A pálinka társadalmunk egyik legősibb italai közé tartozik, melyet a világ minden táján fogyasztanak. Alapanyaga országonként igen eltérő. A változatosság oka az időjárás és a természeti adottságok. A legkiválóbb pálinka félék Magyarországon találhatók, ahol a gyümölcsből készült pálinkák zamata egyedülálló az egész világon.
A világ legősibb pálinkái a tejpálinkák, pl. a mongol kumisz, kamüköknél a raki, mely Ázsiában még mindig a legkedveltebb italféleség.
A VIII. században a bor lepárlásával foglalkozó arabok borszeszt állítottak elő, mely Paracelsus nevéhez fűződik. Az égettbor készítésének módja, Európában görög, olasz közvetítéssel terjedt el.
A kelták 1170-ben Skóciában már gabonapálinkát készítettek.
A pálinkafélék hazai megjelenése a XIV. századi királyi udvarhoz kötődik. Károly Róbert és felesége, Erzsébet királyné köszvényét eredményesen gyógyították aqua vitae-vel. A történet majd száz év múlva folytatódott. 1656-ban a frankfurti Joannes Praevotius kiadta az Opera medica című könyvét, melyben említi a magyar királyné vizét (aqua. vitae reginae Hungarie). Ez a gyógyszer tulajdonképpen rozmaringgal aromásított borpárlat volt. Itáliai eredetét egyértelműen bizonyítja a Buda környékén talált, 13. századból származó égettboros (pálinkás) üveg, mert üveget akkoriban csak Itáliában készítettek.
A pálinka sztori újabb álomba szenderült. A franciák, a németek, már 50 éve élvezték a pálinka ”áldásos” hatását, mikor 1729-től hazánkat is meghódította. Többnyire gabonapárlatot készítettek. Csak később jelentek meg az erdei vad- és házi gyümölcspárlatok és a pálinka fokozatosan gyógyszerből élvezeti cikké alakult. A magyar pálinkát a kiváló, aromagazdag alapanyag tette naggyá és világhírűvé.
Magyarország egyes területei - hasonlóan a borvidékekhez - kiemelkedő adottságokkal rendelkeznek egyes gyümülcsök aromagazdagságát tekintve. Jelenleg az alábbi tájegységek tartoznak a kiemeltek közé:
Békésti szilvapálinka: A kőrösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú kisüsti rendszerű pálinkafőzéssel készült pálinka. Aranyló színét és kiváló ízét a fahordós érlelésnek köszönheti.
Gönczi barackpálinka: A Gönczi Magyar kajszibarack és a termőtáj kiváló jellegéből születő, különleges illat és zamatanyagban gazdag pálinka, amely aromagazdagságban jelentősen különbözik régiók barackpálinkáitól.
Kecskeméti barackpálinka: A környéken termesztett kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megőrző, világhírű pálinka.
Szabolcsi almapálinka: A táj különleges, jó minőségű almát terem, melyből a hagyományos réz kisüstön történő lepárlás során készül a friss, üde gyümölcsízű és -illatú, kellemes aromájú almapálinka.
Szatmári szilvapálinka: Évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala, amely a gyümölcs aromagazdagságát koncentrálja a pálinkában, de leőnyös a fahordós érlelése is.
Mindezeken túlmenően a pálinka félék számos változata ismert, ezekből néhányat kiemelve:
Ágyas pálinka: a Dél-alföldi tájegység nevezetes, egyedi nemzeti italai közé sorolhatók az ágyaspálinkák. Az elsősorban Csongrád megyében őshonos ágyaspálinka természetes fűszerekkel és gyümölcsökkel ízesített, aromásított szeszes ital. A gyümölcs-fűszer ”ágy” a tejes térfogat kb. 1/4 része.
Borpárlat: jó minőségű bor lepárlásával készül. A legkiválóbb Tokaji aszúból érlelt párlatok a legjobb francia konyakokkal is felveszik a versenyt.
A pálinka fogyasztás a tömény italok között napjainkban csak 10%-ot tesz ki. Ma a divatos külföldi italok hódítanak főleg a fiatalok körében. Szemtanúi lehetünk azonban a pálinka - borhoz hasonló - nagy ívű, szárnyait bontogató karrierjének. 2004-ben megalakult Budapesten az első pálinka lovagrend. A pálinka elfoglalta méltó helyét a hungaricumok között, országszerte pálinkaversenyeket, fesztiválokat szerveznek az ital népszerűsítésére. A legtöbb látogatót a Kecskeméti és a Gyulai Fesztivál vonzza. Ez utóbbi helyen állították be az 8000 fős együtt koccintás világrekordját.
f:Bánffi Tibor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése