Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-04-26
Tartalom
Csökkent a cafeteria összege idén
A szánviteli beszámoló közzététele - mit kell nyilvánosságra hozni?
Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése
Hogyan lehet az szja-t visszaigényelni?
Hogyan kell az 1%-ot felajánlani?
Csökkent a cafeteria összege idén
Az idén 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az átlagos kafetéria keret összege, átlag 276.842 forint lett - ismerteti a humánügyviteli szolgáltató Nexon Kft. legfrissebb felmérésében
A csökkenés oka a szakértők szerint a koncentráltabb költségerőforrás gazdálkodás. Az öt legnépszerűbb kafetéria elem: az étkezési utalvány, az üdülési csekk, az egészségpénztár, a helyi bérlet, valamint a nyugdíjpénztár, ezek együtt a keret 87,8 százalékát teszik ki. A népszerű elemek mellett szól a minimális adminisztrációs igény és az, hogy a felhasználás a napi életvitelhez köthető.
Így a múlt év novemberében elfogadott jogszabály-módosítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megmaradtak, és egységesen 16 százalékos adóterhet viselnek, ami a gyakorlatban 19,04 százalékos költségszorzót jelent. Tavaly a kedvezményes adóval terhelt juttatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt.
Továbbra is adómentesen elszámolható a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a védőoltás, illetve évi 50.000 forintig a sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet költsége. Ennek ellenére ezeket a kafetéria elemeket igen csekély mértékben veszik igénybe a munkavállalók, az átlagkereten belül 0,2-0,3 százalék a megoszlásuk.
Az étkezési utalvány választási arányát tovább növelte - 31,7 százalékra -, hogy meleg és hideg ételek vásárlásánál is fel lehet használni. A kedvezményes adó-elszámolási limit maradt a havi 18.000 forint, azaz évi 216.000 forint. Az adóvonzattal is kalkulálva, az éves bruttó felhasználási érték étkezési utalvány esetén közel 260.000 forint. Így ha egy munkavállaló a teljes étkezési keretfelhasználás mellett dönt, akkor alig több mint 12.000 forintja marad még átlagosan a további elemek finanszírozására.
A magas adókulcsok miatt a kultúra- és az ajándékutalvány választása gyakorlatilag eltűnt, tekintettel a csoportba tartozó elemek elszámolásával összefüggő költségcsökkentésre. Ilyen juttatás a csekély értékű ajándék - a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész esetén -, amikor is a kifizető a szolgáltatás értékének 1,19-szorosa utána 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t fizet. A kultúra utalvány 2011-től már nem tartozik ebbe az elszámolási körbe - jegyzik meg az elemzésben.
A nyugdíjpénztári befizetések aránya évről évre 3 százalékkal csökken, de még így is az ötödik legnépszerűbb elemnek számít. Ha a felhasználást a kafetéria költségkeret nem korlátozná, hosszú távon az önkéntes pénztári befizetések lennének azok a kompenzációs eszközök, amelyek javítanának a munkavállalói kör egészségi állapotán, illetve a nyugdíjba vonuláskor az állami nyugdíj kiegészítéseként igényelhető nyugdíjjáradék összegén - hangsúlyozza az összegzés.
A szánviteli beszámoló közzététele - mit kell nyilvánosságra hozni?
A cégvezetésre is tartozik, hogy a számviteli beszámoló közzététele keretében mit kell nyilvánosságra hozni.
A következőket:
1) a beszámolót, amelynek része a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és éves beszámoló esetén az üzleti jelentés. Egyszerűsített beszámoló esetén nem kell üzleti jelentést készíteni, így közzétenni sem.
2) A könyvvizsgálói jelentést – a záradékot és magát a jelentést - de csak kötelező könyvvizsgálat esetén,
3) Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot. Ez a vonatkozó taggyűlési, közgyűlési határozatot jelenti – tehát nem az egész jegyzőkönyvet, hanem csak annak kivonatát. Bár ezt csak a letétbehelyezési kötelezettség kapcsán említi a törvény, de miután ez a kötelezettség a gyakorlatban egybemosódik a közzététellel, így a határozat-kivonatot is közzé kell tenni.
Az előbbiek alapján nem esik közzétételi kötelezettség alá a beszámolót elfogadó taggyűlési, közgyűlési jegyzőkönyv egésze, a résztvevők személye, szavazati aránya, az ott tárgyalt további napirendek, szóbeli és írásbeli előterjesztések, a hozzászólások, a felügyelő bizottság jelentése, és nem kell közzétenni az általában ugyanekkor tárgyalt üzleti terveket sem. Miután ezek igen lényeges üzleti iratok – a cégvezetőnek kiemelt feladata megszabni az ügyben eljáró belső és külső szakértőknek, tanácsadóknak, hogy csak azon dokumemtumokat tegyék közzé, amelyre a cégnek törvényi kötelezettsége van – minden más céges információ és irat közzététele szigorúan tilos. Ugyanilyen megfontolásból a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés tartalmára az a vezetői utasítás adható, hogy az tartalmát, információ-körét tekintve maximálisan feleljen meg a vonatkozó törvényi követelményeknek, de annál többet semmilyen formában ne tartalmazzon.
Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket 2010. május 1-jétől a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza. A rendelet szerint a munkavállaló részére az Szja törvényben saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítésnek megfelelő összeg – azaz a 9 Ft/ km – akkor jár, ha
· a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
· a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
· ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja.
Közeli hozzátartozónak minősül az említett rendelkezés alkalmazásában a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.
Mint látható, a mozgáskorlátozottak, valamint a súlyosan fogyatékos munkavállalók esetében a munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a Korm. rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. Mindez azt jelenti, hogy költségtérítés akkor is járhat, ha az említett munkavállaló közigazgatási határon belül közlekedik a munkahelye és a lakóhelye között.
A Korm. rendelet meghatározza azt is, hogy mi tekinthető hosszú várakozásnak e rendelet alkalmazásában. Ezek szerint hosszú várakozásnak minősül az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
Amennyiben nincs közösségi közlekedés, vagy ha a munkavállaló a munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, illetőleg mozgáskorlátozottak esetében (utóbbiaknak a helybeli útvonalra is téríthet) a saját gépjárművel történő munkába járás címén a Szja tv. szerint elszámolható összeggel azonos költségtérítést köteles a munkáltató fizetni.
Olyan esetben, ha pl. a délutáni műszak végén már elment az utolsó busz, vagy vonat és emiatt a munkavállaló személygépkocsival oldja meg a munkába járást, akkor nincs akadálya annak, hogy pl. a délutános hétre a személygépkocsi használatra tekintettel kilométerenként 9 forintot fizessen a munkáltató, míg más napokra pedig a jegy ellenértékét is kifizetheti. Az a lényeg, hogy egy napra csak egyféle módon lehet adni munkába járás címén költségtérítést.
Fontos tudni, hogy csak a kormányrendelet szerinti munkába járás esetén adható köztehermentesen költségtérítés. A közigazgatási határon belülről történő munkába járásra tekintettel kifizetett összeg - ide nem értve azt az esetet, ha a térítés mozgáskorlátozott munkavállaló részére történik, vagy közigazgatási határon belülre történik a munkába járás, de az sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem érhető el (pl. szeméttelep) - teljes egészében munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.
A munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesülhet akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe.
A Korm. rendelet nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettségét, illetve a munkavállaló közlekedési szokásait, azaz például annak ellenére, hogy a munkavállaló leadja a bérletét, csak a 9 forint/km-es térítést biztosít számára.)
A teljesség kedvéért fontos azt is megemlíteni, hogy a munkáltató annak a munkavállalójának is adhat a munkába járásra tekintettel költségtérítést, aki nem vesz igénybe tömegközlekedési eszközt és nem rendelkezik saját tulajdonban lévő személygépkocsival sem. Ekkor a munkában töltött napokra az oda-vissza útra is adható kilométerenként 9 forint, ami ugyancsak nem minősül bevételnek a magánszemélynél. Erre példa, amikor egy autóban többen utaznak ugyanarra a munkahelyre és az „utasok” átadják a jármű vezetőjének a benzinköltség ellentételezésül a kapott összeget.
Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást a magánszemélynek, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el [Szja tv. 25. § (3) – (4) bekezdés].
Ha a magánszemély munkába járásra tekintettel kap költségtérítést, akkor emiatt nem fizet cégautóadót.
Hogyan lehet az szja-t visszaigényelni?
Amennyiben a személyi jövedelemadó elszámolásban, vagy a bevallásban megállapított, jövedelmeket terhelő adó összegét összevetve az adózó javára különbözet mutatkozik, azt az adóhatóság vagy munkáltatói elszámolás esetén a munkáltató visszatéríti az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt eljárási rendnek megfelelően.
Az adó-visszatérítés formája tehát lehet:
- adóhivatali
- munkáltatói
Az adóhatóság a magánszemély 1053-as bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2011. március 1-től utalja ki. Az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1. napja. A kiutalásra nyitva álló határidőt, ha az adózó bevallását javítani kell, a bevallás kijavításának napjától kell számítani.
A 1053E bevallás esetében, amennyiben a magánszemély – elfogadja az adóhatóság ajánlatát, és – az egyszerűsített bevallását 2010. május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére, a kiutalásra a fentiekben leírt általános szabály vonatkozik.
Az adóhivatali személyi jövedelemadó visszatérítési igényt az adózónak a bevallásban szerepeltetnie kell. A bevallás címlapján X-el lehet jelölni azt, hogy az adózó a teljes összeget, rész összeget kér-e vissza, vagy a különbözetet másik adónemre kéri átvezetni.
Nagyon fontos, hogy az utalás módjára vonatkozóan is nyilatkozzon az adózó a posta cím vagy a bankszámlaszám megadásával. Ezek hiányában az összeg az adóhivatalnál marad és arra „vár” , hogy az adózó pótolja a hiányosságot.
Az adózók nagyon sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat azzal, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a pontos posta cím és a pontos bankszámlaszám bevallásra történő beírására.
Munkáltatói adómegállapítás esetén, ha a magánszemély javára különbözet mutatkozik, azt a munkáltató, az adómegállapítás határidejét követő legközelebbi bérfizetéskor téríti vissza.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél –dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság
www.apeh.hu
Hogyan kell az 1%-ot felajánlani?
Ebben az évben ismét lehetőség van arra, hogy a magánszemélyek a jövedelemadójuk meghatározott részéről rendelkezzenek, így adójuk egy része, 1+1 %- a az általuk megjelölt civil és/vagy egyházi kedvezményezettekhez, költségvetési előirányzatokhoz kerüljön. A rendelkezés nem kötelező, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkező nyilatkozatot, nyilatkozatokat kell adnia. Mindenki rendelkezhet a 2010. évről 2011-ben, aki személyi jövedelemadó-bevallást vagy egyszerűsített bevallást ad, illetve adókötelezettségét munkáltatói adó-megállapítás útján teljesíti.
A magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók és őstermelők is jogosultak rendelkezni, ha az említett tevékenységből, vagy más jogcímen szereznek összevont adóalapba tartozó jövedelmet. Az 1% alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része akkor, ha ezt az összeget a magánszemély határidőre megfizette. Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze.
A kedvezményezettek egyik csoportjába a civil kedvezményezettek sorolhatóak. Ide tartoznak a közhasznú tevékenységet, a törvényben meghatározott ideig ténylegesen folytató társadalmi szervezetek, alapítványok, és közalapítványok. A rendelkezéshez a magánszemélynek a fenti szervezetek adószámára van szüksége, amelyet elsősorban maguktól a kedvezményezettektől szerezhet be, illetve a NAV honlapról (.) A technikai számokat az adóbevallás útmutatója is tartalmazza. A kedvezményezettek másik csoportjába az egyházi kedvezményezettek tartoznak, vagyis a bejegyzett, és az adóhatóság által technikai számmal ellátott egyházak, továbbá az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzatok. A rendelkező nyilatkozaton a magánszemélynek az egyházi kedvezményezett technikai számát kell feltüntetnie. A nyilatkozaton feltüntethető a kedvezményezett egyház elnevezése is. Ha valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot kell benyújtania.
A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást, vagy egyszerűsített bevallást ad, a nyomtatvány megfelelő oldalának a (1053.számú bevallás EGYSZA jelű nyomtatvány) kitöltésével rendelkezhet.
A nyomtatványnak ezen az oldalán mindkét kedvezményezetti kör részére lehet rendelkezni. Amennyiben valaki csak egy kedvezményezettet kíván megjelölni, a lapon található másik nyilatkozatra szolgáló részt célszerű áthúzni, amennyiben nem elektronikus úton nyújtja be a bevallást. A nyilatkozatot be lehet nyújtani az adóbevallási nyomtatvány részeként, elektronikus úton történő benyújtása esetén szintén a bevallás részeként, elektronikusan.
Abban az esetben, ha a nyilatkozat nem a bevallás mellékleteként vagy személyesen, hanem postán keresztül kerül beküldésre, a nyilatkozatot tartalmazó borítékot le kell zárni, és azon adózónak legalább az adóazonosító jelét fel kell tüntetni, így kell egy másik borítékba behelyezni és elküldeni. A rendelkező nyilatkozatnak a NAV honlapjáról letölthető nyomtatvány adattartamával kell megegyeznie, de nem kötelező a mintaként rendelkezésre bocsátott nyomtatvány használata. Az 1+1 %-os nyilatkozat benyújtási határideje 2011.május 20. A határidő jogvesztő, azaz később már nem pótolható a rendelkezés.
Azon magánszemélyek is rendelkezhetnek az adójuk 1+1 százalékáról, akiknek az adóját a munkáltató állapítja meg. Ebben az esetben a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó lezárt borítékot a ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írni, és legkésőbb 2011. május 10-éig át kell adni a munkáltatónak, aki 2011.május 20-áig eljuttatja azt az állami adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz.
A rendelkező magánszemélyek adatai adótitoknak minősülnek, ezért az adóhatóságot a feldolgozás során tudomására jutott információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága
www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
