3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-08-24
Tartalom
Egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentesség
Széchenyi kártya programmal kapcsolatos adózási szabályok
Mennyi ideig alkalmazhat a vállalkozás egyazon munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatással?
Mennyi ideig lehet folyamatosan dolgozni egyszerűsített foglalkoztatással?
Televizió üzembentartási díj változása
Egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentesség
A vagyonszerzők legszélesebb körét érintő és pillanatnyilag az adózók által leginkább várt mentesség az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentesség. A módosító törvény 26. és 27. §-a két új menteséggel egészíti ki az Itv. 16. § (1) bekezdésének i) és a 17. § (1) bekezdésének p) pontját, de ezek a változások további módosításokat is szükségessé tesznek az illetéktörvényben.
Az Itv. 12. § (1) bekezdésének a) és b) pontja táblázat formájában az örökhagyó és az örökös, illetve az ajándékozó és a megajándékozott közötti rokonsági fok alapján három csoportot különböztet meg és a különböző csoportokhoz eltérő illetékkulcsokat határoz meg. (2009. január 1-jétől különös jelentőséget tulajdonítunk öröklési illeték szempontjából a 12. § (1) bekezdésének a) pontjában található táblázat I. csoportjának, hiszen az Itv. 16. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az ebbe a csoportba tartozó örökösök által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint mentes az öröklési illeték alól.)
Az egyenes ági rokonok különböző szintjei eddig a táblázat I. és II. csoportjában is szerepeltek, ezért a táblázat átalakítása vált szükségessé azzal, hogy abból valamennyi egyenes ági rokon kikerüljön az új mentesség miatt. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében az I. csoportba öröklésnél és ajándékozásnál is az a személy tartozott, aki az örökhagyó/ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája. A szabályozás külön rögzítette, hogy az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel esik egy tekintet alá. A II. csoportba az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője és testvére tartozott.
Mivel az I. csoportba eddig az egyenes ági rokonok közül a gyermek, a szülő, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unoka tartozott, a II. csoportba pedig az I. csoportba nem tartozó unoka, ezért a módosító törvény 25. §-ával megállapított táblázatba ezek a személyek már nem kerültek bele egyik csoportba se.
Az I. csoportba tehát a módosító törvény hatálybalépését követően már csak az örökhagyó/ajándékozó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, illetve mostoha és nevelőszülője tartozik, a II. csoportba pedig a testvére.
Mindenképpen fel kell hívni rá a figyelmet, hogy a módosító törvény 30. §-a kimondja: a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált öröklési és ajándékozási ügyekben is alkalmazni kell az új csoportbeosztást, azaz nem csak az egyenes ági rokonok illetékmentességénél.
Külön érdekesség, hogy a szabályozás kizárólag az egyenes ági vérrokonokra vonatkozik, de mind az öröklési, mind az ajándékozási illetékmentességnél a módosító törvény 26. és 27. §-a rögzíti, hogy az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is egyenes ági rokoni kapcsolatnak felel meg, ezért az illetékmentesség alkalmazható rá.
Meg kell jegyezni, hogy az I. csoport személyi körének átalakítása nem érinti a fentebb említett 20 millió forintos öröklési illetékmentességi szabályt, az továbbra is vonatkozik az örökhagyó házastársára, mostoha- és nevelt gyermekére, valamint mostoha és nevelőszülőjére.
Természetesen mind az öröklés, mind az ajándékozás a vagyon értékhatárától függetlenül mentes az illeték alól az egyenes ági rokonok között a módosító törvény alapján.
A módosító törvény a bejelentés szabályaira új rendelkezést nem tartalmaz, így arra továbbra is az Itv. 89-92. §-ai az irányadóak. Az Itv. 91. § (5) bekezdése az ajándékozás és a visszterhes vagyonszerzések bejelentése körében kifejezetten kimondja, hogy a bejelentési kötelezettséget az a körülmény nem érinti, ha a vagyonszerzés jogszabály szerint illetékmentes. Amennyiben a szerző a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, illetve hiányosan vagy késedelmesen teljesíti, akkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-ában meghatározott mértékű mulasztási bírsággal sújtható, amely magánszemély adózó esetében a 200 ezer forintot is elérheti [Itv. 82. § (1) bekezdése].
Széchenyi kártya programmal kapcsolatos adózási szabályok
A Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről szóló 1145/2010. (VII. 7.) Korm. határozat szerint a Kormány a Széchenyi Kártya Program keretében Széchenyi Forgóeszköz hitel, Széchenyi Beruházási hitel, illetve Széchenyi Önerő hitel programokat indít. A Széchenyi Kártya Program új hitelcéljaihoz kapcsolódóan viszontgarancia keret kialakítása is szükségessé válik. Az állami viszontgarancia megtérülésének hatékonysága, a beváltásra kerülő kezességek számának csökkenése érdekében a beváltott kezességből származó követeléseket adók módjára behajtható követelésnek kell minősíteni. Ennek érdekében volt szükséges az Art. kiegészítése új 177/B. §-al.
E szerint a Széchenyi Kártya Program keretében a központi költségvetés által viszontgarancia beváltása miatt kifizetett összeget a felvett hitel tekintetében készfizető kezességet üzletszerűen vállaló gazdasági társaság (a továbbiakban: garantőr szervezet) megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be az adóssal, illetve a hiteltartozás megfizetéséért készfizető kezességet vállaló magánszeméllyel szemben. A garantőr szervezet a behajtás iránti megkereséseket havonként, a tárgyhót követő hó 15. napjáig elektronikus úton küldi meg az állami adóhatóságnak. A behajtás iránti megkereséshez a garantőr szervezet az adós, illetve a hiteltartozás megfizetéséért készfizető kezességet vállaló magánszemély részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles elektronikus (szkennelt) formában mellékelni.
Amennyiben az adós, illetve a készfizető kezességet vállaló magánszemély a megkeresésben közölt és az állami adóhatóság által nyilvántartott azonosító adatai között eltérés van, az adatokat a garantőr szervezet és az állami adóhatóság egyezteti. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, az adóssal, illetve a készfizető kezességet vállaló magánszeméllyel a garantőr szervezet tisztázza az adateltérés okát.
A rendelkezések 2010. augusztus 15-én léptek hatályba.
Mennyi ideig alkalmazhat a vállalkozás egyazon munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatással?
Idénymunkánál legfeljebb 120 napig.
Alkalmi munkánál pedig egy évben összesen 90 napig.
Ha a munkavállaló többfajta munkát is vállal egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy évben (idény- és alkalmi munkát egyaránt), a munkaviszonya akkor sem haladhatja meg az évi 120 napot.
Az időkeret kimerülése után a munkavállalók természetesen más munkáltatóknál folytathatják, így akár az év egészében dolgozhatnak „egyszerűsített formában”.
Forrás: www.ngm.gov.hu
Mennyi ideig lehet folyamatosan dolgozni egyszerűsített foglalkoztatással?
Idénymunkánál a 120 nap folyamatosan ledolgozható.
Alkalmi munkánál a munkaviszony
• legfeljebb 5 egymást követő nap,
• egy hónapban legfeljebb 15 nap,
• egy évben legfeljebb 90 nap lehet.
Forrás: www.ngm.gov.hu
Televizió üzembentartási díj változása
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 84. §-ának (2) bekezdése értelmében az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Média tv.) 79. §-ának (1) bekezdése és 80. §-ának (3) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2010 évre esedékes összegének megfizetését átvállalja.
E törvény alapján 2010. augusztus 1-jét követően az adózókat az adófizetési kötelezettség mellett, bevallási kötelezettség sem terheli a televízió-készülék üzemeltetési díjának tekintetében. Ebből következően a díjfizetésre kötelezettek a július hónapra vonatkozó kötelezettségeiket a 2010. július 31-én hatályos szabályok szerint kötelesek teljesíteni, és a 2010. január – július hónapokra bevallott és megfizetett üzemeltetési díjak sem igényelhetők vissza.
Az éves bevallási gyakoriságú adózóknak a televízió-készülék üzemben tartási díj éves elszámolásának tekintetében továbbra is a ’01-es bevallást kell benyújtaniuk a következők szerint.
A bevallás főlapján a „bevallási időszakot” 2010. január 01 – 2010. december 31-ig terjedő időszakkal kell feltüntetni, azonban adatot kizárólag a 1001. számú bevallás 01-es lapjának az a), b), c), d), e), f), g) oszlopaiban – január–július hónapig - szerepeltethetnek.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése