Tudományos emlékülés

 Ujhelyi Imre születésének 160. és Szajkó László halálának 30. évfordulója alkalmából 2026. április 28-án tudományos emlékülés kerül megrendezésre, melynek meghívója és programja az alábbi linken keresztül érhető el:

http://www.ovarigazdasz.hu/images/hirek/2026/Szajko_Ujhelyi_Program.pdf

Kérjük részvételi szándékát 2026. április 24-ig az alábbi linken keresztül szíveskedjen jelezni:
https://forms.gle/D7HFvvp8MULFtS358

Káromkodás...

 A káromkodás nem csupán a düh kifejezése; valójában számos egészségügyi előnnyel is járhat. A tudományos kutatások szerint a szitkozódás pozitív hatással van a fizikai és mentális állapotunkra.

Legokosabb ember...

 A világ jelenlegi legokosabb emberének a kínai származású matematikust, Terence Tao-t tartják, akinek IQ-ja 225 és 230 közé tehető. A legfiatalabb UCLA-professzor már kilencévesen egyetemi szintű matematikát tanult, 16 évesen pedig a Princetonon kezdte meg doktori tanulmányait. Azóta 18 könyvet és több mint 300 tudományos cikket írt, és 2021-től Joe Biden tudományos tanácsadó testületének tagja.

A TUDOMÁNY VILÁGNAPJA

11.10  Az UNESCO november 10-ét A TUDOMÁNY VILÁGNAPJÁvá nyilvánította A BÉKÉÉRT ÉS A FEJLŐDÉSÉRT. E nap célja, hogy emlékeztessen a tudomány béke és fejlődés iránti elkötelezettségére, valamint hangsúlyozza a közösséggel szembeni felelősségteljes használatát. Egyben felhívja a figyelmet a tudomány fontosságára és szorgalmazza a szakadék csökkentését e terület és a társadalom között.

A Tudomány Világnapja

 

Az UNESCO november 10-ét A TUDOMÁNY VILÁGNAPJÁvá nyilvánította A BÉKÉÉRT ÉS A FEJLŐDÉSÉRT. E nap célja, hogy emlékeztessen a tudomány béke és fejlődés iránti elkötelezettségére, valamint hangsúlyozza a közösséggel szembeni felelősségteljes használatát. Egyben felhívja a figyelmet a tudomány fontosságára és szorgalmazza a szakadék csökkentését e terület és a társadalom között.

Állatvédelem...

Saját programjain felül 115 civil állatvédő szervezetet és húsz állatkertet részesített anyagi, 93 szervezetet tápadomány támogatásban az idén alakult Közös ügyünk az állatvédelem közhasznú Alapítvány.

    Az első és egyetlen törvény által létrehozott állatvédelmi alapítvány legfontosabb feladata az állatvédelmi jövőtervezés,ismeretterjesztés és megelőzés. Az Alapítvány 2023-ban éves költségvetése nagyjából felét, 123 millió forintot fordított az állatvédelem kiemelt feladataira - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
    Mint írták, ebből az összegből állatvédő civil ernyőszervezetek fejlesztésére, prevenciós és edukatív munkájának segítésére, az állatkertek állatmentő és fajvédelmi tevékenységének erősítésére és az Állatorvostudományi Egyetem civil állatvédőket segítő ivartalanítási programjának támogatására fordította. Az Alapítvány ezen felül állatvédelmi rendezvényeket szervezett és támogatott, elindította állatvédelmi tudásbővítő kompetencia programját, ösztöndíjprogramot hirdetett, valamint kutya asszisztált foglalkozássorozatot indított útjára Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben.
    "Az Alapítványnak közfeladata az állatvédelem népszerűsítését célzó tudományos és oktatási tevékenység ösztönzése, az állatvédelem fontosságának a tudatosítása és továbbadása a fiatal generációk számára" - emelte ki a közlemény.
    Megemlítették, hogy az Alapítvány Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztoshoz csatlakozva meghirdette "Én is az állatvédőket támogatom" kampányát, amely a civil állatvédő szervezetek tevékenységére hívta fel a figyelmet. Ennek köszönhetően idén ezek a szervezetek a számítások szerint mintegy 800 millió forinttal többet kaptak az szja 1 százalékos felajánlásokból, mint 2022-ben.
    Az Alapítvány együttműködési megállapodást kötött az Országos Polgárőr Szövetséggel, illetve a Veszprémi és a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal; részt vett az EFOTT-on, a Magyarok Országos Találkozóján, a SZIN-en, a Tacsitalin, a National Bird Show - Díszmadár Fesztiválon, valamint a Dogs on the Catwalk elnevezésű jótékonysági divatbemutatón, ahol az ürömi állatotthon örökbe fogadható kutyusait népszerűsítették. Az Állatvédelmi témahét nyitó rendezvényét, az Állatvédelmi Pikniket is támogatta az Alapítvány.
    Augusztustól kilenc vármegyében, harminc intézményben szerveztek szemléletformáló állat-asszisztált foglalkozásokat hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára, ezeken több mint 1500 gyermek vett részt.
    A kommüniké hangsúlyozta, hogy a helyes szakmai ismeretek birtokában az állatvédelmi eljárások szereplői hatékonyabban és szakszerűbben tudnak fellépni az állatkínzás és más jogsértések ellen, és ezzel hozzájárulnak az állatok védelméhez és jóllétéhez. Az Állatvédelmi Kompetencia Program keretében nyár óta 38 állatvédelmi tananyagfejezet készült el. Ez, az ország legszéleskörűbb állatvédelmi tudásbázisa jövőre térítésmentesen bárki számára elérhető lesz.
    Idén első alkalommal adták át az Állatvédelmi Szakmai díjakat.(F:MTI)

Nobel-békedíj

Nagyításhoz kattintson a képre

• A Svéd Nobel Bizottság tagjai konkrét teljesítményt, nem életművet díjaznak
• A jelölt csak életében kaphatja meg az elismerést
• A tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek
• A békedíjat szervezetek is megkaphatják.

Állatorvoslás az oktatásában

Az 1873-as év mérföldkövet jelentett az állatorvoslás oktatásában, és fordulópont volt a magyar állattenyésztés és az állategészségügy történetében is - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára az első önálló állattenyésztési tanszék alapításának 150 éves évfordulója alkalmából mondott köszöntőjében az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint.

    Farkas Sándor a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen rendezett jubileumi ülésen emlékeztetett, hogy míg kezdetben az állatorvoslás homlokterében a hadászati szempontból kiemelt jelentőségű lóállomány egészségvédelme állt, addig később a súlypont áttevődött az állattenyésztésre. Ebben jelentős szerepe volt Trefort Ágostonnak, aki létrehozta az első önálló állattenyésztési tanszéket, melynek első vezetője Tormay Béla volt.
    Az elmúlt másfél évszázad sok változást hozott az állattenyésztési tanszék életében: az innováció, a kutatási eredmények hozzájárultak az állattenyésztés és az állategészségügy közös fejlődéséhez. Ami azonban nem változott, az a 150 évvel ezelőtt megfogalmazott világos és egyértelmű alapelv: sikeres tenyésztési és termelési tevékenységet végezni kizárólag egészséges állatokkal lehet. Éppen ezért az állatorvosi tudás, a folyamatos tudományos kutatás nagyban hozzájárul az agrárium, és így a magyar gazdaság teljesítményéhez és az egyre nagyobb jelentőségű élelmiszer-biztonsághoz - fogalmazott az államtitkár.
    Előadásában említést tett az állatállományt veszélyeztető állatbetegségekről - a madárinfluenzáról, az afrikai sertéspestisről, a szarvasmarha gümőkórról - amelyek kivédésében igen jelentős szerep hárul az állatorvosokra. Az elmúlt évek kiemelkedő állategészségügyi eredménye, hogy a magyar házisertés-állományt sikerült megvédeni az afrikai sertéspestis betegségtől, ami gazdasági hasznot, exportlehetőséget is jelent Magyarország számára - mondta.
    Farkas Sándor kiemelte: az élelmiszerbiztonsági szabályozások, a folyamatos ellenőrzések biztosítják, hogy egészséges élelmiszerek kerüljenek a magyar családok asztalára és a nemzetközi piacokra. Ez a kormány számára is kiemelt jelentőségű feladat, ezért az új Közös Agrárpolitika keretében az agrárium szereplőinek adható támogatások egy része kifejezetten az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók elleni küzdelemre fordítható majd, ami egyúttal az állatorvosok munkáját is segíti - tájékoztatott az Agrárminisztérium.(F:MTI)

Talajvédelmi tízparancsolat

A tudomány és a föld szeretetét egyaránt tartalmazó talajvédelmi tízparancsolatot idézzük Dr. Stefanovits Páltól, mely gyakorlatilag magába foglalja a közvetlen támogatások esetében elvárt „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” alapelemeit is.

1. Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint amit okvetlenül szükséges!
2. Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről!
3. Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet!
4. Fölöslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt!
5. Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amennyit a növény kíván!
6. Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfelesleget okoznál!
7. Ne keverj a talajba olyan anyagot, ami nem bomlik el benne, hacsak nem javítási céllal teszed!
8. Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, ami tönkreteszi a talaj élővilágát!
9. A talaj termékenységét őrizd meg és ha lehet, növeld!
10. Ne feledd, hogy a talajon nem csak állsz, hanem élsz is!

A fény napja...

Interaktív tudományos bemutatókkal, látványos kísérletekkel, izgalmas előadásokkal köszöntik a fény napját a szegedi ELI ALPS lézeres kutatóintézetben pénteken este - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

    A közlemény szerint 2015-ben világszerte nagy sikerrel ünnepelt fény nemzetközi évét követően az UNESCO általános konferenciáján született döntés értelmében 2018-tól ünneplik világszerte a fény nemzetközi napját. Azért május 16-ra esett a választás, mert 1960-ban Theodore Maiman amerikai mérnök és fizikus ezen a napon végezte az első sikeres kísérletet az általa épített lézerrel.
    Az ELI ALPS pénteki rendezvényén interaktív tudományos bemutatókkal, látványos kísérletekkel, izgalmas előadásokkal, vezetésekkel, mini tudóssarokkal fogadják a vendégeket. A program zárásaként napnyugta után különleges hangulatú, szabadtéri koncerttel készülnek: a fény által inspirált repertoárral a hódmezővásárhelyi katonazenekar ad műsort a központ épülete előtti füves területen.
    Az intézet látogatói terében muzeális és a közelmúltban is használt optikai eszközökkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, és kipróbálhatnak izgalmas játékokat is, így a lézerhárfát, a polárfagylaltot, a forgó tavirózsát vagy a lézeres hangátvivőt, melyek egy-egy az ELI ALPS-ban folyó kutatásokkal kapcsolatos fizikai jelenséget mutatnak be.
    Az akár hatéves kortól is látogatható programokon a vendégek megtudhatják, hogyan működnek a lézervédelmi szemüvegek, milyen feltételeknek kell megfelelniük a tisztatér-ruháknak, és elmélyedhetnek a mikroszkópia rejtelmeiben. A kicsit idősebbeknek szóló előadásokon szó esik a szuper lézerekről, a jedik kardjáról, és kiderül az is, hogyan állítható elő a plazmaállapot.
    A díjmentes programok egy részének látogatása, így a központ épületét bemutató vezetett túra, előzetes regisztrációhoz kötött - áll a közleményben.

Nemzeti Parkok

Nagyításhoz kattintson a képre

A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.

Magyar Tudomány Ünnepe

A háborúval, az energiaválsággal és a klímavészhelyzettel foglalkoznak egyebek mellett az előadók a Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű rendezvénysorozaton, amely csütörtökön kezdődik és november végéig számos ismeretterjesztő előadással várja az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).  

    A programsorozat november 3-án 10 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik az MTA Székházának Dísztermében, ahol a résztvevőket Freund Tamás, az MTA elnökének köszönti. Az ünnepségen adják át a 2022. évi Eötvös József-koszorúkat, valamint az MTA 2022. évi tudományos díjait. Ezt követően Pléh Csaba akadémikus tart nyitóelőadást A tudások feszültségei a megismerő emberben: a modern pszichológia hozzászólása a tudományos világnézet vitáihoz címmel.
    Az egy hónapon át tartó programsorozat kiemelt eseményei az MTA Székház Dísztermében este 18 órától kezdődő ismeretterjesztő előadások, amelyeken szó lesz egyebek mellett az ukrajnai háború katonai eseményeiről, a magyar sugárzásmérő rendszerről, a kvantumszámítógépekről, az energiaválságról, a látás helyreállításának lehetőségeiről, és a klímaváltozás hatásairól a Kárpát-medencében.
    Rácz András védelempolitikai szakértő az ukrajnai háború katonai eseményeiről és a rendelkezésre álló információs csatornákról tart majd előadást. A háborúval és várható következményeivel foglalkozó konferencia résztvevői pedig áttekintik a háború biztonságpolitikai és katonai összefüggéseit, az elhúzódó konfliktus és a szankciók világgazdaságra gyakorolt hatásait, de foglalkoznak a nemzetközi jogrendet érintő következményeivel is.
    Az energiaválság és megújulás témáját körbejárva Aszódi Attila energetikai mérnök egyebek mellett arra keresi a választ, hogy milyen folyamatokat indíthat be az energiaellátási válság, háttérbe szorulhat-e a dekarbonizáció, illetve mit tehet a politika, és mit az egyének. Janáky Csaba vegyész a megújuló energiák termelésével kapcsolatos legfőbb kihívásokat mutatja be előadásában, majd ismerteti az energia átalakításának és tárolásának kémiai módszerét az energia későbbi felhasználhatóságával és a klímavédelemmel összefüggésben.
    Az energiaválság témáját járja körül a programsorozat Tudomány és Parlament című kiemelt rendezvénye, amelyen a nemzeti energiapolitika stratégiai kihívásait elemzik szakpolitikusok és a tudomány képviselői az energiaellátás diverzifikációjával, a nemzeti ellátás biztonságával, a háború és a geopolitikai helyzet alakulásának rövid és hosszú távú hatásaival és a környezeti fenntarthatósággal összefüggésben.
    Az Atomenergetikai innovációk az energiabiztonság és a klímavédelem szolgálatában című előadóülésen a nukleáris energiát termelő berendezések új generációjával kapcsolatos kutatásokról számolnak be.
    A klímaválsággal és a fenntarthatósággal foglalkozik Báldi András ökológus és Popp József agrárközgazdász is, aki többek közt arra keresi a választ előadásában, hogy hogyan kell változtatnunk fogyasztási szokásainkon, és hogy milyen a jövő húsmentes hamburgere. Lakatos Mónika éghajlatkutató pedig azt a témát járja körül, hogy a klímaválságnak milyen sajátos jellemzői, forgatókönyvei vannak a Kárpát-medencében, illetve hogyan alkalmazkodhatunk ezekhez a jövőben.
    A  Tudományünnep+ keretében a különböző válságjelenségek vizsgálatán kívül a legprogresszívebben fejlődő tudományterületeken elért eredményekről is szó lesz. A látásromlás megállításának és a látás helyreállításának úttörő módszerét dolgozta ki a világhírű neurobiológus, Roska Botond, aki a programsorozat során számol be az eljárás jelentőségéről és kutatásai jelenlegi fázisáról.
    A kvantumforradalomról és a kvantumszámítógépekről Zimborás Zoltán fizikus tart majd előadást. Sudár Balázs történész pedig a magyarság 10. század előtti történetével kapcsolatos régészeti és archeogenetikai kutatások legújabb fejleményeiről számol be. Az informatika térhódítása az elmúlt évtized során alaposan átalakította az irodalomtudomány módszertanát és szemléletét. Kecskeméti Gábor irodalomtörténész előadásában a 19-20. század néhány nemzeti klasszikusának szövegein szemlélteti e digitális fejlesztések után elérhető új kutatási módszereket és célkitűzéseket.
    Zábori Balázs fizikus, űrkutatási rendszermérnök bemutatja, milyen szerepük van a magyar kutatóknak a 2024-25-től Hold körüli pályán megépülő űrállomás, a Lunar Gateway sugárzásvédelmében. A Tudományünnep+ előadásai után a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársaival kémlelhetik az érdeklődők az eget és a bolygók állását az MTA-székház előtt.
    A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia kétnapos versfordító konferenciával várja a közönséget, emellett a Magyar Művészeti Akadémia is külön programmal készül ebből az alkalomból, amelynek középpontjában a tudomány és a művészet kapcsolata áll.
    Az előadásokat élőben közvetítik az MTA YouTube-csatornáján, a rendezvénysorozat teljes programja a tudomanyunnep.hu oldalon érhető el.
    A Magyar Tudomány Ünnepét 2003 óta szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.

III. ÖKO EXPO

2022. szeptember 8-9. között harmadik alkalommal kerül megrendezésre az ÖKO Expo Kiállítás és Konferencia Hajdúnánáson, melynek fő célja, hogy az ökológiai gazdálkodásban érintett valamennyi szereplő: termelők, feldolgozók, kereskedők, szolgáltatók, tudományos szakemberek, szaktanácsadók számára megjelenési, találkozási alkalmat kínáljon. A részletes program ITT érhető el.

Ifjúsági Tehetségkutató Verseny

Meghirdették a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt hétfőn Budapesten.

    A versenyre 14-19 éves fiatalok nevezhetnek önálló projekttel 2021. november 25-ig, az első fordulóból továbbjutóknak 2022. április 1-ig lesz lehetőségük a részletes kidolgozásra.
    A verseny ünnepélyes meghirdetésén Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a mérlegelő gondolkodás, a kreativitás fejlesztése fontos célja az oktatási rendszernek.
    Hozzátette, az újítások, innovációk tehetik hatékonyabbá, eredményesebbé a jövő Magyarországát, megalapozzák az emberek jólétét, életkörülményeit.
    Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt három évben Magyarországon a kutatás-fejlesztés, innovációs források megtöbbszöröződtek.
    Rámutatott arra, hogy a hivatal pályázati rendszere sokrétű, egyaránt támogatja a kutatóvá, illetve a vállalkozó válást. Minden érdeklődőnek biztosítják a lehetőséget arra, hogy élethelyzetének megfelelően be tudjon kapcsolódni a támogatási rendszerbe.
    Rácz Zsófia a fiatalokért felelős helyettes államtitkár elmondta, a nemzeti tehetség programban az idén 3,6 milliárd forintot fordítanak tehetséggondozásra. A forrás egy részét a központi költségvetés, egy részét pedig a felajánlott adó adja.
    Hozzátette, több ösztöndíjat működtetnek, és fontosnak nevezte, hogy a fiatalok minden lehetőséget megragadjanak tehetségük kibontakoztatására.
    Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke bejelentette, hogy a hétvégén online térben megszervezett európai ifjúsági tudósok versenyének döntőjébe jutott öt magyar fiatal eredményesen szerepelt, hárman különdíjat hoztak el.
    A Magyar Innovációs Szövetség az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával hirdette meg a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt.
    Az idei kiírás szerint a kreatív fiatalok összesen ötmillió forint jutalmat kaphatnak, míg a dobogós helyezés 100 többletpontot fog érni a 2022. évi egyetemi felvételi eljárás során. A legeredményesebb felkészítő tanárok és középiskolák szintén kiemelt támogatásban részesülnek.(F:mti)

30 év múlva...

Japán szerint 30 év múlva...

Ezt 1971 óta állítják össze negyven tudós közreműködésével a következő harminc évben megvalósulni remélt találmányokról és fejlesztésekről. Néhány jóslat az idei jelentésből a Popular Science magazin alapján. 2020-ig elkészülnek azok a kis elemekkel táplált vékony, hajlékony, összehajtható lapok, amelyeken az internetes hírszolgáltatók frissíthető információi, képei és videói megjeleníthetők lesznek. Ezek helyettesítik majd a papíranyagú újságokat. 2022-ben már rendelkezésre állnak olyan szintetikus vérkészítmények, amelyekkel kiváltják a betegségeknél és baleseteknél szükséges vérgyűjtés és -tárolás (véradományok) gondját.

2023-tól a rák valamennyi változatának gyógyítására alkalmas gyógyszerek és módszerek kerülnek alkalmazásra. 2025-ben az újfajta akkumulátorokkal felszerelt, rohamosan terjedő elektromos kisautók egy töltéssel már 500 kilométert tudnak majd megtenni; ennek érdekében kifejlesztik a lítium-oxigén akkumulátorokat, amelyek tömege csak ötöde a mai legkorszerűbbekének. (A nemrég bemutatott városi kiskocsi, a Peugeot Ion 120 kilométert tesz meg egy töltéssel, az amerikai Aptera 2c 150-et. Október végén egy elektromos meghajtású Audi A2 világcsúcsot állított fel, amikor egyszeri feltöltéssel tette meg a München és Berlin közötti 600 kilométeres utat.)

2026-tól vásárolhatók lesznek a háztartást rendben tartó, a műveleteket önállóan végző robotháziasszonyok és -inasok. 2028-tól a mozilátogatók már nemcsak három dimenzióban élvezhetik a filmeket, hanem érezni fogják az eseményeket kísérő szagokat, sőt az időjárást is; hasonló élményben lehet részük a televíziónézőknek is a nappalikban. 2030-tól a filmek, könyvek, színdarabok, műtárgyak értékelése elektronikus rendszerekkel - mesterséges intelligencia révén - történik majd, garantálva a pártatlanságot.

2031-től Föld körüli útra indulhatnak a tehetős űrturisták, méghozzá több járműből álló szerkezetekkel. 2033-ban megkezdődik egyes emberi szerveknek gén- és őssejttechnikával előállított műszervekkel való pótlása; számítógépek elemzik és értékelik a politikai irányelveket és intézményi terveket; ugyancsak attól az évtől kezdve a bűnügyeket és szabálysértéseket szakosított számítógépek bírálják el és hozzák meg az ítéleteket, illetve tesznek javaslatot azokra.

2035-től az utasszállító gépeket nem pilóták, hanem kizárólag robotok vezetik; a tengervízből sikeresen vonnak ki urániumot és más, igen drága és fogyó elemeket. 2037-től a szeizmológusok akár egy évvel korábban képesek lesznek megjósolni 6-osnál erősebb fokozatú földrengéseket. 2040-ben megkezdik tevékenységüket a Hold-bázison az első földi holdlakók. Forrás: MTI