AVHGA...

 

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia (AVHGA) kiegészítő nemzeti finanszírozásként kedvezményes díjú intézményi kezességvállalást nyújt a KAP Stratégiai Terv keretében támogatott beruházásokhoz kapcsolódó hitel- és pénzügyi lízing szerződésekhez. Az AVHGA  célja, hogy elősegítse az agrárszektorban és vidékfejlesztésben tevékenykedő vállalkozások hitelhez jutását, illetve kedvezőbb finanszírozási feltételeket teremtsen kezességvállalásával.

AVHGA kezesség...

Az AVHGA kezességét az agrárfinanszírozással is foglalkozó bankoknál, számos pénzügyi vállalkozásnál igényelheti akár maga a vidéki mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalkozás, őstermelő családi gazdaság. Az ügyintézés teljes folyamata online módon történik, az adminisztrációt a hiteligénylési folyamatba építve a bank végzi, az ügyfélnek plusz feladatot nem jelent a kezesség igénylése.

• Weboldal: https://avhga.hu/

Kárenyhítési alap

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban - közölte szerdai közleményében Nagy István agrárminiszter. A magyar kormány ennek érdekében az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.

    A történelmi léptékű szárazság okozta károk enyhítése az agrárpolitika számára kiemelt feladat a gazdálkodók talpon maradásának segítése érdekében. Tavaly kifejezetten súlyos aszály pusztított az ország mezőgazdasági területeinek 80 százalékán, melyből 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt - hangsúlyozta Nagy István. A miniszter egyúttal kijelentette, hogy a 2022. évi károk kompenzálására az erre jogosult 22 583 gazdálkodónak 2023. március 31-ig 50,6 milliárd forintot fizetnek ki. Ebből 49,7 milliárd forint az aszálykárok után, a többi pedig más káresemények ellentételezésére.
    Kiemelte, a többletforrások biztosításával a kormány az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.
    Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítési alap mellett a díjtámogatott növénybiztosítások jelentenek komoly segítséget. A biztosítási díjtámogatásoknak köszönhetően többszörösére emelkedett az aszálybiztosítással rendelkező gazdaságok száma, így a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek a tavalyi aszálykár és a szélsőséges időjárás okozta más károk enyhítésére.
    A 2022. évi, történelmi léptékű aszály következményeinek kezelése érdekében a kormány Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset állított fel, amelynek javaslatára rendkívüli intézkedéseket is hozott a mezőgazdasági termelés finanszírozási hátterének biztosítása érdekében. A kormány gazdálkodói hitelek finanszírozási lehetőségeinek megsegítésére hitelmoratórium lehetőségét biztosította az agárszektor számára, amelynek révén a termelők 286,6 milliárd forintnyi mezőgazdasági hitel visszafizetéséhez kapcsolódóan kaphattak 2023 végéig haladékot - ismertette az Agrárminisztérium (AM).
    A közlemény arra is emlékeztet, hogy a kis- és középvállalkozások piaci alapú, változó kamatozású és nem kamattámogatott hiteleire a tavalyi év végétől kamatstopot vezettek be. Szintén a tavalyi aszályra való tekintettel a korábbi éveknél is nagyobb összeg erejéig, 322 milliárd forint értékben történt meg az uniós közvetlen terület- és állatalapú támogatások előleg- és részfizetése, amelyhez a kormány ugyancsak megteremtette a szükséges finanszírozási és technikai feltételeket.
    Az aszály által sújtott mezőgazdasági termelők és az állattartók számára, forgóeszköz finanszírozásuk segítése érdekében megnyílt a kiemelt, legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás lehetősége az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel keretében. Szintén 2022-ben az üzemanyag hatósági ár mezőgazdasági gépekre történő kivételes alkalmazása révén mintegy 39 milliárd forintot takaríthattak meg a mezőgazdasági termelők - sorolta az AM.
    A mezőgazdaság finanszírozási helyzete érdekében tett intézkedéseknek, a korábbi évek ágazati pénzügyi erősödésének is köszönhetően a magyar mezőgazdaság helyzete a tavalyi tragikus aszály súlyos következményei mellett is stabil, melyhez komoly segítséget kapnak a gazdálkodók a kárenyhítési alapon keresztül is - tette hozzá az agrárminiszter.(F:MTI)

KAP - fenntarthatóság

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok - mondta az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Komáromban tartott fórumon.

Feldman Zsolt az agrárgazdaság 2023 és 2027 közötti támogatási feltételrendszeréről beszélve elmondta, hogy több fontos  - az Európai Unió által előírt - változásra fel kell készülnie az a 2027-ig tartó időszakban a magyar gazdáknak. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírások alapján - néhány kivételtől eltekintve, például aki 10 hektár alatti szántóterületen gazdálkodó, vagy akinek a területein legalább 75 százalékban állandó gyep van - minden gazdálkodónak kötelező lesz a szántóterületének bizonyos részét nem termelő területként vagy tájképi elemként fenntartani. A különböző tájelemek - így például a táblaszegély, az erózióvédelmi sáv, a fás-cserjés sáv, a szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv vagy a kis vizes élőhely támogatható terület, ha elszámolják a HMKÁ előírásnak a teljesítésébe, de feltétel, hogy a tábla legfeljebb 50 százalékát foglalhatja el, akkor is, ha több tájelem van a táblán és akkor is, ha a 0,25 hektáros támogathatósági küszöb alatt van - hangsúlyozta az államtitkár.
    Feldman Zsolt elmondta, hogy a nem termelő terület vagy tájképi elem kötelező fenntartása kapcsán a gazdaság összes szántóterületének méretéhez viszonyítva két lehetőség választható majd. Az első szerint a szántóterület legalább 4 százalékának megfelelő területet kifejezetten nem termelési célú területként vagy tájképi elemként kell fenntartani - ebbe beleértve a parlagon hagyott földterületet is. A második lehetőség pedig az, hogy a szántóterületének legalább 7 százalékából legalább 3 százalékában tartson fenn parlagon hagyott területet vagy nem termelési célú tájképi elemet, a fennmaradó 4 százaléknak megfelelő területen tájképi elem, parlag, ökológiai másodvetés, vagy nitrogénmegkötő növény is lehet.
    Erre az évre az unió még lehetővé teszi, hogy a parlagterületet akkor is elszámolhassa a termelő a HMKÁ teljesítésébe, ha azon szántóföldi növénykultúrát termeszt (kivéve kukoricát és szójababot, amit az Európai Bizottság nem engedélyezett) - olvasható a közleményben. (F:MTI)

Állattenyésztési támogatások

Az idei esztendőben – az aszály, az inputanyagok és takarmány árának drasztikus emelkedése, a hitelfinanszírozási környezet kedvezőtlenebbé válása okán – felértékelődött az agrártámogatásokhoz kapcsolódó előleg és részfizetés szerepe az agrárium finanszírozásában. A héten 4,5 milliárd forint érkezik a termeléshez kötött anyajuh támogatás címén több mint 5 ezer juhászathoz és 6,5 milliárd forint a tejhasznú tehén támogatás keretében közel 3 ezer szarvasmarhatartó számára.

Széchenyi MAX Beruházási hitelkonstrukció

A Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel és az Agrár Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel kondíció immár részletesen is megismerhetőek. A hitel széles körben felhasználható beruházási célokra, illetve hozzá kapcsolódó forgóeszköz beszerzésére vállalkozások számára. A hitel elősegítheti a vállalkozások fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását, így különösen a meglevő kapacitások bővítését, új kapacitások kiépítésének finanszírozását. További információk: www.kavosz.hu.

Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram MAX

Elindult a kiemelten kedvező kamatozású Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram MAX, amely nagyban elősegítheti az agrárvállalkozások fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását - közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

    Az új, államilag kiemelten támogatott hiteltermék széles körben felhasználható agrárberuházási hitelcélok, illetve az ehhez kapcsolódó forgóeszköz beszerzésre - írták. A KAVOSZ Zrt. által működtetett regisztráló irodák már fogadják a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halgazdálkodási és élelmiszeripari gyártási tevékenységet végző kis- és középvállalkozások beruházási hitelkérelmét.
    Az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram MAX hiteltermék megtartja a korábbi Agrár Széchenyi Beruházási Hitel GO termék minden előnyös tulajdonságát, így a futamidő továbbra is 10 év és a hitel a teljes futamidőre ezentúl is fix kamaton, rendkívül kedvezményes szinten, évi 1,5 százalékon vehető igénybe. A fenntarthatóságot, a technológiaváltást célzó beruházások magasabb támogatásban részesülnek, esetükben a támogatással csökkentett kamat mindössze 0,5 százalék évente. A kamat-, kezelési költség és kezességi díj támogatás az ukrán válság miatt, az Európai Bizottság által bevezetett átmeneti krízistámogatási jogcímen vehető igénybe. Ez tehermentesíti az elsődleges mezőgazdasági tevékenység támogatására rendelkezésre álló szűkös csekély összegű egyéni támogatási keretet és az országkeretet - tették hozzá.
    Az új támogatási jogcímre történő áttérés, az alacsonyabb támogatási keretösszeg miatt a felvehető hitel összege legfeljebb 400 millió forint. Mezőgazdasági termeléshez, vagy erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó beruházás esetén a hitel kizárólag a szántóföldi növénytermesztéshez szükséges erő- és munkagépek beszerzésére, öntözési beruházások finanszírozására, tenyészállat beszerzésre, termőföld vásárlásra, mezőgazdasági termeléssel vagy erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozásokban tulajdonrész vásárlásra, illetve ezen beruházásokhoz kapcsolódó forgóeszköz finanszírozásra használható. Emellett a Vidékfejlesztési Programból, a Stratégiai Tervből, vagy a Strukturális Alapok egyéb operatív programjából támogatást elnyert beruházások kiegészítő finanszírozására, továbbá hitelkiváltásra is igénybe vehető.
    A hitelhez az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80 százalékos mértékű kezességvállalása kapcsolódik, a támogatás figyelembevételével akár 0,06 százalékos éves díj mellett. Részletes információ a regisztráló irodákban és a www.kavosz.hu oldalon áll az érdeklődők rendelkezésére - olvasható a közleményben.(F:MTI)

Takarmányszállítási támogatás

Megjelent az aszály veszélyhelyzeti operatív törzs döntése alapján kidolgozott rendelet, amely "a történelmi léptékű aszály" miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány-szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget. A támogatás keretösszege 3 milliárd forint - közölte az Agrárminisztérium vasárnap az MTI-vel.

    Közleményükben azt írták, a támogatást a takarmány szállításához szükséges kilométer alapján számolják el, amelynek igazolására az állattartóknak a június 1. és szeptember 23. között kiállított fuvardokumentumokat (vagy ezek másolati példányát) kell benyújtaniuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) illetékes falugazdászaihoz szeptember 26-áig. Ezt követően a támogatási kérelmeket október 3-9. között lehet elektronikus úton a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) beterjeszteni.
    A gazdálkodó által az agrárkamara részére továbbított dokumentumoknak külön-külön vagy akár együttesen tartalmazniuk kell a fuvardokumentum azonosítószámát, kiállításának dátumát és kiállítójának azonosító adatait, a számla számát (ha a fuvardokumentumot számla alapján állították ki), a szállított tömegtakarmány megnevezését és mennyiségét, a tömegtakarmány-szállítás címzettjét (azaz az állattartó nevét és címét), az átvevő aláírását és a szállított tömegtakarmány állattartó részére történő szállításához szükséges távolságot kilométerben megadva. A támogatás mértéke 300 forint/kilométer azzal a feltétellel, hogy egy állattartó legfeljebb 3000 kilométerre nyújthat be támogatási igényt.
    A támogatási konstrukció kedvezményezettjei - az egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerbe (ENAR) augusztus 1-jéig bejelentett állategyedekkel kapcsolatban - azok a juh- és szarvasmarhatartók, akik az idei évben termeléshez kötött támogatás iránti kérelmet nyújtottak be, illetve azon kecsketartók, akik a 2021. évi "kecske csekély összegű támogatásban" részesültek. Támogatási kérelmet nyújthatnak be azok a lótartók is, akik a vidékfejlesztési programban a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának "in situ megőrzés" intézkedésre 2022-ben támogatást igényeltek - ismertették.
    Az állattartókat segítő intézkedést az Agrárminisztérium az úgynevezett válságtámogatási formában hirdette meg, amely lehetővé teszi, hogy az érintettek az úgynevezett csekély összegű támogatástól (25 ezer euró/3év) elkülönülő, 62 ezer eurós összeghatárig részesülhessenek a takarmányszállítási támogatásból.
    A MÁK a NAK által igazolt takarmányszállítási kilométerek alapján dönt a beérkezett támogatási igényekről, és egyúttal intézkedik a jogos támogatási igények kifizetéséről - olvasható a minisztérium közleményében.(F:MTI)

Agrárium 2022 konferencia

Április 6-án rendezik meg Kecskeméten „Agrárium 2022” című, immár hagyományosnak számító szakmai konferenciát. A konferencia legfontosabb célja, hogy első kézből tájékoztassa a résztvevőket a leglényegesebb idei támogatási, szabályozási, piaci, finanszírozási, jövedelmezőségi változásokról. A részletes programért kattintson ide>>

Agrár-és Élelmiszergazdasági Innovációk

A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött! 

További részletek itt: https://eifkonf.hu/

OTP hitelezés

A magyarországi agrárium finanszírozásában a vidékfejlesztési program keretében elérhető pályázatok sikeres megvalósításához már régóta igénybe vehető az OTP zöld folyosó elnevezésű hitelterméke, amely elsősorban a piac nagyobb szereplőinek kínál megoldást.
A kisebb vállalkozások kihívásaira - hogy a gazdák minél szélesebb körben élhessenek a kedvező piaci lehetőségekkel - az OTP agrár fejlesztési hitelének legújabb variánsa ad választ, amely a jegybank kedvező kamatozású nhp fix programjának lehetőségeire épül. http://www.nhpfix.hu/

Magyar Közlöny 175. szám

Megjelent a Magyar Közlöny 175. számában

2012.12.21 09:20   |   Jogszabály

• 131/2012. (XII. 20.) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2012. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 32/2012. (IV. 2.) VM rendelet alapján nyújtható kiegészítő nemzeti támogatások jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről

Magyar Közlöny 175. szám

MVH hírek...

Változnak az EMVA-ból finanszírozott jogcímeknél a kifizetési kérelem benyújtási időszakok!
2011-06-21 12:09

Megjelent az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztés Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendeletet módosító 57/2011. (VI.20.) VM rendelet. Ennek értelmében megváltoznak az egyes Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból támogatott jogcímek kifizetési kérelmeinek benyújtásával kapcsolatos szabályok.

A kifizetési kérelem beadására nyitva álló időszak meghosszabbodik, így kifizetési kérelem benyújtására 2011-ben július 1.- december 31. között, 2012-től február 1. - május 31., valamint augusztus 1. - december 31. között lesz lehetőség.

A rendeletmódosítás hosszabb felkészülési lehetőséget biztosít a gazdálkodóknak, így tervezhetőbb módon tudják kérelmeiket benyújtani. Mindez hatékonyabb, gyorsabb ügyintézést is eredményezhet. Az új szabályozás által olyan rendszer alakul ki, mely lényegesen rugalmasabban alkalmazkodik a beruházás előrehaladásához.

A kifizetési kérelmek benyújtására vonatkozó közlemények továbbra is jogcímenként külön jelennek meg, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján (www.mvh.gov.hu) olvashatók lesznek.

Agrárfinanszírozási tervek az OTP-nél

Bővül az OTP agrárfinanszírozási kínálata

Az agrárvállalkozásoknál a tőkebevonás mértékének növelésére a termőföld jelzáloghitelezés bővítését tervezi az OTP Bank, a hitelintézet egyúttal felkészül arra, hogy a haszonbérleti jogot fedezetként elfogadhatóvá tegye, amennyiben azt az ingatlan-nyilvántartási rendszerben vagyoni értékű jogként jegyezhetik be - közölte a legnagyobb hazai pénzintézet

Az új finanszírozási formák a bank tervei szerint a jövő év első felében lesznek elérhetőek az ügyfelek számára.
Az OTP Bank kiemelt projektként kezeli az agrárium területén a jelenlegi hiteltermékek korszerűsítését, új hiteltermékek kidolgozását, valamint a termőföldre alapozott jelzáloghitelezés kiterjesztésével nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a mezőgazdasági tőkebevonást bővíteni lehessen.

A hitelintézet az agrárágazatban működő vállalkozások számára számos speciális hitelterméket ajánl. Ezek között agrár folyószámlahitel, birtokfejlesztési hitel, az Új Magyarország Agrár Fejlesztési Hitelprogram, a Forgóeszköz Hitelprogram, az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó közraktári hitelezés, valamint az európai uniós és a nemzeti támogatások előfinanszírozása is a gazdálkodók rendelkezésére áll.

A meglévő finanszírozási lehetőségek, különös tekintettel az európai uniós támogatások erőteljesebb kiaknázása és az ágazati szereplők intenzívebb finanszírozhatósága érdekében a bank saját projektet valósít meg. A projekt keretében elemzi a likviditás növelésének, valamint új források bevonásának lehetőségeit az agrárium területén, és javaslatokat dolgoz ki ennek megvalósítására.

Az elemzések alapján megállapítható, hogy a földtulajdonnal rendelkező családi gazdaságok, őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók termőföld jelzáloghitelből származó többletforrása jelentős tőkeáttételt eredményezhet a gazdálkodásukban.
(f:InfoRádió)

Hiányosak a földnyilvántartások...

Százezres nagyságrendben hiányos a nyilvántartás
2010. 9. 7.
A rendezetlen földviszonyokat is helyretenné a kormányzat a külföldiek földvásárlási moratóriumának három évre tervezett meghosszabbítása alatt – nyilatkozta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Duna Televízió hétfő esti műsorában.

A Nemzeti Földalap (NFA) visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től a vidékfejlesztési tárcához és ezt követően derül csak ki, hogy milyen földterületek vannak álalmi tulajdonban, egyelőre tisztességes földnyilvántartás sincs és százezer hektáros nagyságrendben azt sem tudja a hivatal megmondani, hogy milyen művelési ága van a területeknek – állítja az államtitkár.

A NFA finanszírozásával kapcsolatban Ángyán elmondta, hogy az alap finanszírozására fordítható források egy részét az állam birtokában lévő földek bérbeadásának bevételei teszik ki, ebből 8-10 milliárd forintos összeggel számolnak, azonban az államtitkár szerint ezt akár az ötszörösére is lehetne növelni a földbérleti szerződések újratárgyalásával. A bérleti szerződések felülvizsgálata szükséges, hisz a kedvezményezés a versenyjogba ütközik, a családi gazdaságok pedig ilyen módon alig jutnak hozzá földbérleti lehetőséghez.

Arra a kérdésre, hogy a moratórium elegendő lesz a földárak olyan mértékű megemeléséhez, hogy ez által ne érje meg a külföldieknek a hazai földterületekre spekulálni, az államtitkár elmondta, hogy maga a földár nem elegendő a spekuláció megállításához. A spekuláció kivédéséhez fontos az állam erős szerepvállalása a földpiacon, ezt a célt szolgája az állam elővásárlási jogának bevezetése. Ez azt jelenti, hogy minden egyes föld adásvételi szerződést be kell nyújtani a NFA-hoz, ez utóbbinak kell mérlegelnie, hogy spekulációs, avagy gazdálkodási szándékkal vásárolna földet valaki. A szakpolitikus szerint a kérdés objektíve eldönthető, ám a mérlegelés szempontjai nem ismertette.

További lépések is szükségesek a spekuláció elleni sikeres küzdelemhez az államtitkár elmondása szerint. így nemzeti szabályozására is szükség van a termőföldekkel kapcsolatban. Példaként említette a francia vagy az osztrák jogi szabályokat, amelyek eleve kiszűrik a spekulációs lehetőségeket. Feltételként kell szabni az államtitkár szerint, hogy helyben lakással rendelkezzen a földvásárló, hogy a gazdálkodni szándékozó települjön be az adott közösségbe, sajátítsa el a helyi agrárkultúrát, ha valóban termelési, és nem spekulációs céllal vásárolt földet az illető, hangzott el a műsorban.

Azt , hogy jövőre mekkora összeg áll rendelkezésre az állami elővásárlási jog érvényesítésére, nem tudta megmondani az államtitkár, lévén a jövő évi büdzsé még az előkészület fázásában van.
f: Duna Tv - Világgazdaság Online

Géptámogatás - 2009.

Géptámogatási információk Sokan várták az idei nyári mezőgazdasági gépesítéshez támogatást nyújtó ÚMVP-on keresztül megvalósulandó építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez kapcsolódó pályázatok hatásait. Elmondható, hogy idei megvalósulására még május elején sem lehetett igazán számítani. A támogatás pályázati lehetősége alaposan felrázta a hazai mezőgazdasági termelőket, hiszen jelentős összeg, mintegy 30 Mrd Forint állt a pályázati kiírás alapján rendelkezésre. Ez az összeg, illetve a támogatás intenzitásának 25-35%-os mértéke 100 Mrd Forint feletti összesített új mezőgazdasági géppiacot vetített előre 2009-re. Ahhoz, hogy ennek súlya érzékelhető legyen, érdemes összevetni a tavalyi 110 Mrd Ft körüli új mezőgazdasági gépberuházási volumennel, melyet a korábbi 2 évek termelői nyereségessége, valamint a tavalyi év első felében még általános pozitív piaci várakozások is egyértelműen támogattak. Az idei helyzet kettősségét jól mutatja, hogy míg a gazdasági környezet, illetve a piaci várakozások rövidtávon jelentősen romlottak az elmúlt néhány évhez képest. A támogatásokkal kapcsolatban kinyilatkoztatásra került, hogy ebben a 2013-ig tartó Európai Uniós költségvetési ciklusban ez az utolsó ilyen jellegű mezőgazdasági gépberuházási támogatás. Ez a tény egyértelműen érezhető nyomást gyakorol a gazdálkodókra. A 2009. július 15-ig beadható pályázatokat összesítve már július végén látható volt, hogy a 30 Mrd forintos támogatási keretet túl lett jegyezve, közel ötezer gazdálkodó egység nyújtott be pályázatot gépvásárlási támogatásra. A mezőgazdaság és a mezőgazdasági gépesítés szempontjából meghatározó 2 hónap vette kezdetét szeptember elején, amely időszak során gyors, következetes és pontos munka szükséges a gépvásárlást tervezők és az igényeket kiszolgáló gépkereskedők, és talán még hangsúlyosabban a finanszírozó felek részéről. Az év során több fórumon elhangzott, hogy a finanszírozói helyzet változása alapján érezhetően nagy jelentősége lesz az elkövetkező 2 hónapban azoknak a szolgáltatásoknak, amelyek több finanszírozó cég kínálatát összefogva, az adott lehetőségek közül a vállalkozások számára a leggyorsabban a legmegfelelőbbet tudják kínálni. Az MVH szeptember elejétől kezdődően megkezdi a pályázatok elbírálási eredményeinek kipostázását. Ezen támogatási határozatok kézhezvételével válik egyértelműen élessé a helyzet, mert a mintegy 5000 beadott pályázat nyertesei a 2009. október 31-ei elszámolási határidő által kényszerítve egyazon időszakban, egyszerre jelentkeznek gép- és finanszírozási igényeikkel. A jelentkező forgalom az átlagosnak mondható években 6-12 hónap alatt realizálódik. A várhatóan jelentkező igények lekövetésére alkalmas extra kapacitással alapvetően kevés hazai szereplő rendelkezik. A finanszírozással kapcsolatban két tényező érezhető mértékben változott. Az első, hogy a tavalyihoz képest jelentősen lelassult a pénzintézetek hitelbírálati, döntéshozatali folyamata, megnőtt a pénzintézetek kockázatérzékenysége. Több, szélesebb körű információra van szükségük a jóváhagyásokhoz, melynek sokszor a finanszírozó cég anyaországbeli tulajdonosa által okozott akadályai is vannak. Ezek éppen a kockázatvállalással, kockázatkezeléssel vannak kapcsolatban. A döntési mechanizmusnak, valamint az ehhez tartozó felelősségi szinteknek általuk való újraszabályozása az, ami ebben az esetben a változást okozta. Lényegében korlátozták a magyarországi döntési hatásköröket, több, a helyi viszonyokat közvetlenül nem ismerő ember néz rá ugyanarra a hitelkérelemre, mint korábban. Természetesen sok múlik majd azon, hogy a két fél között (finanszírozó és finanszírozott) mennyire gyors az információ-csere, de a korábbi 1-1,5 hét teljes finanszírozás lebonyolításához szükséges idő most akár 1-1,5 hónapra is megnő. Ez az október végi határidőt is figyelembe véve, egy későn megkezdett hitelminősítés, hitelfelvételi ügyintézés esetén akár a támogatásból való kicsúszáshoz is vezethet.

Forrásszerzési alternatívák

Ma nagyon kevés vállalkozást tartanak hitelképesnek a bankok, és még a jó feltételekkel rendelkezőnek is magas díjat kell fizetniük a finanszírozásért. Pedig koránt sem elképzelhetetlen, hogy jól működő vállalkozásoknak most van szüksége tőkére. A banki forrásoknak azonban van alternatívája; vállalkozások tőkéhez juthatnak, ha eladják, majd visszabérlik a saját tulajdonú ingatlanjukat.
A vállalkozások vagyonában jelentős tételt képviselnek a saját tulajdonban lévő ingatlanok. Az ebben lekötött tőkét a válság előtti időszakig bankok segítségével jelzálog alapú konstrukciókban viszonylag könnyen és olcsón tudták felhasználni. Ezt az ingatlanban megtestesülő tőkét a pénzügyi világban kialakult bizalmi válság miatt jelenleg nagyon nehezen és drágán lehet hasznosítani banki hitel igénybevételével. Az alternatívát az ingatlan értékesítése és visszabérlése jelentheti. Ezzel a megoldással a vállalat tőkét vonhat be a forráshiányos piacon. Az ingatlan tulajdonjoga ugyan az ingatlant megvásároló befektetőre száll, azonban ez a konstrukció olyan cégek számára is elérhető lehet, akik egyáltalán nem kapnak banki finanszírozást.
Az eladás és visszabérlés konstrukció az eladói oldalon lévő cégektől egy megváltozott szemléletmódot követel meg, hiszen tulajdonosból bérlők lesznek. A tőkebevonási lehetőség, azonban ellensúlyozhatja a tulajdonjogról való lemondást. A tulajdonból bérleményre váltás adózás tekintetében is előnyös lehet, hiszen tulajdonosként az ingatlant csak 50 év alatt amortizálhatja könyveiben a vállalat, míg a bérleti díjból visszaigényelheti az áfát és a nettó összeget költségnek elszámolhatja. Abban az esetben, ha az ingatlant a közeljövőben úgy is értékesítette volna a cég, akkor ez csak egy előrehozott döntés, ami a szűkös pénzügyi források szempontjából kifizetődő lehet.
A tőkét bevonni kényszerülő cégnek egy olyan befektetőt kell találnia, aki hajlandó megvásárolni az ingatlant, majd bérbe adni azt a cégnek. A befektető számára a legfőbb kockázatot az jelenti, ha a bérleti szerződés a megtérülési idő előtt szűnik meg. Jelentősen csökkentheti azonban ennek kockázatát, ha alaposan felméri az ingatlan értékét és jövőbeli hasznosítási lehetőségeit. Egy jól hasznosítható ingatlant ugyanis gyorsabban és könnyebben tud értékesíteni, vagy ismét bérbe adni, ha az eredeti eladó nem tudja fizetni a bérleti díjat. Az ingatlant visszabérlő vállalat számára pedig a jelenlegi, viszonylag alacsony bérleti díjak biztosítanak kedvezőbb forrásköltséget a banki finanszírozáshoz viszonyítva.
Ez a kitétel meghatározza azon ingatlanok és egyben vállalatok körét is, akik ebben a konstrukcióban a visszabérlő szerepben megjelenhetnek. Jellemzően a kereskedő vagy szolgáltató profillal rendelkező cégek ingatlanjai előnyösebb helyzetben vannak hasznosítási szempontból, mivel jobb forgalomképességük és könnyebb kiadhatóságuk miatt nagyobb biztonságot nyújthatnak a befektető számára.
A termelő vállalatok ezzel szemben, általában olyan speciális, a saját tevékenységükre szabott épületben működnek, melyek eredeti funkciótól eltérő hasznosítása nehéz, vagy nagyon költséges. A vállalat messze nem jutna akkora tőkéhez az eladás és visszabérlés során, mint amennyit az ingatlan felépítésére áldozott.
Az ingatlan forgalomképessége nem az egyetlen biztosíték, ami a konstrukcióban szerepelhet. A visszabérlő cég garanciákat is kínálhat a bérleti szerződés biztosításához. Multinacionális vállalatok esetében az anyavállalat garanciája, esetleg bankgarancia szavatolhatja a bérleti szerződést, illetve a bérleti díj megfizetését. A befektető számára ez jelentősen csökkenti a befektetés kockázatát, ezért így akár több tőkéhez is juthat a visszabérlő.

Pályázatokkal kapcsolatos tudnivalók

Magyar állampolgárok és jogi személyek (a mezőgazdaságban dolgozók, vállalkozók, diákok, pedagógusok, a kulturális élet szereplői, stb.) számos európai uniós pályázaton vehetnek részt. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében folyamatosan lehet pályázni az EU és a magyar állam által közösen finanszírozott pályázatokra.
Pályázatokkal kapcsolatos információ a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (helyi tarifával hívható) kék számán kapható: 06-40-638-638, a telefonos menüstruktúrát ezen az oldalon lehet megtekinteni.
E-mail cím: nfu@nfu.gov.hu