PTI tájékoztató '10.03.24

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő   

3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu   

Heti Online  Hírlevél  

Tartalom

Kockázatos adózói magatartások 

Kérni kell, hogy havonta utalják az adójóváírást 

A számviteli beszámoló benyújtása 

Súlyos fogyatékosság kedvezménye 2010-ben 

APEH üzemanyagárak áprilisra 

Kockázatos adózói magatartások 

Már hagyomány, hogy az adóév elején az APEH elnöke is közzéteszi évértékelőjét az ellenőrzési irányelve formájában.  Ez  most is így történt, az ellenőrzési feladatok 2010. évi ellátásához címet viselő 7002/2010. számú APEH Elnöki irányelv teljes terjedelmében elérhető és olvasható a www.apeh.hu honlapon.

Ez az irányelv nem csak az adóhatóságnak szól - az adózói magatartásokat is orientálja, nyilván ez is egy kifejezett célja.  Érdemes adózói oldalról is ismerni az ellenőrzést vonzó, kiváltó rizikófaktorokat – abból a célból, hogy ezeket el kell kerülni. Melyek ezek? Mire figyel nagyon oda az APEH – azaz mire kell figyelniük az adózóknak is 2010-ben?

A kockázati tényezők tehát:

- a bevallások benyújtásának elmaradása;

- az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;

- többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás;

- több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés;

- nagy összegű adóhátralék felhalmozása;

- nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt

követő időszakban;

- tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a

nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására);

- kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival

folytatott kereskedelemben;

- harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása;

- áfa-mentes termékimport bevallása

- összegében és a forgalomhoz képest jelentős VIES eltérés;

- a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú

kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás);

- a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán

alapuló szervezett csalásban való részvétel.

- a vállalkozás forgalma az elévülési időn belül bármikor hirtelen és ugrásszerűen megnőtt;

- az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatás (pl. rendszerhasználati díj,

bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vétele,

- a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján

adóalap csökkentő tételt,  adókedvezmény igénybevétele,

- különböző támogatások igénybe vétele;

- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentés, illetve

az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalapcsökkentés

alkalmazása;

- a rendszeresen előzetesen felszámított áfa bevallása, de annak folyószámlán hagyás, átvezetése,

- az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző,

külföldön telephellyel rendelkező vállalkozás;

- az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy

kézbesítési megbízottal rendelkező adózók

- a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom

cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem

ellenőrzött vállalkozások,

- az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett,

jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által

alapított új cégek;

- a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;

- azon adózók, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal

állnak/álltak üzleti kapcsolatban.

Az irányelvből kiemeljük az általánosan, minden vállalkozást érintő főbb ellenőrzési területeket:

-a számlakibocsátási kötelezettség teljesítése,  ideértve az előlegfizetéshez kapcsolódó, jogszabályban előírt számlakibocsátási kötelezettség eseteit is,

-számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások napi készpénz záró állománya nem haladja-e meg a törvény előírásai szerint számított összeget,

-kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek, transzferárak ellenőrzése,

-ügyvezetők, betéti társaságok bel- és kültagjai adókötelezettségei,

-cégautó adóval kapcsolatos kötelezettségek,

-a foglalkoztatás munkajogi és társadalombiztosítási szempontból történő minősítése,

-jövedelem (nyereség) minimumot el nem érő jövedelmet (nyereséget) valló egyéni és társas vállalkozók ellenőrzése.

2010-ben az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök a következők:

- a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem;

- az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok;

- a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem

- a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás.

- a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem,

- a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem,

- a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem.

 Kérni kell, hogy havonta utalják az adójóváírást 

 A munkavállalónak külön kérnie kell, hogy az adójóváírást havonta megkapja, ellenkező esetben az éves összeget jövőre egyben utalja vissza neki az adóhivatal.

Az adócsökkentés minden érintettnek jár, de az adójóváírás rendszerén keresztül megjelenő többletpénz az adózó döntésétől függően érkezhet havonta, vagy éves elszámolásban is.

Az alapállapot mindenkinél az éves elszámolás, ezért aki nem nyilatkozott másként, annak évente egyszer, egy összegben utalja majd az APEH a többletet.

 A számviteli beszámoló benyújtása  

 A számviteli beszámoló elektronikus benyújtását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szv. tv.) 154. §, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18.-19. §-ai szabályozzák.

Az EB (elektronikus beszámoló) jelű elektronikus űrlap, a Szv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének teljesítéséhez az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) honlapjáról tölthető le (), és a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) útján nyújtható be a törvény által előírt mellékletek, illetve közzétételi költségtérítés fizetését igazoló nyugta csatolásával az IRM Céginformációs Szolgálata részére.

Az EB elektronikus űrlapot – a csatolmányok leválasztása után – az IRM Céginformációs Szolgálata továbbítja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) részére, a kötelezettségüket nem teljesítő adózók kiszűrése céljából.

A beszámoló benyújtására előírt határnapot követő 30 napon belül felszólító levelet küld az APEH a kötelezettségük teljesítését elmulasztó cégek részére. A 2009. évben csak azon eltérő üzleti éves cégeket szólította fel az adóhatóság a kötelezettség teljesítésére, amelyek esetében a mérlegforduló nap 2009. április 30-át követő napra esett. 2010-ben már valamennyi mulasztó cég esetén alkalmazni kell az adószám felfüggesztés szankcióját, ideértve a naptári év szerint működő cégeket is.

Jogkövetkezmények:

•         A felszólító levélben előírt határidő eredménytelen elteltét követően az állami adóhatóság határozatban kezdeményezi az adózó adószámának 60 napos – határozott idejű – felfüggesztését. A felfüggesztés elrendeléséről szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

•         Amennyiben a felfüggesztés ideje alatt sem teljesíti az adózó közzétételi kötelezettségét, az állami adóhatóság elektronikus úton kezdeményezi a cég megszüntetését a cégbíróságnál.

Az elektronikus benyújtás technikai feltételeire vonatkozó információk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján megtalálhatóak.

Forrás: www.apeh.hu

Súlyos fogyatékosság kedvezménye 2010-ben 

A személyi jövedelemadó törvény alapján az  összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél, az erről szóló igazolás alapján, a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Ez az összeg 2010-ben havi 3675 forint.

Az adókedvezményt azokra  a hónapokra lehet érvényesíteni, amelyekben a súlyos fogyatékosság legalább 1 napig fennáll. A súlyos fogyatékosság eseteit a 2010. január 1-től hatályos, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet), valamint a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) EüM rendelet határozza meg.

Az új szabályozás szerint  a fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására kizárólag szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa jogosult. A kedvezmény így fogyatékossági támogatást megállapító határozat alapján is igénybe vehető.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás adattartalmát a fenti EüM rendelet melléklete tartalmazza.

 A beteg választott háziorvosa csak az említett szakambulancia, kórházi szakorvosi dokumentáció alapján állíthat ki kedvezményre jogosító igazolást.

A súlyos fogyatékosságról szóló ideiglenes igazolást évente szükséges kiállítani. Ha a fogyatékosság véglegessége került megállapításra, ekkor végleges igazolást kell adni.

Az  említett két rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított végleges állapotot megállapító igazolást érvényesnek kell tekinteni, azokat megújítani nem kell.

Bizonyos  II. típusú diabeteses betegek esetében, a kormányrendelet módosítása miatt, utoljára 2009-ben lehet adókedvezményt érvényesíteni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Kormányrendeletben meghatározott súlyosan fogyatékos személy nem esik egy tekintet alá rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál figyelembe vehető, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti, megváltozott munkaképességű személlyel.

Az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szervnek, az igazolás tartalmáról, adatot kell szolgáltatnia ( K51. számú nyomtatvány). Az adatszolgáltatást az adóévet követő év február 15-éig elektronikus úton, az igazolást kiállító szerv illetékes állami adóhatóságához szükséges teljesíteni.

(Forrás: www.apeh.hu)

 APEH üzemanyagárak áprilisra 

 A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított - 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.

Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

A 2010. április 1-je és április 30-a között alkalmazható üzemanyagárak:

Ólmozatlan motorbenzin

 ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 326 Ft/l

 Gázolaj 304 Ft/l

 Keverék 353 Ft/l

 LPG autógáz 180 Ft/l

 Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.

Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató '09.12.23

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom Még néhány napig növelhetők a jövő évi adóvisszaigénylések alapját képező megtakarítások Leltározás Csődeljárás - új szabályok, új lehetőségek APEH ingatlanadó-kalkulátor - csak január elején APEH üzemanyagárak 2010 januárra Még néhány napig növelhetők a jövő évi adó-visszaigénylések alapját képező megtakarítások Könnyen elkerülheti sokak figyelmét, hogy az önkéntes pénztári megtakarítások után járó harminc százalékos adó jövedelemkorlátozás nélkül visszaigényelhető, pedig ennek köszönhetően akár magas összeg is jóváírható. Az érdeklődők még néhány napig gyarapíthatják így adómegtakarítással nyugdíjcélú befektetéseiket. A különböző pénztári megtakarítások egyik előnye a 30 százalékos adóvisszaigénylés lehetősége. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári számlák esetén ez jövedelemkorlátozás nélkül igénybe vehető (ami más személyijövedelemadó-kedvezményekről nem mondható el). Ez esetenként elkerüli a befektetők figyelmét, pedig a visszaigényelhető adó a különböző meghatározások alapján 100-150 ezer forint lehet. Az adóvisszaigénylés érvényesítése során fontos, hogy a pénztárak arról az összegről tudnak igazolást kiadni, ami december 31-ig megérkezett a számlájukra. „Az egyéni számla állása az Aranykor Nyugdíjpénztárnál online is nyomon követhető – itt látható, hogy mennyi volt az idei adókedvezményre jogosító egyéni befizetés és ez alapján könnyen meghatározható, hogy mennyit érdemes még befizetni ahhoz, hogy a visszaigényelhető maximumot elérje a pénztártag” – emelte ki Kulyassa Krisztina az Aranykor Nyugdíjpénztár ügyvezetője. Karácsony előtt még nem késő befizetéseket kezdeményezni az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra. Mivel az Aranykor a CIB Bank stratégiai partnere, így bármelyik bankfiókban meg lehet tenni az ehhez szükséges lépéseket. További információ: Aranykor Nyugdíjpénztár Gábriel Ari gabriel.ari@privycouncil.hu Tel.: 06-20-665-0387 Leltározás A könyvek év végi zárásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A leltárkészítés a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához szükséges. A leltározás a zárlati munkák egyik legfontosabb eleme, mert a leltárak alapján ellenőrizhető az elszámolások helyessége, továbbá a leltárból azt is megállapíthatjuk, hogy a nyilvántartásokban szereplő eszközök a valóságban is fellelhetők. A leltározás emellett biztosítja a valódiság számviteli elvének érvényesülését. A gazdálkodó tulajdonában lévő eszközök, valamint a vagyon védelmét a leltár is biztosítja. A leltározás során a csökkent értékű, az elfekvő készleteket is számba veszi a vállalkozás, emellett a leltározás a mérlegérték (értékvesztés, visszaírás) helyes megállapításához is szükséges. Az átalakulásokkal ellentétben, az éves beszámolóval együtt a leltárt a társaságnak nem kell közzétenni, azt „csak” el kell készíteni. Ettől ez a feladat még kicsit sem jelentéktelenebb. Sajnos a kapkodó világban sokszor tapasztaljuk (általában egy könyvelőváltás kapcsán) hogy a beszámolóhoz nem készül leltár. Az évzáró leltár fordulónapja megegyezik a mérleg fordulónapjával. A leltárfelvétel napja ettől eltérhet, de készletmozgások esetében a fordulónap előtti, avagy utáni mozgások számbavételével a fordulónapi állományt kell kimutatni. Csődeljárás - új szabályok, új lehetőségek A 2009. évi LI. törvény 2009. szeptember 1-i hatálybalépéssel módosította a Csődtörvényt. A csődeljárás intézményébe próbáltak életet lehelni, mert ez eddig a gyakorlatban nem igazán működött. Egyes vélemények szerint forradalmi változások történtek azzal, hogy ez a módosító törvény teljesen újraírta a csődeljárás szabályait – ezzel azért csínján kell bánni, nem eszik olyan forrón a kását. Vizsgáljuk meg az új csődeljárási szabályokat – mire lehet használni őket? Segíti a nehéz helyzetbe került vállalkozások megmentését? Vagy nehezíti a hitelezők követelés-behajtását? Változatlan szabály, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. Az viszont egy teljesen új szabály, hogy egy hitelező is benyújthat be az adós elleni csődeljárás iránti kérelmet. Ennek az a feltétele, hogy az adóssal szemben elismert és fizetési határidőben sem vitatott követelése álljon fenn, amelyet az adós felszólítás ellenére sem fizetett meg. Tehát a hitelező választhat, hogy csődeljárást, vagy felszámolási eljárást kezdeményez az adósa ellen. A törvényhozó úgy gondolta, talán a hitelezők távlatosabbnak gondolják a csődeljárás kezdeményezését. Van egy olyan törvényi rendelkezés, hogy a hitelező által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelemhez csatolni kell egyebek mellett az adós arról szóló nyilatkozatát, hogy a csődeljárás megindítását nem ellenzi, és erre vonatkozóan a legfőbb szerve előzetes egyetértését megszerezte. Így tehát a hitelező csődeljárási kérelmének benyújtásához is az adós egyetértése szükséges. Azért felszámolási eljárásnál ilyen nincs – ott nem kell összebeszélnie a hitelezőnek az adósával, egyoldalúan benyújtható. A csődeljárás iránti kérelmet külön formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2010. július 1-jétől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet. Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről. A fizetési haladék időtartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása lényegében szünetel. Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ezt a felszámolási eljárást a bíróság a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti. Ez alapján egy vállalkozás a már benyújtott felszámolási kérelem elől a csődeljárásba menekülhet. Így pl. a bank, vagy az adóhatóság, vagy bármely hitelező felszámolási kérelme esetén az eljárás az, hogy a bíróság felhívja az adóst nyilatkozattételre az adóst, elismeri-e a követelést, vagy 30 nap haladékot kérhet. Így az adós előtt újabb lehetőség nyílik meg: a csődeljárási kérelem benyújtását is választhatja. Ez a rendelkezés ilyen formában nem előnyös a hitelezőknek. Az eddig csődöknek – ha voltak egyáltalán, mindig felszámolás lett a vége. Jelentős bírság szankció is van: a bíróság mind az adós, mind a hitelezői kérelem benyújtóját 200 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan dokumentumokat csatolt, az adós a és a hitelező a törvényben írt kötelezettségeiket elmulasztják. A hitelező kérelme alapján ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. A csődeljárás menete Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, a további hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg. Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. APEH ingatlanadó-kalkulátor - csak január elején Az APEH valószínűleg 2010. január 1-jén teszi mindenki számára elérhetővé a hivatalos ingatlanadó-kalkulátort a honlapján. Az APEH eredetileg november 15-re, majd ezt követően egy hónappal későbbre tervezte a számítógépes rendszer elindítását, ugyanakkor a hatóság tájékoztatása szerint a program tesztelése még mindig nem fejeződött be. Információk szerint a kalkulátor használata során a lekérdezés ingyenes lesz, és mintegy 5 percet vesz majd igénybe. Az érdeklődőknek egy űrlap kitöltése során meg kell adniuk az ingatlannal kapcsolatos főbb adatokat: címet, alapterületet, az épület korát, a felújításának idejét, a közművesítés szintjét és a lakás komfortfokozatát, a lakószobák tájolását és fekvését, valamint az ingatlan fajtáját, illetve megközelíthetőségét. Az érdeklődők automatikusan e-mailben kapják meg a végeredményt, azaz az ingatlan becsült forgalmi értékét. Ha az adózó az adóhatóság által becsült adatot tünteti fel a bevallásában, akkor az APEH az ellenőrzés során akkor sem bírságolja meg, ha később, az ellenőrzés során esetleg magasabb értéket állapítana meg. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán döntött a nagy értékű vagyontárgyak után fizetendő adóról szóló törvényről, a vagyonadó bevezetéséről, amely szerint 2010-től egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után adót kell fizetni. A vagyonadót először 2010-ben kell bevallani a 2010. január 1-jén érvényes tulajdonlást alapul véve, befizetni pedig két egyenlő részletben kell, először az szja-val egyidejűleg a bevallás benyújtásával, majd szeptember 30-ig. A jogszabály szerint minden lakóingatlan adóköteles, ám mentesség illeti meg a tulajdonost, ha a lakás forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és életvitelszerűen benne lakik. Szintén mentesül a második lakóingatlan, ha a forgalmi érték 15 millió forint alatt van; a harmadik - és e feletti számú - ingatlan esetében azonban a 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakás után is adózni kell. APEH üzemanyagárak 2010 januárra A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított - 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat. Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. 2010. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárak: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 300 Ft/l Gázolaj: 283 Ft/l Keverék: 327 Ft/l LPG autógáz: 174 Ft/l Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.