételének bevallási időszakában helyezheti levonásba a módosító számlán rá többletként áthárított adót.
D) Az áfa alapjának utólagos csökkenése I) 3. érvénytelenítő számla: (teljesítés dátuma az eredeti), utána új számla (teljesítés dátuma az új)
N) 2. módosító számla: (teljesítés dátuma az új)
Elszámolása:
A szállítónak a fizetendő adót csökkent tételként kell az adóbevallásába beállítani, legkorábban abban az adómegállapítási idszakban, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő vagy módosító számla a vevő személyes rendelkezésére áll (igazoltan át kell vetetni!).
A vevő a fizetendő adója összegét növelő tételként állítja be annak az időszaknak a bevallásába, amelyben a módosító vagy érvénytelenítő okiratot kézhez kapja, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja.
Az új teljesítés dátum, gyakorlatilag a számla keltét jelenti, de mint láttuk a számla elszámolása a vevőnél a kézhezvétel időpontja, a hó végén postázott számlánál ez a következő hónap is lehet. a szállítónál az elszámolás időpontja ilyenkor az átvételének időpontja. Az ilyen számlát tértivevénnyel kell feladni vagy azt igazoltan át kell vetetni. (!)
Nem pénzbeli juttatások 2011-ben
Új szabályozás vonatkozik 2011-től egyes – jellemzően nem pénzbeli – juttatásokra. Ezzel egyidejűleg megszűnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása.
Ezentúl kétféle jellemzően nem pénzbeli juttatást különböztetünk meg:
béren kívüli juttatásokat,
béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.
A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetnie. E juttatásokkal összefüggésben más közteher-fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Az e körbe tartozó juttatások a következők:
üdülési csekk juttatása vagy kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig,
az étkeztetés jegy havonta 18 ezer forintig
a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás, évente legfeljebb 300 ezer forintig,
az Internet-használat biztosítása vagy az Internet-számla megtérítése havi 5000 Ft értékhatárig,
az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig,
a helyi utazási bérlet juttatása,
az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig,
a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig,
a munkáltató hozzájárulása az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig,
a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztára/önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30 százalékáig,
a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.
A béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szorosa után a kifizetőnek a 16 százalék személyi jövedelemadón felül 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezik.
E juttatások az alábbiak:
a kifizető hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel,
a cégtelefon használata,
a csoportos életbiztosítás,
a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része,
reprezentációnak nem minősülő vendéglátás (részt vevő magánszemély utazási és szállási költsége, neki nyújtott étel-, italszolgáltatás) költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel,
a kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (például önkormányzati rendelet alapján rászorultságtól függetlenül ingyenesen adott utazási bérlet),
a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (például szóróajándék),
a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.
A korábban természetbeni juttatásnak minősülő jövedelmek harmadik csoportjába a béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások tartoznak. Ezek az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 százalékkal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 százalékkal. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közötti jogviszony határozza meg.
Ilyen juttatások például:
munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
művelődési intézményi szolgáltatás (pl. színházjegy, kulturális célú utalvány),
a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás,
a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás,
a kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek.
A kifizető fizeti meg az adót a nyeremény, a vetélkedő díja, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Az egységes 16 százalékos adót ezekben az esetekben is az adóalap 1,19-szorosa után kell megfizetni.
Forrás: www.apeh.hu
Munkáltatói, kifizetői jövedelem-igazolás
Az Art. 46. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a munkáltató, a kifizető legkésőbb az adóévet követő január 31-éig köteles kiállítani és a magánszemélynek átadni az összesített igazolást az adóévi kifizetésekről, juttatásokról.
Az összesített jövedelemigazolást a korábbi évekhez hasonlóan az adóhatóság által közzétett (2010. évben a 10M30-as) nyomtatvánnyal egyezően kell kiállítaniuk a munkáltatóknak. Az összesített igazolás a munkáltató által használt programmal, illetve más módon is előállítható, de a közzétett nyomtatvány adattartalmától és az egyes sorok számozásától nem lehet eltérni. Ez azért fontos követelmény, mert a 10M30-as igazolás egyes sorainak adattartalma és számozása megegyezik a 1053-as számú személyi jövedelemadó bevallás soraival.
A 2010. évben bevezetett szuperbruttósítás miatt a 10M30-as igazoláson az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében nem csak az adóalapot - a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (27%-kal) növelt összegét -, hanem az „a” oszlopokban az adóalap megállapításánál figyelembe vett jövedelmet is fel kell tüntetni.
Családi gazdaságok adózása
Családi gazdaság az a gazdálkodási forma, melyben a gazdálkodó család a tagjai révén legfeljebb 300 ha nagyságú termőföld tulajdonával ill. haszonbérletével, használatával rendelkezik és valamennyi termőföld valamint az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosítása legalább egy családtag teljes foglalkoztatásával és a többi családtag közreműködésével valósul meg.
A családi gazdaság mezőgazdasági tevékenységet (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás) és kiegészítő tevékenységet (falusi- és agroturizmus; kézművesipari tevékenység; fűrészáru-feldolgozás; elsődleges élelmiszer feldolgozás; a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése; mezőgazdasági szolgáltatás) végezhet.
A családi gazdálkodó és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok az őstermelői tevékenységük tekintetében az adóév utolsó napján (illetve a családi gazdaságban folytatott tevékenység megszűnése esetén a megszűnés napján) a közös őstermelői tevékenységre (azaz a közös őstermelői igazolvány alapján végzett tevékenységre) vonatkozó szabályok alkalmazásával állapítják meg adókötelezettségüket.
Ez azt jelenti, hogy a családi gazdálkodónak és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak az általános forgalmi adózás és a jövedelem meghatározására tekintetében azonos adózási módot kell alkalmazniuk; valamint a bevételeket, költségek és ráfordítások összegét – a családtagok számával történő elosztással – egy főre kell meghatározniuk. A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat megfelelő.
A családtagok külön-külön tesznek eleget adóbevallási-, adóelőleg fizetési és adófizetési kötelezettségüknek.
Az azonos jövedelemszámítási módnak abban az esetben is érvényesülnie kell, ha a gazdálkodó családban – a közös gazdálkodást megelőzően – tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt. Ez azt jelenti, hogy az év első napjától beérkezett valamennyi őstermelésből származó bevétel a megállapodás szerinti jövedelemszámításra vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles, így még az is, amelyet a gazdálkodó család tagjai a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt szereztek meg.
Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, akkor az őstermelői tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozóként, hanem a család többi tagjával együtt, a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia.
Abban az esetben, ha a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket visznek be a családi gazdaságba, melyek korábban az őstermelői/egyéni vállalkozói tevékenységben az értékcsökkenési leírás alapját képezték, akkor az ilyen tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása a családi gazdaságban is folytatható.
A gazdálkodó család tagjai tételes költségelszámolás választása esetén csökkenthetik az őstermelői tevékenységből származó jövedelmüket annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. Ebből az is következhet, hogy adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után adóznak.
Amennyiben a gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, a bevételt és a költségeket a kilépés időpontjával fel kell osztani a családtagok között. A továbbiakban a bevétel és az igazolt költség már csak a csökkent létszám alapulvételével osztható fel.
Ha a kilépő családtag az őstermelői tevékenységet tovább folytatja, akkor csak ugyanazt az adózási módot választhatja az adóév további részére, amelyet a családi gazdaságban választottak. A kiválás időpontjában fennálló vevői tartozásokból befolyt összeget a családi gazdaságnál vagy a kivált tagnál, megállapodás alapján kell figyelembe venni.
Az őstermelői tevékenységen kívüli tevékenységből származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt önálló tevékenységként vagy egyéni vállalkozás keretében folytatja.
Az általános forgalmi adó tekintetében a családi gazdaság tagjai külön-külön válnak adóalannyá, ami azt is jelenti, hogy áfabevallásukat külön-külön, saját nevükre szóló számlák alapján kell elkészíteniük és benyújtaniuk. Fontos tudni, hogy a családi gazdaságban végzett tevékenységek tekintetében azonos adózási módot kell választaniuk (kompenzációs felár, alanyi adómentesség, általános szabályok szerint adózás).
Az a nem áfa adóalany családtag, akinek a családi gazdaságban végzett tevékenysége nem terjed ki a termékek vagy szolgáltatások saját néven, ellenérték fejében történő értékesítésére, nem is válik adóalannyá, azaz neki nem kell bejelentkeznie az általános forgalmi adó hatálya alá.
Abban az esetben, ha az értékesítést nem végző tagok már más tevékenység kapcsán alanyai az általános forgalmi adónak, adózási módjukat nem kell megváltoztatni, mert a családi gazdaságon belüli értékesítési tevékenység hiánya miatt nem kötelezettek az azonos adózási módra.
/Forrás: www.apeh.hu/
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése